Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 35. szám - A felvidéki szövetkezett pártok panasza a Népszövetséghez

LO MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 1923. nov. 15. hogy a csettint köztársaság nemzetgyüTésének gémet tagjai állal a Népszövetség tanáósáüoz benyújtót) emséidral okfejtisél és k'öveBtVzfe'tíséil megórősilsiijk é.s árokkal magunkat azonosítsuk, amenvnyiben a csehtót köztársaságban élő nénizeti kisebbségek állaláno* jogi és politiKai helyzetének megítélésére vonalköz nak és ezért ismétlések elkerülése végett a/ abban fogta", állításokra és hizoityitékokra is hivatkozni bátrak vagyunk. — Amennyiben a csehtót delegáció állal előterjeszteti emlékiratok tnás államoknak, így például Magyarországnak akar a múltban, akár a jelenbon, a nemzeti kiícbbségekkel köveién pOtiÜk&Jal érinti s szerzőik (alán abból a lúves felfogásból indultak ki, hogy más államoknak a békeszerződéssel netalán ellenkező nemzetiségi politikája a csoblót közlais., ágpl szerződéses kötelezettségeinek icljesiiésc alól mentesítené: ugy kénytelenek vagyunk kijelenteni, ho(ry nem érezzük magunkat hivatottaknak arra, hogy más lam nevében kijelentéseken legyünk, mivel mi, mint n csehtót köztársaságnak polgárai erre feljogosítva ivem is érezhetjük magunkat — Az általunk képviselt pártoknak felfogása az, hogy Szlovenszkó és Ruszinszkó kisebbségei a békeszerződésekből és a/ azokat becikkelyező csehtót alkotmányból és törvényekből folyó kötelességeiket a csehtót köztársasággal és annak kormányával szemben mindenkor hiven teljesítik és éppen iczért, teljes joggal ínogköveiclheliU azoknak a kötelességeknek teljesítését is, melyekel a csehtót köztársaság kormánya minden további feltétel nélkül és más államok magalarlásáru varó tekintet nélkül vállalt a szövetkezelt és társuM hataimukkal szemben. Amikor a magyar Kormány kötelezettséget vállalt, hogy nem enged meg területén a cseh kormány elleni felvidéki propagandái, örömmel regisztráljuk az öntudatos felvidéki nemzetiségeknek ezt a memorandumát, mely ugyan a Népszövetségnél az eddigi tapasztalatok alapján sikert ugyan aligha ér el kőzve Ucnül, de legalább figyelmeztetés a jövőre és tanúbizonysága annak, hogy a Felvidék elégülellensége nem külső okokra vezethető vissza, nem a csonkamagyarot szági állítólagos propaganda eredménye, mint ahogy a csehek elrágalmazzák, hanem természetes folyománya a belső elégületlen ségnek, mely- a cseh kormányzat erőszakosságai és szerződésszegései miaft egyre növekedőben van s minthogy nem külföldről szították és táplálják, nem is szerelhető le semmiféle külföldi kormány kötcíezettségeli tői. A rengeteg panasz-anyagból néhányat érdemesnek tartunk" iu js meg tmliteni. A memoár pld. szórói-szóra lekőzli ilelluy volt rrencséni zsupánnak J921. szeptember havában bfcdoN hírhedt rendeletét, amelyben fi magyar nyelv használatút még a: utcai társalgásban is megtiltja, majd a turócszentmarloni bírónak 1922. június 30-:';;i kiadott lutsonlú tárgyú rendeletét, valamint Hontvármegye zsupánján:!:, lji22. október 4-én 3545—922. prés. számú bizalmas rendeletét, melyben felhívta az ipolypásztói főszolgabírót, hogy puhatolja ki, milyen nvchvn prédikálnak és kntekízálnak a lelkészek a járás magyar községeiben. A memoár szerint a modern kullurájlamokhan hasonló példa még nem volt arra, hogy a hatóságok Iellépje nek azok' ellen, akik magánérinlkezi^ ben nem az állam hivatalos nyelvén beszélnek, ami különben is flagráns megsértése a saint-germaini szer/ód. . 7, cikk 3. bekezdésének. Hivatkozik továbbá a kiváltságokat élvező legiunáriusok falragaszaira, amelyekben a magyar és német nyelv használőÜ mi'gteiiv 'geiik és sz.óról-sióra leközli az 1921. májusában Szenicén kiragasztott jilakat s/övegét. Azután a következő tételekéi állit ja lel: 1. A nyelvtörvény ellenkezik a nemtetkdzt szerződénél, mert vele ellentétben n ÍO tzfatílfköM arányszámhoz löti ii Kisebbségi nyelvnek hnsználhatáfát Ha a szerződésnek ez lett volna a Célja, ezt az idevonatkozó 7. cikk 4. bekezdésében éppen ugy kifejezte Volná, mini az iskolákról szóló 9. cikkben. 2. A kormány n fogyatékos nyelvtörvény! nem hajtotta végre srm /ági, lem gyakorlati tekintetben. Nem hajtotta végre jogilag, meri máig sem j<lent meg a végrehajtási rendelet, amiből kitűnik az, hogy a kormány az Átmeneti idő nehézségeit nem is óhajtja enyhíteni. De gyakorlatban sem alkalmazzák a nyelvtörvényt, illetve rsvrit ama részeit alkalmazzák, amelyek a kisebbségekre hátrányosak. 3. A hatáságak kijátszók n nyelvtörvény ám/t szakaszát is, amely a nyelvi jogok gyakorlását a 20%-os arányszámhoz köti. Példa gyanánt kiragadja a pozsonyi járásbíróság busz mrgyar községének elcsatolását, csak azért, hogy az arányszám gyengüljön a magyarság kárára, továbbá az ipolysági, aranyosmaróti, komáromi és beregszászi törvényszékek feloszlatását és azt, hogy magyar nyelvű tanácsok megszervezését elmulasztják még ott is. ahol törvény szerint kellene. Hogy a magánéletben, az üzleti forgalomban, a vallási élet és sajtó, színház és nyilvános gyűléseken mennyire korlátozzák az anyanyelv használatát, arra nézve rengeteg adatot sorol fel, Így pld. a Felvidék teljhatalmú miniszterének 3285—1921. adm. számit rendeletét, a hírhedt cégtábla-rendeletet, felemlíti, hogy egyes megyékben, például Szepesben, Sárosban stb. még a magyar vagy német színházi és miikedvelő előadások felragaszainak is első helyen sz.lovák nyelven kell siólaniok. Nyilvános gyűléseken még a magyar képviselőknek is megtiltják, hogy magyarul beszéljenek. Így egy besztercebányai népgyűlésen Lelley Jenő dr. magyar beszédét a rendőrtisztviselő megtiltotta. Rendkívül érdekes a memoárnak ama része, mely a ,,demokratikus" választójog gyakorlati alkalmazását ismerteti a magát oly büszkén demokratikusnak hirdető cseh-szlovák államban. Részletesen kimutatja, hogy a kassai és érsekújvári magyar-német választási kerületben legnagyobb a választási szám és valamennyi kerület közül itt esik a legtöbb lakosra egy mandátum. A magyarság szervezkedését megakadályozták, a terrorese. teknek se szeri, se száma, a katonaság négy helyen is leszavazott 1920-ban az általános választásokon, amikor a szlovenszkói nemzeti kisebbségek ötven vezérét éppen a választás előtt vitték lllavára. A látszólagos demokratikus választási törvény a választási geometriával és különleges rendelkezéseivel demokráciaellencs célokat szolgál. Az uj megyei beosztás is nem a közigazgatás érdekeit szolgálja, nem földrajzi s gazdasági viszony szemmeltartásával történt, hanem kizárólag ama néztíszögből, hogy a magyar és német nemzeti kisebbségek területét ugy osszák be az uj közigazgatási egységekbe, hogy egyikben se alkothassanak nagyobb tömeget. A jobbára magyar és német városok lefokozásár.ak pedig kizáróan az volt a célja, hogy az önkormányzatot csökkentsék, a városok gazdasági érdekeit aláássák, a magyar és német tisztviselőket nyugdíjazzák. « Néhány kikapott adat ez csak, mely a memorandumlxm bőven van ismertetve és természetesen eredeti okmányokkal, megnevezett tanukkal van igazolva A cseh kormány érezve, hogy a megcáfolhatatlan tényeket nem tudja majd megdönteni, ezért már most egy mgyon ügyes ellenintézkedést tett Az u. n. Csánki-Neumann-féle magyar , töldmivespárltal' — melyet maga Hodzsa Milán földmivelésügyi miniszter szervezett meg és amely pártnak menekült budapesti kommunisták a vezetői, akik rendszeresen kapott kormánypénzért szidják gyűléseken és lapjukban, a Népújságban Magyarországot — ezzel a párttal ellcninemurandumot szerkesztett, mely tiltakozik az ellen, hogy a szövetkezett ellenzik a magyarság nevében mer a Népszövetség előtt beszélni és természetesen a nemzeti kisebbségek rózsás helyzetét festve le — szavakkal, de nem tényekkel — kéri. hogy a Népszövetség a szövetkezett ellenzéknek a panaszba tát még csak tárgyalás alá se vegye! <><><><><>o<x><x><x><>o<x^ Sajtóhírek A Reggel cimü érsekújvári napilap bejelenti, tiotrv Erdélyi Ernő megvált főszerkesztői és a Minerva r.-L igazgatói állásától. Helvébe Gyónqvósi NándoT dr. eddigi szerkesztik került. Erdélyi Ernő gyors távozását különféleképpen kommentálják. Egyik verzió szerint a legutóbbi sajtóper tárgyalásán felmerült adatok miatt "kellett távoznia, más verzió szerinti a Minerva r.-t.-val, amely a Reggelt előállítja, akadt konfliktusa. Hír szerint n Reggel végleg átjön Pozsonyba, ahol u Slovenskn Grafia-nyomáa fogja elöállitan.i. A munkácsi Keleti Vjsdg szerkesztőjét, Vojth Györgyöt Tupnlik beregi zsupán kiutasította a cseh köztársaság területéről, mert állítólag nem cseh állampolgár. Vojth szerkesztő fölebbezetl a baitározat ellen. Bukarestben Koma rímen e^y oláhnyelvű hetilap terjeszti az olasz kultúrát Ramiro Orti: egyelőmi tBJBÜ vzerkesz tésébem. Szilágysomlvón Plugarul cimen dr. Lobont Emil szerkesztésében oláh hetilap jelenik meg, ugyanott Síilágysomlgó cimen dr. Udvary József magvar hetilapot szerkeszt. A többi maygar lap ISzilágvsomlvói Friss Újság és Szilágysági Hirlap) megszánt.