Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 25. szám - A délvidéki Magyar Párt a magyar iskolák ügyében a Nemzetek Szövetségéhez akar fordulni.

MAfifAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 július 8. szik -és viszont. Ez az érdek az, ame­lyért a kötelezettség vállaltatik. I A kisebbségi jogok elismerésének Vállalásában sem történik, más. A ki-' sebbségek szabad fejlődésének bilto sitása ma mindazon államok érdeke, amelyek a Nemzeti Szövetséget al­kotják. F.r tehát épp annyira általános kul­turéideke minden államnak, mint az, hogy pl. egy államban se lehessenek rabszolgák és mindenikében tilos le­gyen a rabszolgakereskedés. Ha tehát nem sértette annak idején a legnagyobb államok szuverénitását sem az, hogy a rabszőlgakereskedésf tiltó rendelkezések nemzetközi egyez­mények alapján törvényeik közé iktat­tassanak, ugy az állam szuverenitását az sem sértheti, ha a kisebbségek ja­vára, miként annak idején a rabszolgái; javára, de az összes nemzetek érdeké­ben a kisebbségi jogok tisiteletben­tartása az államhatalom kötelességévé tétetik Ha a jogi után politikai oldalát néz­zük a kérdésnek, ugy igen érdekes tej­lödésre találunk. Erre vonatkozólag induljunk ki Helmer Rosting meg­állapításaiból. Helmer Rosting sze­rint a XIX. század folyamén bevett szokássá vált, hogy ha uj állam ala­kult, vagy ha a régi állam jelentékeny terűleteket kebelezett be: a tényleges helyzetnek a nagyhatalmak részéről történt formális elismerésével együtt járt e hatalmok kívánsága is. melyeket ezek bizonyos meghatározott' kormány. ! zati irányelvek betartása érdekében az ekként elismert kormánynál hangsu­j lyoztak és ez nemzetközi egyezmény , formájában történt meg. ' így történt ez 1814-ben a németal­földi fejedelemmel kötött egvezméíiv­ben: a bécsi kongresszuson az 1815 '-június 9-én a lengyelek iogára vonat­aozó hiras határozmánvokban*, at ,1915 március 29-iki iegvzőkönwbsn. melvet a szárd királv által a centi kanton részére odott területi enged­ményekről vettek fel; a londoni 1830-iki konferencián. amelyen Görögország megalakítását ismerték el: a párisi 1856-iki békekötés alkalmával, méh­ben az ottomán császárság keresztény, illetve nem muzulmán közületei igen széles szabadságjogokat nvertek: az 1878-iki berlini kongresszuson, ahol Buleária. Monteneeró. Szerbia. Romá­nia és Törökország garantálják ez ál­lamok minden alattvalójának vallás­szabadságát, mert hisz a berlini kon­gresszus kimondotta, hogy azok az or­szágok, amelyek sz európai családba be akarnak lépni: kötelesek előbb az európai államok társadalmi szervezé­sének alapelveit elismerni; végül az .1881. évi konstantinápolyi konvenció­bani amely Thesszáliát Görögország­hoz csatolja, melyben ez utóbbi köte­lezi magát arra, bogv az áfcsatolt te­rület lakosainak életét, vagyonát, val­lását és szokásait tiszteletben tartja. Ha tehát a nkrlf évszázadban Né­met-Afföld, Oroszország. Svájc. Görög­ország. Törökország és m összes fiatal Balkán-államok szuveréhitásnkkal ös­szeegyeztethetőnek tartották Európa nagyhatalmasságainak beavatkozási jo­gát, ugy politikai szempontból sem utasítható vissza az most. a Nemzetek Szövetsége részéről. Hiszen politikailag a nemzetek szu­" verénitásának csak nagyobbfoku tisz­teletét mutafin. hogv most már éz a beavatkozás az általános kulturérde­kekből nem egyes nagyhatalmak ré­széről történhetik, hanem egy olvan szerv —i a Nemzetek Szövetsége — részéről, amelyben bár a nagyhatal­mak szaia súlyosan esik latlia. de azok közül egyik-másik külön politikai céliai és szempontjai érvényre aligha iuthatnak: mert hisz a kisebbségi io­gok sérelmeinek elbírálása végered­ményben a nagyhatalmaktól is teüe­sen független döntőbíróság hatáskörébe kerül. Ha már most iogi és politikai" elmé­let szerint igv áll a kérdés, áttérhetünk annak taglalására, hogv vaiion sért­heti-e az állam szuverénitását, ha a Nemzetek Szövetségének közbelépé-ét marok az érdekelt kisebbségek, azok­nak valamely szervezete kivánia. ' A lengvel kormány benyújtotta a nu­merus claususról szóló törvény javasla­tot. Egyelőre nem került a nemzetgyű­lés plénuma elé. de az iskolai bizott­ság már megszavazta. A lörvénvjavas­lat szövege a következő: „Az 1920. évi július hó 13-én ho­zott főiskolai törvény 85. S-a a kö­vetkező mondattal egészítendő ki: A lengvel főiskolákra való fölvé­telnél az összes világi fakultásokon a-törvény által előirt rendelkezések mellett figyelembe kell venni a len­gyelországi nemzeti, vallási és nvelvi kisebbségek megfelelő számarányát." A javaslat megfogalmazása eléggé óvatos, de egyúttal homályos is. A ja­vaslat éle az összes kisebbségek, tehát a zsidók, németek, rutének és oroszok ellen irányul. A megfelelő számarány kifejezése azonban ketfélcképen értel­mezhető: a kisebbségek országos lélek­számának arányát is jelentheti, de je­lentheti az illető egyetemek felfogásá­nak megfelelő arányszámot is. Á nemzetaijulés Iskolabizottsága a ja­vaslatot tizenhat szóval szavazta mca tizenhárom rllcii. Ellene szavaztak a radikális parasztpárt, a szociáldemo­krata párt tagjai és az összes kisebbsé­gek. Hogv mikor kerül a törvényjavas­lat a nemzetgyűlés plénuma elé. nem nyilatkozott a kormánv. de a javaslat már igv is meglehetős kavarodást oko­zott a lengyel belső politikában. Min­denekelőtt kibékítette egymással és kö­zös frontra osztja a különböző nemze­tiségeket. A keletgaliciai rutén párt eddig távol állt a többi nemzetiség szervezeteitől, a választási paktumban sím vett részt, most azonban orgá­numa, a „Dílo" fölhívja a ruténeket, hogv csatlakozzanak a nemzetiségek egységes frontjához, mert ez a nume­rus clausus-javaslat harcot jelent az összes nemzeti kisebbségek ellen. A nemzetiségek politikai szervezetei azonban nem elégesznek meg a puszta tiltakozásokkal és demonstrációkkal, henem erös akciót indítottak meg. hogv külön nemzetiségi egyetemet ál­lítsanak. A német politikai párt lapja, á Freie Presse arról számol be, hogv német részről Behrens és zsidó részről I.ipschütz képviselő vezetésével közös bizottság alakult, hogv Lodzban közös költségen egyetemet állitson a nemze­tiségek részére. Most folynak a tárgya­lások a rutének és oroszok képviselői­vel is. akik a programmhoz elvben mar hozzájárultak. A bizottság megállapo­dott már abban, hogv az előadásokat német, orosz és rutén nyelven fogják tartani, hogy minden kisebbségi hall­gató akadálytalanul látogathassa az egyetemet. A gyűjtések az uj egyetemre egész Lengyelországban megindultak. <>CO<XXX><XK><><X><>OO<>0^ Minden állam kormánya tapasztal­hatja, hogy tettei a müveit világ köz­vélaménve előtt titokban nem marad­hatnak. A legszigorúbb cenzúra vagv határzáx sem akadályozhatja ezt meg. Az állampolgárok panaszszava a legsö­tétebb abszolutizmus uralmi területei­ről leghangosabban jut el oda. ahol az általános emberi haladásra sulvt he­lyeznek. Nincsen is kultúrállam, amelv téte­les büntetö-törvénnvel tilalmazná azt. hogv beliigvi életének ténvei külföldi nyilvánosságra hozassanak.' A gyakorlati élet mutálja, hocv azoknak'az'allamoknak — amelyeknél a mult században a kisebbségek javára semmiféle beavatkozási joga a nagyha­talmaknak nem volt — bs;Kigvi ténvei­röl. amelyek a kisebbségekre vonatkoz­tak, olvashattunk legtöbb panaszt. Az osztrák-magyar monarchia nem­zetiségi politikájáról, a óoroszok len­gyel és dán kisebbségi politikájáról, az angolok Írországi politikájáról nap-nap után cikkek ielentek meg a világsajtó nagv orgánumaiban. Ei> nem volt egyetlen fórum, amelv megállapíthatta, vájjon ezekben a cikkekben mennyi a valóság és mennvi a destruáló politikai célzatosság. A tótok vagy horvátok most már bi­zonyára belá-tmk, hoRV például azok' a vádak, amelyeket annak ideién a magyar állammal szemben kürtöltek világgá, nagyon is túlzottak voltak. És talán a világhatalmak eavike-má­sika is reáeszmélt, hocv a Monarchia szétverése, a nemzeti elv tökéletesebb érvényesülése miatt, nem esészen célra­vezető volt. Az európai béke érdeke kibánja te­hát, hogv helves m?derbe terítessenek a panaszok, hogv lehetőleg csak a va­lódi sérelmek felpanaszolása izgathassa az európai közvéleményt. Ha tehát minden államhalalom arra az elvi álláspontra helyezkednék, hógy megkövetelné 'a maga kormányzatának panaszlóitól, hogy azok panaszaikat hi­vatott ténvezök elé vigyék: de azután megkövetelnék azt is ezektől, hogv kósza hírekkel az Atlam tekintélyét ne rontsák. u«v kétségtelen, hogv Európa politikai atmoszférájában sokkal na­gyobb nvucalom fogjalliatna helvét. Meg vágtok győződve, hogv azok a nsgvelméiü férfiak, akik a Nemzetek Szövetségének gondolatát létrehozták, gondoltak erre is. hogv az ehhez a fóramhoi iárulás a kósza hjrek ter­jesztésének csökkentésére válhat. Ha ezeket a szempontokat már most államunkra alkalmazzuk, ugy könnven felelhetünk arra a kérdésre, sertheti-c az állam szuverénitását a Nemzetek Szövetségéhez való fordulás az alatt­valók részéről? Amikor az alkotmány-javaslat tár­gyalása folvt. világlapokban jelent meg a hir. hogv Romániában kitört a forradalom. A román kormány elhi­heti, hogv a Magvar Párt vezetősége vett legnagyobb me?l"P?téssel tudomást ezekről a hírlapi hazugságokról. A kormánynak talán módiában is állott annak megállapítása, hogv a romániai nemzeti kisebbségek egészen távol ál­lottak az ilyen hiresztelésektől. hogv más táborban kell ezek szerzőit ke­resnie. Minap a román külügyminiszter a katholikus élet egy vezéregyéniségéhez elküldötte Ja legnagyobb Ifraneia kle­rikális lap, a La Cror'I-nak egyik szá­mát, azzal a kérdéssel, hogv mi indí­totta öt egy olvan cikk megiratásáhoi e lapban, amelv az erdélyi katholiciz­mus sérelmeit panaszolja fel. Ez az előkelő egyházi tényező a külügymi­niszter küldötte lappéldányból vett e cikkről tudomást, mert ő még egyálta­lán nem is gondolt arra. hogy a katho­licizraus nacv sérelmeit a külföldön szellőztesse. A magyarországi lapokból sokszor a legnagyobb megdöbbenéssel olvasunk olyan cikkeket, amelyek helyzetünk­ről iratnak, de keserves állapotainkat mégis csak szörnyűségesen lolorzík. Vaiion, ha mindezeket látjuk, nem-e éppen államunk tekintélyéért és állam­polgári hűségből kötelességünk, hogv gátat vessünk annak, hogy rólunk olyanok tájékoztassák a kulturközvé­Ieménvt. akikért nem felelhetünk és akkor és ott tegyék azt. amikor és ahol ez talán nem is annyira a mi érde­künkben, mint mások érdekében tör­ténik. Amikor tehát a Magvar Párt Ugy határozott, hogv ha a kormányhatalom részéről sérelmei nem orvbsoltatnajv. a Nemzetek Szövetség? elé viszi ügyét, akkor a fenti szempontokat tartotta szem előtt és igv eélia nem az volt. hogy az állam szuverénitásán vagy an­nak tekintélyén ejtsen csorbát, hanem ellenkezőleg akkor is. amikor védeke­zésének utolsó eszközéhez nvulni akar. az. államot tiszteletben tartia. A fent elmondottak feleletet adnak a második kérdésre is, hogv vaiion az állampolgári hüségeej összeegveztet­hető-e az. amit tettünk. Azt hiszem, az állampolgári hűség első feltétele, hogy az, állampolgárok ÖBzinték legv»nek. Ne alattomosan ássák alá az államot, hanem nviltan és becsületesen adiák elő panaszukat otf. ahol azok orvoslá­sára törvényesen hivatott szervek ren­delkezésre állanak. Azt pedig kétségbevonni nem lehet, hogy a Nemzetek Szövetsége részünkre törvényileg biztosított ilyen lórum; hiszen a Nemzetek Szövetsége tanácsá­nak 1921 augusztus 30-án Genfben tartott ülésén hozott határozatához Románia is hozzá iárult, amelv iz?rint „Az Észak-Amerikai Egyesült-Államok, n Brill birodalom, Franciaország, Olasz­oiszig és Japán közt egyfelől és Ro­mánia közt má.sfelől 1919 dcc?mber 9-én kötött szerződé* 1—11. cikkeiben foglalt kikötések, amennyiben azok faji. vallási vagy nyelvi kisebbségek­hez tartozó személyekre vonatkoznak, ezennel a Nemzetek Szövetségének vé­delme 'garantie) aJá helyeztetnek". Hátra van még, hogv azzal a kér­déssel foglalkozzunk, vaiion elhatáro­zásunk a többségi nemzet jogos érzé­kenységét sértheti-e? Itt mindenekelőtt tegyünk egy kii történelmi visszapillantást. Azt a hires memorandumot, melvff. a román nemzeti párt 1881-ben elké­szített és amelyet Baritiu 1882-beu Nagyszebenben tényleg megirt: román, magvar. német és francia nyelven ie­lentctték meg. ami kétségtelenül Ga­zolja, hogv a románság sérelmeit Európa nagy nyilvánossága elé viszi. Amikor pedig 1892-ben a memoran­dumügvet a román nemzeti párt ismét napirendre hozta, ugv határozott, hogv a küldöttség, amelv azt az ural­kodónak átadia. Bécsben keresse föl az államfőt és igyekezzék közvet'.en a kabinetiroda utján, a magvar kormánv megkerülésével, az uralkodó elé jutni. Hogv a román nemzeti pártnak ek­kor mennyire célia volt. hoav a ma­gyar nemzet és kormánv ellen tünies­sen. kitűnik abból, hogv a magvar nemzet legelszántabb ellenségével. Lue­aer bécsi polgármesterrel keresett ősz« szeköltetést. aki a küldöttséget a vá^ rosházán fogadta és azt ecvéb kitün­tetésekben is részesítette. Amikor pedig a Memorandum vivői a kabinetirodá­ban azt a választ kapták, hogv az ural­kodó alkotmányos tekintetekből nem fogadhatja a küldöttséget, Szögvéirv­Marich László, a királv szeméivé kö­rüli minisztertől pedig azt a tanácsot kapták, hocv menienek vissza Buda­pestre és kériék ott a magvar kor-' mánvt. hogy juttassa a .AÍemorandu­niot a királv elé! ezt a tanácsot el nem fogadták, hanem a Memorandumot' visszavitték * kabinetirodához és ott-' hagyták, annak dacára, hogv itt kiie-' lentették, hogv a Memorandumot to­vábbi eljárás végett mégis Budapestre küldik a magyar kormányhoz. Amint cikkem bevezető részében ir<. fam. a román nemzeti párt vezetői vet­ték leginkább zokon a Magyar Párt azon elhatározását, hogv amennyiben a kormánynál sérelmei orvoslását most meg nem találja, a Nemzetek Szövetsé­géhez fordul. A nemzeti párt vezetői között még. ma is vannak, akik a íönt irt bécsi tüntetésnek helyeslői voltak. Legke­vésbé jogosult tehát ez a párt. hogv most túlságosan érzékeny legyen. Mi azonban nem azt a politikát foly­tatjuk, amelv a multak keserűségeit a megértés akadályaiul kiélezni óhajtja. Ellenkezőleg, mi nagyon iól tudjuk; hogv amikor a romén nemzettel becsü­letes megbékélést szorgalmazunk, ak-t kor ezl elsősorban a román nemzeti párt utián kell keresnünk. Es talán nem veszi zokon tőlem a Magyar Párt. ha nviltan kiirom. hogv . azok a módosítások, amelyek a Párt' határozati javaslatának eredeti szöve­gén eszközölteltek, éppen azért történ­tek, mert a Párt igen komoly tényezői a román nemzeti nárl vezéregyénisé­geinek kissé túlzott érzékenységével is számolni akartak. Számolni akartak' és akarnak pedig, azért, mert íól tudják, hogy azok a román politikusok, akik a gyulafehér­vári határozatokat meghozták, mégis csak iobban értenek meg minket: ezek "lobban megértik azt, amit Gyárfás Elemér most meeielent könyvében olv szépen leirt, hogy ..ezt a földet, melv sziklavárként kiemelkedik az öt Kelet­ről és Nyugatról környékező síkságból.; a Gondviselés nem azért emelte aolq

Next

/
Thumbnails
Contents