Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A lefegyverzés kérdése a Népszövetség elött

Bot'íáB Pequin francia ezredes elnökiéit' alatt. A fegyverkezés leszállításának bizottsága iuniusi ülése elé nagy érdeklődésiéi tekintett mindenki, minthogy Lord Róbert Gec.l javaslatának meg vitatása ezen ülésre volt kitűzve. A bizottságban 19 állam volt képviselve, tagjai között vannak politikusok, diplomaták, katonák, közgazdászok és munkások egyaránt. Lord Róbert Cecil javaslatát hosszasan megvitatták, száriban e kérdésben semmi határozatot nem hozlak. Requin ezredes ugvane tárgyban egy uj általános egyezménytervezetet nvuitott be, amelyet, úgyszintén Lord Róbert Cecil ujabb javaslatát a semleges határzónák létesítése iránt az állandó bizottság elé utasították. A bizottság tudomásul vette a titkárság intézkedéseit a lefegyverzésre vonatkozó statisztikai adatok megszerzése végett. A fegyverekkel való kereskedelem ellenőrzése ügyében a tanács által az Egyesült-Allajnoli kormányához intézett fölszólitással kapcsolatban a bizottság azt a határozatot hozta, hogy fölkéri • tanácsot, hogv hasonlókeppen keresse meg az összes többi államokat, amelyek nem tartoznak a Népszövetség tagállamai közé. Vilegtts, Chile képviselőié a Santiagóiban tartott pánamerika, konferenciának a lefegyverzésre vonatkozó határozatait ismertette. Urrulia. Kolombia képviselőié Bedig érdekesen ismertette azokat a határozatokat, amelyeket Középamerika ő állama hozott Washingtonban február havában kötött egyezményében fegyverkezéseik leszállítása tárgyában. A bizottság sajnálkozással állapította meg, hogy a kormányoktól a fegyverkezésire vonatkozólag beikért statisztikai adatokat június l-éi« csak 10 állám. küldte meg. A bizottság jelentésével a tanács június 29-én tarlandó 25-ik gyűlésén foglalkozik. Igv áll ma a lefegyverkezés kérdése a Népszövetség előtt. Nagy érdeklődéssel várjuk, hogy mielőbb konkrét eredmények legyenek, mert a fegyverkezés némely államban valóban hihetetlen méreteket ölt, pedig Magvarországnak, de egész Európának is legfőbb érdeke, hogv ez az őrült fegyverkezés mielőbb véget érien. Európa gazdasági újjászületésének előfeltétele, hogv a fegyverkezések mielőbb leszállátassanak és az igv kialakult békésebb atmoszférában minden nemzet együttműködjön egv jobb jövő érdekében. ooooooooooooooooo ooooooooo ooooooooc<>oooo<>ooooo<>ooc>c>o<>o KÖZGAZDASÁG A valorizációs hiteleit elleni KifogásoKról A Magyar Külpolitika és Világgazdaság számúra irta: Dobrsnszky beid cár. ÍR. KÍP. kormánytótanácsos, a Magyar Olasz Bank ügyvivő igazgatója Mióta a valorizált hitelek komolyan szóba került, azóta a valorizált hitelek elleni kifogásokat mind 's.ünü\bbi?n halljuk megismételni. Ezek a kifogások tényleg helytállóak is. „rzontmn csak elméletben. Ezek a kifogások nem számolnak azzal, hoev a valorizált hitelekre, mint szükségintézkedésekre azért van szükség, mert a jóvátétel és a külföldi adósságok rendezésének kérdése miatt a koronával való jjazdlálkodás még kevésbé sorolható a lehetőségek közé, mint a valorizált hitelek igénybevétele. Azzal mindenki tisztában vaD. hogy még a legrosszabb gazdasági helyzetben lévő országnak is csak agy uton szabad haladnia, t. i. azon. hogy egy pénzrendszert teremt magának és ennek a pénznek értéket is kölcsönöz, mert a salorérált értékekkel való gazdálkodás nem egyéb, mint visszatérés a nehézkes csereforgalomhoz. A kifogásttevők ugyanis pénzügyilec kiváló fejtegetéseiket mindig azzal fejezik bc. hogy természetesen mindenekelőtt azonban nyomban rendezni kell a jóvátétel és a külföldi adósságok kifizetésének kérdéséi, ami tényleg a legszükségesebb tennivaló lenne, azonban I mindez ueiu egyéb .Jip^es óhajnál". . Ezen kegyes, de egyelőre nem teljeI sithetö óhaj miatt már évek hcsszu .sora óta megállott egész gazdasági ! életünk és kifejlődött csy hallat án ;bürokrácia, amely maximál. a forgalmat szabályozza, beenyul a kivitel és 'bevitel kérdéseibe, tcihcli a költségvetést cs a Icgtevékenycbben közrei működik abban, hogv ami kis gazdasági élet nálunk még van. szintén ; megálljon. Pedig ellenségeink is jól ['tudták, hosv gazdasági é'etünk egé>z , szegény végének oka pénzünk helyzcPtébea rejlik és épen ezéit minden kérdésben bekét hagynak nekünk, csak Rebben az egyben nem. ami rosszabb jhelyzet az elképzelhető legrosszahb. rde számszerűen megállapítható min'clen más helyzetnél. Alkalmazkodnunk kell tehát feltétJenül az adott viszonyokhoz, mert nem (tudjuk, hogv ezek a viszonyok nem fognak-e évtizedeken át tartani és fügtretleniterű kell gazdasási életünket a kérdése korona értékétől. Azon egyik fóellenvctésre, hogv a valorizált hitelek kettős valutát terem: lenének, tagadólag kell válaszolnunk, mert e pénzt, mint csereeszközt meg kellene okvetlenül tartani és ennek a pénznek már maga egyedül az a körülmény hogv kötelező csereeszköznek lenne törvényesen meghatározva. : némi értéket kölcsönözne. Ettől eltekintve azonban épen ugy. mint jeleni leg. ugy a jövőben sem lenne semmi I akadálya annak, hogy ennek a csereeszköznek minél több pozitív fedezetet adjunk, mi a pénzül szolgáló papírdarab ériékét épen ugy konzerválná, mint ahogy az ma konzerválva van. Pénzünknek ma is már csak annyi értéke van. amennyire a pénzt az ország általános gazdasági és adóztatási viszonyali miatt a világ becsüli és nem annyi, amennyit a bankszerű fedezet alapján várnak. Az egész világ tudja, hogv erre a konkrét fedezetre esetleg még tízszer annyi pénzt is fótiunk kibocsátani, ha mást tenni nem tudunk és viszont, ha politikailag rendbeiönnénk, akkor pedig a meglévő pénz nagy részét is bevonhatnánk. Egy pénzértéknek tehát legnagyobb fedezete az illető ország gazdasági helyzete és enn:k visszfénye minden papirrengvnak ad bizonyos minimális értéket. Mór most kérdezem, annak az országnak van-e jobb gazdasápi helyzete, amely a pénzügyi elmélet kedvéért nem bocsát pénzt rendelkezésre akkor, amikor arra a termelés érdekében égető szükség volna, vagy pedig annak az országnak, amelyben nincsenek néha milliók semmitevésre kárhoztatva azért, mert valamely munkaalmat finanszírozni nem lehet. Ne felejtsük el. hegv a valorizációs hitelek hiányának megvan az a rettenetes és hatásaiban kiszámíthatatlan hátránva hogy azok. akik tőkefelesleggel rendelkeznek, tőkéiket improduktív értékben eldugják és az egész hitelélet meg van fosztva attól, hrgv ott, ahol égietö szükség lenne mcbiltókiTe. azt előteremthessék. Emiatt milliárdok vannak aranylemezekben ékszerekben, külföldi valutákban eldugva és az emberek tétlenül szaladnak termelő munkaalkalom után. amikor pedig százezreiknek nincsen lakása és betevő falatja. Az a másedik fökifogás, hogv a valorizált hitelek a korona értékének leromlását siettetnék, szintén heytálló es mégis helytelen érv, mert a'korona a hitel és gazdasági élet megakadása miatt úgyis leromlik előbb vagy utóbb. Az a kérdés tehát mi a kisebbik rossz, ha csak a korona romlik le vagy ha a korona is leromlik és a gazdasági élet is tönkremegy. Én azl hiszem, a helyes ut adv i vm és ellenségeink kezéből akkor csavarnánk ki a legnagyobb fegyvert, ha* lehetetlenné tennénk részükre azt. hoav koronánk ide-oda rángatásáaal még Eardasátí életünket is megzavarhassák. A Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár Reszvénytírsasi^- rendkívüli közgyűlése nz intézet alaptökéjenek 120,000.000 K-ról 160,000000 K-ra való fölemelését határozta el. Az elővételi jog 6:1 arányban 650 K-ás áron folyó hó 19-töl 27-ig lesz az intézet pénztáránál gyakorolható. — A Ncuscblosz—Llcbtlg repülőgépgyár és falpari rt. június 11-én tartott közgyűlésén elhatározta, hogy az 1922. évre 10/5, azaz darabonként 20.— K osztalékot fizet és hogy a társaság alaptőkéjét 127,500.000 koronáról 637 500 darab uj részvény kibocsátása által 255,000 000 koronára emeli fel. Az összes részvények az eddigi részvényeseknek ajánltainak fel 1:1 arányban darabonként 890.— K átvételi ár ellenében. A vállalat az uioUó időkben főként carosszeria, gyermekkocsi, export tömegbútor és állami szükséglet tárgyát képező szekérgyári megrendelésekkel oly erős mértékben van foglalkoztntva, hogy ezen üzemeinek bővítése, valamint nyersanyagszükségletét szolgáltató fatermelésének nagyobbilása, ezekkel kapcsolatban pedig forgótőkéjének szaporítása vált szükségessé. A repülőgépgyártást, a békeszerződés által előirt korlátok közölt, újra felvette. Ui szerkezetű repülőgépeinek nagysikerű kísérleti eredményei következtében ezen üzemágának jelentékeny foglalkoztatását biztosítva látja. A Baróti rzeszfinomitó r.-t. közgyűlése elhatározta, hogy alaptőkéjét fölemeli. A tartalékból a részvények névértékét 200 koronára cinelve, három részvényre két ujat ad darabonként 1290 koronáért és az így előállott egész részvénymennyiség minden három darabjára egyet ingyen ajánl föl részvényeseinek. Elővétel június 22-ig a Magyar-Olasz Banknál. — A Magyar Altalános Gépgyár R.-T. alaptőkéjét 50 millió koronáról 75 millió koronára emeli fel. Az összes kibocsátandó részvények a régi részvényeseknek 2:1 arányban darabonkint 3500 K áron ajánltainak föl átvételre. Az elővételi jog c hónap 13-IÓ1 22-ig bezáróan a Magyar Altalános Hitelbanknál gyakorolható. — A Lloyd-Bauk egymilliárdra emelt alaptökéjét. A Lloud-Baak Részvénytársaság igazgatósága közli, hogv e hónap 11-én tartolt ülésen elhatározta, hogy a július 3-ára egybehívandó íendkivüü közgyűlésnek java. solni fogja, hogy nz intézet 500 millió korona alaptökéje egymilliárd koronára emeltessék föl. — A Magyar Általános Hitelbank és az Első Magyar Iparbank fúziója. A Magyar Általános Hitelbank mai rendkívüli közgvülése az alaptökének 105.000 részvény kibocsátása által 120 millió koronáról 462 millió koronára való fölemelését határozta el. Az uj részvénvek teljes menvnviségérc 10:1 arányban darabonkint 30.000 korona befizetése elenében a régi részvényeseknek elővételi joguk van. melv június 18-tól 28-ig bezárólag gyakorolható. A közgyűlés továbbá az Első Magvar Iparbank beolvasztását egyhangúlag elhaíározla; Ugyanilyen határozatot hozott az Első Magvar Iparbanknak a napokban tartott közgvülése. . Ezen két közgyűlési határozatnak a cégjegyzékbe történt bevezetése után az Első Magyar Iparbank részvényesei hirdetményilcg fognak fölhivatni arra. hogv részvénveiket a Magvar" Altalános Hitelbanknak e célra kibocsátandó 6G.666 részvényére becserélésük végett — egv hitelbanki részvényre öt iparbanki részvénvt számítva — a kitűzendő haláridőn belül bemutassák. E műveletek lebonyolítása után a Magvar Általános Hitelbank saját tökéje (alapffmlnfí >',mula,°» tartalékok) mintegy 0 miUiárd koronára fog emelkedni. — Az Angol-Masyar £on^ tt.-T. igazga ósága elhatározta, hogv az ez koWvÜ^n^reegybd,ÍVnlt-'^vim kozgv ülésnek javasr,ini foBj • . korona^,,!;,,; M i l • ki°i°""ra le*"lö feleméu "J k,,b0Ci4lá<u részvények a közgyűlés által megiulapi,and6>cJrfo^ Ivainon 2:1 aranyban a régi r t nyeseknek fognak felajánltatni _ Egyidejűen javasolni fogja az ÍB tó-íg. hogy a 400 koronás u .^v,,, k névértéke a tartalékalap javára be folyó fclpénzekből 1000 koronára egészíttessék ki. E tranzakció lebonyolítása után az Angol-Magyar Bank rész vénytökéje 1,300.000 dnrab, egy<;m,jnt 1000 korona, összesen tehát 1.3 mii. liárd korona névértékű részvényből fog állani, kimutatott saját lökéi pedig a.2'/í milliárd koronát megközelítik. — A Magyar Jelzálog-Hitelbank 1022. üzleti éve az előző évről áthozott 1.358.815 K 69 f-rel egvűtl 70,059.564 K 07 fillér liszla nyereséggel zárul. Az igazgatóság a f. évi június .TOsára egybehívott rendes közgyűlésen javasolni fogja, hogv tekintettel az intézet külföldi tartozásaira, ezen nyereségből 68,000.000 K. miként az'előzó évben, az „Árfolyamveszteség tartalékalapéba helyeztessék és 2.059 564 K 07 (illér az uj üzleti évre vitessék át. — A Beivárasl Takarékpénztár R.-T. e hónap 9-, rendkívüli közgyűlése elhatározta alaptőkéiének 100 millió K-ról 200 millió K-ra való felemelését. Az ui részvényekből, amelyek a folyó év üzleleredményében • raá. részesednek, 100.000 darabra 2:1 arányban 1500 K-ás netlo árfolyamon elővételi joguk van a régi részvényeseknek. A további részvénymennyiség az intézet bel- és külföldi üzletbarátai körében az elővételi árat tetemesen meghaladó árfolyamon nyertek elhevezést. Az ui résavénvekre az elővételi jog e hó 12-étól 21-ig bezárólag gyakorolható. Az alaptőke-emelési müvelet révén a takarékpénztár xaiát tökéi minteatr 500 millió K-ra emelkednek. — A Mezőgazdasági Ipar Rt. közgyűlése elhatározta, hogy az 1922. évre osztalékjogosult részvényekre 50% = 500 K osztalékot fizet, mely a Magyar Általános Hitelbanknál kerül kifizetésre. Kovács Gézát, a Magvar Általános Hitelbank ügyvezető igazgatóját az igazgatóságba újra beválasztották. — Az Eg-yesiilt Budapesti Fővárosi Takarékpénztár június 23-ára rendkívüli közgyűlést' hívóit egybe, melynek forgalomban levő részvényei névértékének 600 koronáról 1000 koronára való kiegészítését és alaptökéjének felemelését fogja javasolni. — A Magyar Vasúti Forgalmi rL folyó év június 7-én megtartott rendkívüli közgyűlésében elhatározta az alaptökének 14.5 millió koronáról 50 millió koronára való felemelését. Az újonnan kibocsátandó részvényekből a régi részvénytulajdonosoknak minden 3 régi részvénv után 2 ui részvény ajánltatik tol darabonkint 12.000 koronáért. Az elővételi jog f. év június hó 18-tól 2ő-ig bezáróan gyakorolható. A fönmaradó részvénymennyiséget a társaság svájci tartozásainak visszafizetése céliéból egv külföldi pénzcsoportnak, a fenti elővételi árat lényegesen meghaladó, svájci frankokban fizetendő árban, többévi zárolás biztosítása mellett adta el. A közgyűlés Beötlui László v. b. t. t. nv. ker. minisztert és Kcochlin-Ho/fmarw R. Albert, a Basler Handel&bank elnökét az igazgatóság uj tagjaivá választotta. — A Dunagrőzkajózási Társaság közg-ylllése. Az Első Dunagözliajózási Társaság rendes közgyűlését Wienben az Iparház (lndustriehaus) kis üléstermében (III., 3. Schwarzenberg-Pl. 4.) folyó évi június 30-án, szombaton délelőtt 11 órakoi fogja megtartani. Részvények az Allgemeinc österreichische Boden-Credit-Anstall. Wien II. Teinfaltstr. 8.) pénztáránál helyezendök letétbe. Ugyanott veendők át az igazoló-jegyek. — A Szlmon István rt., e 35 esztendős cég részvényeiből csekély hánvad Szigeti Eruő bankcég utján magánforgalomba került. A vállalat az ország legnagyobb füszerkereskedő cége és 1913-ban alakult részvénytársasággá. Budapest, 1923, Nyomatolt a Budapesti Hírlap nyomiájában (Rökk Szilárd-ucca Felelős pyoMayezetö: KedeczkX László. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat..