Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 40. szám - A magyar-cseh tárgyalás. A cseh kormány fél a magyar kölcsöntől - A munkáspárt és Anglia külpolitikája

MAGYAR KÜLPOLITIKA Po'itiKai.Közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Budapest, 1923 ES VILÁGGAZDASÁG IV. évi. 40. siám Megjelenik minden csütörtö délül n Csütörtöh*, december 20* FŐBB CIKKEINK: A magyar—cseh tárgyalás. — V. A. A munkáspárt és Anglia külpolitikája. — Smuts lál>ornok a JOVát}étel kérdéséről. — Oroszország és a szomszédos államok. — Kormányválság Szerbiában. — Horváth Jenő: A trianoni béke megalkotása. (VI.) — Megkezdődött az eluükválaszló mozgalom Amerikában. — Védő- és dacszövetség Olaszország és Bulgária közölt? — Hllschcr Rczsű dr.: A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása. (II.) — A bánsági kérdés. — A bét krónikája. — Mit irnak rólunk? — Közgazdaság: Bulgária gazdasági belyzete. <X>00000<WOOOOO<><>0<X>0<><>0<>oc Olvasóinkhoz A karácsonyi ünnepnapok tor!ódása technikailag lebete:lenné teszi nekünk, hogy lapunkat karácsony másodünnepén megjelentethessük. Ezért elnézést kérve, egyben jelenljük, hogy az elmaradt számért a rákövetkező héten kettős számmal kárpótoljuk olvasóinkat. <XX><>CK><>0*><X><><><^^ Claude Fairére A világhírű francia regényíró egyik elismert szellemi vezére nemzetének. Regényeit, mélyen száníó, szines boncoló írásait a háborúk utáni idők mélységes társadalmi és emberi problémáiról minálunk is széllíben olvassák. Mi a magunk részéről megirtjük a francia nemzet lelkéből kirobbanó naciinaMzmus érzésének t imboló hevességét. Megértjük azt a félci emhez gyanúsan hjsonlitó engeszte'hetetlensé.^et, mellyel egy félelmetes és éppen ez.'rt gyűlölt ellenfc.élül végérvényesen szabadulni akar. Megérljük, bár nem osztjuk, azt az érzést is, mely társadalmi rétegeket állit egymással szemben, mert az élei kíméletlen harcában az erős félretolja a gyöngét, viszont a gyönge, a kis emiierek tömegmozgalmával védekezik a xeá nehezedő nyomás ellen. Ellenben nem értjük, hogy Claude Farrére, annak a nemzetnek a fia, amelyik oly ragyogó példáit mutatja a sovén nemzeti érzésnek, élére állhasson oly lapvállalkozásnak, melyei egy nemzet megtévedt fiai nemzetüknek külföldön való gyalázási céljából a/.'apilottak. Mert belpolitikai harcokban a legszenvedélyesebb, le^irgalmatlanabb harcnak meg elehet a maga jogosultsága, de ezt a harcot, a nemzet érdekeinek veszélyeztetésével, a külföldre vinni: hazaárulással egyértelmű. Hisszük, hogy Claude Farrére megtévesztésnek az áldozata és a vállalt méltatlan szerepet kellő felvilágosítás után visszautasítja. A magyar-cseh tárgyalás A cseh kormány fél a magyar kölesöntől. A kis-entente, bár rezervált formában, de mégis ellenállást fejt ki a magyar kiilcsún ellen és a hangulatszitást ezúttal is Prága, helyesebben: Benes dr. végzi. Egy cseh lap meg is irta, hogy a kis-entente nem csupán gazdasági, hanem politikai garanciákat kiván, a cseh fajtoirouának egyik párisi jelenlése kijelenti, hogy Magyarországnak — Ausztria mintájára — újólag ki kell jelentenie, hogy a szomszédos államok területének integritását tiszteletben tarlja és velük a szomszéfli jóviszonyt fogja ápolni. Most nem akarunk szót vesztegetni arra, vájjon szükség van-e egy ilyen nyilatkozatra, elvégre ugyanéi ak eléggé körülirja és biztosítani igyekszik a trianoni békeszerződés, inkább arra mutatunk rá, hogy amidőn az egyik oldalon a cseh-magyar tárgyalások olyan örvendetes mederbe terelődtek, nagy kár és taktikailag is helytelen, éppen cseh részről gördíteni akadályokat a kölerün elé. Magyar részről a legteljesebb bizalommal indultak meg ezek a tárgyalások, a legoptimisztikusabb nyilatkozatok hangzottak el, de ugyanekkor a cseh kormány részéről — leg. lább is a lapjaikban — még egyetlen egy megértő szót nem találtunk a magyar kölcsönűgy mellett ér a cseh kormány részéről még mindig így tárgyalnak, mintha Csehszlovákiának egyáltalában semminemű érdeke nem fűződnék Magyarország ujjáépüLéséhez, mintha a két szomszéd állam egymásrautaltságának semminemű eleme nem forogna fenn. Ugyanezt jelentette ki eléggé nyers hangon a budapesti cseh követség vezetője egy hírlapi nyilatkozatában, kiemelve, hogy a „cseh ipar" már tul van a válságon áp igy a megegyezés kizárólag Magvarország érdeke. Mi nagyon jól tudjuk, hogy a „cseh ipar" tényleg jobb helyzetijén van ma, mint volt két évvel ezelőtt, a cseh ipar valóban tul van a válságon, de ennek igen nagy az ára: íönítre kellett miatta tenni, el kellett sorvasztani az egész felvidéki ipart, ami — mellesleg — talán egv kicsit cél is volt, viszont azonban a „szl wcnszkói':' rész gazdasági fellendülése Magyarországgal való megegyezés nélkül el nem képzelhető. . , , Másik nagy baj. hogy a határok megnyitásáról cseh részről hallani se nkamak, ami a JHM 'asági érdckkicserélftdés szempontjából a legfontosabb | volna, a mostani prágai kormányrend- | szer azonban „Szlovenszkó" és Magyar orrzág lakosságának gazdasági érint kezéseben is politikai veszedelmet lát,i Ez a politikai féltékenység akadálya annak, hogy a prágai kormány fél d magyar kölcsöntől, fél Magyarország lalniaáílásától. Ezt az elfogultságot, ezt a káros és téve? felfogást kell előbb leküzdenie a cseh kormánynak és akkor nagyon gyorsan és könnyen meg lehet egyezni minden függő kérdésben. Nem kevésbé fontos az állampolgárság ér az elbocsátott tisztviselők ügye, melyeket szintén a mostani tárgyalások során kell rendezni, itt is azonban a cseh kormánynak kell végre megértést és némi áldozatkészséget tanúsítani. ooo<x><x>o<xx>oo<><>ooooo<x><><>c>o V A munkáspárt es Anglia külpolitikája (V. A.) Az angol választások meglepetése nemcsak a választásuk eredménye volt, amely a konzervatív párt, bukását hozta magával, hanem meglepőek vo'tak már ázik az előzmények is', amelyekkel a választási kampá..y megindult. Meglepően, legalább is a külföld számára, amely a választások külpolitikai jelentőségének fokozottabb súlyt tulajdonított, mint a b.'lpoliti ka iáiknak. A konzervatív párt, amely frianciabarát pártnak volt tekinthető, a választási kampányba a védővám jelszavával indult, holotl a védóvámos poDnkí* stlsősorban Franciaország és Belgium ellon irányul, amelyeknek ipari versenye az angol gazdasági életet mind nagyobb mértékben fenyegeti. A francia és belga imDort állította meg az angol ipar üzemét ét termelte a munkanélküliek ezreit, a kiknek védelmében a választási küzdtem kivetette magából a gazdaságp dilikai jelszavakat. Számunkra csak o<ívan paradoxnak látszik a liberális párt állásfoglalása, ami-lyet szerettek ugy b?állitani, mint a Franciaországtól való távolodást előkészítő pártot és amely most a szabad kereskedelmet tstte meg választási programjául, azt a szabad kereskedelmet, amely megnyitja Anglia vámsorompóit Franciaország és Belgium áruimportja előtt. Nem hisszük, hogy a politika és a gazdasági szempontok között lehetnek olyan ellentétek, amelyeket az angol választási küzdelem felvetett. Mr. Bakiwin nem olyan rideg protekcionista, mint amilyennek a válaszlási küzdelemben magát hirdette. Mr. Baldwin már most is letett arról, hogy az alsóház összegyűlése alkalmával napirendre tiizze a vámkénlést, pedig ha >a kormányválság a parlament ülései Ár* 350 korona