Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A magyar-lengyel állami gondolat - A bolgár forradalom után

M&im RíífiPOblTIKA Vasárnap, 1923 június"24. A magyarbarát krakkói „C:as" na­pilap míjus T iki számából kStöijak az alábbi, Telmajer Vladimír tollú­ból származó, figyclemrcméHó cikkel, annak megjegyzésével, hogy a sorok­ban megnyilvánuló fölfogás nem fedi a lengyel hivatalos politikai kö­rök fölfogását. Az 1\)1S. évben Magyarország meg­szűnt közvetetlen szomszédja lenni Lengyelországnak, amellyel mindkét állam történeli létének kezdete óta közös határral birt. Ez az egyetlen szomszéd, amellyel Lengyelországnak sohasem volt ko­moly összetűzése, söl ellenkezőleg a történelem folyamán mindkél állam sokszorosan elárulta a törekvést, hogy a teljes egyenranguság alapján és köl­csönös támogatás melleit, politikailag együtt működjenek. A halicsi lerülct bírásáért való rövid ideig tarló versengés Fehér Lesko ide­jében, leányának Saloménak Kálmán­nal való házassága és halicsi kor­mányzásuk révén Í1214) végei ért s a küzdelmet a kis lengyelországi diplo­maták okos politikájával Anjou Lajos idejében még Lengyelország javára is fordították. Különben ez a versengés inkább dinasztikus vállalkozás voll, mint a két nemzet versengése. Ezzel szemben Lengyelországnak és Magyarországunk együttműködése mind a kél államban mintegy önfenn­tartást ösztön megnyilatkozása volt és ez az érzés jelentkezett az együtt­működésre való törkevésben. söt po­litikai együttélésben, amelynek vég célja volt, hogy mind a két nemzeinek nemcsak politikai létét biztosítsa, de ezenfelül mindkettőt hatalmi állásba vezesse és szót engedjen, neki a nagy európai politikában s megkönnyítve mind a kettőnek,a kulturális és dasági fejlődést. Ezeknek a törekvéseknek azonban nincs egyszerre politikai programul alakja, Szükséges volt, hogy mind két nemzet előzőleg elérkezzék belső konszolidációjához, történeti útjainak megállapításához és mindenekelőtt, hogy elérkezzék olyan politikai éréit séghez, amely mellett az tgyüttműku désnek és együttélésnek ez a szüksége öntudatos programmá válhalik. Mindkét nemzet létének egész év­ezrede alatt hü maradt rendeltetésé­hez, amelyet a latin keresztségben fo gadott el és ezer év után a lét uj föl­tételei mellett ez a Tendeltetés ismét ugy lép föl, mint a jövőre szóló öntu­datos programra. Mindkét nemzet történeti fejlődésé­nek arányában mind világosabban je­lentkezik létük állandósilásánuk célja és hatalmi állásra való törekvése azál­tal, hogy mind a kettő bizonyos fuku tengerpartra támaszkodjék, vagyis Len­gyelország a Balti-tengerre, Magyaror­szág pedig a kék Aá\iára. Ha pedig Fcrdeszáju Boleszláv mindjobban megbarátkozik azzal a gon­dolattal, hogy dél felöl a magyar ba­rátsággal és közös érdekekkel bizto­titsa magát a fő cél elérése érdekében, azaz azért, hogy elérje a Balti-tengert, akkor Lengyelországnak ez az ős idő­től való feladata világosan felállított : Toljtikai programm alakját • csak a nemzeti politikai érettségének' pillana­tában veszi fel Nagy Kázmér idejénen, • aki elsőül kezdte el azt a korszakot, amely a cél öntudatos elérésére törc­[ kedett. Ez a programm pedig homlokegye­nest ellenkezik a cseh érdekké' és programmal. Lengyelország létének föltétele, hogy a Balti-tenger partjának minél Rosszabb szakaszával bírjon, amit Lengyelországban történetének kezdetétől egészen Jagelló Kázmérig és két utódáig tökéletesen értettek és amit csak I. Zsigmond rontott el, ezen agy köoA'.íelmü fölfogásával és a Habsburgok iránti túlságos hajlandó­ságával. / A történelem ezt a föltételt egész terjedelmében megerősítette, mert a német lovagrendnek a Lengyelország testének egészen a közepébe beékelt területén a Hohenzollcrnek állama romlásává váük, mint az egészséges szervezetbe eső gennyedö és mérgező tályog. Magj-arország létének föltétele az Adriai tenger partjához való kijutás, amit a történelem egész terjedelmében megerősít ma is. Mindkét államnak pedig, amely arcával saját tengere felé van fordítva, mellőzhetetlen szüksége van arra, hogy hátulról erős fdmasra legyen, amelyet neki csak a közös kár­páti halár adhat meg. Mindkét állnm hatalmi állásának föltétele pedig az olyan haló erővel való fölruházásuk, hogy Központokká válthassanak, ame­lyek köré mindazon szomszédos néni­/.etek, amelyek a hékc és az állami jogrend áldásai közt akarják saját kulturális erejüket fejleszteni, tömö­rülni legyenek kénytelenek. És hne itt van az a nagv politikai programm. amelv mind két aljamban létük kezdete óta ott szendergett és amelv már 1335-beh Nagv Kázmér­nak Róbert Károllyal Trencsénben kötőit szerződésével nyilván hatni is kezdett. Ez a nrouramm homlokeaticncst el­lentétben áll u cseh. német és ukrán állami feladatokkal, nem csoda tehát, hoav mind a három nemzet ez?r év óta küzd ellene, s nem csoda, ha a cse­hek, németek és oroszok Magyarország, nak és Lengyelországnak kérlelhetetlen ellenségei. De az sem csoda, hogy Nagy Káz­mér, a zseniális és a politikai iö\ 6 tá­volába tekintő ember, nem habogott ez óriási politikai gondolat és bátor program számára feláldozni saját csa­lé.dia é;. dinasztiája örökségét az An­jouk javára. S habár ez a dinasztia nemsokáig maradt a lengyel trónon. Aniou Hed víg ifjú életeitek és német érzelmének feláldozásával teljesítette történelmi küldetését, átvezetve Lengyelországot a Litván-pusztákon át saiát tengeréhez é> előkészítve azt. a német lovagrend­del való leszámolásra. Jagelló Lajosnak Mohács alatt 1526-ik évben bekövetkezett halála be­fejezte ennek a nagv lengvel politikai -,'ondolatr.ak korszakát, dé egyúttal he­leiezle Magyarország politikai gondo­latának ideiét is. A magyar-lengyel viszonyok egészen 1830-ig elhalványulnak s csak a len­gyel függetlenségi mozgalmak ébresz­tik u iiá az elaltatott régi magvar ro­konszenvet. A lengyel felkelés Magyarországon a forró együttérzés mozgalmait tá­masztja fel. A középkori politikai gon­dolat azonban csak azon áramlatok befolyása folytán ébredt fel uira, amelv áramlatok szembeszökően bizo­nyítják egyrészt Lengyelország és Ma­gvarország, másrészt pedig Csehország. Németország és Oroszország érdekei közti ellentétet. 1848 május 31-rc, a frankfurti parlamentnek Csehországot a Németbirodalomba bekebelező hatá­rozatával megriasztott csehek Prágába szláv gvülést hívnak össze abban a re­ményben, hogv a pánszláv jelszavak egyesíteni fogják az összes szlávokat. Ezen a gyűlésen lép fel a már nagy és forróvérű lengyel diplomata: Smolka Ferenp. Az önfentartái ösztön meg­óvta a lengyeleket attól, Vipgv a pán­szláv ábrándokba és veszélyes kalan­dokba belekeveredjenek, s az összejö­vetelt hirtelen befejezték Wiridisch­griitz ágyulövései. Mindeddig azonban nem tűnt cl a láthatárról három jelenség: Lengyel­ország és Magyarország érdekeinek kö­zössége, a lengyel-cseh antagonizmui és Oroszországnak arra való törek­vése, hogv Lengyelországot- tökéletesen megsemmisítse. I. Miklós fegyveres közbelépése vé­gett Magyarország szabadság-mozgal­mainak, aláveti ezt az országot Ausz­tria sok évi uralmának. Lengyelorszá­got pedig az orosz kancsukának. Smolka Ferenc 1861-ik évben tartolt parlamenti beszédéhen Mállitja az thM.Jck ..A ti üg'.stek a mi ugvurtk. • a mi Ügyünk a tiétek.- Ezt a beszéd t pedig a magvar alkotmány védelmé­ben tartotta. Viszont Kossuth Lajos 1803-ban a lengyel ügyet európai kér­déssé akaria tenni é'J arra törekszik, hogy Olaszországot és III. Napóleont belcvonia. aminél ismét előtérbe lén Magyarország, Lengyelország és Olasz­ország együttműködésének középkori gondolata, melv utóbbi ország a la­tin kultúra bölcsője. Nullo' ezredes ugyanakkor életét edia a lengyel ál­lamnak. Az osztrák alkotmányosság", kor­szaka, mind a két nemzetet az önkor-' mánvzatért vivott harcok utiárá vezeti, aminél az orosz veszedelem. Oroszor­szágnak az a törekvése, hogy megne­hezítse a lengyeleknek és magyarok­ii".k B szabadság és nemzeti fejlődés le­helős égének kiküldését, továbbá az az élénk és makacs segítség, amelyben ak­kor Oroszország ezen tevékenységében a csehek részéről részesült, akik féltek Magyarországtól és Lengyelországtól éhrenlarlolLi mindkét nemzet kölesei, nős rokonszenvét. Andréssy gróf pedig mint külügyminiszter különös gond­iába veszi a lengyel ügyeket. Az alkotmányosságnak ez a kor­szaka azonban, amelyben a lengyelek a német centralizmussal és a csehekkel vivott nehéz küzdelemben mind szé­lesebb önkormányzati jogot nyernek Galíciában, a magvarok pedig elérik a Monarchia második felének egyen­rangú helyzetét, Orosz-Lengyelország egyidejűleg a legnagyobb rabság kor­r.zaka volt. mert a vérvesztés folytán meggyengült szervezetben erőre kapott az orosz gondolat befolyása és a pán­szlavisztikus agyakban állandósultak az ábrándok és reménvek. Orosz-Lengyelország belép az oro­XZitk Qnnrlnlnt körébe, Calirir nrrlifj n:>, általános európaiba, ívig n porost rész n,in<!jobban nyög a német ököl snlya alatt, s ez a három különféle befolyás fejleszti ki a fogalmaknak azt a külön­bözőségét, amely különbözőség ma, a függetlenség visszaszerzése után aka­dálya annak, hogy ujböl megragadjuk a piaszii és jagcllani nagy politikai gondolatot, azt a gondolatot, amely a történelem folyamán egyedül volt képes eljuttatni Lengyelországot az európai halalmi álláshoz. A világháború idejében, amelv arra volt hivatva, hogy meghozza Lengyel­ország újjáépítését. Tisza gróf állás­pontja nem volt ugyan alkalmas arra, hogy a lengyel államban akként han­golja az embereket, hogy felujilsák Kázmérnak és a Jagellóknak azt a nagy és egészséges politikai gondolatát. A pártvillongások, a lengye! politikának tökéletes függővététele az ezen helyi viszonyokat nem tökéletesen ismerő Franciaországtól, az osztrák centralis­ták utóbbi politikájának friss emléke, valamint Czernln és az Armeeoher­kommandora való visszaemlékezés nem elég jó alapok ezen tervek föltámasz-, tására. De ha gróf Bethlennek a ver­saillesi konferencia idejében kifejtett kitartó és Értelmes munkájával sike­rült Franciaországban annyira megví­iúgitani Magyarország ügyét, hogy a1 győztes francia köztársaság nemcsak megszűnt Magyarországot olyan ellen­ségnek tekinteni, mint Németországot, "de sőt hallgatagon támogatta is a Habsburgot a magyar korona vissza: szerzésére irányuló törekvésében, akkor a lengyel diplomácia is ráléphet ugyanerre az útra. Csak arról van szó, hogv Lengyel­ország és Magyarország ősrégi politikai gondolatát és hivatását megértsék, ar­ról van szó, hogy valamivel távolabbi jövőbe tekintsenek és hogy megértsék, és értékeljék a csehek törekvéseit. A középkorban a rosszul informált pá­pától a jól intormált pápához fordul­lak. Vájjon a lengyel diplomácia nem érhetné-c el azt, nem mutathaína-e' annyi kitartást, ügyességet az ősrégi programm mellett és nem gyözhetné-e meg Franciaországot hideg, messze­tekintö számítással ezen programm he­lyességéről, figyelem nélkül arra, hogy milyen a gróf Bethlen iránti ezidősze^í rinli érzelme. A nemzetek politikai feladata, nem' egy pillanat müve vagy jelszava, kü­lönösen pedig nem az érthető erős iz-5 galmak idején. Ezek a feladatok velők maradnak a nemzet életének egész folyama alatt, miután pszíchikájuk, földrajzi .helyzetük, szomszédjaikkal való viszonyuk, kultúrájuk minőségé­nek stb. folyományai épp ugy, mint az egyes ember rendeltetése függ kedélyé- j tői, életfeltételeitől stb. A Piastok és Jagellók politikai gon­dolala sohasem avul el ugy, amint nem avulnak el a nemzet életének fel­tételei. E gondolat állandóan Lengyel­iir^zág léte biztosításának utja marad és utja az ország hatalmi fejlődésének. Ha pedig valaha éleire kel a nálunk oly kevés figyelemben részesülő, de Európában mindinkább határozottab­ban jelentkező gondolat: az ó-világ életének uj kóra, vagyis a panasiatis­mushoz és pan-americanizmushoz vi­szonyított pan-europaizmus, ha meg­értésre talál a vélemény, hogy az euró­pai népek jövője a gazdasági jövő lé­szen, akkor ezen két nemzet, vagyis a magyar és a lengyel nemzefe együtt­működése, a Kelettől való védelem cs a németeknek a Keletre törés vissza­tartását céizó gondolatban hatalmas lényezöje lesz az európai népek fejlő­désében kezdődő uj korszakban. 000000000<>>OCC<>x>OOC<>00 A bolgár forradalom után Lapunk legutóbbi számának megje­lenése után pár órával érkezett Buda­pestre a bolgár forradalom hire. Két hete tart ennek a kormány- és a rend­szerváltozásnak izgalma s a napisajtó bőven foglalkozik vele. Az első napok­ban csak szerb forrásból jöttek tudó­sítások s ezek poiilikai okokból a leg­nagyobb rémhírekkel töltötték el Európái, igy készítvén elő a talajt arra. hogv a kis-enlente katonai lépe­seket tejjyen, bevonuljon Bulgáriába és megdöntse az uj nemzeti kormányi, melytől a kis-eniente rossz lelkiisme­rete a trianoni békét iélli. Sztarabu­linszki kéi évig kísérletezett, hirdette a délszláv egység szükségességét, amig megjelenhetett Belgrádban és a szerbek szóba álltak vele. Akkor is az egész szerb sajtó hangoztatta, hogy Szlambu­lim-zkiban sem lehel bizn,. de a bolgár közeledést a legnagyobb óvatossággal kell fogadni s most. hogy megbukott a diktáior, egyszerre visszasírja az egész szerb hivatalos világ és a sajtó. Csolak Aniics, a bukaresti szerb követ az Aurora munkaiársa elöli tett kijelenté­sében hangsúlyozta, hogy a ucuilly-i hékc végrehajtásának egyedüli bizio­iíéka Sztambulinszki személye volt. Mint isnjereJes, .S/.rrbiának meg kellett hátrálnia, hiába volt a bol­gár fgyye^kczésclsröl, általános moz­gósításról, Ferdinánd cár és Ba­closzlavov visszatéréséről a sok koholt hir, hiába akarták elhitetni a világ közvéleményével, hogy a bolgár forra­dalmat Németországban és Magyaror­szágban tervezték és indították meg, mint ahogy ezt Csolak Antics követ is hangoztatta. Saját minsztere, Nincsics, a szkupslinában Olaszországot vádolta meg. hogy ö szította a forradalmat. Anglia eltiltott mindenféle beavatko­zást, sőt a kis-entenlebeli szövetségesek is cserbenhagyták. Románia határozot­tan pártját fogta a Cankov-kormány­nak, melyet nemcsak ő, hanem az egész nagyentente is elismert. így az­után a belföldre szigetelődön el az egész bolgár forradalom, pem lelt be­lőle világesemény, mint ahogy Sztam­bulinszki sem tudott világfölfordulást csinálni, mert — talán az utolsó perc­ben, — megakadályozta benne a forra­dalom kitörése. A forradalom lefolyásáról, az ellen­forradalmi mozgalmak elfojtásáról, a rend helyreálltával a napisajtó bőven foglalkozik. Magunk részéről inkább a kérdés poiilikai hállerét akarjuk meg­világítani. A Magyar Külpolitika ol-' vasóil semmiesetre i-em érhette olyan váratlanul ennek a forradalomnak hire, mint a közönséget általában. A mi la­RUftk. vP]t az egyetlen magyarországi

Next

/
Thumbnails
Contents