Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 33. szám - Lengyelország gazdasági helyzete

6 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 OKTÓBER 28. esetleg bolilikal élrlre nacv jelentőségű az a len. mclvnok megvalósítására 3 nanokban Stoek hóimban lesz egykongresszus Svédország. Norvégja, Dánia fa Finnország kereskedői közös szövetséget akarnak mccalakitani. hogy negvédiek a másuk érdekeit a megbízhatatlan külföldi szállítókkal szemben. A svcd föcxportcikk<-t a papírt, bár nvomia a cvengébb valutáin országok verscnve. mécis jelentékeny megrendeléseket kapoll Franciaországból és Belgiumból, sot már tért fofilalt az olasz piacon is. amelv cddic kizárólag Ausztriából és Németországból szálli tolt. Jelentékenyen emelkedett az Angliába szóló papirexport is. viszont Amerika csökkentette megrendeléséi. &<X>0000<><>00<>0<><><>-00000<^^ KÖZGAZDASÁG Lengyelország gazdasági helyzete Scipel osztrák kancellár pár héttel ezelőtt több o, ?trák nagyiparos túrsa•ágábaa látogatást tett Varsóban a két állam közt; gazdtsáci k-npcsolatok szilárdabbá tételért tW. Ol i>r alkalomból a.. Beriditr aus den neuen Staílcu" cimü hi-c. -i kfamrflasási hetilap október 19-j sz. im. iban, Va*vd«lin-MlJÍsz«rh ti, Sróf tollából az alábbi összefoglaló rsraertelesl kö?ö'tc az ui lu-gyel állam kVjzsardasáji belvzetérö' 1919-ben Lengyelorazáfíban méc nirom és fél millió hektjr tenni, fold leküdt uearon. Mi ennek alis ú? $z\r. i !éka nincs mé» müveles alatt. Jgv L^aíTi-'orsziir a!, a a helvretbe karült, hogy ck!rpjsr': rszükséal?Ut sitjt Warleteiből fedezheti. Az ország1 616leltára. a lóálloménvt kivévr. elérte már a báborueldttj állapotot. Külön >«en jól kifejlődött a baromfitenyésztés: amerikai statisztika MSriL't fbben oz ívben már 2400 vaggon tojást é< kétmillió darab ludat expor'áltak. A w. eőrardasaei termények mellett nasv akliv lét'le a/ orszúu" gazdasági merlejének az óriási faállomány. Csak az állami erdőterületek mat. uk 2 884 677 hektár tcnVetct fce'a'nsk cl és érlékü-k 3. 785. 000 (?) aranyfrankot tesz ki. de nagykiterjedésück » maíánénlök is s különösen lölcv. bükk és erdei fcnvVifűfcan gvönvörü állományt mntatr. -ak fel.. \ fa érh'-kcsitéséiöl 121? teljes fircmlKTi lévő fiiré'. rmnlom gondoskodik. A fokirilel 1922-ik évben 3. 200. 000 köbmétert tett ki « t/. a mcnn>isé2 többnyire Dnnzipcn át Angliába és Franciaországba ment. Időnként megakadt u. van a fakivilel, de cz eisősonhan » sréUrló eszköiö'k hitt. nyava veattbető vissza. Különösen gazdag LcngviIorsrág bányatermékekben. A szénkitermelés 1922-ben 3*. 7 milliárd tonna. Az •gyes szénvidékek közt ez n menynyiség következőleg oszlott mnp: Dombrowa 7. 0. 50. 458. 000. Krakó vidéke 1. 981. 031. 000, Teschen-vidék 1R5. 327. 0OO és Felsőszilézia pedig 25. 518. 798. 000. A kitermelt szénmenynvbéc 89%-át éri el a háboruclőtli termelésnek. A sóbinyá^zat is kielégítő rredménynyel járt. Boclvnia és Wieliczka teljes üzemben vannak. Az utóbbi években a kitermelt sómennyiség évi 295. 403 és 310. 400 tonna közt mozgott. Ez átlagban halvan százaléka a háhorutlőlli eredménynek. A cink és ólombányák kiaknázása tavaly 286. 000 tonnát tett ki. tehát még messze van a háboruelőtti állapottól, éppen ugy a pctrolcumkitcrmclés is. Leginkább az utóbbinál volna kívánalom: < termelés fokozása, de cz nem lehető részint tő kcbianyból. részint törvényes nehézségek miatt, melyek elsősorban abból tünak. hogy megakadályozzák a külföldi pénz részvételét a lenpvel pítéöleummerök kitermelésében. A '-'. 2 1-ngyel pelruleumfinomitó közül a polmini állami gyár a legproduktivabb. 4 legutoljára kimutatoU 73. 000 feldolgozott ciszternából Pnlminra 15. 108 esik. ellenben ez a gyár az eínorlált 35 389 vagonból mindössze 4. 489 \aRÓnnal vett ré&it. minthogy Polmin n lengyel belföldi piac szükségletének 24 siáralékát fedezi. A lengyel nyersolaj föfogyasztója. mint azelőtt. inoM i« sterzödé^ utján rendkívüli előnyöket biztosított. Ue Németország is nagyban logyaszlja a lengyel nyersolujat: 1922ben Lengyelországból 25 000 tonna gazolint és benzint.. 17. 550 tonna lámpaolajat. 16. 620 tonna gázolajat é. s 45. 000 tonna más náftaterméket hozatott. A lenevel iparról hasonlókép fel lehet sorolni néhány nagyon is megnyugtató adatot. A Kurier Warszawska euyik közleménye szerint a lengyel vasipar termelése 1922-ben a kohókban 79. 000. az acélmüvekben 170. 000 és a hengerművekben 149. 000 tonnát tett ki. Jelen évben ugyanazon forrás szerint a teljcsitcs 21 százalékkal való emelkedésére lehel számítani. A textilcentrumok közül Lodzban és Bialystokban minden gyár teljes üzemmel dolgozik, »r 1915-brn az oroszoktól elpusztított Zyrardovi müvek 1923. január I. óla megint üzembe kerültek és 4700 munkást foglalkoztatnak. A ter. lilipar melIrtt az utóbbi időben nagyobb jelentőséget nyert a gyujtógyártás. lengyelországnak 16 gyufagyára van, ebből 10 az egykori kongresszusi Lengyelországban, 3 Galíciában és 3 Pozenbcn. Az össztermelés 1923-ban 225. 000 lídára (i 5000 doboz) tehető. Kbböl kisiHre került 130. 000 láda, melycrf a n\ereséget 10, 000. 000 svájci frankra irányozták rlő. Az idei cukorkampányból 338000 tonna kosz cukrot rnnéínek. Kbböl 'körülbfliil 110. 000 tonna jut exportra, a többit otthon fogyasztják el. r. gyéb iparágak közül a cellulózé é>, papirgyftTtás, a vegyi és gépipar említhető. Még kevéssé ismert a lengyel szönyegipar, az úgynevezett.. kilim" gyártása. Ez még a török háború korába visszanyúlik. Még akkor tanullak mcp a határszelén lakók és a török fogságba került lengyelek a keleti mintás, finom padló- és faliszönyegck készítését H'iraténe. iiicglnnilntlák. erre gyermekeiket és a kilim előállítása így nrmz-dékról nemz?dékre öröklődött a mai napig Amerika. Anglia. Hollanrlin és Franciaország állandóan veszik őzikét n szőnyegeket. Középeurópában azonban mér; kevéssé ismerik őket. Lengyel közgazdasági hirek 1923 okióber 1-től kötelezte a lengyel kormány a lacxpurtöröket, hogy az eddigi harminc százalék helyett ötven százalékát szolgáltassák be az exportvalutának a Lengyel Országos Hitelintézetbe. A pénzügyminisztérium hozzájárulására I a Lengyel Országos Hitelintézet megváltoztatta a kamatlábat. Ezután H% Icr a három hónapos válló. bvi% az ötszázalékos államkólrsön záloKleé) '<% a négvszázalékos államkőloőn záloglevél. 24% a maci pintéretek értéknapiriaira adott kölcsön cs 6?í a dollár- és árukölcsön kamatlába. A lengyel hivatalos lap közlése szerint 1923. október 1 - tol a posta- és táviróhivatalok 60 000 lengyel márkában számítják át az iTanyfrankot. 1923. november l-löl Felsősziléziába is bevezetik a lengyel posta- és \asuti tnrifát. ettől a naptól kezdve megszü\ raneiaország. amely magának titkos 6 nik a német vnlula az átutalási forga lomban és a ném»t márka már nem lesz törvényes fizetési eszköz. 1923. október 1-től a lengyel postatakarékpénztár megszünteti a forintértékben va|ó takaréKbetétek elfogadását, de a már betett összegekel nem mondja fel. A betevőktől felmondott forintbetéteket forintonként 50. 800 lenKvel márka kurzuson fizetik vissza. A Naprzód számítása szerint szeptember második felében Varsóban 13. 97%-kai emelkedett a drágaság, szeptember hónapban augusztushoz képest 45. 83%. Az idei augusztus hónapban a leneve! export 5. 4%-kai -multa felül az importot Az export érteki 101, 900. 000 aranyfrankot, az importé 96. 700. 000 aranyfrankot lelt ki. Az idei ÉT első hét hónapjában az exporttöbblet 38. 500000 aranvlrankot lett ki. -000<X>000<>OCHÍ<<<«&OCK><>0000<>C Románia uj kiviteli rendszere Romániában 1923. okt. 21-én életbelépett az ui kiviteli rendszer. 25-én megszűnik a kereskedelmi minisztériumban eddig működött exportimnortbizoltság. A hivatalos lapban megiclent 64. 365 sz. rendelet szerint engedély nélkül exportálható a tölgy tűzifa 1 m. 5 cm. hosszúságban és 15 rm. vastagságig, a kútránypapir, a belföldi evártmánvu bulor és tégla, nyersglicerin, mész. kefe, keményítő, az országban előállított harangok, kvarc, mindenféle roncv és a korpa. Tilos a kivitele a burának és melléktermékeinek a korpát kivéve, a burgonyának, lennek, kendernek és napraforgómagnak, a halaknak és haltermékeknek n kaviárt kivéve, a teinck és melléktermékcinek, szárnyasoknak, elö sertésnek, friss sertéshúsnak, mindennemű zsírnak, gyapjúnak, len- és kendcrsz. övetnek', ló, bárány, bika bivaly, szamár c-. kecskének, mindennemű nemfeldolgofotl állatbőrnrk a nvulbór kivételét el. szénának,. szalmának, papírnak B nvomtatvánvok és konfekciók kivételével, a kőolajnak, kocsikenöcsnek. ásvánvi zsírnak, kőszénnek, koksznak, bükk- és cserépületfának, diófának. tölg\ iá hordódoneának. cinknek és reznek rármilven alakban, fémhordóknak, üres boros, szeszes és sörös hordóknak, zsákoknak, aranynak és L'züstnck. Ideiglenesen a nemzeti védelem nmén tilos kivinni a feldolgozott bőrt is, kivés-e a kutva-. báránv- és nvulhört. tilos a kész talp. a transzmissziós sziii. cukor, gvapiuszövet, bauxit, s'as és acél minden alakban, a bútor, lánc- és drótfonat kivételével és az összes fémek kivitele. Ugyancsak a nvers öntótt vas. réz, ólom. nikkel, platina, csont, tölgvkérec. tannin. rézgálic. fémpénz, drágakő, arany, platina és ezüst tárgyak. orvos'Z^rek. robbanóanyagok rs kilonai felszerelési tárcvak kivitele Szabadon kivihetők a belföldi r>iac eilátotLságának igazolása mellett a hükk tölgy, a talpfa, hárs, nyárfa, marólúg, gép és géprész, és mindennemű szerszám. — A Magyar Átalánoa Hitelbank tökeemelése. A Magyar Általános Hitelbank igazgatósága elhatározta, hogy a részvényesek ez év nov- 8-ára egybehívandó közgyűlésén ar alaptőkének 1221. 666 részvényre oszló 488, 666. 400 koronáról (mely nem kerek összeg tudvalevőleg az Iparbank legutóbb történt beolvasztásával kapcsolatos tőkeemelésből keletkezeti!, 550 millió kom. nam leendő f. -K-meléstt fogja javasolm. A kibocsátásra kerülő 153. 354 egyenkint 400 korona n. é. az 1923 r-, Cnm^, °S"; llíkiost"ult "J rénvéiwí 7, J-3, '""> az ^•••> alaptőkének 2'/, %-ál sem éri cl az éz év június IB-iki rendkivfili köarviiK. sen nyert alapszabályszerü fclhatalrr izas értelmében az ataptökc kikerekít-sére fog szolgálni. Ezeket a részvénye ket — kö: bcnsö szindikátus mASiéti"tt — az intézettel, túlnyomórészt"ré" tol fogva szoros üzleti kapcsolntb. -Tn írfló logelsörangii nyugal^urópai cégek közvetlenül veszik át napi árfolyamén tartós befekletésic. A fenm;, radó 125. 000 részvény a részvényeseknek fog elővételi joguk alapián 10: 1 arányban, a közgyűlés által megállapítandó árfolyamon főlajánltatni. Minthogy ugy a szabadkézből elhelyezendő összes 28. 334 részvény ellenértékét, valamint a külföldi részvényesek által az elővételi jog alapián átseendö uj részvények kibocsátási árát io a külföld fogja befizetni, U alaptökeetueltsi müvelelnek a fentemiitett módon való lebonyolítása nemcsak a hazai piac nagyobb megterhelését teszi elkerülhetővé, hanem az ország közgazdasága a külföldről befolyó lökék révén még számottevő anyagi eszközökhöz is jut. — A Magyar Általános Gépgyár r. -U elhatározta, hogy 75 millió koronát kitevő alaptőkéjét 500 millió K-ára emeli olvkép. hogv az eddigi 375. 000 drb 200 K névértékű részvényt 1000 K névértékre fölbelyegzi éj 125. 000 drb J000 K névértékű ui részvényt bocsát ki. Az uj részvények, amelyek 1024. évre osztalékjogosultak, telies egészükben a részvényeseknek 20. 000 K-ért 3: 1 arányában frlamnllatnak. Az elővételi iog 192. 1. október 20-tó! ugyan e hónap 31-ig bezárólag a Magyar Általános Hitelbanknál gyakorolható. — A Loyd Bank Részvénytársaság; közli, hogy S: tcrcnui József báró v. b. t. t. elnöklésével megtartott rendkívüli közgyűlésén elhatározta az alaptökének egymilliárd koronáról krt és fél milliárd koronára való felemelését és fdliauilmazta az igazgatóságot, hogy az alaptőkééin: -i belálásu szerint, c-. elleg két részletben foganatosítsa. Az igazgatóság a nyert felhatalmazás. iki|>ján ezúttal egymilliárd korona névértékű részuénfft bocsát ki. Az egész részvénymennyiség a régi részvényeseknek ajánltalik fel. Minden egyes riégi ré>zvény alapján egij uj részvény vehető át darabonként hatezer koronáért. Az uj részvények 1923 január 1-tól kezdve osztalékjogosultak. Az elővételi jog október 22-töl oktfber 31-ig bezáróan hétköznapokon délután 4—7 óra között gyakorolható az inté'zet központi pénztáránál. A tőkeemelés e részletének k>resrtütvileie után az intézet kimúl itotl saját tőkéi körülbelül 17 milliárd koronát tesznek. — A Budapesti tartalék- és vásárpénztár r. -t rendkívüli közgyűlése e hónap 17-én nz intézel alaptőkéjét 7?0 mllliá S-óra tanelte fel. Kibocsátási ár darabonként 3000 K. Befizetés okióber 18— . "•l-ig a Központi irodában: IX. kerSoroksári-ul 58. — A Baróti Szeszfinomitó-, Likőr- és Rumgyár B--T. közli, hogy a megtartott Tendes körRyulésen S0 korona (40%) osztalék fit«tisét határozta, el. A részvénsérdekeltsfg megváltozása folytán ez igazgatósági tagok egy részt lemondott és belvükbe a következők választattak meg: Betteznn Géza, Elek Ernő. Hoyos Miksa gróf. Koós Zoltán dr. Mauer János. Mutschenbachet Emil dr.. Purnitl Emil, Zichu János gróf. A vállalat mezőgazdasági szeszipari érdekeltségének jelentékeny kifeiksz. lése céljából alaotőkeeTielést határozóit el. Minden két régi részvénv alapján egv uj részvény vehető át e hónap 31-éig 4000 K Iiftzctcsc ellenében a „Kéve" Mezőgazdasági Iparfejlesztési és Hitelintézet R. T. ideiglenes hejviségében. V, Nádor-utca 20, délután 4—7 óráig. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest. 1923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk. Szilárd-ucca 4. ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László