Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - A magyar-lengyel állami gondolat - A bolgár forradalom után

M&im RíífiPOblTIKA Vasárnap, 1923 június"24. A magyarbarát krakkói „C:as" napilap míjus T iki számából kStöijak az alábbi, Telmajer Vladimír tollúból származó, figyclemrcméHó cikkel, annak megjegyzésével, hogy a sorokban megnyilvánuló fölfogás nem fedi a lengyel hivatalos politikai körök fölfogását. Az 1\)1S. évben Magyarország megszűnt közvetetlen szomszédja lenni Lengyelországnak, amellyel mindkét állam történeli létének kezdete óta közös határral birt. Ez az egyetlen szomszéd, amellyel Lengyelországnak sohasem volt komoly összetűzése, söl ellenkezőleg a történelem folyamán mindkél állam sokszorosan elárulta a törekvést, hogy a teljes egyenranguság alapján és kölcsönös támogatás melleit, politikailag együtt működjenek. A halicsi lerülct bírásáért való rövid ideig tarló versengés Fehér Lesko idejében, leányának Saloménak Kálmánnal való házassága és halicsi kormányzásuk révén Í1214) végei ért s a küzdelmet a kis lengyelországi diplomaták okos politikájával Anjou Lajos idejében még Lengyelország javára is fordították. Különben ez a versengés inkább dinasztikus vállalkozás voll, mint a két nemzet versengése. Ezzel szemben Lengyelországnak és Magyarországunk együttműködése mind a kél államban mintegy önfenntartást ösztön megnyilatkozása volt és ez az érzés jelentkezett az együttműködésre való törkevésben. söt politikai együttélésben, amelynek vég célja volt, hogy mind a két nemzeinek nemcsak politikai létét biztosítsa, de ezenfelül mindkettőt hatalmi állásba vezesse és szót engedjen, neki a nagy európai politikában s megkönnyítve mind a kettőnek,a kulturális és dasági fejlődést. Ezeknek a törekvéseknek azonban nincs egyszerre politikai programul alakja, Szükséges volt, hogy mind két nemzet előzőleg elérkezzék belső konszolidációjához, történeti útjainak megállapításához és mindenekelőtt, hogy elérkezzék olyan politikai éréit séghez, amely mellett az tgyüttműku désnek és együttélésnek ez a szüksége öntudatos programmá válhalik. Mindkét nemzet létének egész évezrede alatt hü maradt rendeltetéséhez, amelyet a latin keresztségben fo gadott el és ezer év után a lét uj föltételei mellett ez a Tendeltetés ismét ugy lép föl, mint a jövőre szóló öntudatos programra. Mindkét nemzet történeti fejlődésének arányában mind világosabban jelentkezik létük állandósilásánuk célja és hatalmi állásra való törekvése azáltal, hogy mind a kettő bizonyos fuku tengerpartra támaszkodjék, vagyis Lengyelország a Balti-tengerre, Magyarország pedig a kék Aá\iára. Ha pedig Fcrdeszáju Boleszláv mindjobban megbarátkozik azzal a gondolattal, hogy dél felöl a magyar barátsággal és közös érdekekkel biztotitsa magát a fő cél elérése érdekében, azaz azért, hogy elérje a Balti-tengert, akkor Lengyelországnak ez az ős időtől való feladata világosan felállított : Toljtikai programm alakját • csak a nemzeti politikai érettségének' pillanatában veszi fel Nagy Kázmér idejénen, • aki elsőül kezdte el azt a korszakot, amely a cél öntudatos elérésére törc[ kedett. Ez a programm pedig homlokegyenest ellenkezik a cseh érdekké' és programmal. Lengyelország létének föltétele, hogy a Balti-tenger partjának minél Rosszabb szakaszával bírjon, amit Lengyelországban történetének kezdetétől egészen Jagelló Kázmérig és két utódáig tökéletesen értettek és amit csak I. Zsigmond rontott el, ezen agy köoA'.íelmü fölfogásával és a Habsburgok iránti túlságos hajlandóságával. / A történelem ezt a föltételt egész terjedelmében megerősítette, mert a német lovagrendnek a Lengyelország testének egészen a közepébe beékelt területén a Hohenzollcrnek állama romlásává váük, mint az egészséges szervezetbe eső gennyedö és mérgező tályog. Magj-arország létének föltétele az Adriai tenger partjához való kijutás, amit a történelem egész terjedelmében megerősít ma is. Mindkét államnak pedig, amely arcával saját tengere felé van fordítva, mellőzhetetlen szüksége van arra, hogy hátulról erős fdmasra legyen, amelyet neki csak a közös kárpáti halár adhat meg. Mindkét állnm hatalmi állásának föltétele pedig az olyan haló erővel való fölruházásuk, hogy Központokká válthassanak, amelyek köré mindazon szomszédos néni/.etek, amelyek a hékc és az állami jogrend áldásai közt akarják saját kulturális erejüket fejleszteni, tömörülni legyenek kénytelenek. És hne itt van az a nagv politikai programm. amelv mind két aljamban létük kezdete óta ott szendergett és amelv már 1335-beh Nagv Kázmérnak Róbert Károllyal Trencsénben kötőit szerződésével nyilván hatni is kezdett. Ez a nrouramm homlokeaticncst ellentétben áll u cseh. német és ukrán állami feladatokkal, nem csoda tehát, hoav mind a három nemzet ez?r év óta küzd ellene, s nem csoda, ha a csehek, németek és oroszok Magyarország, nak és Lengyelországnak kérlelhetetlen ellenségei. De az sem csoda, hogy Nagy Kázmér, a zseniális és a politikai iö\ 6 távolába tekintő ember, nem habogott ez óriási politikai gondolat és bátor program számára feláldozni saját csalé.dia é;. dinasztiája örökségét az Anjouk javára. S habár ez a dinasztia nemsokáig maradt a lengyel trónon. Aniou Hed víg ifjú életeitek és német érzelmének feláldozásával teljesítette történelmi küldetését, átvezetve Lengyelországot a Litván-pusztákon át saiát tengeréhez é> előkészítve azt. a német lovagrenddel való leszámolásra. Jagelló Lajosnak Mohács alatt 1526-ik évben bekövetkezett halála befejezte ennek a nagv lengvel politikai -,'ondolatr.ak korszakát, dé egyúttal heleiezle Magyarország politikai gondolatának ideiét is. A magyar-lengyel viszonyok egészen 1830-ig elhalványulnak s csak a lengyel függetlenségi mozgalmak ébresztik u iiá az elaltatott régi magvar rokonszenvet. A lengyel felkelés Magyarországon a forró együttérzés mozgalmait támasztja fel. A középkori politikai gondolat azonban csak azon áramlatok befolyása folytán ébredt fel uira, amelv áramlatok szembeszökően bizonyítják egyrészt Lengyelország és Magvarország, másrészt pedig Csehország. Németország és Oroszország érdekei közti ellentétet. 1848 május 31-rc, a frankfurti parlamentnek Csehországot a Németbirodalomba bekebelező határozatával megriasztott csehek Prágába szláv gvülést hívnak össze abban a reményben, hogv a pánszláv jelszavak egyesíteni fogják az összes szlávokat. Ezen a gyűlésen lép fel a már nagy és forróvérű lengyel diplomata: Smolka Ferenp. Az önfentartái ösztön megóvta a lengyeleket attól, Vipgv a pánszláv ábrándokba és veszélyes kalandokba belekeveredjenek, s az összejövetelt hirtelen befejezték Wiridischgriitz ágyulövései. Mindeddig azonban nem tűnt cl a láthatárról három jelenség: Lengyelország és Magyarország érdekeinek közössége, a lengyel-cseh antagonizmui és Oroszországnak arra való törekvése, hogv Lengyelországot- tökéletesen megsemmisítse. I. Miklós fegyveres közbelépése végett Magyarország szabadság-mozgalmainak, aláveti ezt az országot Ausztria sok évi uralmának. Lengyelországot pedig az orosz kancsukának. Smolka Ferenc 1861-ik évben tartolt parlamenti beszédéhen Mállitja az thM.Jck ..A ti üg'.stek a mi ugvurtk. • a mi Ügyünk a tiétek.- Ezt a beszéd t pedig a magvar alkotmány védelmében tartotta. Viszont Kossuth Lajos 1803-ban a lengyel ügyet európai kérdéssé akaria tenni é'J arra törekszik, hogy Olaszországot és III. Napóleont belcvonia. aminél ismét előtérbe lén Magyarország, Lengyelország és Olaszország együttműködésének középkori gondolata, melv utóbbi ország a latin kultúra bölcsője. Nullo' ezredes ugyanakkor életét edia a lengyel államnak. Az osztrák alkotmányosság", korszaka, mind a két nemzetet az önkor-' mánvzatért vivott harcok utiárá vezeti, aminél az orosz veszedelem. Oroszországnak az a törekvése, hogy megnehezítse a lengyeleknek és magyarokii".k B szabadság és nemzeti fejlődés lehelős égének kiküldését, továbbá az az élénk és makacs segítség, amelyben akkor Oroszország ezen tevékenységében a csehek részéről részesült, akik féltek Magyarországtól és Lengyelországtól éhrenlarlolLi mindkét nemzet kölesei, nős rokonszenvét. Andréssy gróf pedig mint külügyminiszter különös gondiába veszi a lengyel ügyeket. Az alkotmányosságnak ez a korszaka azonban, amelyben a lengyelek a német centralizmussal és a csehekkel vivott nehéz küzdelemben mind szélesebb önkormányzati jogot nyernek Galíciában, a magvarok pedig elérik a Monarchia második felének egyenrangú helyzetét, Orosz-Lengyelország egyidejűleg a legnagyobb rabság korr.zaka volt. mert a vérvesztés folytán meggyengült szervezetben erőre kapott az orosz gondolat befolyása és a pánszlavisztikus agyakban állandósultak az ábrándok és reménvek. Orosz-Lengyelország belép az oroXZitk Qnnrlnlnt körébe, Calirir nrrlifj n:>, általános európaiba, ívig n porost rész n,in<!jobban nyög a német ököl snlya alatt, s ez a három különféle befolyás fejleszti ki a fogalmaknak azt a különbözőségét, amely különbözőség ma, a függetlenség visszaszerzése után akadálya annak, hogy ujböl megragadjuk a piaszii és jagcllani nagy politikai gondolatot, azt a gondolatot, amely a történelem folyamán egyedül volt képes eljuttatni Lengyelországot az európai halalmi álláshoz. A világháború idejében, amelv arra volt hivatva, hogy meghozza Lengyelország újjáépítését. Tisza gróf álláspontja nem volt ugyan alkalmas arra, hogy a lengyel államban akként hangolja az embereket, hogy felujilsák Kázmérnak és a Jagellóknak azt a nagy és egészséges politikai gondolatát. A pártvillongások, a lengye! politikának tökéletes függővététele az ezen helyi viszonyokat nem tökéletesen ismerő Franciaországtól, az osztrák centralisták utóbbi politikájának friss emléke, valamint Czernln és az Armeeoherkommandora való visszaemlékezés nem elég jó alapok ezen tervek föltámasz-, tására. De ha gróf Bethlennek a versaillesi konferencia idejében kifejtett kitartó és Értelmes munkájával sikerült Franciaországban annyira megvíiúgitani Magyarország ügyét, hogy a1 győztes francia köztársaság nemcsak megszűnt Magyarországot olyan ellenségnek tekinteni, mint Németországot, "de sőt hallgatagon támogatta is a Habsburgot a magyar korona vissza: szerzésére irányuló törekvésében, akkor a lengyel diplomácia is ráléphet ugyanerre az útra. Csak arról van szó, hogv Lengyelország és Magyarország ősrégi politikai gondolatát és hivatását megértsék, arról van szó, hogy valamivel távolabbi jövőbe tekintsenek és hogy megértsék, és értékeljék a csehek törekvéseit. A középkorban a rosszul informált pápától a jól intormált pápához fordullak. Vájjon a lengyel diplomácia nem érhetné-c el azt, nem mutathaína-e' annyi kitartást, ügyességet az ősrégi programm mellett és nem gyözhetné-e meg Franciaországot hideg, messzetekintö számítással ezen programm helyességéről, figyelem nélkül arra, hogy milyen a gróf Bethlen iránti ezidősze^í rinli érzelme. A nemzetek politikai feladata, nem' egy pillanat müve vagy jelszava, különösen pedig nem az érthető erős iz-5 galmak idején. Ezek a feladatok velők maradnak a nemzet életének egész folyama alatt, miután pszíchikájuk, földrajzi .helyzetük, szomszédjaikkal való viszonyuk, kultúrájuk minőségének stb. folyományai épp ugy, mint az egyes ember rendeltetése függ kedélyé- j tői, életfeltételeitől stb. A Piastok és Jagellók politikai gondolala sohasem avul el ugy, amint nem avulnak el a nemzet életének feltételei. E gondolat állandóan Lengyeliir^zág léte biztosításának utja marad és utja az ország hatalmi fejlődésének. Ha pedig valaha éleire kel a nálunk oly kevés figyelemben részesülő, de Európában mindinkább határozottabban jelentkező gondolat: az ó-világ életének uj kóra, vagyis a panasiatismushoz és pan-americanizmushoz viszonyított pan-europaizmus, ha megértésre talál a vélemény, hogy az európai népek jövője a gazdasági jövő lészen, akkor ezen két nemzet, vagyis a magyar és a lengyel nemzefe együttműködése, a Kelettől való védelem cs a németeknek a Keletre törés visszatartását céizó gondolatban hatalmas lényezöje lesz az európai népek fejlődésében kezdődő uj korszakban. 000000000<>>OCC<>x>OOC<>00 A bolgár forradalom után Lapunk legutóbbi számának megjelenése után pár órával érkezett Budapestre a bolgár forradalom hire. Két hete tart ennek a kormány- és a rendszerváltozásnak izgalma s a napisajtó bőven foglalkozik vele. Az első napokban csak szerb forrásból jöttek tudósítások s ezek poiilikai okokból a legnagyobb rémhírekkel töltötték el Európái, igy készítvén elő a talajt arra. hogv a kis-enlente katonai lépeseket tejjyen, bevonuljon Bulgáriába és megdöntse az uj nemzeti kormányi, melytől a kis-eniente rossz lelkiismerete a trianoni békét iélli. Sztarabulinszki kéi évig kísérletezett, hirdette a délszláv egység szükségességét, amig megjelenhetett Belgrádban és a szerbek szóba álltak vele. Akkor is az egész szerb sajtó hangoztatta, hogy Szlambulim-zkiban sem lehel bizn,. de a bolgár közeledést a legnagyobb óvatossággal kell fogadni s most. hogy megbukott a diktáior, egyszerre visszasírja az egész szerb hivatalos világ és a sajtó. Csolak Aniics, a bukaresti szerb követ az Aurora munkaiársa elöli tett kijelentésében hangsúlyozta, hogy a ucuilly-i hékc végrehajtásának egyedüli bizioiíéka Sztambulinszki személye volt. Mint isnjereJes, .S/.rrbiának meg kellett hátrálnia, hiába volt a bolgár fgyye^kczésclsröl, általános mozgósításról, Ferdinánd cár és Bacloszlavov visszatéréséről a sok koholt hir, hiába akarták elhitetni a világ közvéleményével, hogy a bolgár forradalmat Németországban és Magyarországban tervezték és indították meg, mint ahogy ezt Csolak Antics követ is hangoztatta. Saját minsztere, Nincsics, a szkupslinában Olaszországot vádolta meg. hogy ö szította a forradalmat. Anglia eltiltott mindenféle beavatkozást, sőt a kis-entenlebeli szövetségesek is cserbenhagyták. Románia határozottan pártját fogta a Cankov-kormánynak, melyet nemcsak ő, hanem az egész nagyentente is elismert. így azután a belföldre szigetelődön el az egész bolgár forradalom, pem lelt belőle világesemény, mint ahogy Sztambulinszki sem tudott világfölfordulást csinálni, mert — talán az utolsó percben, — megakadályozta benne a forradalom kitörése. A forradalom lefolyásáról, az ellenforradalmi mozgalmak elfojtásáról, a rend helyreálltával a napisajtó bőven foglalkozik. Magunk részéről inkább a kérdés poiilikai hállerét akarjuk megvilágítani. A Magyar Külpolitika ol-' vasóil semmiesetre i-em érhette olyan váratlanul ennek a forradalomnak hire, mint a közönséget általában. A mi laRUftk. vP]t az egyetlen magyarországi