Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 34. szám - A békekonferencia és Bliss tábornok leleplezései

MAGYAR KÜLPOLITIKA Csütörtök, 192.'} november «. hetedánnyi aranytartalékkal is ugyanolyan oáíér volt, mint a mai mamníútturtulékkal. Mi történnék, ha az Északnrherikai Egyesült Államuk — produktív belső, vagy ü világol szanáló külső kiadások céljaira — annyi dollárbankjegyei bp csájtána ki, amennyi az 1914 cs fedezel] arány szerint kibocsájlhalő volna.1 Vagyis kibocsájthatna 14 milliárd 210 millió dollárbankjegyet, tehát mintegy li milliárddá] többet, mini ain.epn.yi most cirkulál. Az a kénlés vájjon: 1. elégséges volna-e a dollárnak mai éttéken való tartására a bábom előtti aranytartalék-arány; 2 az egész Világ békéjének biztosítására és az egész világ produktivitásának s boldogulásának előmozdítására kibocsátón dollárbankjegytöbblel káros visszahatással vpl() i-e a dollár mai értékére0 Ha írre a két kérdésre — és pedig joggal — azt te* hetne telelni, hogy a dollár éppen ugg nem vesztene mai forgalmi értékéből, mint a húgy nem vesztett az angol font sem. amikor egyrészt az Angol liank aranytartaléka majdnem negyedére esőkként és Ausztria államadóssága megsokszorozódott. Természetes azonban, hogy az Amerikai Unió még ezt a látszólagosan áldozatméntés műveletet sem hajthatná végre, legalább részben való ellenértékek biztosítása nélkül. Ha az Európának hitelezett hat milliárd dollárt talán el is engedné a világrend ujabb kialakulásába való hathatós beleszólása mellett, a további 5 milliárd csak gyümölcsöző befektetésként jöhetne Európa megsegítésére. Arra lehetne gondolni, hogy Amerika vezetése mellett uj. nemzetközi szakintézmény létesülne a Népszövetség kebelében. talán egv altruista jellegű nemzetközi bank (népszövetségi pénzintézet?) amely olcsó kamatok mellett, hosszú lejáratra, az elsőbbség biztosításával és csakis elsőrangúan produktív célokra rekonstrukciós kölcsönöket nyújtana az arra rászorult államoknak. És annak ellenében, hogy Európa hal milliárd dolláros tartozása elengedtetnék, a további -— rekonstrukciókra fordítandó — öt milliárdra a népszövetség kezességet vállalna. Csak vázlatosan és csupán ötletszerűen kínálkozik alapul ez az elgondolásom, amely Amerika gyökeres segítségét leegyszerűsíteni alkalmasulhat. Természetes, hogy ez a technikai ötlet, ha csak elvben is megfelelne, a megvalósítás esétlges alapjául csak akkor szolgálhatna, ha előbb Amerika érvényesíthetné az egész európai kérdéskomplexummal szemben való [elfogását, vagyis a maga egészvonalon való elrendezési tervét egész Európával ej fogadtatná. Annyi bizonyos, hogy az európai kérdés jelenleg legelsöbb pénzügyi kérdés, amelynek megoldására a legegyszerűbben és a legkönnyebben Amerika teremtheti elő az eszközöket. És akár hogy is húzzuk, halasszuk, a szükség rávezet, hogy az ifjú Amerika, a vén Európa gyámja, sőt gyámolitója legyen. Az. észszerű ségnek siettetni kell ezt a folyamatot, amelyne kelfékezése az emberiség szenvedéseit ujabb katasztrófákig fokozhatja. A békekonferencia és Bliss tábornok leleplezései írta Földes Béla v b. ú l A W'ilson-féle emlékiratok harmadik kötelének megjelenése a világ Ügyeimet isméi a gyászos emlékezető párisi békekonferenciára irányítja. Arra a békekonferenciára, amelynél kegyetlenebb, rombolóbb, a béke eszméjétől távolabb álló nem volt. Arra a békekonferenciára, amelyről Wilson i/t mondotta, bogv egv szikrányi jóakarat olt nem nyilvánult meg és armilyról Llovd George azt mondta, bogv a legnemtelenebb aspirációk kerestek otl érvényesülést. Arra, a békekonfei íi ciára, amely néhány hónap alatt sebtiben a világpolitika összes problémáit meg akarta oldani: a Népszövetséget, a militarizmust, Európa, a közel és t&« vol Kelet, Sziria. Palesztina problémáját egészen a cionizmusig, az afrikai vad törzseknek az európai államok Uáboruiában való ;zearepiését, a mérges gázok és a repülőgépeknek ;t háborúban való felhasználásul, a tengeralattjárók és a gyarmatok kérdését és hrgyibe. az összes nagy közgazdasági világproblémádat. Pedig néhány embenn kivül ott senkii ezek a dolgok nem érdekeltek, ott csak egv világos jelszó volt az amerikai delegáció kivételével: osszuk szét a z.sákmánvl és menjünk haza. Kz a békekonferencia inkább egv nagv tőzsde volt, amelyen nemzetek vérével és emberek busával üzérkedtek. Erre a békekonferenciára vet ujabb világosságot Wil&on emlékiratának harmadik kötete. Éz a kötet tartalmazza a Wilson által ös-s/.e^vüili'tt számos okmányt, amelyeket ugyan már az lelsö kötetekben As felhasznált, tehát nem egészen uiat tartalmaznak, de teljességet adnak, llliss tábornok leleplezéseit a magvar bolsevizmus keletkezésére nézve a második kötélből nagyjából már szintén ismerjük, de most kapjuk az erre vonatkozó okmányok tel jes szövegéi. llliss tábornok ama kevés szimpatikus egyéneit közül való. akik a békekonferencián az igazság, az emberiesíég. a kultúra nevében szólaltak felSzembeszálltak az ott tomboló diabolikUS indulatokkal és minden alkalommal a nemesebb etikai felfogásnak iparkodtak érvényt szerezni, ö. a katona, a győzelemtől, vagy jobban mondva a nyereségtől — mert hisz nem voltak gvözök és legyőzöttek, hanem csak nvertesek és vesztesek — megittasodott államférfiakkal szemben. Milyen szépek például szavai a vad afrikai törzseknek, a franciák által csökönyösen követőit Európában való felhasználására vonatkozóan: — Az Égvesült-Allamoknak. mint a civilizáció iogát követelöknek kell megakadályozni, hogv milliónyi vad törzsöket ne képezzenek ki abból a célból, hogv részt vegyenek ai civilizált nemzetek között folyó esetleges későbbi háborúkban. Ha a civilizáció önnön magát akarja tönkretenni, ám tegve azt barbárok segít!égével. Egyik legjobb beszéde, amely egyúttal — mint Wilson emlékiratai mondják — az egész békekonferencia egyik legtündöklőbb beszéde volt, az 1919 május 2.-l-áii a kisebb államok fegyverkezesének korlátozása tárgyában mondót I beszéde. — A fegyverek fénve. úgymond a többi között, araelvben jelenleg Nvugateu'rópa bizonyos nemzetei sütkéreznek, valójában nem az egészség iele. hanem csak hektikus láz, 'amelgnek vége tálán annak a uuenae latin-anuolszász kultúrának kimúlását ielenti. amelll Európa nguuati part iáin letelepedett. Ezekből a néhány szavakból megismerjük előkelő gondolkodását annak, akinek alakját a magyar bolsevizmus ról és annak ördöngös rendezéséről most közzétett emlékirat közelebb hozta a magyar szivekhez. Nem foglalkozom bővebben ezzel az emlékirattal, a majgyár olvasóközönség a napilapok tudósításaiból nagyrészt már ismeri. Bliss tál>ornok megállapít ja, hogv a francia katonai Párt idézte fel Pesten a bolsevizmust, hogy azzal egyéb célt előmozdítson, hogy azzal uiabb háborút idézzen fel. A bolsevista! veszélyt akkép akarta demonstrálni az ántánt állnmférliainak. hogv felidézte azt egv immúnis területen, hasonlatosan ahhoz, mintha a tűzvész pusztításának behizonyitáíára láncokba boritanók a lakóházakalt Hogy mekkora' veszélyt idéznek fel egv olvan országban, amely a legnagyobb gyötrelmeken ment keresztül, azzal nem törődtek. A ténváÜás röviden a következő: Dél keleten rópa és Keleteurópa kérdéseit a békekonferencián sajnosán a franciákra bízták. A lentemlitett terv a francia katonai pártnak, Foch-nak volt műve. Foch tábornokot azonban sikerült Párisban visszatartani, de pz nem akadályozta aSfrancia hadiurvminiszteriumjuik egv reakciós klikkjét amelyet délkeleten Berthelot és Wieux képviselt, hogy a románokalt a megállapított fegyverszüneti vonalon lul engedje, egyúttal követellek egv semleges zónát, amellyel a baitárvonalal megváltoztatták. Ezt a tervet február 26-án Wilson távollétében a tízestanáccsal sebtiben elfogadtatták és a határozatot titokban tartották, inert előbb Foch tábornok átfogó terve ügyében kelleti volna dönteni. Bár Foch tervét megakadályozták, a semle ges zónára vonatkozó jegyzéket Budapesten márciuí 19-én átadták. Erre. mint tudjuk. Károlyi Mihály átengedte helvét Kun Bélának. — Az egész anvaga a titkos okmányoknak — mondják az emlékiratok — világosan bizonyítia. bogv a francia katonai és diplomáciai tekintélyek ennek az eredménynek nemcsak örvendenek, de azl még előmozdították abban a reményben, hogv igv bizonyos katonai akciókat és katonai megállapodásokat kierőszakolhatnak- A mindenkor' éln-r BlisS tábornok az eoész piszkos tervet en". a Wlbon elnökhöz intézett március 25-iki emlékiratában leleplezi. Ebben az emlékiratban Bliss kiTeiti. hogv az Egyesült-Államoknak a tervezeti akciót helyteleníteni kell. a semleges zónára vonatkozó határozat tehát megsemmisítendő, minden akció