Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 39. szám - A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása 1. r

Csütörtök, 1923 dec lá. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 Szlovenszky Dennik, (dec. 2.). A. Budapesten folytatott cschszlovákm:(£var tárgyalások eredménye nem egészen kielé<iitö. A tárgyalások két csoportban folytak: a jogpolilikui ós gazdaságpolitikai csoportban. Az első csoportban szó volt az állampolgárságról, az oplálók jegyzékének kicseréléséről, az alapítványok, alapok és levéltári anyag szétosztásáról, A második csoportban azon előfeltételeket vitatták meg, amelyek mellett érvénybe lépne a már 1922-ben aláirt, de ínég nem ratifikált csehszlovák-magyar kereskedelmi szerződés: ez a tárgyalás főképpen az árukicserélés módozatainak megállapítására, az árucikkek kölcsönös bevitelének tarifakérdéseire és a magvar iiuporlkörök csehszlovák valutában való részesítésére vonatkozott. Fontosak voltak a kereskedelmi szerződésnek különösen azon részéről folytatott tanácskozások, amelv rész a kis halárszéli forgalomtól szól. libben a kérdésben meaeunezésre jutottak és a kis halárszéli fort/ulnxat a legrövidebb uíon, vaggis rendeletileg életbeléptetik. A határszéli szerveknek adandó utasításokat utólagosan Prágában tárgyalták meg. Az állampolgárság kérdéséről való tanácskozások azonban megtörtek, a magvar kormánynak a mi követelésünkkel szemben elfoglalt álláspont ián. A mi álláspontunk az. hogg a c ehszlovák állampolgárság elngerésére irángadó napul 1918 október 28-át kell elismerni. A levéltárak és alapok szétosztására vonatkozó tanácskozások szintén nem zárullak kielégítő eredménnyel. Egyetlen kérdés, amely a jogpolitikai ügyek komplexumából kielésitö módon nyert elintézést, eddig csak a jogsegélyre vonatkozó, de itt is elintézetlenül maradt még az a vita, milyen nyelven lehessen benyújtani a beadványokat. Prager Presse, (dec. 2.). Budapesti tudósítás nyomán Az elégedetlen Maggarország címmel azt írja, hogv Magyarországon nagv csalódást okozott, hogv a kölcsön csak 250 millió aranykorona lesz. A ngiluánosság kezd rájönni, hogg a kölcsön nem azt ielenti. hogg kéngelme en élhet maid a lakosság. hanem az kemény munkát és lemondást jelent. Most ezrek és százezrek a tőzsdéből élnek, munkanélkül. A bankvállalatok az utolsó három évhen 7000-rel szaporodtak és a kormány nem igyekezett mérsékelni a tőzsdejátékot, mert ez volt a legfontosabb jövedelmi forrása. Politikai körökben növekszik az a hangulat, mely az adott körülmények között ellenzi a kölcsön elfogadását, a pénzügyi körök azonban a mindenáron való elfogadást kívánják Bethlennek kell a kölcsön es még inkább az ellenőrzés politikai okokból. A londoni konferencia további rendelkezé-ekről is határozott a jóvátételt illetőleg és a Beuler-ügynökség a szomszéd államokkal való politikai megegyezésről tesz említést, ezek a pontok azonban a legnehezebb pontok, mert a magyar közvélemény azt hisz^ hogv egyáltalában nem kell jóvátételt fizetnie. A szomszéd államokkal való megegyezésnek még nincs elég szilárd alapja Maggarorszúgon. ugy hogg erről ma még nem lehet komolgan beszélni. Manchester Gaardian, (dec. 4.). örömünkről ir. hogv a külföldi kölcsönt megkapjuk és csalódásunkról, hogv e kölcön összege olv alacsonv. Vezércikkében a lap tanitó hangon figyclmeztet bennünket, hogv eddigi rossz viselkedésünk mialt csak ilv kis hitelünk van, s a jövőre jobban kell viselkednünk. Neue Freic Presse, (Bécs, dec. h.). A puccsokkal és a tervezett merényletekkel kapcsolatosan a magyar politikai helyzetről ir. Cikkíró örvendetes haladásnak nevezi, hogy a kormány, fölismerve a veszély nagyságát és komolyságát, végre az utolsó órában elhatározta magát, hogv a puccsistákkal és a mögöttük álló személvekkel leszámol. A kormány ez alól már azért sem vonhatja ki magát, mert a puccsisták kiirtásának nemzetközi jelentősége van. A cikk sajnálatosnak mondja, hogv a puccsisták ugvszólván parlamenti képviselettel bírnak és pedig nemcsak a jobboldali radikálisok köré» ben. hanem magában a kormánypártban is, a Wolff-féle frakcióban. A nagytakarításnak tehát a kormánypárt összetételérc is ki kell terjeszkednie. Nehéz bizalommal lenni a kormány és a többség iránt, mikor ennek soraiban WolfT heccantiszemita csoportja is helyet foglal. Vagy Vicián államtitkár, kinek nevéhez a hírhedt kiutasítás! rendelkezések fűződnek. A kormány mindenesetre gondoskodni fog róla, hogv bizonyos elemek kiváljanak az egysége-, pártból, mások pedig beolvadjanak. A kormány erélyes és biztos mgalartásának köszönhető, ha az Ulain-ügv és a bombamerényletek pem ártottak a kölcsön dolgának. Erkölcsi sikere a kormánynak, hogv a szabadelvű ellenzék egvhangu támogatásával rendelkezik. Megállapítható, hogg a legutóbbi napok izgalmas eseméngei Maggarországnak a külföldhöz való viszongát nem érintették, sőt talán még egu órngalattal megjavították. Ezzel az eredménnyel Bethlen gróf mindenesetre meg lehet elégedve. <X>00000<X><X><C><><>C>0<><>00<><>0000 Rádics levele ujabb békekonferenciáról A Tribuna és a Preporod legutóbbi számai fíadics 34-ik londoni levelét közlik s Radicsot mint közveszélyes bolondot állítják a szerb olvasó elé a levél fantasztikus tartalma miatt. A szóbanforgó levélben Radics azt közli, hogy egy ujabb békekonferenciára az előkészületek serényen folynak, amely körül Amerikán kívül Anglia és Olaszország fejtenek ki élénk tevékenységet. Mind a négy hatalom a Balkán és Középeurópát érintő kész békefervezetekkel lép a konferencia elé. A tervezetek értelmében Horvátország mint föderatív állam szerepel, mely magában foglalná Bosznia, Hercegovinát és Dalmáciát is, sőt a Vajdaság egyrészét és Fiumét. Radics a levélben nem feledkezett meg MagyarI országról sem. Szerinte a béketervezet' ben, melybe alkalma volt személyesen betekintenie ('?) a Wien—Konstantinápoly közti teriilet az alábbiakban lenne felosztva: Ausztria és Csehszlovákia ; közti határok változatlanok: tetemesen ! megnagyobbodik Magyarország az ! etnográfiai határokig. A jugoszláv fö! derativ állam magában foglalná Szerbiát, Montenegrót, független Macedóniát Szaloniki fővárossal, Bulgária önálló állam maradna a terv szerint, Tráciával megnagyobbodva, Radics a továbbiakban azt fejtegeti,, hogy az összes európai kormányok, a franciát sem kivéve, mind ellenzik a mai belgrádi centralizmust s a horvát függetlenségi törekvéseket már Európa sem tekinti Jugoszlávia belügyének, hanem európai kérdésnek. SZOCIÁLIS MOZGALMAK A nemzetközi munkásvédelem törekvéseinek kialakulása Irta: Hilscher Rezső dr. XL A szociálpolitikának és főként a szociálpolitika ama részének, melyei a ínunkásvédelem neve alatt szoktunk összefoglalni, az emberi követelményeknek megfelelő módon való szabad kifejlődését főként az a közkeletű és mondjuk meg már itt: felületes vélemény akadályozta meg, hogy a tökéletességre igyekvő szociálpolitika a nemzeti termelés versenyképességének megbénítását jelenti. Az államok közölt fennálló gazdasági vetélkedésben pedig a versenyképességnek lehető felfokozása képezte mindig a főcélt és ezért reménytelennek látszott az, hogy bármelyik állam elhatározza magát arra, hogy megkezdi a szociálpolitika épületének megalapozását. Hiszen igen könnyen megokolható ez az elzárkózás minden mélyebbrenyuló szociálpolitikai törekvés megvalósítása elől. A szociálpolitikának a követelményekhez mért, nagyvonalú fölépítése tényleg súlyos terheket jelent az egyik oldalon, a kapitalizmus által befolyásolt, irányító közvélemény pedig mindig csak ezt az egyik oldalt tartotta szemmel, mig a másik oldal, amely a terheknek nem csupán kiegyenlítését, de a mérhetetlen nyereséget is föltünteti, teljesen elkerülte a figyelmét. Mert valóban, az első pillanatra ugy látszik, hogy a napi tizenkét vagy több órai munkaidő mellett, ugyanazon bér ellenében dolgozó munkással olcsóbban lehet termelni, mint napi nyolcórai munkaidő mellett; a férfimunkásnál jóval olcsóbb nöi és gyermekmunkás korlátlan kihasználása ugyancsak a termelési költségek csökkentését jelenti; a munkásság egészségügyi védelmét szolgáló berendezések és rendszabályok a termelésre egyébként elkerülhető terheket rónak; bizonyos készítményeknek olcsóbb, habár a gyártással foglalkozó munkás életére veszélyes anyagokból való előállítása kedvezőbb helyzetbe hozza a termelöt, mint ha az egészséget meg nem támadó, de költségesebb anyagot használ; a szociális biztosítás költségeinek nagy része ugyancsak a termelési kiadások terhére esik, tehát a nemzeti ipar versenyképességének akadálya stb. A gyakorlat azonban egészen mást mutat, mert a szociálpolitika érvényrejutásával mindenütt együtt jár a nemzetgazdaság hatalmas föllendülése. Gondoljunk csak Németországra, melynek gazdasági fölvirágzására az egyik leghatásosabb lökést a szociálpolitikai törvényhozás eredményes munkája adta meg. A különböző államoknak egymással szemben táplált féltékenysége sokáig nem tudta meglátni azokat a rejtett, friss erőket, melyeket a szociálpolitika tartalmaz a gazdasági élet számára és gondosan óvakodtak bármit is tenni,