Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 39. szám - Német-román konfliktus

12 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923 dw. 13. Német-román Konfliktus A román külpolitika króiikája egy ujabh német-román konlliktust jegyez- ( het fel. Franciaország nubr-ukcioja következtében Nemetorszag beszüntette a többek közölt azokat a jóvátételi szállításokat is, amelyeket eddig Románia javára tett. A román kormány tiltakozó jegyzéket küldött az intézkedéssel szemben a német kormányhoz, köveleli az anyagi szállítások folytatásul « ha ez még sem következnék be, ugy LIUÜU külügyminiszter retorziót is helyez kilátásba: lefoglalja a német alattvalók romániai vagyonát. A bukaresti kormány ezzel a tiltakozó jegyzékkel is azt a politikát kívánta folytatni, amelyet mint „győztes" állam mar a békeszerződések megkötése után következetesen folytat s amelyet a francia politikahoz hasonlóan az erös kéz politikájának lehet nevezni. Hogy mi haszna van ennek a győzelmi politikának, azt eddig még senki ember nem tudja, talán nem tudják magának a bukaresti kormánynak a tagjai sem, viszont, hogy már rengeteg kárt. s<>k millió kárt okozott Komániának, azt mindenki tudja. Ennek a politikának volt a következménye már az is, hogy a német jóvátételi összegből olyan csekély hányad jutott Komániának, hogy még Japán is több mint kétszeresét kapta annak, liz a politika fenyeget most ujabb bonyodalmakkal is, amelyekből valószinülcg ismét nem származik más Romániára, mint anyagi kar. Hiszen csak annyit kell felemlíteni, hogy Jugoszláviának a német birodalom a RuJir-megszállás ellenérc is eszközöl szállításokat. Ámde Jugoszlávia külön egyezménnyel biztosította ezt a maga számára és éppen Németországgal szemben nem kívánt Romániához hasonlóan a győztes erös kéz politikájával élni. Hogy ez mit jelent, eléggé illusztrálja az, ha figyelembe vesszük, hogy Jugoszlávia már azóta is. amióta Romániának beszüntette a szállításokat Németország, körülbelül kétmilliárd értékben kapott árakat a német jóvátétel terhére. Pedig bizonyos, hogy Németországnak semmikép sem nagyobb érdeke Jugoszláviának jóvátételt fizetni, mint Romániának. Sőt, Románia már a háború előtt piaca volt a német ipari termelésnek és Németország azonnal a háború Lefejezése után igyekezett újra megnyerni magának ezt a piacot és azzal szoros gazdasági kapcsolatokat létesíteni. A megkísérelt tárgya lúsok folyamán Németország éppenséggel nem megvetendő engedményekre mutatott hajlandóságot, ámde minden előzékenysége hiábavaló volt. A román megbízottak nem köthették meK a kétségtelenül előnyös megállapodásokat, mert a bukaresti hivatalos felfogás az erős kéz politikáját akarta érvényesíteni Németországgal szemben abban a balhiedelemben, hogy így annál többet sikerül kipréselnie a németektől. Daca külügyminiszter fenyegetőzése, hogy a romániai riéme) alattvalók vagyonát lefoglalja, ha követeléseit Németország nem teljesili, bizonyosan csak ujabb zavarokra, ujabb komplikációkra vezet és végeredményben teljesen elriasztja a külföldi tőkét, amelyre pedig Romániának természeti kincsei kiaknázására feltétlenül szüksége van. Jegyzékekkel, tiltakozásokkal, követelésekkel és fenycgetési-kkel sehol a világon nem lehet egészséges gazdasági politikái folytatni, 000<>0000<>0<>00<>OOOOOOOOC>000 A bolgár választások eredménye A november 18-án lefolyt bolgár választások tudvalevően a kormány fölényes győzelmével végződtek. Az eddig beérkezett adatok szerint a választások eredménye a következő: Kormánv-koalició 19!) mandátum Disszidens demokraták 2 ,, Agrár, és kommunisták 30 „ Nemzeti liberálisok 7 „ Tekintve, hogv a mult nemzetgyűlésen az agráriusoknak és kommunistáknak 2,'iO mandátumuk volt, a most elnyert 30 mandátum teljes vereségnek tekinthető, amit a lapok azzal niagvaráznak, hogv a bolsevizmus hipnózisa alól teljesen emancipálódott. Hivatalos és végleges kimutatás szerint az 1,005.245 választó szavazata a következőképp oszlott meg: Kormány-koalíció 638.928 nemzeti "liberálisok 128.890 agrár unió 42.737 kommunisták 5900 agráx kommunista-koalíció 154.744 ipari szervezetek 4673 disszidens demokraták 1507 republikánusok 11.481 a nemzeti unió pártja 8193 érvénytelen szavazatok 68.183 KÖZGAZDASÁG Gazdasági szerződés Anglia és Lengyelország között A lengyel kormány Angliával kereskedelmi s;erződést kötött a legtöbb kedvezmény alapján, melyet a minap ittak alá. A Rzecz-pospolita közli a szerződés szövegét, a Gazrla Warizowska pedig vezércikkben méltatja jelentőségét. — A Krausz-Moskovits Egyesült Ipartelepek r.-t. almási Balogh Elemér elnöklésével megtartott közgyűlésén az 1921—22. üzletévre 80 K, az 1922 —23. iizletévre 200 K osztalék kifizetését határozta el. A szelvények a Magvar Leszámítoló banknál vagy a vállalat pénztáránál e hónap 7-töl lesznek beválthatók. Az újjáalakított igazgatóság tagjaivá almási Balogh Elemér, Csáki) Imre gróf (uj), Drehr Imre dr. juj), jánosi Engel Gyula, marólhi Fürst László (uj), Görgey István dr, (uj), gelsei Gutmann Henrik báró, Koós Mihály dr. (uj), Lévy Béla dr., Mothovtft Miklós dr., Nadánui Emil dr. uj), Szálai József (uj), S:ás: Károly dr., Széchenyi Viktor gróf (uj), urak választatlak meg. Az igazgatóság Győri Imre főkönyvelőt Cégjegyzövé kinevezte. — A közgyűlés az alaptőkének 14 millió koronáról 28 millió koronára való fölemelését elhatározta olyképp, hogy 35.000 drb részvényt 2:1 arányban a részvényeseknek 10.000 koronáért fölajánl és a művelet keresztülvitelével az igazgalóságol megbizla. — A Sz*n1-.Murgll<,zige| <.'••> jyiutttf, ré»zti nr u hivatalos forgalomban. A hivatalos tőzsdei forgalomban szereplő papirók száma legközelebb egy igazi valórrcl lesz gazdagabb. A Szent-Margitszigel Gyógyfürdő r -t. ugyanis már legközelebb be fogja vezetni a hivatalos tőzsdei forgatóimba a részvényei!. Errenézve már meg is történtek a kellő lépések. A Szent-Margitsziget Gyógyfürdő r.-t még 1013-han alakult meg 4 millió arany korona teljesen befizetett alaptőkével, amit teljes összegében he is fekteteft annakidején a vállalalba. A vállalat legutóbb emellé fel alaptőkéjét / milliárd koronára. A szígieti részvényeknek a lüzsdci hivatalos focgalomba való bevezetése megállapíthatóan a közönség nagy érdeklödé} sével találkozik. Mini értesülünk, arról I szó sem lehet, hogy a vállalat részvényei előzőleg a nemhivatalos forgalomban szerepeljenek. — A Hermes Magyar Általános Váltóüzlet rt, igazgatósága elhatározta, hogy a december 28-án lariandó közgyűlésnek az 1922—23-iki üzletévre részvényenként 400 korona (80 százalék, szemben a mull üz/etévi 17 és fél százalékkal) osztalé-k kifizetését fogja javasolni. Egyben fölhatalmazást fog kérni e közgyűléstől az alaptőkének, később megállapítandó módozatok meJelt, esetleg részleteikben egy milliárd koronáig leendő felemelésére, oly módon, hogy az összes uj részvények a régi részvényeseknek ajánItassanak fel. — A Brassói cellulosegyár r.-t. igazgatósága Vllmann Adolf báró főrendiházi tag elnöklete alatf megtartott mérlegülésében elhatározta, hogy a folyó évi dec. hó 2t-ére egybehívandó közgyűlésnek javasolja, hogy részvényenként 500 Aorona osztalék fizettessék, továbbá, hogy alaptőke 300 millió koronára emeltessék, egyrészt a régi részvények névértékének 200 koronáról a lefolyt űzlelév eredményéből 2000 koronára való felemelése, másrészt 2000 korona névértékű 1923/24. évi osztalék jogosullsigu uj részvények kibocsátása álla), melyek 1:1 arányban darabonként 3500 koronáért a régi részvényeseknek ajánltatnak fel. — A Csepeli Építési Anyagok Gyára rt. részvényeit hó!főn vezeti bc a tőzsdére Baumfeld Zsigmond Fiai cég. E vállalat, mely a Magyar Unióbank r.-t. alapítása, a W'ekerle-telepi mészhomok téglagyárból áll, mely évente 50 millió léglát produkál, továbbá a solymári mészégető 'telepből, amelynek évi termése 1200 vagon égetett mész. Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szilárd-ucca i.). Felelős nyomdavezető; Nedeczky László