Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 39. szám - A trianoni béke megalkotása. 1915-1920 5. r

Csütörtök, 1923 dec. 13. MAGYAR KÜLPOLITIKA 7 ték, art mondották, hogy az nem szerződés, hanem .jótékony egyletekkel kötött megállapodás volt. Ebben az esetben a jótékony egyletek magánjellegű megállapodása európai fontosságú fejleményeket vont maga után, mert az okt. 28-diki prágai és okt. 30-diki turócszentmártoni néphatározatoknak alapját viszont VVilson okt. 18-iki jegyzéke képezte, mely az osztrák-magyar kormány illetékességét a csehszlovák és délszláv kérdésekben elutasította és melyre a turócszentmártoni határozat kifejezetten hivatkozott. A határozat után közvetlenül megalkotott tót nemzeti tanács, a Slovenska Xarodna Roda 105 tagja közül azonban 58 turócszentmártoni és körnvékbcli volt, a katholikus tótságot (75°/o) összesen 15, a lutheránus tótságot (25<7o) 90 delegátus, a keleti tótokat pedig senki sem képviselte.22 Nem is szólván arról, hogy az elszakítani kért területnek e«véb lakosai is voltak, kik Turócszentmártonba se meg nem hivattak, sem oda képviselőket nem küldöttek, sem képviseletükre megbízást nem adtak. A határozat teljesen és annyira Pittsburghoz, Washingtonhoz és Prágához igazodott, hogy a tót közvélemény e miatt már a határozati javaslat felolvasása után megoszlott. A keleti tótok nyomban külön szervezkedtek és a dec. 11-iki kassai népgyűlés a tót föld valamennyi vármegyéjének képviseletében a Magyarországgal való kapcsolat fenntartása mellett foglalt állást. Az egyetemleges tillakozást azonban senki sem hallgatta meg, mert magyarbarát hangja elég volt ahhoz, hogy meddőségre legyen kárhoztatva. A békekonferencia, melyen az érdekelt Magyarország képviselve sem volt, csupán a Prágától benyújtott megkereséseket vette figyelembe és egész Felsőmagyarországot az azt egyedül igénylő Csehországnak itélle oda. mely katonai megszállás utján nemcsak a lakosság akaratának minden megnyilvánulását akadályozta meg, de a kérdéses területet a nemzetközi jog ellenére már Csehországba is kebelezte. A hatalmak elismerték az annexiót; a magyar és német lakosság minden elkeseredés mellett is hallgatott; csupán a tótok mozdullak meg és foglaltak állást egyetemlegesen a bekebelezés ellen és az 1922. .augusztus 3-diki zsolnai népgyűlésen összes sérelmeikkel együtt a világ jobban informált hatalmasaihoz folyamodtak." A tót lakosság akaratának ezen megnyilvánulása a piltsburgi egyezmény, a washingtoni elismerés és a prága— turócszentmártoni határozat érvényességét és jogi hatályát mindenesetre súlyosan érintette és alapjaiban ingatta meg. (Folyt, köv.) " Szvíezsénui Z: Hogyan veszett el a Felvidék. Budapest 1921. M Mémoire adopté á Zilira, le 3 asúl 1922. par le Congrés du Parti du Peuple Slovaque et présenté au gouvernessert tchéco-slovaque. Paris 1922. A IIÉT KRÓNIKÁJA dec 4. Marx német birodalmi kancellár bemutatkozott a birodalmi tanácsinak. Bejelen tette, hogy a mostani kormány elvi állásfoglalása nem különbözik elődjétől. A kormány magalarlására a gazdasági és pénzügyi helyzet állapota a döntő. Életkérdés a birodalomra nézve, hogy meg lehessen találni az ulal a helyzet megmentéséire, s ilyen útinak Marx a felhatalmazási törvényjavaslatot látja. A birodalmi tanács 45 szóval 9 ellenében elfogadta a felhatalmazási töményt. Az amerikai hadügyi hivatal jelentése azt követeli, hogy a nemzeti védelem végrehajtása érdeJtében a hadsereget és a flottát szaporítsák. dec. 5. A politikai feszültség a német birodalmi gyűlésen lényegesen enyhült. A' felhatalmazási törvényjavaslat sorsa biztosítottnak Játszik. dec. 6. Nagy Emil igazságügyminiszter Prágában tegnap és tegnapelőtt az egész nap folyamán tárgyalt Benes cseh külügyminisztonrel. A délután folyamán bevonták a szakminisztereket is. Az állampolgárság kérdésében és a volt felvidéki 'tisztviselők nyugdijának ügyében még nem történt megyezés, azonban a lefolyt két nap alatt a magyar és cseh álláspont többet közeledett, mint a mullbain két év alatt. A német birodalmi kancellár és a pártvezérek tanácskozása során megegyezés jött létre, hogy a birodalmi gyűlést a felhatalmazási törvényjavaslat megszavazása után határozatlan időire elnapolják. Hallgatólagosan megegyeztek abban, hogy a birodalmi gyűlés szünete január végéig tartson és csak egészein rendkívüli esetben hívják össze korábban. A hágai nemzetközi döntőbíróság a népszövetségi tanács felkérésére szakvéleményt adott a javorinai kérdésben. A biróság azon a nézeten van, hogy ezt a kérdést a nagyköveti konferencia 1920 /ulius 28-í döntése véglegese nmegoldotta. Francia és angol tengerészeti csapatok elfoglalták Kantonban a vámházat, melyet hajóágyukkal erősítettek meg. A szövetséges hatalmak akciójának oka az, hogy így akarják megakadályozni SzunIal-Szen forradalmárnak, a délkinai köztársaság elnökének tervét, hogy hatalmába kerítse Kanton kikötőjének vámházát. dec. 7. A tisztviselők fizetésére vonatkozó javaslata miatt válságba jutott az osz.lrák kormány. A tisztviselők nincsenek megelégedve és különösen az alacsony rangosztályban lévő tisztviselők fizetésének lényeges emelését kövelelik. Amennyiben a kormány c kívánságoknak nem lesz eleget, hétfőn passzió rezisztenciát kezdenek. Az angol választások eddigi eredménye: a 615 kerülelbőll eddig 591 választási eredmény ismeretes. A páirtok számaránya a következő: konzervatív 236, liberális 144, munkáspárti 184, függnllen 10. Nem valószínű, hogy a még hátralévő 24 választókerület választási eredménye valamit változtathatna a páítok számarányán. Az előző parlamentben a konzervatív pártnak 346, a liberálisnak 117, a munkáspártnak 145 és a függetlennek 7 mandátuma volt. dec. 10. A népszövetség tanácsa, mely ma kezdte meg tanácskozását, albizotlságo't választott, amely Magyarország pénzügyi talpraállltásának kérdését van Hivatva tanulmányozni. A bizottság hét tagból áll, még pedig Franciaország, Nagybritannia, Olaszország, Magyarország, Románia, Jugoszlávia és Csehszlovákia egy-egy képviselőjéből. A Magyarország rekonstrukciójával foglalkozó első bizottságban Csehországot Dcnes dr., Romániát 7"i(ulescu, Magyarországot pedig Bethlen István gróf miniszterelnök képviseli, aki holnap reggel érkezik Párisba. A német birodalmi gyűlésen a felhatalmazási törvényről végbement névszerinti szavazásban 338 szavazatot adlak le. A törvény mellett 313, ellene 18 képviselő szavazoll. Egy képviselő tartózkodott a szavazástól'. A felhatalmazási törvényjavaslatot tehát elfogadták. A felhatalmazási törvény elfogaídása utáin a Ház megszavazta a birodalmi választói jog reformjáról szóló javaslatot. A német nemzetieknek a szavazási kényszerre vonatkozó javaslalát 207 szavazattal 79 ellen elvetették. Az elnököt megbízták, hogy a legközelebbi ülést hivja össze és napirendjét állapítsa meg. A felhatalmazási tőrvény ellen a kommunisták, a független szocialisták és a bajor parasztszövetség tagjai szavaztak. A mémet nemzetiek a teremben maradtak, de nem szavazlak, szintúgy a szocialisták is. A centrum tegnap Marx birodalmi kancellár helyébe Fehrenbach dr. volt birodalmi kancellárt választotta meg elnökké. Fehrenbach a választást elfogadta. A Reuter-ügynökség washingtoni jelentése szerint az Egyesült-Államok és Németország között létrejött kereskedelmi szerződést Hughes államtitkár és Wiedtfeldi német nagykővel ma írták alá. A szerződés, amely a háború alatt érvényét veszteit kereskedelmi szerződés helyébe lép, rövidesen a szenátus elé kerül ratifikálás végett. Mussolini miniszterelnök a minisztertanács által a közvélemény legnagyobb meglepetésére a parlament ülésszakát hirtelen berekesztette, noha a fölhatalmazáshoz szükséges szavazatokat minden nehézség nélkül megkaphatta volna. Hír szerint a miniszterelnök azért rekesztette be az ülésszakot, hogy a fölhalalmazási tőrvény megszavazását az uj népképvisclettöl kérje s eizel visszatérjen a parlamentáris kormányzás formáihoz. Ezért az ülésszak berekesztését minden valószínű ség szerint a kamara föloszlalása fogja követni. Az uj választásokig a kormány királyi rendeletekkel fog kormányozni. A kamara elnapolásával egyidőben a szenátus is, miután cJifogadla az olaszorosz kereskedelmi egyezséget, elnapolta magát. A bolgár szobranje ma megalakult. Elnökké Knlev tanárt, alelnökökké Naidenov Miklósit és Vasov dr.-t választották, akik mindnyájan a többségi párthoz tartoznak.