Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 25. szám - A Népszövetségi Ligák Uniójának VII. nagygyűlése 1. r

Vasárnap, 1923 julius 8. MAGYAR KÜLPOLITIKA száz méterrel a tenger színe fölé. hogv a mélvebben lakó népek lapályhoz szokott ésíjárása szabjon néki törvényeket, hanem életlehetőségeinek és fejlődésének törvényei adva vannak másukban a bércek vonalaiban, a folyók kanyargó medrében és az itt lakó népek lelkében. Aki megérti e törvényeket, boldoggá teszi ízt a földet és édes testvérré talál annak lakóiban. Aki vét c törvények ellen, önmagét is veresre sebzi. Erdélv lakóira is szenvedést és szerencsétlenséget zudit"., • •1* Mindezek után arra kérem magvar véreimet is a román körvéieményt is. lássák he. hocv célunk etek eav lehet: minden eszközre! arra törekedni. hogv annak a nagy sondolalnak szolgálatába álliunk. melv e vén földet egy idötí újra ifiuvá teheti, ainelv hirdeti, hogy a kulturvilág békéié és az em-. beri haladás másként nem biztositi ható. mint hogvha századunk iövő év*. tizedei minden nemzetnek és is!v min, *., din Ivivfbb«é(zi nemzetnek is. szabad; ftilődhetését horza mee. a' zneebékülés és egymás tisztelete alapiéi. A Népszövetségi Ligák Uniojának VII. nagygyülése Összeállította: HONTI FERENC, a Magyar Külügyi Tarsaság főtitkára A Magyar Kuliigvi Tarsasig, mint a Xemzetek Szovetsegfenek tamogatSsira alakult magyar egvestiletek szovstsegenek kSzponti szerve, nagyrrevii elnokenek. Apponyi Albert grifnak vezetese alatl teljes gonddal es koriiltekintesse] keszuit lei a N6psz6vetsegi LigAt i nioianak f. ev junius 24-ere egvbehivott VII. nagvgyiil*se>e, hogv a Nepszbvetseg cszmeje koriil csoportorulo nemzetkfizi k$zv£lem£nv k*pviseloi eldtt a magyar nemzet jogos igenyeit diadalra juttathassa. A mlai sulvos kiilpolitikai viszonyok ktiott. midon Magyarorszag legtermelszetesebb eletnvilvanulisait, legjocosabb torekveseit is gyakran felreertik es felremagvarazzak, bekebontast szimatolnak. vagv akarnak szimatolni. mindeniitt. ahol a bekeszferzodes kenyszerrendszabSlyainak es a tenyleges erfiviszonyoknak dsszeutkotist a pSrisi konferencia muvfnek t£vedeseit megvilagitja; a mai viszc>nvok kozc'tt a Magyar Kuliigvi Tirsasag nemzeti £s laemzetkozi misszi6t telje. Mt. midon a nemzefek felhivatalos, dsifinte bekavagyt61 athatott foruma. i a mult hibainak j6valetelen es kevesebb gyiilolettel telt jdv6 elokeszitesen . szergny cszkdzeihez merlen kozrenviiki'dik. A magyar nemzet korveleme' nve. a dolgozni es a tobbi nlpekkej ; egyiittdolgozni akaro magyarsag szabadabban ervenvesitheti itt a maga felfoga«at. melv elol a hivatalos > Europa tobbnyirc elzark6zik. Igaz, bogy i ffradozasainknak e kdrben j6val kevesebb is a kdzvetlen gvakoriati ered(menve. Amde. jollehet a NSpszovef'segi LigSk Uni6. ia nem rendelkezik hatarozatainak vegrehaitasAhor sriikseges hivatalos hata/ommal. 5 eves fennállása óta tagjainak állandó szaporodásával növekvő erkölcsi tekintélyre* tett szert, ugv, hogv óhajtásai, ha nem is valósulhatnak meg valamennyien azonnal, közös megegvezéssel kijelöü utvonalai a nemzetközi szel'em továbbfejlődésének. Úttörő munka ez. amelyből azjiuálló Magyarországnak ki kell vennie részét. A Magyar Külügyi Társaság vezetősége nem is mulasztott el semmit, hogv szavának kellő súlyt biztosítson az Unióban, mely már a konferencia megnyitása előtt 40 nemzet szövetségét egyesítette. I E végből 1920 november óta, mióta felvétele megtörtént, tevékeny részt veit az Unió munkálataiban s különösen a kisebbségi kérdésben sikerült kedvező javaslatokat elfogadtatnia. Mindenkinek emlékezetében él még az 1922. évi nagygyűlés, mely a Csehszlovák állam fővárosában. Prágában hozott a kisebbségek hatályosabb védelmére határozatokat, s amelyen a ki<entente plleriállása teljes kudarcot vallott. De ucvanigv érvényesült a magyar szempont a konferencia napirendjén szereplő egyéb kérdésekben: a I> fegyv/>rzés, gazdaság, pénzügyek, stb. tekintetében. ^ 1922 októberében pedig a Magyar Külügyi Társaság meghívására az Unió Főtanai-a fővárosunkban tartotta ülésszakát, melynek részletíit a Mag var Külpolitika olvasói annak idíjén Poka-Pivnv Béla avatott tollából megÍMBerhetíék. Ezúttal csak utalni óhajtok arra, hogv a Főtanács, melv a Magyar Tudománvos Akadémia termeiben ülésezett, egytől-egyíg hozzá, járult a magyar delegátusok, javaslataihoz. 1' "-' *i ' tf I. A Főtanács által jóváhagyott és ajánlott magyar javaslatok i[ a) A lefegyvmés lerén 'észlelhető igazságtalanság megszüntetésére Berzeviczy Albert v. b. t. t. az aíábbi határozati javaslatot nyújtotta be: , X'í/n/on titl AitocAations pout la II Soelélé des Kationt imet le ooeu qae la Soclüé des Nations accotnpRsae le pla'ót la fdehe !ui impotie por Vatticle ü 8 dv Pacié de la Sociilé des Kationt • en réalnnt la rSductioti proportlonnée ! mais aénérale des attnements, tur la > bate des mimen ptincipet applikuft a • toas les Étatt. " [• A javaslat megokolásában rámuta»tf, hogy a béke egyedüli komoly biztositéka a lefegyverzés elvének minliéri államra kit»rjedő keresztülvitele, hiszen a Népszövetség eszméje is maKában foglalja az általános és egvonjő >fegyveré3i kötelezettség (feltételét. Konkrét példákkal világította meg a mai helyzet igazságtalan voltát, melv egyes nemzetek mások kénvének, kedv^fk «olgáltat ki és állandósítani szándékszik a győztesek és legyőzőttek viszorn-át. Rs pedig egyértelmű a haboru továbbfoh-tatásaral, cjak ugy érhet véget, hogyha a lefegyverzést általánosan és arányosan vígrehajtják. h) Horváth Jenő, egyetemi m tanár az értelmi együttrnükiWée megszervezé-sére nézve javasolta egy központi hivatalnak a Nerkzetkpzi Munkaügyi Hivatal mintája alapján való felállítását, melynek feladatául az értehni munka nemzetkó/í kapcsolatainak rendszeres kiépítését és ar értelmi munkások »nv*g>i színvonalának emelését tózte ki. c) Ludwig: Ernő fökonrul, a kisebbségek jogafotk hafhatósabb védehnét kívánta a kővetkező határozati javas, latokkal biztosítani: 1. L'Union adresse au Conléíí de la Sociité dts Safions une drmande reilerée fendant A re aa'anc eommhsión nermanente. sons la prtsidener d un rrprítenttmt d'un Etát neutre, sóit nommiie par le donseM datit au mnint ar> déléané de ehaque État intértssf HtoroU fairé portié pour Iníte au besoin dc* rnouétes sirr piarc SUT les plaintes des minorltés et en fairé fapport. 2. U est hnttement désirable qoe la üpciété des S'otlons eomme dfposltaire de.: drolts drs minoritás offre tfurgtnce une iroie slmple, rapidé et sur pour le dfdommanement des rifhaUs si etuéV lement frappés. 3. La SOctSté des Xations ejt priée oTentrepnndre les démarchex nécestiare. s paar oblenlr ur remedé, uratní á cet e~<iard. (A főldbirtokreformok egvoldalú alkalmazásából kifolyólag a nemzeti kisebbségeket frt károk jóy<tétele ügyében. ) 4. L'ünion eslimr que le ebnseit de la Soeiété det KtíHom Storait mettre •i celtt auettiön nep'szájnlálás körül ... »' ' ''§• lapaszUH visszaéWSekrôl rau szô) à une étude immédiate et approfondie en vue d'adapter dti mesures adénuatr-s pour ((Ut Vit rlagffels de* recensement* officiels dans les États respectifs ne puissent désormais plus porter préjudice au. e intérêts /l'une quelconque nationalité minoritaire. 6. La Société des. Affinre. s Étrangères de Hongrie recommande en outre que la Commission des 'Minorités qui tous la présidence d% sir. WBlonghbq' Dkbinson a dè\à tendu un service si èminenl à la cause dé ta iustlée interna-^ tionale, toit diclarjée 'permanente et confinai son activité. d) Popôvics Sândor, v. b. t. t. êgy àUando gazdMégi és pénrugyi bhcott«&g létealtéaérfil tett java*l«tot. me>\\nek francia szôwege igv b-angzik: — L'Attocialion Hongroise des Affaire^ Étangétes et pour la Société des Varions propose, la création d'une Commission économique et financière au sein de fVnlon des Associations pour ta Société des \atiort en vue d étudier la sHuatiofl éeônomiqae et financière du monde et surtout celle de l'Europe, d'étudier les initiatives officielles et volontaires prises jusqu' à présent, ainsique les propotitioiu 1 ptisentées à cet effet, enfin, de se pro' noncer en forme de résolutions sur les principes et le» moyens, du rétablit' sèment économique et financier du monde. " S Az àllando «azdasâsi bizorUâg f. év mârcius végén meg is kezdette mukôdéséi. e) Wlassics Gyula bârô v. b. I. t. inditvânyozta. hogy az alébbi kérdések a legkôzelebbi nagygyiilés napiTenSiére rûzessenek: 1. Est-il désirable qu'une chambre spéciale dts minorités soit formée au sein de la Cour Permanente de Justice Internationale? 2. Est-il désirable que non seulement les États membres du Conseil de la Société des Sations, mais tous les ttats soient autorités à demander la décision de la Cour Permanente de Justice Internationale, ti un defferend se produtt tnlr» un. fefat^(j'nelcon<}tt* e( le qouüernemerit, ín/ereSié sur ' des quesíions de droxt pú de fait^touchani les'Ifnili-s <lcs minoriiés? r S*^í 3. Est-il désirable que. - tur leltárain de la prolectlon det^mm>iités; \aleffet de rémedier á vetláini" griff* d«Dftní lei auforitds intérieareí et iníernafio-'! nalti, a la condition indisvaitab!* toute Jois que lá prqcíiure usuelle emptóüée n'ait appoftée ifbeun - fél túltett, a) |e«. íerroti^res cafonomös tants conformttrkht la constitution\d€• VEtat, b) les associatiorui tétiaieiuet, iHM MlectutUet économiqúeí el todáleZ aitnt le droH de se prisenter, par leur orqanes [et ptai eleuft, devont la Cour Permarténte. de Justictt lnlermi->" tionale? Inditványának szakszerű, megokolá-: lásában kifejtette, hogy á Nemzetközi Döntőbizottság pártatlan fóruma a Nemretek Szövetsége Tanácsának poli/ tikaí szempontoktól elfogult testüklénél a kisebbségi jogvédelem hatályossága tekintetében nagyobb biztosítékot nvnjt. Ez a felfogás egyébként nem ml ellentétben a Népsrövetség szellemével, ami Gilbert Muray-nak a Nemzetek Szövetsége közgyűlése ájtal elfogadott javaslatából yiMgosan kitűnik. . 4z fJiííő Főtanácsa a maoaar honiatokat módosítás nélkül magáévá telte s az illetékes bizottságokhoz utalt* tanulmányozás végett, hogy az összes" érdekeltek meghallgatása után kösöt 1 megegyezéssel a Nagygyűlés elé terjesztessenek. A Főtanács magvar tagjainak tevékenysége azonban korántsem szorítkozott Önálló javaslatok benyújtására, hanem Apponyi Albert gróffal az élükön a másoldalról előterjesztett javaslatok megvitatásában is teljes odaadással vették ki a részüket s a szükséghez képest módosításukat kieszközölték, j* II. Bizottsági ülések Nagy munka vári a magvar megbízottakra az Unió állandó bizottságainak ü'ésein. melyek a nagvgyülér anvagát a felmerülő kérdések beható tanulmányozása után készítik elő. Az állandó kisebbségi bizottság f. év február 17—19-ig Baselben meetartott ülésén a Magvar Külügvi Társaság képviseletében Paikert Alaios alelnök és. Póka-Pivn. y Béla igazgató vettek részt s működtek körre a bizottság elnöke Sir Willoughby Dickinson által, főleg a magvar delegáció ja-, vaslatai alapján kidolgozott jelentéinek és a kisebbségekkel szemben követendő bánásmódra vonatkozó határozati javaslatok szövegének megállapításában. Ezek a határozati javaslatok, melyek a nagygyűlés bécsi ülésszakán a kisebbségi bizottságban ujabb m»"*vilatás tárgyául szolgáltak s végeredményben J trli?s ülés által is elfogadtattak, a következő kívánalmakat tartalmazzák: 1. Járjon közbe a Nemzetek S»ő- I vétsége Főtanácsa és Közgyűlése az összes szövetséges kormányoknál, hogy a kisebbségek védelmére az érvényben levőkkel megegyező' kisebbségi szerződéseket kössenek, vagv tőrvényhorfsukban saját kisebbségeiket ugyánily jogokkal ruházzák fel. 2. Határorra ef az Unió egv külön bizottság felállítását, melyben minden állam népszövetségi egyesülete képviseletet nyer és állandó tanulmány tárgyává teszi a kisebbségek helvzetéf; a szükséghez képest pedig jelentést tesz megfigyeléseiről az Unió, vagy sürgősség esetén a Nemzetek Sr. ővetsége Főtanácsának, ahova a kisebbségek panaszait is eliutlatja. Egyszersmind fels/. óüthalja az illetékes egyesületet, hogy a kérdést helvsrinen vizsgálja meg. tapasztalatairól pedig jelentésben számoljon be. 3. Mondja ki a nagygvüle's. hogv helyi autonómiák engedélyezése csak az ecetben lehetséges, ha a kisebbséghez; tartozó egyégek Jajalfs állampolgárokként müködnak együtt ÍZ állammal, amelyhez tartoznak. Szüllö Géza. v. orsz. gyűl. képviselő a csehszlovákiai magvar kisebbségek megbízottjának felszólalására a kisebbségi bizottság bécsi ülésén az ere*. detídefi szöveget az alábbi magyarázattal egészíti ki — Le főit de porter plainte, ne peul en ouciin cas, étre considérc' comme un acte illoyal de la part d'unc minorilé. 4 Ajánlja az Unió elnöke a kisebbségi védelemre szerződésileg kötelezett államok kormányainak oly vegyes bizottságok felállítását, melyek az érdekeltekből állitatván össze, meghatároznék a kisebbségek követeléseinek kielégítésére vezető általános szabályokat. Tekintve, hogv i kisebbségek panaszai gyakran a szerződések végrehaj-' tásénál történő hibákból fakadnakt kérje az Unió az illetékes kormányokat, hogy e vegyes bizottságokat fenlartsak s véleményüket a rendelkezé-1 sek végrehajfására alkalmas módszerek1 tekintetében meghallgassák. 5—6. Ez a két határozat közli a ke-1 letí kisebbségek védelmére vonatkozik. 7. Az Unió megújítja kérelmét * Nemzetek Szövetsége Főtanácsához,; hogv B kisebbségek panaszainak gyorsabb és hatályosabb megvizsgálása é. --. dekében létesítsen egy állandó bizottságot, hogy az véleményt mondjon á ' beérkező kisebbségi panaszokról: 8. Tekintettel a kisebbségi szerződések magyarázatából, vagy alkalmazásából származható nézeteitérések jogi természetére, a Nagygyűlés ügy véle- "1 kedik. hogy valahányszor a Nemzetek'' Szövetsége Főtanácsa nem tudía a" szembefiUó feleket megegyezésre bírni. " helyes volna ezeket a vitás kérdéseket, j akác az ö közbelépésére, akár a Nern-1 zetek Szövetsége valamelyik tagjának'i kérelmére a Nemzetközi Döntőbiróságí elé utalni. —a A Nagygyűlés ngy vélekedik', Kogy ! határozathozatala előtt a Nemzetek • Szövetsége. Tanácsának minden. kisebb- j ségi védelemmel. kipasojafos. Sj&^rti désben előbb a Nemretlw*l'3?H^lK^I se produit tntrë-un. 'Etal^g'deTconVÙ* et le gouvernement, intéressé sot< d'én questions de droit pu de fait^touchanï les'traités des minorités? r '^^i 3. Est-il désirable que. - fur le^taralX de la protection des ^miiiotités; \ àTcffét i de rémedier à certàtni" grief* d«DftrU lei auforifd» intérieure» et internatio'' nalts, à la condition wdisvcnsab!* toute Jois que là proçt&urc usuelle employée n'ait apportée foeurî • rr* sultert, aï les, itfjMores «nUonomW *fÀs*) taras conlormettieht la cottstitiition^âe• l'Etat, b) les associatiorui léliaitujctî iAM Mletlutllet économiques eï soctalei aient le droH de se présenter, par leur orqanes [es ajus élevés, devant la Cour Permanente, de Justicte Internai tion'ale?