Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 25. szám - A délvidéki Magyar Párt a magyar iskolák ügyében a Nemzetek Szövetségéhez akar fordulni.

MAfifAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 július 8. szik -és viszont. Ez az érdek az, amelyért a kötelezettség vállaltatik. I A kisebbségi jogok elismerésének Vállalásában sem történik, más. A ki-' sebbségek szabad fejlődésének bilto sitása ma mindazon államok érdeke, amelyek a Nemzeti Szövetséget alkotják. F.r tehát épp annyira általános kulturéideke minden államnak, mint az, hogy pl. egy államban se lehessenek rabszolgák és mindenikében tilos legyen a rabszolgakereskedés. Ha tehát nem sértette annak idején a legnagyobb államok szuverénitását sem az, hogy a rabszőlgakereskedésf tiltó rendelkezések nemzetközi egyezmények alapján törvényeik közé iktattassanak, ugy az állam szuverenitását az sem sértheti, ha a kisebbségek javára, miként annak idején a rabszolgái; javára, de az összes nemzetek érdekében a kisebbségi jogok tisiteletbentartása az államhatalom kötelességévé tétetik Ha a jogi után politikai oldalát nézzük a kérdésnek, ugy igen érdekes tejlödésre találunk. Erre vonatkozólag induljunk ki Helmer Rosting megállapításaiból. Helmer Rosting szerint a XIX. század folyamén bevett szokássá vált, hogy ha uj állam alakult, vagy ha a régi állam jelentékeny terűleteket kebelezett be: a tényleges helyzetnek a nagyhatalmak részéről történt formális elismerésével együtt járt e hatalmok kívánsága is. melyeket ezek bizonyos meghatározott' kormány. ! zati irányelvek betartása érdekében az ekként elismert kormánynál hangsuj lyoztak és ez nemzetközi egyezmény , formájában történt meg. ' így történt ez 1814-ben a németalföldi fejedelemmel kötött egvezméíivben: a bécsi kongresszuson az 1815 '-június 9-én a lengyelek iogára vonataozó hiras határozmánvokban*, at ,1915 március 29-iki iegvzőkönwbsn. melvet a szárd királv által a centi kanton részére odott területi engedményekről vettek fel; a londoni 1830-iki konferencián. amelyen Görögország megalakítását ismerték el: a párisi 1856-iki békekötés alkalmával, méhben az ottomán császárság keresztény, illetve nem muzulmán közületei igen széles szabadságjogokat nvertek: az 1878-iki berlini kongresszuson, ahol Buleária. Monteneeró. Szerbia. Románia és Törökország garantálják ez államok minden alattvalójának vallásszabadságát, mert hisz a berlini kongresszus kimondotta, hogy azok az országok, amelyek sz európai családba be akarnak lépni: kötelesek előbb az európai államok társadalmi szervezésének alapelveit elismerni; végül az .1881. évi konstantinápolyi konvencióbani amely Thesszáliát Görögországhoz csatolja, melyben ez utóbbi kötelezi magát arra, bogv az áfcsatolt terület lakosainak életét, vagyonát, vallását és szokásait tiszteletben tartja. Ha tehát a nkrlf évszázadban Német-Afföld, Oroszország. Svájc. Görögország. Törökország és m összes fiatal Balkán-államok szuveréhitásnkkal összeegyeztethetőnek tartották Európa nagyhatalmasságainak beavatkozási jogát, ugy politikai szempontból sem utasítható vissza az most. a Nemzetek Szövetsége részéről. Hiszen politikailag a nemzetek szu" verénitásának csak nagyobbfoku tiszteletét mutafin. hogv most már éz a beavatkozás az általános kulturérdekekből nem egyes nagyhatalmak részéről történhetik, hanem egy olvan szerv —i a Nemzetek Szövetsége — részéről, amelyben bár a nagyhatalmak szaia súlyosan esik latlia. de azok közül egyik-másik külön politikai céliai és szempontjai érvényre aligha iuthatnak: mert hisz a kisebbségi iogok sérelmeinek elbírálása végeredményben a nagyhatalmaktól is teüesen független döntőbíróság hatáskörébe kerül. Ha már most iogi és politikai" elmélet szerint igv áll a kérdés, áttérhetünk annak taglalására, hogv vaiion sértheti-e az állam szuverénitását, ha a Nemzetek Szövetségének közbelépé-ét marok az érdekelt kisebbségek, azoknak valamely szervezete kivánia. ' A lengvel kormány benyújtotta a numerus claususról szóló törvény javaslatot. Egyelőre nem került a nemzetgyűlés plénuma elé. de az iskolai bizottság már megszavazta. A lörvénvjavaslat szövege a következő: „Az 1920. évi július hó 13-én hozott főiskolai törvény 85. S-a a következő mondattal egészítendő ki: A lengvel főiskolákra való fölvételnél az összes világi fakultásokon a-törvény által előirt rendelkezések mellett figyelembe kell venni a lengyelországi nemzeti, vallási és nvelvi kisebbségek megfelelő számarányát." A javaslat megfogalmazása eléggé óvatos, de egyúttal homályos is. A javaslat éle az összes kisebbségek, tehát a zsidók, németek, rutének és oroszok ellen irányul. A megfelelő számarány kifejezése azonban ketfélcképen értelmezhető: a kisebbségek országos lélekszámának arányát is jelentheti, de jelentheti az illető egyetemek felfogásának megfelelő arányszámot is. Á nemzetaijulés Iskolabizottsága a javaslatot tizenhat szóval szavazta mca tizenhárom rllcii. Ellene szavaztak a radikális parasztpárt, a szociáldemokrata párt tagjai és az összes kisebbségek. Hogv mikor kerül a törvényjavaslat a nemzetgyűlés plénuma elé. nem nyilatkozott a kormánv. de a javaslat már igv is meglehetős kavarodást okozott a lengyel belső politikában. Mindenekelőtt kibékítette egymással és közös frontra osztja a különböző nemzetiségeket. A keletgaliciai rutén párt eddig távol állt a többi nemzetiség szervezeteitől, a választási paktumban sím vett részt, most azonban orgánuma, a „Dílo" fölhívja a ruténeket, hogv csatlakozzanak a nemzetiségek egységes frontjához, mert ez a numerus clausus-javaslat harcot jelent az összes nemzeti kisebbségek ellen. A nemzetiségek politikai szervezetei azonban nem elégesznek meg a puszta tiltakozásokkal és demonstrációkkal, henem erös akciót indítottak meg. hogv külön nemzetiségi egyetemet állítsanak. A német politikai párt lapja, á Freie Presse arról számol be, hogv német részről Behrens és zsidó részről I.ipschütz képviselő vezetésével közös bizottság alakult, hogv Lodzban közös költségen egyetemet állitson a nemzetiségek részére. Most folynak a tárgyalások a rutének és oroszok képviselőivel is. akik a programmhoz elvben mar hozzájárultak. A bizottság megállapodott már abban, hogv az előadásokat német, orosz és rutén nyelven fogják tartani, hogy minden kisebbségi hallgató akadálytalanul látogathassa az egyetemet. A gyűjtések az uj egyetemre egész Lengyelországban megindultak. <>CO<XXX><XK><><X><>OO<>0^ Minden állam kormánya tapasztalhatja, hogy tettei a müveit világ közvélaménve előtt titokban nem maradhatnak. A legszigorúbb cenzúra vagv határzáx sem akadályozhatja ezt meg. Az állampolgárok panaszszava a legsötétebb abszolutizmus uralmi területeiről leghangosabban jut el oda. ahol az általános emberi haladásra sulvt helyeznek. Nincsen is kultúrállam, amelv tételes büntetö-törvénnvel tilalmazná azt. hogv beliigvi életének ténvei külföldi nyilvánosságra hozassanak.' A gyakorlati élet mutálja, hocv azoknak'az'allamoknak — amelyeknél a mult században a kisebbségek javára semmiféle beavatkozási joga a nagyhatalmaknak nem volt — bs;Kigvi ténveiröl. amelyek a kisebbségekre vonatkoztak, olvashattunk legtöbb panaszt. Az osztrák-magyar monarchia nemzetiségi politikájáról, a óoroszok lengyel és dán kisebbségi politikájáról, az angolok Írországi politikájáról nap-nap után cikkek ielentek meg a világsajtó nagv orgánumaiban. Ei> nem volt egyetlen fórum, amelv megállapíthatta, vájjon ezekben a cikkekben mennyi a valóság és mennvi a destruáló politikai célzatosság. A tótok vagy horvátok most már bizonyára belá-tmk, hoRV például azok' a vádak, amelyeket annak ideién a magyar állammal szemben kürtöltek világgá, nagyon is túlzottak voltak. És talán a világhatalmak eavike-másika is reáeszmélt, hocv a Monarchia szétverése, a nemzeti elv tökéletesebb érvényesülése miatt, nem esészen célravezető volt. Az európai béke érdeke kibánja tehát, hogv helves m?derbe terítessenek a panaszok, hogv lehetőleg csak a valódi sérelmek felpanaszolása izgathassa az európai közvéleményt. Ha tehát minden államhalalom arra az elvi álláspontra helyezkednék, hógy megkövetelné 'a maga kormányzatának panaszlóitól, hogy azok panaszaikat hivatott ténvezök elé vigyék: de azután megkövetelnék azt is ezektől, hogv kósza hírekkel az Atlam tekintélyét ne rontsák. u«v kétségtelen, hogv Európa politikai atmoszférájában sokkal nagyobb nvucalom fogjalliatna helvét. Meg vágtok győződve, hogv azok a nsgvelméiü férfiak, akik a Nemzetek Szövetségének gondolatát létrehozták, gondoltak erre is. hogv az ehhez a fóramhoi iárulás a kósza hjrek terjesztésének csökkentésére válhat. Ha ezeket a szempontokat már most államunkra alkalmazzuk, ugy könnven felelhetünk arra a kérdésre, sertheti-c az állam szuverénitását a Nemzetek Szövetségéhez való fordulás az alattvalók részéről? Amikor az alkotmány-javaslat tárgyalása folvt. világlapokban jelent meg a hir. hogv Romániában kitört a forradalom. A román kormány elhiheti, hogv a Magvar Párt vezetősége vett legnagyobb me?l"P?téssel tudomást ezekről a hírlapi hazugságokról. A kormánynak talán módiában is állott annak megállapítása, hogv a romániai nemzeti kisebbségek egészen távol állottak az ilyen hiresztelésektől. hogv más táborban kell ezek szerzőit keresnie. Minap a román külügyminiszter a katholikus élet egy vezéregyéniségéhez elküldötte Ja legnagyobb Ifraneia klerikális lap, a La Cror'I-nak egyik számát, azzal a kérdéssel, hogv mi indította öt egy olvan cikk megiratásáhoi e lapban, amelv az erdélyi katholicizmus sérelmeit panaszolja fel. Ez az előkelő egyházi tényező a külügyminiszter küldötte lappéldányból vett e cikkről tudomást, mert ő még egyáltalán nem is gondolt arra. hogy a katholicizraus nacv sérelmeit a külföldön szellőztesse. A magyarországi lapokból sokszor a legnagyobb megdöbbenéssel olvasunk olyan cikkeket, amelyek helyzetünkről iratnak, de keserves állapotainkat mégis csak szörnyűségesen lolorzík. Vaiion, ha mindezeket látjuk, nem-e éppen államunk tekintélyéért és állampolgári hűségből kötelességünk, hogv gátat vessünk annak, hogy rólunk olyanok tájékoztassák a kulturközvéIeménvt. akikért nem felelhetünk és akkor és ott tegyék azt. amikor és ahol ez talán nem is annyira a mi érdekünkben, mint mások érdekében történik. Amikor tehát a Magvar Párt Ugy határozott, hogv ha a kormányhatalom részéről sérelmei nem orvbsoltatnajv. a Nemzetek Szövetség? elé viszi ügyét, akkor a fenti szempontokat tartotta szem előtt és igv eélia nem az volt. hogy az állam szuverénitásán vagy annak tekintélyén ejtsen csorbát, hanem ellenkezőleg akkor is. amikor védekezésének utolsó eszközéhez nvulni akar. az. államot tiszteletben tartia. A fent elmondottak feleletet adnak a második kérdésre is, hogv vaiion az állampolgári hüségeej összeegveztethető-e az. amit tettünk. Azt hiszem, az állampolgári hűség első feltétele, hogy az, állampolgárok ÖBzinték legv»nek. Ne alattomosan ássák alá az államot, hanem nviltan és becsületesen adiák elő panaszukat otf. ahol azok orvoslására törvényesen hivatott szervek rendelkezésre állanak. Azt pedig kétségbevonni nem lehet, hogy a Nemzetek Szövetsége részünkre törvényileg biztosított ilyen lórum; hiszen a Nemzetek Szövetsége tanácsának 1921 augusztus 30-án Genfben tartott ülésén hozott határozatához Románia is hozzá iárult, amelv iz?rint „Az Észak-Amerikai Egyesült-Államok, n Brill birodalom, Franciaország, Olaszoiszig és Japán közt egyfelől és Románia közt má.sfelől 1919 dcc?mber 9-én kötött szerződé* 1—11. cikkeiben foglalt kikötések, amennyiben azok faji. vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyekre vonatkoznak, ezennel a Nemzetek Szövetségének védelme 'garantie) aJá helyeztetnek". Hátra van még, hogv azzal a kérdéssel foglalkozzunk, vaiion elhatározásunk a többségi nemzet jogos érzékenységét sértheti-e? Itt mindenekelőtt tegyünk egy kii történelmi visszapillantást. Azt a hires memorandumot, melvff. a román nemzeti párt 1881-ben elkészített és amelyet Baritiu 1882-beu Nagyszebenben tényleg megirt: román, magvar. német és francia nyelven ielentctték meg. ami kétségtelenül Gazolja, hogv a románság sérelmeit Európa nagy nyilvánossága elé viszi. Amikor pedig 1892-ben a memorandumügvet a román nemzeti párt ismét napirendre hozta, ugv határozott, hogv a küldöttség, amelv azt az uralkodónak átadia. Bécsben keresse föl az államfőt és igyekezzék közvet'.en a kabinetiroda utján, a magvar kormánv megkerülésével, az uralkodó elé jutni. Hogv a román nemzeti pártnak ekkor mennyire célia volt. hoav a magyar nemzet és kormánv ellen tüniessen. kitűnik abból, hogv a magvar nemzet legelszántabb ellenségével. Lueaer bécsi polgármesterrel keresett ősz« szeköltetést. aki a küldöttséget a vá^ rosházán fogadta és azt ecvéb kitüntetésekben is részesítette. Amikor pedig a Memorandum vivői a kabinetirodában azt a választ kapták, hogv az uralkodó alkotmányos tekintetekből nem fogadhatja a küldöttséget, SzögvéirvMarich László, a királv szeméivé körüli minisztertől pedig azt a tanácsot kapták, hocv menienek vissza Budapestre és kériék ott a magvar kor-' mánvt. hogy juttassa a .AÍemoranduniot a királv elé! ezt a tanácsot el nem fogadták, hanem a Memorandumot' visszavitték * kabinetirodához és ott-' hagyták, annak dacára, hogv itt kiie-' lentették, hogv a Memorandumot további eljárás végett mégis Budapestre küldik a magyar kormányhoz. Amint cikkem bevezető részében ir<. fam. a román nemzeti párt vezetői vették leginkább zokon a Magyar Párt azon elhatározását, hogv amennyiben a kormánynál sérelmei orvoslását most meg nem találja, a Nemzetek Szövetségéhez fordul. A nemzeti párt vezetői között még. ma is vannak, akik a íönt irt bécsi tüntetésnek helyeslői voltak. Legkevésbé jogosult tehát ez a párt. hogv most túlságosan érzékeny legyen. Mi azonban nem azt a politikát folytatjuk, amelv a multak keserűségeit a megértés akadályaiul kiélezni óhajtja. Ellenkezőleg, mi nagyon iól tudjuk; hogv amikor a romén nemzettel becsületes megbékélést szorgalmazunk, ak-t kor ezl elsősorban a román nemzeti párt utián kell keresnünk. Es talán nem veszi zokon tőlem a Magyar Párt. ha nviltan kiirom. hogv . azok a módosítások, amelyek a Párt' határozati javaslatának eredeti szövegén eszközölteltek, éppen azért történtek, mert a Párt igen komoly tényezői a román nemzeti nárl vezéregyéniségeinek kissé túlzott érzékenységével is számolni akartak. Számolni akartak' és akarnak pedig, azért, mert íól tudják, hogy azok a román politikusok, akik a gyulafehérvári határozatokat meghozták, mégis csak iobban értenek meg minket: ezek "lobban megértik azt, amit Gyárfás Elemér most meeielent könyvében olv szépen leirt, hogy ..ezt a földet, melv sziklavárként kiemelkedik az öt Keletről és Nyugatról környékező síkságból.; a Gondviselés nem azért emelte aolq