Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 35. szám - A felvidéki szövetkezett pártok panasza a Népszövetséghez

Csütörtök, 1923. nov. 15. MAGYAR KÜLPOLITIKA 9 ból, de a Népszövetség menekültügyi főbiztosának jelentése kiemeli, hogy a legtöbb esetben veszedelmes volna még a hazatérés. Mindazonáltal ugy látja a főbiztosság, hogy Oroszországban a belpolitikai helyzet, ha lassan is, de halad az állandósulás felé és azzal a reménnyel kecsegtet, hogy hamarosan maguk a menekültek fognak visszakéredzkedni. Adandó alkalommal ugyanúgy akarják megszervezni az általános visszatelepítést, mint most a részlegest. A másik csoport azokból a görög és más keresztény polgárokból került ki, akik a győzelmes török sereg elől menekültek Kis-Azsiából. Miután a görögtörök ellentétek a legújabb. 1918/22-iki háború folyamán a végsőkig kiélesedtek, óriási tömegek hagyták ott tatnyalt-homlok otthonukat a visszavonuló görög hadsereg védelme alatt. Nyolcszázezer menekült ellátásáról gondoskodott az Amerikai Vöröskereszt hónapokon át és még 1923 júniusában is ötszázezer volt a számuk. Itt nem is gondolnak a visszatelepítésre, hanem inkább kicserélni próbálják a lakosságot. Európából ugyanis sok török család óhajt Kis-Ázsiába költözni, mert nem akarnak görög-kereszténv uralom alá kerülni. A csere már folyamatban is van, tízezer számra vándorol a lakosság egyik világrészből a másikba. Hogy ez a megoldás mennyire szerencsés, azt nehéz előre megmondani. Az ázsiai görögök többnyire kereskedők, az európai törökök földmivesek. kertészek; számuk is sokkal csekélyebb, mint a görög menekülteké. Egyik a másikat aligha pótolhatja. A régi telepítést évezredes gazdasági fejlődés irányította, az ujat a nemzeti és vallási gyűlölködés erőszakolja ki. Bárminő legyen is a végleges megoldás, idéiglenes segítség nélkül a mindenéből kifosztott tömeg martalékául esne az éhségnek és a járványoknak. A fenyegető veszedelemtől csak az amerikai és brit társadalmi egyesületek áldozatkészsége, meg a mentési munkálatok vezetésével megbízott Nansen dr.-nak, a tudós felfedezőnek páratlan energiája és bölcsesége szabadította meg őket. A bizottsági jelentés meleg szavakkal emlékezik meg Nansen dr. érdemeiről, mi pedig jóleső érzéssel állapítjuk meg, hogy még sincs igazuk azoknak, akik egy-egy lenéző mosollyal vagy kézlegyintéssel szeretnék még ma is elintézni a Népszövetséget. , <X>0000<X>0<7<><>C<><>00<X>OOCK><>00 Mussolini a diktatúráról és a parlamentarizmusról A fascista ünnepet követő napon Mussolini miniszterelnök kihallgatáson fogadott mintegy negyven küjföldi laptudósitót, akiknek egyrésze állandóan Rómában tartózkodik, más részüket azonban külön ez alkalomra küldték ki Rómába. Egy újságíró ama kérdésére, hogy miként vélekedik a diktatúráról, Mussolini a következő érdekes kijelentést tette: — Külön doktrína a diktatúrára vonatkozóan nem létezik. Ha szükség van diktatúrára, akkor azt meg kell valósítani. A demokraták abba a hi bába estek, hogy azt hitték, hogy n nép csak azt szereti, aki rosszul van öltözve. Ezzel szemben áll az, hogy a nép szereti a hierarchiát. Amikor mindenki elfoglalja az őt megillető helyet, senki sem elégedetlen és mindenki örömmel dolgozik. A parlament ott van — folytatta a miniszterelnök — meg van és nyugodtan dolgozik. De azt hiszik-e önök, hogy az, ami megfelelő volt a múltban, jó lesz a jövőben is? A parlament, ugy amint az össze volt állítva, a múltban igen jó szolgálatokat tett. Ma azonban, jelenlegi formájában, többé nem felel meg az idő követelményének. — Látják pl. a lapok nap-nap mellett aktuális kérdéseket tárgyalnak, még pedig olyanoknak tollából, akik kompetensek. Én mindig olvasom a lapokat és hasznomra fordítom azokat a használható és megfelelő dolgokat, amelyeket azokban találok. Mi szükség volna már most arra, hogy odajöjjön nekem egy képviselő és elismételgesse a parlamentben azt, amit én a lapokban már olvastam, vagy elmondja nekem azt, amit egész szépen leírhatna egy újságban. Amikor a parlament megteremtődött, még nem létezett sem kereskedelmi kamara, sem munkáskamarák, sem szindikátusok. Minden évszázadnak meg vannak a maga történelmi institúciói. Egy intelligens diktatúra igenis soká tarthat, a lényeges az, hogy egy gépezetet teremtsünk és ha az a gépezet meg van, masinisztát bizton találunk hozzá, oooooooooooooooooooooooooo \ A felvidéki szövetkezett pártok \ panasza a Népszövetséghez A prágai parlament német képviselői 1920. évben emlékirattal fordullak a' Népszövetséghez, amelyben felhívták a figyelmet azokra az áldatlan állapotokra, amelyekben a cseh-szlovák köztársaságban élő német nemzeti kisebbségeknek a cseh kormány magatartása következtében része van. Ezt az emlékiratot 1922. tavaszán egy, ujabb memorandum követte — aminek ellensúlyozására pár hónap múlva — a Népszövetség harmadik ülésszaka alkalmával, a csehszlovák delegáció nyolc füzetet osztatott ki a Népszövetség tagjai között, amelyekben egyrészről cáfolni igyekezett a német memorandumok állításait, másrészről pedig kedvező színben igyekezett feltüntetni a nemzeti kisebbségek állapotát a cseh-szlovák államban és ugyanakkor a ,,szlovenszkói" és „ruszinszkói" nemzeti kisebbségek helyzetévei is foglilkozott, rózsaszínű megvilágításban és kitért a régi és az uj Magyarországban uralkodó nemzetiségi viszonyokra is. A német képviselők éppen ugy, mint i keresztényszocialista és a magyar kisgazdapárti képviselőknek a klubja erre elhatározták, hogy a Bencs irányítása mellett irott memorandumot nem hagyják válasz nélkül. így született meg az a memorandum — függetlenül a németekétől — amelyet Ileykins báró megbízásból a mult hó végén nyújtott be a Népszövetség titkári hivatalához. A hatvanhét oldalnyi füzet, amelynek cime „La situation des minorités *s Slovaquie et es Russie-Subcarpatique" formális panasszal fordul a népszövetségi tanácshoz, cáfolva a cseh szlovák válasz adatait, természetesen uj adatokkal is szolgálva. A memoárt a szövetkezett ellenzéki pártok elnökei, a közös bizottság elnökei, a központi iroda igazgatója és a ker. szoc. párt tót osztályának elnöke irták alá. A kísérőlevélben kifejtik a panaszttevők, hogy a cseh köztársaság kormánya és törvényhozása következetesen megsértik azt a szerződést, amelyet 1910. szept. 10-én kötöttek Saint-Germain en Layehan a szövetkezett és társult nagyhatalmak a cseh-szlovák köztársaság kormányával. A kormány egyfelől nem biztosítja a Felvidéken és a Ruténföldön lakó nemzeti kisebbségeknek ama jogokat, amelyeknek megadására a nemzetközi szerződések 7—9. cikkcinek értelmében a csehszlovák köztársaság kötelezve van, másfelől pedig nem teljesítették ama kötelezettségeket, amelyeket a szsrzödés 10—13. cikkei a Ruténfüld önkormányzata tekintetében róttak a cseh köztársaságra. A hatvanhét nyomtatott lapból álló panasz nyolc fejezetre oszlik a tárgyalt kérdések szerint. Ezek a következők: 1. a csehtót közigazgatás és a kisebbségek. 2. A nemzeti kisebbségek statisztikája. 3, A nemzeti kisebbségek viszonya a>z államhoz. 4. Az islkolaügyi viszonyok és a nemzeti kisebbségek kultúrája. 5. A nemzeti kisebbségek gazdasági helyzete. 6. A földreform. 7. A felvicKki nemzeti kisebbségek helyzete általában. 8. A Rutén Felföld a nemzeti kisebbségi kérdés szempontjából. A főtitkársághoz intézett kisérö-levél szövege a következő: — UraimI — Alulírottak pártjaink nevében bátrak vagyunk a Népszövetség magas tanácsának figyelmét felhívni arra, hogy a csehtót köztársaság törvényhozása és kormánya következetesen megsérti azt a szerződést, melyet 1919 szeptember 10-én kötöttek St.-Germain en Laye-ban a szövetkezett és társult nagyhatalmak a csehiét köztársaság kormányával. — A csehtót köztársaság kormánya egyfelől nem biztosítja a Szlovenszkóban és Ruszinszkóban lakó nemzeti kisebbségeknek azokat a jogokat, melyeknek megadására a fennhivatkozott nemzetközi szerződés 7—9. cikkelyeinek értelmében a csehtót köztársaság kötelezve van, másfelől pedig nem iteljesitették azokat a kötelezettségeket, melyeket a szerződés 10— 13. cikkelyei Ruszinszkó önkormányzata tekintetében róttak a csehtót köztársaságra. — Amidőn a Népszövetség magas (tanácsának jóakaratú figyelmét erre felhívjuk, egyúttal kérjük, hogy alább részletesen felsorolt panaszainkat gondosan megvizsgálni méltóztassék és ha azok megokoltaknak találtatnak, a St.-germaini szerződés 14. cikkének második bekezdése értelmében a szerződésnek érvényt szerezni s az alkalmasaknak és hatályosaknak talált utasításokat megadni kegyeskedjék. — Már e helyütt is kijelentjük, hogy készséggel hajlandóknak nyilatkozunk jelen írásbeli előterjesztésünket'a Népszövetség magas tanácsa által a csehtót köztársaság területére netalán kiküldendő vizsgálóbizottság előtt szóval is kifejteni, részletezni, kibővíteni és megokolni. — Nem mulaszthatjuk el, hogy a Népszövetség tanácsa elölt meg ne említsük,