Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A kisentente Bukarestben

Vasárnap, 1923 junius 24 MAGYAR KÜLPOLITIKA A kisentente Bukarestben E V Cseh félhivatalos lapok csak a mull fiiéten jelezték, hogy a kisentente-nek íidei konferenciája Parisban lesz, éppen Éabban az időben, amidöli ü kóetársa>ság elnöke, Masaryk is olt fog időzni t<fs közleményükben mindjárt ki ú feji . ielték ennek a jelentőségét: a kis• entente-ben, Csehország jálsza a löszeepet és Parisban súlyt helyeznek arra, ihogy a íontos tanácskozások alkalmával ne csak Benes dr., de Masaryk is ^lésztvegyen és hullassa a szavát, Eznttal véletlenül tévedett a prágai íjirforrás, ami annál csodálatosabb, tanért ayürónvaló, hogy a kisentente 'minden megmozdulását Benes intézi. íAz idei kisentente konferencia nem ÍPárisban lesz, hanem Bukarestben, ez [az elhatározás, ugy látszik, végleges. A Niely különben a magunk szempontjából oly mellékes. Parisban, Belgrádban vágy Bukarestben ül-e össze a kisentente, az inkább az ö speciális érdéekeiket szolgálja. Páris ugy látszik még 'sí helyez olyan nagy súlyt arra, hogy 'a világ ezidöszerinti központjában halhassák szavukat Bencsék, Csehszlovák'a területén nem tarthatják a kongresz|. 5/. usf, mert az egész kisentente-nek ^amugy i« erősen cseh ize van és legalább látszólag el akarják kerülni azt, hogy mindig és mindenben l'ráya dirigál. Ezt különösen a tavalyi karlsbadi tkiseivtente sajtókonferencián hangsúlyozták és meglehetősen be is tartják. Minthogy pedig se Belgrádban, sc Bukarestben nincsenek olyan nagy zsenik és politikai rókák, mint Prágában, az . eszmék, a hirek — sokszor bizony va. lótlan hirek — ezidöszerint Prágában születnek, de először továbbítják Belgrádba, vagy Bukarestbe és onnan rö| pitik világgá. Belgrádban pedig azért nem tartható a kongresszus, mert Jugoszláviában annyira beteg a belpolitikai helyzet, hogy demonstrációkat tartani ott holmi egységtől és összelur lásról veszedelmes volna, igy maradi meg végső célként Bukarest. Ismételjük, nem a hely a fontos, kt*. nem a cél. A vezetést kézben tartó Prága erre nézve is bőségesen szolgál felvilágosítással, hiszen ö a hangulatot is preparálni akarja ezekkel a közleményekkel Sok fontos kérdés kerül . napirendre. — irják a cseh kormány félhivatalosai •— melyek között legfontosabb a magyar kérdés. A magyar kérdést —írják ezek a lapok — meg kell oldani, még (tettig egységes állásfoglalás s/. íikséges itten. Mi attól félünk és ebben az egyben igazán limes okunk optimizmusra, hogy a niatívur kérdésben az a bi/onyos egységes állásfoglalás — amenyiiyibcn létre jön — semmi jót és okosat nem fog hozni nekünk. Mert hiába hangoztatja egyenkint és együttesen valamennyi utódállam, hogy amíg Magyarországgal nincs meg a megegyezés és Magyarország nem kapcsolódik hele legalább is gazdaságilag az ö életükbe, addig mindig baj lesz és bizonytalanság. Tudja, érzi ezt mindenki, a közeledést azonban ők ugy gondolják é» iigy is akarják, hogy előbb egy teljesen a maguk szájaize szerint átgyúrt, söt az ö érdekeiket képviselő „demokrata 'kormány legyen Magyarországon, akivel aztán akár huszonnégy óra alatt meg lehet egyezni. — a megegyezés talán már meg is volt' —- még pedig nem csupán a gazdasági, hanem minden más tekintetben is. A demokrácia fontos a kisentente-nek, ők folyton ezt hangoztatják és kérik számon tőlünk és mi most nem akarunk ismételten kitérni arra, hogy micsoda demokrácia uralkodik náluk. A pacifista, szocialista esch köztársaság, amelyik lassan egé. szen katonai állammá alakul, vagy a demokrata f'tibicsevics közoktatásügyi miniszter, aki megölte a délvidéki magyar iskolákat és a demokrata belügyminiszter, aki kihagyatta a magyar és "német választók kilencvenöt százalékai a választói névjegyzékből! Romániáról pedig talán igazán felesleges beszélni ott, ahol demokráciáról van szó. A kisentente a békülést Károlyi Mihályék,. lászick utján tudja csak elképzelni és miközben a külpolitikai viszonylatait szeretné rendezni, beleavatkőzik egy független ország legbensőbb , ügyeibe. Ezt soha. sehol meg nem eniledné, nem liirné egy állam sem, nem beszélve arról hogy Magyarország soha többé szóba néni állhal az ö külföTdőh házaló politikai despcrádóival. A kisenlentc-nek fontos, talán a leg fontsabb kérdése a magyar kérdés, de azt olyan rosszul, elfogultan kezeli, hogy a mi részünkön levő minden jóakarat dacára is a megegyezésre vajmi kevés a kilátás. oo<x>o<><>o<x>oc><><><^<x><^^ Az orosz emigránsok túlija azonban a/ emigránsokat pillanatnyilag sem égy táborba vonni. \ ilágnczlcti alapon három főcsoport van köztük: iiionarehisták, köztársaságiak és szociálisak. De mindenik csoport különböző töredékekre oszlik. A legújabb hirek szerint Wrangel lábornok. Miklós nagyherceg és Cirill nagyherceg társaságában készül külföldi támogatással az Oroszország elleni támadásra. Hogy melyik az a külföldi hatalom, mely egy ujabb orosz kalandra áldozatot hozna, meglehetősen litok. Valósziniilcg egyik sem. A monarchisták egyik csoportja Cirill nagyhercegei ismeri el cirjelöltnek. Jog szerint öt is illeti a Irón, mint III Sándor cár testvérének. Vladimír nagyhercegnek fiát. De a pánoro-zok mégsem akarják elismerni mert anyja protestáns volt és a házasságkötéskor apja a cári ház törvényei szerint lemondott a maga és utódai nevében a trónöröklés jógáról. Cirill nagyherceg tudni sem akar erről a lemondásról, melynek okmányát nem is látta senki sohasem. Másik vád ellene az, hogy megegyezett a szocialistákkal és II. Miklós cár lemondatása utáni napon látogatást tett a forradalom vezetőinél. E két ok miatt a monarchisták másik szárnyo Dimilrij nagyhétreget jelölle a cári trónra, ki különösen azért népszerű köztük, inert részi vett Rasputin megölésében. A monarehista. _ párt harmadik Fvek óla minden lavavszal pontosan megjelennek a Szovjetoroszor, ^zág elleni háború hírei és éppen olyan bizonyossággal jön annak is a hire, hogy Vörös-Oroszország indul jmeg, hogy visszavegye Romániától • Besszarábiál. Az első hirt jórészt Pá'risból terjesztik a különböző emigráns 'központok, hogy magukra tereljék a • figyelmet, a másodikat ugyanazon 'okokból Bukarestből jelentgetik PúArisba, hogy a szokott évi kölcsönt valahogy kiszoríthassák. Az idén is megjelentek ezek a hírek, ^de megkésve és lanyhán. Az Oroszor szág elleni támadásról csak mostani | ban a nyár elején kezdett cikkezni a Bivilágsajto, amikor Lenin állapotának í. katasztróíálissá fordulása bizonyossá jjyált. Az egész orosz ellenforradalom [minden reményét Lenin halálába veti. jAz ő nevének varázsa tartja csak fent jmár a vörö' uralmat, mely lassanként j. elhagyogatta a kommunizmus elvi Falapját s ma egyszerűen valami abszolutisztikus köztársaságféle, valami ; -olyan, mint Velence volt annyi századon át a Tizek Tanácsának rém; uralma alatt. Lenin halálától várják a 1 visszatérést Oroszországba az Európa ^minden fővárosában elszóródott emigráns-csoportok és párisi vezetőségeik, . ''ítóg-a Jr^zös - cél, a hazatérés- - sem szárnya nem bizik benne, hogy rövidesen visszaállítható volna a toóriarchisla államforma. Abban híznak, hogy a mindinkább nemzetivé vált orosz vörös hadsereg Moszkva mostani m ii elled fog fordulni és a zürza\ árban erős kezű vezérre lesz szükség, aki fenntartja a rendet a cárválasztásig. Ilven vezérnek tekintik Miklós nagyhercegei, a volt fővezért, akinek régensségétöl remélik a régi rendszer visszaállítását. A diktátori vagy régensi állásra Wrangelnek is megvan a maga pártja és kilátásai az utóbbi napokban erősödtek a bolgár forradalom sikere folytán. A megbuktatott S/tambulinszki-kormány otthont adott egy ideig a kiszorult YVrangelhadseregnek, de azlán lefegyverezte és internálta. Sztambulinszki az utolsó évben mind jobban a moszkvai szovjet befolyása alá került, csak legutolsó intézkedése, a bolgár kommunistákra vonatkozó törvényjavaslat mutat arra, bogy egyelőre meg akarta gátolni a kommunizmusnak Bulgáriába való na gvobbmérvü átterjedését. De még a legutolsó népgyűlésen is. a haskovoin. hangoztatta, hogy a parasztpárt mellett a kommunista párt az egye'tlen, melynek szabad terjeszkedését megengedi s melynek idő mnltával a kormánvt átadja. Most a bolgár diktátor bukása és halála után Wrangelék joggal remélhetik, hogy ujabb szervezkedési bázist kapnak hazájuk visszahódítására Bulgáriába*. A másik párisi orosz tábor a polgári köztársaságiak pártja. Lunek élén Harmadik politikai párt alakul Amerikában Miljukov áll és igyekszik a szocialistákat a monarchistákkal valahogy pillanatnyi fegyverbarátságba összehozni. A monarchistáknl arról próbálja meggyőzni, hogy a cári kormányforma visszaállítása már lehetetlen, a szocialistákat pedig azzal puhítja, hogy a pnraszttömegeket odahaza csak a cári család nevében lehet megmozgatni. A forradalmi szocialisták mérsékeli szárnyát Axeuticv vezeti; ezek hajlandók bármiféle politikai engedményre, ha ez kitűzött céljukat, a szovjet megbuktatását, valamennyire csak elősegíti.. A Cseinov főnöksége alatt álló balszárny azonban mereven ragaszkodik szélsőséges hitvallásához; a hatalmon most sem akar senkivel osz tozni. Hogy 1917-ben nem tudta megtartani a hatalmat és éppen doktrinerségével készitelte elő az utat Lcrúnéknek, azon ma sem okult. Lnnyilék csoportba különülve sjővik-fonják az orosz emigránsok H hálót a szovjet körül s minden reményük Lenin halála és az, hogy . semmiféle pénzforrása nincs már a szovjetnek, elherdálta az egyházi kin cseket is és most már a zsákmány fogytán egymás ellen fordultak a veretők. Krasszin, Csicserin és társaik' taktikai okokból át akarnak térni a kapitalista rendszerre. Bucharinék ragaszkodnak a kommunista elvekhez, közben azonban a maroknyi kommunistával szemben félelmetesen szervezkedik a százmillió tönyi parasztság, melynek vezetője Kalinin, ma már Leninnek versenytársa és legtöbb kilátású utóda. OO Fordnak komoly kilátásai William Randolph Hearst. az amerikai ujságkirálv New Orleansb. ni olvan nvilatkozalol tett, hoyv hajlandó Henrvi Ford elnökjelöltségéi Iá. mosatni, ha Ford független orograiu. mai lép fel. A nyilatkozatnak nagy politikai sulva van fökéo azért, meri Hearst ki jelentésitől szinte függetlenül Ford úgyszólván máról-holnapra nasvrrvértékben előtérbe nyomult, ma már elismerten olyan ténvezö, amelyl\r| számolni kell és az elnöki oltásért unió kü: xtelcmbev komoly kilútátai nannak. A Demokrat'k- National. Coinmi|i> e végreha jlóbizittlsága ^'ash íny Ionban t'vülést tartott, amelyen foglalkozott azzal a kérdéssel, hogy mi k"sz. ha Ford dejnbkrata nrojrammal lén fel. A vélemény csaknem álfcilános voll, hocv Ford proixagandá. ia a demokrata jelölés iránt ikomolv arányokat öltől!. //earsf kijelentését lián értelmezik, mint a harmadik ptfrj meaplakilá*ára tett eiumciációt. A legérdekesebb benne az. Wocv Hira-m \V. Johnson kaliforniai szenátor elejtését jelenti. Hiram W. Johnson, mint republikánus jelölt iött edd'í. ' kombinációba, most azonban az a hir iária. hoey nem is fojf kísérletet tenni a republikánus jelölls-ég elnyerésére, mé? kevésbé lesz füíaetlen jelölt, hanem meemarad pártja keretében s az 1928. érvi kampányra k: zűl cl. — Hearst kimentésének kü ló'nösen azért tulajdonítanak nagy sulyt a demokrata vezérek, mert feltehető, hocv a progresszív és radikális republikánusok között tálaira fog találni a harmadik nárt alakítására- irányuló mozgalom. Borán szeuálor nem jelölteti magát vannak a* elnökjelöltségre elnöknek. A politika; helyzet meguev*. lői azonban észreverték, hogy Borah szenátor fokról-fokra távolodik a republikániK párttól, minden alkalom, mai ellenzéki magatartást tarjusit a Párt és Mardin* elnök oolitikáfával szeml>en és oi\-an helyzeteket teremt, amelyek másával hozzák azt, hogy HardínKot 1924-cs jelöllséce alkalmával nem támogathatia. Ezenfelül Borah szenátor és La•Follette szenátor közelebb állnak egy. máshoz, mint azelőtt és bízonvitiékők' forognak fenn abban az iránvban. hoírv közös célokai kővetneik. La Follette nemsnkára körútra indul az országban és agítációt kezd a Hardinckorroánv politikája ellen. Jól értesült körökben már i# tudni vélik, hoiűv xz elnök javaslatai ellen a kongresszus öss-zeülésttkor nagy vrltarl fog keheni, mert UJTv a szenátusban, mint a kéo\ iseldhárban ö és hívei lesznek túlsúlyán. Ilvsn kcrülmínvi'k ktrzátt Hearstnak a harmadik párt megalakítására irányuló kísérlete szoros összefüggésben áll a radikális és progresszív republikánusok elégedetlenségével A DemOera. tic National Committee ülésén, hiva^a. losan csak folvó üsrvek elintézéséről J volt szó. nemhivatalosan azonban Ford elnök jelöltségéről tárgy-altak és mesállapitották. hogv a kampány nagyon komoly, és Ford a telölés e$elén az előzetes választásokon könnvetti gtsözelmet aTathat. 00<X>OOOOOQOOOOCKX>0<>0<><>OOOC' A MAGTAR KÜLPOLITIKA ÉS VILÁGGAZDASÁGBA minden hó 1-től és 15-tól kezdődően bármikor lehet előfizetni. 3