Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 35. szám - Menekültek. A Népszövetség menekültügyi főbiztosságának működése

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1023. nov. 15. A VILÁÜSAJTÓr.ÓL Mit írnak rólunk ? Szlovenszká politika (okt. 28.). „A potitikai viszonyok konszolidációja Ruszinszkában" címmel azt ii in, hogv a inac\'»r oárloknnl jobbrafordulást lehel lai>asztnliti. ami a magyar tíltniéU blokk eddbii irredenta politikájának jelentős qilónuülésít jelenti. A magvarok, uevmuncl. m6r torkig vannak ezen blokk negaliv politikájával. (Gseh kormánvlap.) Czas (nov. 2.). Bencs igvekezetéröl ir, ajnellvel a 'kisantant tanácskozásaiba bele akarja vonni most már nemcsak Lengyelországot, hanem Magvarországot és Bulgáriát is. A konferencia célja, hogv szabályozza a kisantant viszonyát Magvaroszághoz. A masvar kormány uiólng ünnepélyei nyilatkozatot tesz a trianoni szerződés feltételeinek betartásáról, viszont a kisantant képviselői megígérik a segítséget Magyarországnak a kölcsön realizálásában. Bár ezeket a hiTeszteléseket hivatalos formában meg nem erősitclték, nincs bennük semmi hihetetlen, amit bizonyítanak er/urészt a népszövetséc/i választások, másrészt pediq Benes korábbi londoni utia. nhol tudtán adták, hoqu véore is meq kellene változtatni a maqqarellenes politika irámiút. Erre. uau látszik, Benes kötelezte is maaát. Most tehát újból felveti a dunai államok gazdasági szövetségéi, ami Magvnror zág és Ausztria nélkül meg nem történhetik. Ennek ránézve az a haszna is lesz. hogv ezáltal jelenlékenven meggyengül Magyarország politikai befolyása. Seupel napvon tartózkodó a tervvel szemben, mert Olaszország nem szívesen látná Ausztriát a kisanlanlban Temps (nov. h ). Megemlékezik Drvmmnnd budapesti látogatásáról. A népszövetség főtitkára kijelentette, hogv látogatása elsősorban Bethlennek és Daruvárvnak szól. de szeretnének érintkezésbe lépni Horthy kormányzóval és a többi Genfbe nem volt miniszterrel. Dniinmond ki jelentette, hogv a kitűzött célt elérte és hogv Daruvári/ miniszter kiielentette neki. honn ezentúl n.aaunbb őrömmel fonnak a moaqarok a oenfl tanácskozásokon részt venni. Kreutzzeitung (nov. 4.). A mnnqar belpolitikai helyzetet G. Arthur Schünemann kedvezően vázolta, utalván arra, hogv Bethlennek sikerült Magyarország számára a külföldön, igv Prágában és Belgrádban is kedvező hangulatot teremteni. A tudósitó szerint a Népszövetség Budapestre érkező delegátusai meg fognak* győződhetni arról, hogv Magyarország belső konszolidációin miiven clőhaladást tett, ugv hogy mindennemű puccs kizártnak tekinthető. Dicséri a maCvar rendőrséget, melv olvan jól van szervezve és olvan szigorúan fegyelmezett, mint a hibom előtt a porosz rendőrség volt. Lldovc Noviny (nov. 3.). Mint ismeretes, Benes legutóbbi beszédében haocsulyozta azt, hogv Magvarországnak szomszédaihoz való jóviszonvát az is biztosítani fogja, ha odahaza lehetővé teszik a demokratikus ellenzék s nevezeté én az emigrációnak érvényesülését. Habár Benes kijelentette, hogv ezzel semmiféle befolyást nem akar gyakorolni a magyar belpolitikára, mégis az egész magvar sajtó éles támadásokkal fordul ellene. Ez talán nem történik a Szent Gvőrgv-lér egyenes parancsára, ahol a miniszterelnökség székel, de nyilvánvalóan nem is a sajtófőnök akarata ellenére. A sajtóosztály mérsékelhetne, betilthatna, azonban egyáltalában nem történik semmi a ;^ajtó ezen csehellenes kirohanásaival szemben. Ellenkezőleg maga Belliién gróf kijelentette, hogv Benes nyilatkozatában belpolitikai kérdésekbe való beavatkozást lát. Bethlen szavu'ból s az ő, valamint a sajtó viselkedéséből is sajnos újból kiderül, hogv milyen megbízhatatlan ez az államférfi. Magvaroiszág uz egyik oldalon hónapok óla a kölcsönért esedez és czérl biztosítékokat ajánl (öl. Amint azonban a hitelezők egvike, Benes dr. a fölajánlott biztosítékokat érinteni merészkedik, a kolciönkérő kéz rajtaüt. Bethlen grófnak különös fogalma van más államlérliak politikai felelősségéről. Bethlen szerint Csehs/lvákia csak adni, engedélyezni és lemondani köteles. Csehszlovákia felelős m Díszterének ezután hallgatnia kell és a parlamentet nem szubud felvilágosítania. Azonban Bethlennek nemcsak ez az alapvető álláspontja nem őszinte, hanem főleg azok a szavak sem őszinték, amelyeket használt. Tiltakozik uz ellen, hogv Dénes a demokratikus ellenzék belépését -a kormányba ugy tekinti, mint a magvar kölcsön biztosítékainak rnegarőiité&ét Bethlennek ugyanis már megvannak a maga tervei és a külföldnek uj liberális koaliciól akar felmutatni. Heinricb Ferencet szemelte ki kabinetje uj tagiának, h'jgv azt ugv állilsa be. mint a liberális polgárság képviselőjét. Hcinrich ur azonban épp olyan liberális, mint amilyen demokrata Bethlen. Benes nyilatkozata az ellenzéki pártoknak kieqiiencsitette a qerincét. ami Bethlennek kellemetlen. L'av gondolja, hogv a külföld nem lát be a magyar pártviszonyokba és hogv az európai demokrata közvélemény nagyon boldog lesz, hogv ha Heinrichet. Horthy barátiát. mint az egvséges domokrácia képviselőiét fogiák bemutatni Bethlen kabcniljének. Times fnoo. 10.). A Times tőzsdei rovalában foglalkozik Magyarország pénzügyi helyzetével és kifejti, hogy tekintettel arra, hogy az adók ősszel folynak be, a pénzkibocsálás előreláthatólag jó Időre szünetelni fog, Bi kormány búzaeladásával Svájcba is sokat segített. Ezzxl szemben az egyéni jólét kisebbedik' töke hiján a magánvállalkozás pang, a bérek emelkednek; szükség van mielőbb a külföldi kölcsönre. A Times előkészítésül a kölcsönre, ugylátszik most épp ugy szándékozik Magyarország pénzügyi helyzetével foglalkozni, mint azt annak idején Ausztria esetében telte. Amerikai Magyar Népszava (nov. 9.). Több cikkben kifejti a kölcsön hováfordi'lásának jelentőségét, annak visszafizetési szempontjából, rámutatva, arra, hogy ha Magyarország jól használja fel a kölcsönt, óikkor talpraáll, ha •nem, akkor annak a veszedelemnek teszi ki magát, hogy a hitelezők rabszolgájává válik. Megemlíti több gazdasági szakembernek azt a nézetét, hoog Magyarország csak akkor kaphat kölcsönt, ha Európa rendezi hitelügyeit Amerikával. Adeverul, fnou. 9.). Berenger nyilatkozik a lap munkatársának a Magyarországon szerzett impresszióiról: Magyarországon az egész világ az exaltált soviniszták egy kis csoportját nem tekintve a békét óhajtja. Bethlen gróf biztosított engem, hogy szintén szigorúan respektálja a békeszerződéseket, Magyarország azonban, amely annyit veszített és ahol a nemzeti érzés erősen hatalmas, kíméltndő. A kölcsön ügyében Bethlen gróf és Kállay kijelentették, hogy készek elfogadni a Népszövetség ellenőrzését, de nem olyan formában, mint amilyent Ausztria részére vezctteÜt be. Kérik, hogy legyenek figyelemmel a nemzeti érzékenységre. Ebben a tekintetben felmerült az eszméje egy a rövidesen felállítandó közvetítésével leendő ellenőrzésnek, ahol az összes érdekek képviselve lennének. Menekültek 'A Népszövetség menekültügyi főbiztost ságának működése. (I1.) Ol évvel a világháború lezajlása után két és félmillió földönfutó bujdokol Európa különböző országaiban. A mi menekültjeink száma is százezrekre rug, de ők még aránylag a szerencsésebbek közé tartoznak. Aki nem talált közülök szállást rokonoknál vagy barátoknál, azokról jól-rosszul gondoskodón a magyar állam. Többékevéshbé valamennyien kenyérhez jutottak és ha régi jólétük el is vészelt, legalább emberi sorsban élnek. Az övékéhez hasonló helyzetben vannak a lekapcsolt és megszállott német tartományokból kiűzött tiszviselők, vasutasok és egyéb, az uj hatóságoknak ,,nem kívánatos" elemek. Nagy részük nincs is nyilvántartva, mert sikerült magánösszeköttetések révén elhelyezkedniük. Számukat megközelítő becsléssel félmillióra tehetjük és nem foglaltuk bele a bujdosók föntebb említed állományába. A legsanyarubb sorsra azok jutottak, akik önhibájukon kívül kénytelenek voltak *aját hazájukból idegenbe menekülni. F.zekel nem várták tárt karokkal honfitársaik nem volt kormány, amely erkölcsi kötelességének tekintette volna, hogv gondoskodék róluk, örültek, ha közömbös fogadtatásra talállak az idegenek között, akik közé kerültek. Sokszor olyanok között kellett megtelepedniük, akikkel nemrég ellenségként álltak szemben a háború folyamán, de akik most legalább nem törnek életükre, mint hazájuk jelenlegi urai. Az egész kontingensnek több mint felét az oroszok teszik ki, másfélmilliónyi létszámmal. Oroszországnak sz.ine-java ez a szétszórtan bujdosó társaság, amely elszéledt Lengyel- és Németországban, a Balkán-államnkhan, Franciaországban és a távol Keleten. Mutatóba Magyarországba is jutitt belőlük, többi közt néhány kiváló egyéniség. A bolseviki uralom valóságos irtó háborút indított az orosz keresztény értelmiség elhn. Aki nem menekült el, annak otthon kellett elpusztulnia a vérpadon, a börtönben, vagy mindenéből kifosztva lakásából kiűzve, kenyerétől megfosztva, lerongyolódva, martalékul esve az éhségnek, a hidegnek, a járványos betegségeknek. A Népszövetségnek egy külön bizottsága foglalkozik e szerencsétlenekkel. Igyekszik őket megszervezni, személyazonosságukat megállapítani, segélyeket gyűjt számukra, tárgyal a vendéglátó országok kormányaival és termelő munkát próbál szerezni számukra. Mindezt azonban csak ideiglenes segítségnek tekinti a bizottság, olvannak, amely alkalmas a nyomor pillanatnyi enyhítésére, de nem tekinthető végleges megoldásnak. Másfélmilliónyi értelmiséget idegen országokban elhelyezni, készültségüknek megfelelő munkát juttatni nekik, nem lehet. Akik alaposan foglalkoztak az orosz menekültek ügyével, egyhangúlag azt állítják, hogy a mentésnek egyetlen módja a visszatelepítés. Hatezer személyt már haza is szállítottak saját kérésiikre Bulgáriából és Görögország-