Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 39. szám - A csehek hetven emberüket nevezték ki a felvidéki nagymegyék képviselőtestületeibe

Csütörtök, 1923 dec. 13. MAGYAR KÜLPOLITIKA 11 lveza vagv tartja fenn. Minthogy a né metek négv százalékát sem teszik ki az ország összes lakosságának, a lett állam azért csak a közoktatásügyi előirányzat négv százalékát Hittatja a német iskoláknak, ugy hogy a tavalvi évben is két és fél millió lett rubel öszszeget kellett közadakozásból pótlásként összegyűjteni. A csehországi németséggel két külön könvv is foglalkozik. Egyik a Böhmerland-Jultrbiuh. a másik Die Lane der Deutschen in der T schecho-Sltwakei A Prágában megjeleni utóbbi kötet 190 lapon mutatja ki a csehországi kisebbség sérelmeit. A lenével >rszá'!i németség sorsáról a müncheni llachland katholikus havi folyóiratból és az Ostdeutsche Monatshefte egvik külön kiadványából értesülünk, mely a brotnbergi és poseni viszonyokat t'irgvalia. Erdélyben Beitrage :ur Qeschlchté der evunnelischen Kirche in Siebenbiiraen cimen ielent meg egv gviiiteménves kötet Teutsch püspök hetvenéves születésnapjának tiszteletére. Tizennégy különböző fejezetben társvai iák különböző szerzők az erdélvi szászok életét. Ausztriában a Südmark egyesület ad ki sorozatos füzeteket Grácban a külföldi németség helyzetéről. Ed lig az Olasz-. Magyar-. Szsrb- és Oláhországban élő németeket mutálta be. Végül pedig az amerikai németség sem pihen, mert Youngstownban (Ohi >) Glaube und Heimtit címen a kivándorolt erdélvi szászok nemzeti hetilapot inditotlak. A Németországon kiviili németségre vonatkozó írodiHmróI redig külön repertóriumot állitolt ö sz i G Fitibooen (Wie lerne ich die Grenz und Auslanddeutschen kennen? Veriaí Dünnhaupt in Dessau.) Ilven teljes irodalmát ennek a kérdésnek még eddig senki nem állította össze. OO<X><X><>0><X>C<K><XX><X>OO<^ A görög helyzet A görög politikai élet válsága sehogysem akar elsimulni s a békét a pár nap múlva lefolyó parlamenti választás is aligha hozza meg. Az athéni lapok még mindig pro és kontra a köztársasággá alakulás kérdését tárgyalják. Egybehangzólag azt irják, hogy Venizelosz már 1917-ben ki akarta kiáltani Szalonikiben a görög köztársaságot s csak Anglia tiltakozása mentette meg a királysági államformát. Venizelosz kénytelen volt lemondani tervéről, de azóta hat éven át egyebet sem csinált, mint a királyi hatalmat és tekintélyt igyekezett minden eszközzel lejáralni, hogy a köztársaság szükségszcrüleg létrejöjjön. Anglia saját kormányválságával elfoglalva most talán nem avatkozik bele a görög államforma ügyébe, — remélik a köztársaságiak; Szerbia eddigi athéni követét, Ballusicsot, éppen most helyezték át Berlinbe s igv némileg javult a köztársaságiak helyzete. Venizelosz pártja érdekesen készíti elÖ pártvezérének a köztársasági elnöki állást. Valóságos népszavazással akarják Venizeloszt az ország élére meghívni. Az első terv szerint minden választói kerületben fel akarták léptetni, de aztán ez a terv odamódosult, hogy csak az egyes központokban jelölték, de itt sem névszerint, hanem a venizelista lista első helye üres lesz és erre fogják irni párthívei a vezér nevét. Felléptéitek ilyenformán Athénban, az ország fővárosában, Patratzban, a Peloponezua központján, A/ísztSOlungin, a török uralom nlól felszabadított Görögország első székvárosában, Larisszában Tesszálin, Szalonikiben Macedónia, Janinán Epirus, Kancán Krétasziget, Sziroszon az Archipelagus, Mitilénén az ázsiai szigetek és Zanlén, a Jóniszigclek székhelyén. így akarják, mintegy jelképesen az egész ország óhaját kinyilatkoztatni, hogy a görög nép osztatlanul Venizeloszt kívánja a maga képviselőjének tekinteni. <X>OOOOOOOCK>00<>0<X>00000<><>-C><C> A xsehek hetven emberüket neveztek ki a felvidéki nagymegyek képviselőtestületeibe (V—a) Ha/nem lenne a világ elfoglalva sokkal súlyosabb problémákkal és nem lenne meg minden országnak a maga gondja-baja, a világsajtó napokon át foglalkozhatna azzal a sorok között megbújó, jelentéktelennek látszó eseménnyel, hogy a cseh kormány hetven emberét kinevezte a „szlovenszkói" vármegyék képviseleteinek tagjaivá. A cseh kormány t. i. már 1920-ban gondolt arra a lehetőségre, hogy köztársasága területén 60%-nyi nemzetiségével nem fog tudni mindenütt kormány-, sőt államhü-többségct összehozni a demokratikus választójog alapján összeülő megyebizottságokba, ezért megalkotta az 1920. február 29-iki 186. sz. törvényt, melynek értelmében (12. szakasz, 2. bekezdés) a kormánynak joga van a megyei képviselőtestületekbe tagokat delegálni. A törvény megalkotásakor az ellenzék — köztük a tótok is — hevesen tiltakoztak ez ellen és akkor ugy hangzott a megnyugtatás, hogy a kormánynak csak „joga lesz", de nem fog e jogával élni. Három év mult el azóta, három évig sikerült a megyei választások elrendelését kihúzni, végül azonban ez év szeptemberében már meg kellett tartani azokat és az eredmény köztudomású: a kormányhü pántok, különösen a ...szlovenszkói" részek rettenetes vereséget szenvedtek és az ellenzéki, egytöl-cgyig autonomista-párlok 80 százalékát kapták a szavazatoknak. Ezért van most szükség a „felhígításra", ezért nevezett most ki a prágai kormány hatvanhét egyént, természetesen csupa Csehországból odaküldött hivatalnokot, banktisztviselőt, vasutast, közjegyzőt, akik hivatva lesznek a közhangulat, illetőleg a megyei határozatok korrigálására. A kinevezettek között nincs egyetlen egy magyar, vagy német, sőt alig akad két-három tót, akik lekenyerezett csatlósai a „csehszlovák egység"-nek. Ez természetesen nem akar panasz lenni, sőt ellenkezőleg, a legjobb jel, mert magát a kinevezés tényét és a megyei képviseleteknek ilven felhigitá'át az ellenzék nem ismeri el jogosnak, sőt egyenesen a demokratikus eszmék megcsúfolásának tekinti. Annak tekintené az egész világ, ha jutna ideje arra. hogy a cseh mesterkedések minden apró mozzanatával foglalkozhatna. így fest a csehek demokratikus köztársaságában az „önkormányzat", igy néz ki a nagymegyék autonómiája, a zsupák udvaraiba bevonulnak a kormány emberei, a Csobdrák, Benesek, Zochok, Stoddák és Matonsekek és ha majd az ötévi szünetelés utáiv először össze fognak ülni a csehszlovák demokratikus választójog alapján megválasztott megyebizottságok, ahol ki fog robbanni az őslakosság minden keserűsége, a közvélemény elé mégis a szép, sima. harmonikus határozatok kerülnek, mert a szavazásnál biztosítva van a kormány többsége. Hogy mit szól ehhez a világ, az nem fontos, mert a világ egyelőre nem is igen vesz erről a komédiáról tudomást, de a komédiából véres tragédiák származhatnak odahaza, ott, ahol igy semmizik ki az őslakosság akaratát. Az a nyolcvan százalékos többség, amelyik a maga, autonómiát követelő képviselőit megválasztotta, nem fog egy emberrel is fogyni, sőt a védekezésnek olyan eszközeihez nyúlhat ilyen terrorisztikus intézkedések hatása alatt, hogy Hlinka jóslata valóra válhat: „Szlovenszkó" a csehek Írországa lesz! A Slovenska Politika az alábbiakban közölte a kinevezendők névsorát: Pozsony nagvmegyében: Nóvák János plébános, Cnbik János bankigazgató, Slrnnsku Prokon osztálytanácsos, Simkó Lajos orvos, Dietrich Ferenc magánzó. P< utót József munká biztosító hivatalnok, Huluzickii Bogdán gimnáziumi igazgató, Dutka Albert orvos, Krizko Jaromir mérnök, Kutsera Ferenc magánlisztviselő. Zoch Sámuel evangélikus püspök és Muderic József, a gyáriparosok titkára. Nyílra nagymegvében: Brezni Gyula közírgyző, Lapár Rudolf mészáros, Klucooskjj István ügyvéd, OrúzeA- József vendéglős, Miskócu Máté tanító, Z.atureeku I ászló evangélikus lelkész, Filipek Ferenc dohánytőzsdés, Mariczek Ferenc kőműves és Benes Marcel vasutas. Turóc nagymegvében: Stur Károly közjegyző. Thomka-Markovie László birtokos. Fiald Konstantin gyárigazgató, Bacher András banktisztviselő, Tatliok János bankigazgató, Horváth tlózsef pénzverő-hivatalnok. Kordéi Pál munkásbizíositó hivatalnok. Hrusovsky Fedor banktisztviselő, Pietor Igor bankigazgató, Simkó Gusztáv tanfelügyelő é, Hlavai János építész. Zólvom nagymegvében: Helo József plébános. Poulovic Gvula ügyvéd. Derer Gyula evangélikus lelkész, Enqler Sámuel gazda. Melicher Nándor gyári tisztviselő, Sobr Bogumil gyárigazgató, Ales János szakszervezeti titkár, Pabvska Ferenc tanár. Pauling Vilmos bankigazgató, Dankó János árvaházi igazgató, és Holecsek Máté állomásfőnök. Liptó nagymegvében: lioto Milán ügyvéd, Zdonqa Márton enzda, Insutoris József tanító, Stodola József polgáraié ter, Hanuska János plébános, Kozka András munkás. Cadek Jínos tanár, Sobrdo Vladimír ev. lelkész. Hotidek Iván gyárigazgató. Zuffka Milán gyáros és Holu Vaclav mérnök. Kassa nagymegvében: Gerda József gazda. Mtidlű Bielv magánzó. Jeuin Gvörgv gazda, flencfa János gazda. Homo István gazda. Beskid Mihály plébános. Nentwich Henrik iskolaigazgató, St/kora Ferenc tanító. Kalob József iskolaigazgató. Mutmiánszku Vladimír ügyvéd és Matousek Jaromir iskolaigazgató.