Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 25. szám - A délvidéki Magyar Párt a magyar iskolák ügyében a Nemzetek Szövetségéhez akar fordulni.

Budapest, 192S— IV. évfolyam, 25. szám éra 70 korona Vasárnap, július 8. ÉS VILáSGAZDASÁG POLITIKA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal .-Budapest, József-körut 5. Tel. József 43. F«lel6« szerkctitö ; RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200 kor. Negyed évre 600 kor. KülfSídre kétszeres ár Főbb cikkeink • A szíriai francia megszállás képe — JAKABFFY ELEMÉR: A délvidéki Magyar Párt a magyar iskolák ügyében a Nemzetek Szövetségéhez akar fordulni"— Nemzetiségi tömörülés Lengyelországban — HOlsTI FERENC : A Népszövetség) Ligák Uniójának VE nagygyűlése — NYARY GYÖRGY: Franciaország helyze'e — Szociális mozgalmak — Az orosz utódállamok politikai életéből — A franciák a Ruhrridéken — Közgazdaság COOCOOO<>O<>OO<><K>O0©OO©OC>OOOOO<>OOOOO<^^ A szíriai francia megszállás Képe ren^pkezés Beirutba — Hány hivatal kell Szíria kormányzásához 8* — A franciák kivonulás elétt? Kédt — Levél Bagdadból — Bagdad, 1923 juh. 3. Szerkesztő Ürl Abban az órá ban. amikor Beirutba megérke/tciii és kiszálltara a hajóról, útlevélvizsgálat céljából a francia katonai főbizottsághoz kellett mennem. A régi török ,.i"7fi .T?rá/"-ban van ez a ,.főkotniszcriátus ', urab római stílusban épült, p*loláb«nr smeiynek legmagasabb pontjáról gyönyörű kilátás nyilik az egész városra. Egy hegy tetején épült ez a szerály, amelynek bejárójához két magas lépcső vezet fel. Fent, a lépcsők tetején, közvetlenül a bejáró elüit négy hatalmas kőkockán egy-egy fölfegyverzett kínai Vat'na áll, fejükön valódi Vinni kalappal. mereven, mozdulatlanul. Ahógy be akarok lépni a palotába, megszólal az egyik, valami egészen különös, érthetetlen nyelven, amely lehet kinai, francia, arab, angol és német keverék. — Mit akar1 — ez lehetett a megszólítás értelme. Mivel nyomban láttem. hogy sehogy sem fogjuk egymást megérteni, szó nélkül elővettem útlevelemet és kéz'r! igyekeztem megmagyarázni, hogy mit akarok. \ kinai katona erre puskáját egész* ti frariciásáh, de kinai lassúsággal felemelte a vállára és méltóságteljesen megindult előttem, hogy mutassa az utat. Kinos lassúsággal haladtunk felfelé, végre nagynebezen feljutottunk az elsŐ emeletre. Nagybajuszu francia ur szobájába vezetett a katona. Olyan volt (7. a francia, mint egy alföldi magyar paraszt. Amint beléptünk, nyomban felém fordult és útlevelemet átvéve nevemen szólított. — Mikor érkezett és hová akar tovább utazni? — kérdezte barátságosan franciául. — Szülővárosomba szeretnék utiizni, válaszoltam. Ekkor megszakadt közöttünk a beszélgetés és a francia egy másik hivatalnokhoz utasított, aki a második umcleten van. Kinai vezetőmmel idei is felmentünk, de ez az ur már nem franciául, hanem tört németséggel szólt hozzám. Kedves böbcszédüséggel kezdett kérdezősködni, hogyan utaztam, SZUtái] arról kezdett beszélni, hogy ó jó! Ismeri szülővárosomat és hogy ő is bejárta Bécset, Berlint és jól ismeri ,V németeket... — itt' sem intézhettünk el semmit. A földszintre, onnan ismét fel az cinciéire. r>. katonai osztályba, majd a pénzügyi, azután a vav.itügvi osztályba küldtek és — három napig tartott ez a kálvária, amíg végre megengedték bdlilcizásomaf. Nyomban vasútra ültem és 24 óroi utazás után megérkeztem Aleppóba. Beirutban mindössze egy hetet tül- I lőttem, ez idő alatt gyakran jöttem ' össze Beirnt előkelő polgáraival, akik tökéletesen tájékoztattak a hehzclröl. Bejrutban éppen ugy, mint általában egész Szil iában a kereskedelem téliesen peng, sok becsületes kereskedő ment tönkre, mert részben tartozásaikat nem tudták kifizetni, részbon pedig mind az ágak, mind n papír- és aranypénz közötti különbségek ingadozók. Az ország kultúrája siralmas képet mutat, amennyiben az állandó török iskolákat a francia megszálló hadseregparancsnokság bezáratta és épületeit igénybe vette. Pedig Szíria kulturális tekintetben az ottomán uralom alatt első helyen állolt és annak ellenére, hogy a franciák iskoláikat, tehát a népoktatást teljesen tönkreteszik és rezei az ifjúságot a szíriai misszionárius iskolákba kényszeritik, hogy mesterségesen „megszerettessék" üetük a franciákat, holott éppen nz ellenkezőjét érik el ennek: a; ifjúság napról-napra jobban meggyűlöli az erőszakoskodó franciákat és a misszionárius iskoláktól távol tartja mogtíf., Xégy éve már. hogy a franciák Szíriát megszállva tartják, mégis ma sincsenek abban a helyzetben, hogy valóságos háborús készülődések nélkül átmehessenek egyik városból a másikba. A szíriai francia megszállás képe- a következő: A megszállás középpontja Beirut, ahol. a főmegbízolt székhelye van. A tőmegbizotl mellett mint segédhivatalnok működnek a polgári és katonai szervezetek. Polgári hivatalok: a politikai titkárság, a pénzügyi közigazgatás gazdasági, közoktatási, közlekedési, propaganda és nevelési stb. igazgatóságok, amelyek mint legfelsőbb szervek rendeleteket adnak ki és törvényeket alkotnak. Ezeken kisül minden szíriai városban katonai missziók és tanácsadó hivatalok vannak. Ez utóbbi hivatalok mindegyike azt teszi, amit éppen jónak lát. Hatalmas terjedelmű és hálózatú hivatalok ezek, amelyeknek a fenntartása óriási költségekbe kerül. Rajtuk kivül még helyi kormányzatok is vannak, amelyek természetesen csupán eszköz gyanánt szerepelnek a franciák kezében a néppel szemben. Ha az ember meg akarná tudni, hogy egy kormányzati feladat voltaképpen melyik hivatalnak a hatáskörébe tartozik, nagyon nehéz volna ezt megállapítani. A sókféle kormányzatnak külön-külön valóságos törvényeik vannak és hatáskörük a szó szoros éviolmében korlátlan. Bejrutban a következő Kormányzati ágak működnek: Felsőkommiszáriáfus Katonai misszió A helyi arab kormány • A rendörfőnökség Csendörparancsnokság^ Damaszkuszban pe<iig a következő hatóságok működnek: A szíriai egyesülési bizottság A szíriai egyesülési bizottság elnök,sége A szíriai egyesülési bizottság kormánya •*-.•.' ,.' •>•• ,UX A helyi kormányzóság A helyi kormány A francia katonai misszió A francia polgári tanácsos A rendörfőnökség 'A csendörparancsnokság. Aleppóban ugyanez a helyzet. El sem képzelhető, hogy miért alkotnak a franciák annyiféle kormányzatot, amikor az ország, jóformán egyiket sem tudja eltartani. Ez mutatja talán, hogy a 'franciak — mint ahogyan hirdetik — azért jöttek Szíriába, hogy civilizációt hozranak magukkal? Két dologra fordítanak igen nagy e*x><>©©<><5©©©©0^^ Á délvidéki Magyar Párt a magyar iskolák ügyében a Nemzetek Szövetsé= géhez akar fordulni JAKABFFY ELEMÉR cikke a Magyar Kisebbség cimü fotyóiratban gondot a franciák Szíriában, s amire nem kiméinek sem pénzt, sem fáradtságot: az egyik katonai pozíciójuknak a megerősítése;, a másik pedig a kőz. erkölcs lezüllesztése, ami mindenütt áüV pasztaiható. A szíriai várósokban például azejött sehol sem volt szabad nyilvánosan alkohol féléket árusítani, ma azonban leírhatatlan züllött az egész kis ország, tombol az • alkoholmámor' és a bevándorolt örmények s egyéb törökországi jövevények, valamint a francia ás görög félvilági nők beözönlése még szomorúbb helyzetet teremte-; nek. De mindamellett nagy a remény-: ség arra, hogy a helyzet meg fog javulni, mihelyt a franciák kivonulnak az országból. Már három héttel ez* előtt meg is indult az egész francia megszálló sereg a török határ fele.] Ennek okát egyelőre nem tudják, de reményt gyújt a szivekben a meg' Málló csapatoknak ez a megmozdulás A és mindenki várja a felszabadulást. Go&sanns. Polgári tanács laki . . A Lúgoson megjelenő Magyar Kisebbsén legújabb számában irta Jakabfíu Elemér az alább szó szerint közölt cikket. Mi a tanulmányt két szemnontból véljük rendkívül érdekesnek: egyfelől mély bepillantást enged a délvidéki magyar ki'fbi.ség hivatalos veretőinek poliükai mentalitásába, másfelől okulhatunk a cikknek ama megállapításán, hogu kü'földi propnflandcínfc és n mrjf/'/arországi sajtótevékenység, jóhiszeműen ugyan, de guaíran túllő n célon • és akaratlanul is hozzájárul elszakított oüeirik helyzetének súlyosabbá tételéhez. A magyar iskolák és magvar oktatás szorult helyzete, melyet kormányintézkedések mind súlyosabbá tesznek, a Magyar Pártot nagy elhatározásra késztette. E tárgyban határozati javaslaltervezelet készített, ezt a lapokban nyilvánosságra hozta, Marosvásárhelyre nagygyűlést hívott egybe és ezen némi módosításokká; elfogadtatta javaslatát. t A határozati javaslat szövegének közzététele után a többségi nemzcl egyes sajtóorgánumai és politikai tényezői fenyegetésnek minősítették a Magyar Pártnak azt az elhatározását, hogy végső őseiben a Xemzetek Szövetségéhez fordul és különösen a román nemzeti párt oldaláról hallottunk olyanokat, hogy ha ez megtörténik, a magyarság nz egés,z románságot a Tiszától a Dnyeszterig magával szemben találja majd. De nemcsak a román politikusokat, a magyarokat is nagyon komolyan fogl-ilkoztalia az a kérdés, vájjon az ártott helyzetben és körülmények kii,-i.tl összeegyezlelhelö-e az állami szu\ ei énil.ással, az állampolgári hűséggel és a többségi "nemzet jogos és indokolt 'érzékenységével az. hogy a magyarság helyzetéről a Nemzetek Szövetségét, közvetlenül felvilágosítani kész, ha sérelmei másként nem orvosoltatnak. Ennek a körülménynek, a komoly mérlegelésnek volt folyománya az a kétségtelenül csak stiláris módosítás, mellyel a határozati javaslat végleges szövegénél találkozunk. Most. hogy már az utólagos bírálatok is rendelkezésünkre állnak, szükségesnek tartjuk, hogy tüzetesebben foglalkozzunk azzal, amit Marosvásárhe-lycn tettünk. Az első kérdés, vájjon sértheti-e, államunk szuverenitását, ha valóban' a Nemzetek Szövetsége elé megyünk? Sokan vannak és ezek közé tartozott annak idején Bratianu miniszterelnök is, nkik azt tartják, hogy a kisebbségi jogoknak nemzetközi szerződésekben való biztosítása egymaga is az államok szuverénitását sérti. Ennek a kérdésnek elméletileg is tét oldala van: jogi és politikai. .Togilag a kérdés ugy áll. hogy mi-; után nemzetközi egyezményekben való részvétel, ezekben kötelezettségek vállalása már magában véve az állami szuverénitás teljes mértékét télelezi fel, a ' békeszerződésben pedig ilyen' szuverén államok az állami *zuveréni-| tásuk alá jutott terület bizojyos polgárai javára és bizonyos államokkal szemben vállaltak meghatározott köi lezettségeket, amelyről ezek az államok a Nemzetek Szövetsége javára mondottak le. illetve ezeket a szerzett jogaikat a Nemzetek Szövetsége ulján kívánják érvényesíteni: kétségtelen hogy az ilyen szerződő államok szuve rénitása, saját lényeikből csorbát nem szenvedhet. Mindenféle nemzetközi szerződésnél a szerződő államok egyike a másikkal szemben bizonyos kötelezettségeket vállal, inert az utóbbinak valamely megbatározott érdekét clőmozditani-törck--