Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 35. szám - Menekültek. A Népszövetség menekültügyi főbiztosságának működése

8 MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök. 1023. nov. 15. A VILÁÜSAJTÓr.ÓL Mit írnak rólunk ? Szlovenszká politika (okt. 28.). „A potitikai viszonyok konszolidációja Ruszinszkában" címmel azt ii in, hogv a inac\'»r oárloknnl jobbrafordulást lehel lai>asztnliti. ami a magyar tíltniéU blokk eddbii irredenta politikájának jelentős qilónuülésít jelenti. A magvarok, uevmuncl. m6r torkig vannak ezen blokk negaliv politikájával. (Gseh kormánvlap.) Czas (nov. 2.). Bencs igvekezetéröl ir, ajnellvel a 'kis­antant tanácskozásaiba bele akarja vonni most már nemcsak Lengyelországot, ha­nem Magvarországot és Bulgáriát is. A konferencia célja, hogv szabályozza a kis­antant viszonyát Magvaroszághoz. A ma­svar kormány uiólng ünnepélyei nyilat­kozatot tesz a trianoni szerződés feltételei­nek betartásáról, viszont a kisantant kép­viselői megígérik a segítséget Magyar­országnak a kölcsön realizálásában. Bár ezeket a hiTeszteléseket hivatalos formá­ban meg nem erősitclték, nincs bennük semmi hihetetlen, amit bizonyítanak er/u­részt a népszövetséc/i választások, más­részt pediq Benes korábbi londoni utia. nhol tudtán adták, hoqu véore is meq kellene változtatni a maqqarellenes politika irámiút. Erre. uau látszik, Benes kötelezte is maaát. Most tehát újból felveti a dunai államok gazdasági szövetségéi, ami Ma­gvnror zág és Ausztria nélkül meg nem történhetik. Ennek ránézve az a haszna is lesz. hogv ezáltal jelenlékenven meg­gyengül Magyarország politikai befolyása. Seupel napvon tartózkodó a tervvel szem­ben, mert Olaszország nem szívesen látná Ausztriát a kisanlanlban Temps (nov. h ). Megemlékezik Drvmmnnd budapesti lá­togatásáról. A népszövetség főtitkára ki­jelentette, hogv látogatása elsősorban Bethlennek és Daruvárvnak szól. de sze­retnének érintkezésbe lépni Horthy kor­mányzóval és a többi Genfbe nem volt miniszterrel. Dniinmond ki jelentette, hogv a kitűzött célt elérte és hogv Daruvári/ miniszter kiielentette neki. honn ezentúl n.aaunbb őrömmel fonnak a moaqarok a oenfl tanácskozásokon részt venni. Kreutzzeitung (nov. 4.). A mnnqar belpolitikai helyzetet G. Ar­thur Schünemann kedvezően vázolta, utal­ván arra, hogv Bethlennek sikerült Ma­gyarország számára a külföldön, igv Prá­gában és Belgrádban is kedvező hangu­latot teremteni. A tudósitó szerint a Nép­szövetség Budapestre érkező delegátusai meg fognak* győződhetni arról, hogv Ma­gyarország belső konszolidációin miiven clőhaladást tett, ugv hogy mindennemű puccs kizártnak tekinthető. Dicséri a ma­Cvar rendőrséget, melv olvan jól van szervezve és olvan szigorúan fegyelme­zett, mint a hibom előtt a porosz rend­őrség volt. Lldovc Noviny (nov. 3.). Mint ismeretes, Benes legutóbbi beszé­dében haocsulyozta azt, hogv Magvar­országnak szomszédaihoz való jóviszo­nvát az is biztosítani fogja, ha odahaza lehetővé teszik a demokratikus ellenzék s nevezeté én az emigrációnak érvényesülé­sét. Habár Benes kijelentette, hogv ezzel semmiféle befolyást nem akar gyakorolni a magyar belpolitikára, mégis az egész magvar sajtó éles támadásokkal fordul ellene. Ez talán nem történik a Szent Gvőrgv-lér egyenes parancsára, ahol a mi­niszterelnökség székel, de nyilvánvalóan nem is a sajtófőnök akarata ellenére. A sajtóosztály mérsékelhetne, betilthatna, azonban egyáltalában nem történik semmi a ;^ajtó ezen csehellenes kirohanásaival szemben. Ellenkezőleg maga Belliién gróf kijelentette, hogv Benes nyilatkozatában belpolitikai kérdésekbe való beavatkozást lát. Bethlen szavu'ból s az ő, valamint a sajtó viselkedéséből is sajnos újból kide­rül, hogv milyen megbízhatatlan ez az államférfi. Magvaroiszág uz egyik oldalon hónapok óla a kölcsönért esedez és czérl biztosítékokat ajánl (öl. Amint azonban a hitelezők egvike, Benes dr. a fölajánlott biztosítékokat érinteni merészkedik, a kol­ciönkérő kéz rajtaüt. Bethlen grófnak kü­lönös fogalma van más államlérliak poli­tikai felelősségéről. Bethlen szerint Cseh­s/lvákia csak adni, engedélyezni és lemon­dani köteles. Csehszlovákia felelős m Dísz­terének ezután hallgatnia kell és a parla­mentet nem szubud felvilágosítania. Azon­ban Bethlennek nemcsak ez az alapvető álláspontja nem őszinte, hanem főleg azok a szavak sem őszinték, amelyeket hasz­nált. Tiltakozik uz ellen, hogv Dénes a demokratikus ellenzék belépését -a kor­mányba ugy tekinti, mint a magvar köl­csön biztosítékainak rnegarőiité&ét Beth­lennek ugyanis már megvannak a maga tervei és a külföldnek uj liberális koali­ciól akar felmutatni. Heinricb Ferencet szemelte ki kabinetje uj tagiának, h'jgv azt ugv állilsa be. mint a liberális polgár­ság képviselőjét. Hcinrich ur azonban épp olyan liberális, mint amilyen demokrata Bethlen. Benes nyilatkozata az ellenzéki pártoknak kieqiiencsitette a qerincét. ami Bethlennek kellemetlen. L'av gondolja, hogv a külföld nem lát be a magyar párt­viszonyokba és hogv az európai demo­krata közvélemény nagyon boldog lesz, hogv ha Heinrichet. Horthy barátiát. mint az egvséges domokrácia képviselőiét fog­iák bemutatni Bethlen kabcniljének. Times fnoo. 10.). A Times tőzsdei rovalában foglalkozik Magyarország pénzügyi helyzetével és kifejti, hogy tekintettel arra, hogy az adók ősszel folynak be, a pénzkibocsálás előreláthatólag jó Időre szünetelni fog, Bi kormány búzaeladásával Svájcba is so­kat segített. Ezzxl szemben az egyéni jólét kisebbedik' töke hiján a magán­vállalkozás pang, a bérek emelkednek; szükség van mielőbb a külföldi köl­csönre. A Times előkészítésül a köl­csönre, ugylátszik most épp ugy szándé­kozik Magyarország pénzügyi helyzetével foglalkozni, mint azt annak idején Ausz­tria esetében telte. Amerikai Magyar Népszava (nov. 9.). Több cikkben kifejti a kölcsön hová­fordi'lásának jelentőségét, annak vissza­fizetési szempontjából, rámutatva, arra, hogy ha Magyarország jól használja fel a kölcsönt, óikkor talpraáll, ha •nem, akkor annak a veszedelemnek teszi ki magát, hogy a hitelezők rabszolgájává válik. Megemlíti több gazdasági szak­embernek azt a nézetét, hoog Magyaror­szág csak akkor kaphat kölcsönt, ha Európa rendezi hitelügyeit Amerikával. Adeverul, fnou. 9.). Berenger nyilatkozik a lap munkatár­sának a Magyarországon szerzett im­presszióiról: Magyarországon az egész világ az exaltált soviniszták egy kis cso­portját nem tekintve a békét óhajtja. Bethlen gróf biztosított engem, hogy szintén szigorúan respektálja a békeszer­ződéseket, Magyarország azonban, amely annyit veszített és ahol a nemzeti érzés erősen hatalmas, kíméltndő. A kölcsön ügyében Bethlen gróf és Kállay kijelen­tették, hogy készek elfogadni a Népszö­vetség ellenőrzését, de nem olyan for­mában, mint amilyent Ausztria részére vezctteÜt be. Kérik, hogy legyenek figye­lemmel a nemzeti érzékenységre. Ebben a tekintetben felmerült az eszméje egy a rövidesen felállítandó közvetítésével le­endő ellenőrzésnek, ahol az összes érde­kek képviselve lennének. Menekültek 'A Népszövetség menekültügyi főbiztos­t ságának működése. (I1.) Ol évvel a világháború lezajlása után két és félmillió földönfutó buj­dokol Európa különböző országaiban. A mi menekültjeink száma is százez­rekre rug, de ők még aránylag a sze­rencsésebbek közé tartoznak. Aki nem talált közülök szállást rokonoknál vagy barátoknál, azokról jól-rosszul gondoskodón a magyar állam. Többé­kevéshbé valamennyien kenyérhez ju­tottak és ha régi jólétük el is vészelt, legalább emberi sorsban élnek. Az övé­kéhez hasonló helyzetben vannak a lekapcsolt és megszállott német tarto­mányokból kiűzött tiszviselők, vasuta­sok és egyéb, az uj hatóságoknak ,,nem kívánatos" elemek. Nagy részük nincs is nyilvántartva, mert sikerült magánösszeköttetések révén elhelyez­kedniük. Számukat megközelítő becs­léssel félmillióra tehetjük és nem fog­laltuk bele a bujdosók föntebb emlí­ted állományába. A legsanyarubb sorsra azok jutot­tak, akik önhibájukon kívül kénytele­nek voltak *aját hazájukból idegenbe menekülni. F.zekel nem várták tárt ka­rokkal honfitársaik nem volt kormány, amely erkölcsi kötelességének tekintette volna, hogv gondoskodék róluk, örül­tek, ha közömbös fogadtatásra talál­lak az idegenek között, akik közé ke­rültek. Sokszor olyanok között kellett megtelepedniük, akikkel nemrég ellen­ségként álltak szemben a háború fo­lyamán, de akik most legalább nem törnek életükre, mint hazájuk jelenlegi urai. Az egész kontingensnek több mint felét az oroszok teszik ki, másfélmil­liónyi létszámmal. Oroszországnak sz.ine-java ez a szétszórtan bujdosó társaság, amely elszéledt Lengyel- és Németországban, a Balkán-államnkhan, Franciaországban és a távol Keleten. Mutatóba Magyarországba is jutitt be­lőlük, többi közt néhány kiváló egyé­niség. A bolseviki uralom valóságos irtó háborút indított az orosz keresz­tény értelmiség elhn. Aki nem mene­kült el, annak otthon kellett elpusz­tulnia a vérpadon, a börtönben, vagy mindenéből kifosztva lakásából kiűzve, kenyerétől megfosztva, lerongyolódva, martalékul esve az éhségnek, a hideg­nek, a járványos betegségeknek. A Népszövetségnek egy külön bizott­sága foglalkozik e szerencsétlenekkel. Igyekszik őket megszervezni, személy­azonosságukat megállapítani, segélye­ket gyűjt számukra, tárgyal a ven­déglátó országok kormányaival és ter­melő munkát próbál szerezni számukra. Mindezt azonban csak ideiglenes se­gítségnek tekinti a bizottság, olvannak, amely alkalmas a nyomor pillanatnyi enyhítésére, de nem tekinthető végle­ges megoldásnak. Másfélmilliónyi ér­telmiséget idegen országokban elhe­lyezni, készültségüknek megfelelő mun­kát juttatni nekik, nem lehet. Akik alaposan foglalkoztak az orosz menekültek ügyével, egyhangúlag azt állítják, hogy a mentésnek egyetlen módja a visszatelepítés. Hatezer sze­mélyt már haza is szállítottak saját kérésiikre Bulgáriából és Görögország-

Next

/
Thumbnails
Contents