Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - Bulgária átalakulásának okai

2 Magyar Külpolitika Vasárnap. 1923 június 24. hiszi, hcw Bulgária moM Háborús kalandokba hocslálitknzik. az nem ismeri o Balkán népek eiriéz elsőinek éfSV'ikiét. Ha nerreren is. de útban van env másik bék'c. mclv nem az elvakultak diklálásánnk eredőié, hanem számol \ft az1 zal. hocv minden nemzőinek tisztességes mceélhctést kell biztr£Ílimi luaben a hatalmas egv ült pusziul el a nyomorulttal. A vjífigl hatalmasai ne felejtsék el. mennél nagyobb a hatás, annál nfctgvoihb az ellenhatás s a bolcár újjászületés siieara. cevik sugara annak a napfénynek, mely az igazságos búkék felkelő napjának feltétlen bekövetkeztét hoz-zik fel a népek egér • - ----- IJIW • " uUM<invMn irvn. z.,, í\ ni " i. v-. 'vjiv C^VIL. ©0©0<X>0<><>00000<><>OOC>0^ Németország és Franciaország népesedési mozgalma* Az egyke rombold hatása — Németország népessége a háború éveiben is gyarapodott — Franciaországé több mint egy millió fővel csökkent A magasabb születési arány, tehát az egykének kisebb mértékbeli való elterjedése is elhatározó befolyással van a népesség szaporodására. A legérdekesebb és egyben a iegkiáltóbb példa erre Franciaország és Németország népmozgalmi statisztikája. Tudvalevőleg Franciaország az egyke főfészke s ennek a járványnak megindítója. Van olyan vélcménv is, hogy Magyarországba is közvetlenül Franciaországból került az egyke Napóleonnak Pécs környékén táborozó katonai révén. Az bizonyos, hogy a baranyamegvei reformátusok mar legalább 100 év óta gyakorolják s ennek következménye az. hogy, ma kevesebb református van Baranyában, mint 100 éwcj ezelőtt. Franciaországban állítólag a nagv forradalom által előidézett valláslalanság. anyagias gondolkozás és élvezelhajhászás. röviden erkölcstelenség volt a megindítója az egykének, a gyermektől való irtózásnak Hozzájárult ehhez a túlzásba vitt főldbirtokreform. mely franciaország parasztságai majdnem kivétel nélkül földhöz juttatta s ezzel a szaporodásban gátolta. A Inbirtokos paraszt ugyanis igen hajlamos a gyermekkorlátozásra. mert birtokát lehetőleg osztatlanul akarja gyermekére hagyni. Franciaország népessége a nagy forradalom óta csak igen szerény mértékben szaporodott s ez a szaporodás is évtizedről évtizedre gyengült. Ezzel szemben Németország, amely hamarosan kiheverte a napóleoni háborúk nagy vérveszteségét. 1820 óta folvton fokozódó népnövakcdést ért el. Franciaországnak 1800-ban 27, 349. 000 lakosa volt Elszász-Lptha* A Statisztikai Közlemények legutohö számából vesszük a fenti érdekes adatokat. ringiával együtt. 1010-ben lakossága mindössze 39. 192. 000 lélekre rúgott, igaz. hogy Elszász-Lotharingi. i (1, 8*4 ezer lélek) nélkül. E tartománnyal együtt Franciaország népessége 1910ben 41, 066. 000 lelket tett. 110 év alatt tehát a lakosság mindössze 50. 1°, 'o kal növekedett. A Németbirodalomnak ellenb?n 1800-ban csak 23 300. 000 lakosa volt. 1910-ben pedig ugyanezen a területen Itehát Elszász-Lolharingia nclküil már 63, 062. 000. a szaporodás tehát 110 év alatt 170. 60°/0, majdnem három és félszerese Franciaország szaporodásának. Nem szabad c mellett figyelmen kivii! hagyni, hogy Franciaországnak állandóan bevándorlási többlete van, mig Némelország különösen régebben száiuz. erszámra bocsátotta ki fiait az Újvilágba. Magában az Egyesült-Allamokbuzi közel 10 millió Németországból kivándorolt, vagy ezektől Jeszármazott ember él. 18-10-IÖ1 igy alakul a természetes szaporodás évenkénti átlaga a két rivális államban: A természetes szaporodás Francia- és Németországban az 1841—1918. ívekben. t-t ••• v: ' Dl. «v«Wp6rt Evi atlagosn 1841— 1850 140. 189 830. 458 1851 — 1860 80. 574 326. 129 1861—1870 W3. 515 404. 83: ". 1871—1880 64. 06IÍ 511. 034 18S1—IS90 06. 960 551. 308 1801—1900 23. 961 730. 265 1901—1910 46. 279 866. 338 1<J11—1913 22. 869 804. 54M Az 1840-cs években Németország lakosságának természetes szaporodása nem sokkal több, mint kélszerannyi volt, mint Franciaország lakosságáé. Igaz. hogy már ez is igen nagy előny volt Németországra nézve, mert akkor még Németországnak 3 millióval kevesebb volt a lakossága Franciaországénül. Azóta Franciaország évi szaporodási száma 140. 000-ról a világháború' előtti évekig leszállt 23 000-re. •Németországé pedig 320. 000-röl következetes növekvéssel 1910-ig felemelkedett 866. 000-re s még a világháborút közvetlenül megelőző években is 801 r/n-n állott. Mig tehát a ntffivtfies években Németország népszaporodáni száma leg/eljebb kél é« félszerese Ftanttaorttágénak, n világháború előtti években már h'irmincötszóröse. Ha az egész időszakot vesszük 18Í0tő! 1913-ig. a 73 év alatt Franciaország lakossága természetes ulon csak 5, 224. 000-rel növekedett, Németországé ellenben 39. 512. 000-reI. a különbség tehát közel nyolcszoros Németország javára. < Tudjuk, hogy a világháború alatt a háborúban résztvett országokban mindenütt nagymértékben leszállt a születések száma annak folvtán, hogv a családapák nagy részét katonai szolgálatra vonták be. a Fiatal nemzedék pedig nem is nősülhetett. Azt hihetnék, bogv a férfiaknak a családi tűzhelytől való ez az elvonása mindenütt egyformán hatott a népmozgalmi viszonyokra, ahol a síületési arány már a békében magas volt s ahol normális szaporodási viszonyok voltak, a születések egv részének kúmradását sokkai jobban el tudták viselni mint azok az államok, amelyekben a születési arány már a békében is alacsonv volt. ahol tehát a születési aránv további sülvedése már katasztrofális eredményeket hozott. Legjobb példa erre Franciaország és Németország. A háborús évek alatt e két. ajlamban a természetes népmozgalom igv alakult lfigyelmen kivül hagyva a katonai halottakat; lásd a következő láblát). Franciaország- és Németország természetes népmozgalma a háború alatt. tl ItmüMta irmunk M-i". 'Hl Iiph [—) rruieilórizifc1 191* 594. C0O 618. 000 - 5. Í. O0O 1915 988. 00(1 6K. 0OU - as7. ooo IMS 315-000 flOS. OÜO - ais. ooo 1917 S4Ü. O0O 61B. 00O — Í70. 000 1*1* 419. 0CÜ Sil. 000 — 105. C0O 191*-1« »iu. 2, 059. 000 3. 3*8. 000 - 1, 289. 000 Nímatorszig161* 1. S19. O0O 1, 058. 000 ~ 76Í. C00 19JÓ J. 888. 000 1. 020. oon - BM. OOU 1916 l. WtO. OOJ W1. 000 + 63. 000 Vgfít ur. '. oon l. OM. 000 - H3. 000 191» BOT-M0 1. 227 000 - poo. uio 1914-18 itli. 6. 071. 000 5. 815. 006 + 766. 000 Csak 77 departement adata. Elszász-Lolharingíával együtt. Elsz&sz-Lutharingia nélkül. Franciaországnak már az első háborús évben. 1914-ben, amikor a szüIcléseken még nem is lehetett észrevenni a háború halásál. passzív mérlege volt, mert a halottak száma az otthon maradi népességben némileg emelkedett a második félévben. A kővetkező, 1915. évben, amikor pedig a születésekre még mindig nem hatott ki a háború teljes mértékben, mert hiszen a születések csökkenése csak a háboru megkezdése után kilenc hónapra. 1915 májukban kövctkeiJlt be. Franciaország otthon maradt népessége már igen nagymértékben fajiyott. A következő háborús években is a fogyás majdnem eléri a 300. 000-ret évenkint, 1918-ban pedig — jórészt a spanyoljárvány hatása alatt — a 400 ezret is meghaladja. Ezzel szemben Németországban az első háborús évben a halálozások növekvése dacára még egészen normális a szaporodási szám. még 1915-ben is jelentékeny a születési többlet, a mérleg csak 1917-ben és 1918-ban fordul passzívra, amikor már a születési arány a békebelinek majdnem felére sülyedt. Az is megállapítható, hogy Németországban, különösen a háboru utolsó éveiben, aránvIng nagyobb mértékben csökkent a születési szám. mint Franciaországban mégis Németország népessége — nem tekintve n hősi halottakat — még a világháború alalt is 156. 000 lélekkel növekedett, Franciaországé pedi; j 1, 289. 000 lélekkel apadt. Ennek csakis a magasabb születési arány, végeredményben pedig az egyke kisebb elterjedtsége a magyarázata. Franciaország tehát 2, 800. 000 embert vesztett a háboru közvetlen éi' közvetett hatásaképpen. 1910. évi népességének 7. 1%-át. A hábora előtti években, egészen 1890-ig visszamenő-; leg, Franciaország átlagos évi természetes szaporodása nem volt több 33. 500-nál. Ha tehát csak a háboru előtti szaporodása megmarad Franciaországnak, akkor is Si évre lesz szüksége, hogu az 1010. évi népszdmát (nem számítva természetesen Elszász-' Lolharingiát) visszanyerje. A háboru utáni években. 1920-ban és 1921-ben ugyan Franciaország népesedése javult a háboru előtti évekhez képest. 1920-ban ugyanis 160. 000. !921-ben; 117. 000 volt a születési többlete, de az újra jelentkező lefelé menő tendenciái is mutatja, hogy Franciaország népesedése a háboru uláni nagyszámú há-^ ziisságók megszűnte után visszafejlődik a háboru elölli évek állapotába,; amikor a születések száma nem min-, dig haladta meg a halálozások számát. ! Tibetben... Egy angol orvos eljutott Lasszába. Az európai ember előtt lassan bár, de fokozatosan minden sorompó megnyílik. Az öt világrész meghódítása után behatolt már a hatodik virágreszbe, » deli sarkvidék jéghegvei közé is. Átvágott a Szaharán, behatolt Alrika és ' Délamerrka járhatatlan őserdőibe tavaly pedig megostromolta és ugy lehet, ez idén meg is hódítja a hegvek királyát, a Himalája hegyóriását. Mindenüvé eljut, csak egv pont tilos ma is: Lassza, a dalai láma szent és sérthetetlen székvárosa. p Younghousband ezredes szuronyai élén, az erőszak jogán behatolhatott ugyan, de amint kitette a lábát a Szent Városból: újra lezámlt a sorompó és idegen ember azóta sem léphette át Lassza küszöbét. Az Angol Buddhista Misszió az ejmult télen elhatározta, hogy Younghousband ezredes nyomdokaiba lép és "politikai megbízatással behatol Lasszába. Mac Govern doktor vezetése alatt • indult útnak az expedíció, amelynek már könnyebben kellett volna elérnie célját, mert hiszen buddhista testvéreikhez iparkodtak. Csakhogy az indiai angol kormány hallani sem akaft Mac Govern «. 'gyéni akciójáról és mindenl elkövetett, hogy utján íelli-. rlóztassa. Mac Govern dr. aki hivatása szerint ^ orvos, fmégjs végrehajtotta tervét és t»Mt. sz<jm. Qlt»'be. feaiaMo. s ujja éTdekes részletéről egy kalkuttai angol napilap, az F. nglishman hasábjain. líKii eredményleien kísérlete után, amelynek sikerét az indiai angol kormány tette lehetetlenné, négy hónap előtt másodszor is ulra kelt, ezuflal teljesen titokban. Négy szolga kíséretében ez év január 12-én hagyta el Darjeelingel. ahonnan a tavalyi és tavalytlótli Mounl Everest-expedíció is kiindult. Útját egyenesen és/aknak vette és a Sikkimbcn fekvő Namchi. Dikchu, l. achen. Tbangu és C. homiomo helységeken át jutott el Knvulaig, 18. 000 láb tengerszinfeletti magasságig. Tomboló hóviharok nem egvizben megakasztották útját és közben szolgái is sztrájkba léptek, ugy. hogy Mae. Govern doktornak ököllel kellett megtékeznie kísérőit, akik e pillanatban nem is tudták útjuk célját. Csak a karúi nvereg átlépése után közölte velük gazdájuk, hogv Lasszába készülnek A tiltott város közelébe az európai orvos csak álruhában merészkedhetett. Ezért titkárával ruhát cserélt és Mac Govern ezentúl kettős szerepet töltött be: kuli és szakács volt egy személyben. Az álruhába bujt orvos elővigyázathól egész testét befesttette, nehogy esetleges személyes motozás esetén felismerjék. A süvöltő szél sokszorosra fokozta a magas hegyvidéken amúgy is elviselhetetlen hideget és Mac Govern doktornak mégis a bennszülött parasztok vékony ruhájában kellett szembeszállnia az időjárás viszontagságaival. Fejjruii elsején napkelte előtt lépték át Sikkim és Tibet határát. A dalai láma országában Mac Gov ern természetesen csak a szabadban mert tanyát verni, nehogy felismerjék, míg kísérői viszont egyre a lakott helyeket keresték, ami vezetőjük szempontjából folvIonos veszedelmet jelentett. Útjukat két tibeti kereskedő társaságában lolytalták Shigatseic. Shigatse Tibetnek második szent városa. Itt, a Tashilumpo kolostorban székel a tashi láma, Tibetnek rangban a második helyen álló főpapja. Mac Govern doktort a titkára, az expedíció névleges vezére meg akarta zsarolni, mert ugv látta, hogv az orvost téliesen hatalmában tartja. Ebben volt is valami igazság, ugv. hogy Mac Govern kénytelen volt kiegyezni szolgájával. Mac Govern Shigatseból a Tsangpo folvó mentén akart eljutni Lasszába, a meredek heevek azonban eltérítették eredeti tervétől, ugv. hogv a Rang folyó mentén halarit a Vandok-tóig. Ezen a területen mindeddig egyetlen európai sem járt. ugv. hogv térképezve sincs és Mac Govern minden éjjel, amikor már kísérői elaludtak, emlékezetből jegyezte fel a terület vázlatát, hogy a későbbi kartográfusok munkáját megkönnyítse, A Jase helységben, 75 mérföldnyire Losszától, megtudta. Mac Govern. hogv az indiai angol kormány értesült második kísérletéről és táviratilag kérte meg a tibeti kormányt, hogv tartóztassák fel. A libeti hatóságok minden Lassza felé haladó kereskedőt alaposan megvizsgáltak, ugy, hogy, WJ^SSSSÍR^ útja ezentúl valóságos vesszőfutás voltj Az expedíció áh ezérét. Mac Govern tit^ kárát lépten-nyomon roppant gonddal motozták meg, maga az orvos azonban, ' aki hátán hatalmas csomagokat cipelt, kikerülte a motozók figyelmét. Egy Lassza közelében fekvő kicsiny hely-^ ségben az orvos kihallgatta e.. 'v bennszülött nő és egv szolga beszélgetését, /ikik azt emlegették, hogy a dalai láma lelki mindent tudása bizonyára át fog látni az idegen ördög álruháján és vissza fogja küldeni. L'tközben Mac Govern megbetegedett, szerencsére azonban sikerült egv lovat vásárolnia, ugy, bogv február 15-én belovagolhatott a dalai láma potalai székhelyére, amely már csak: mindössze egv mérföldnyire fekszik' Lasszától. A tibetiek ezen a napon ünneplik meg az uj esztendőt, ami Mfc' Govern számára ujabb bajt jelentett.: Az utcák tele voltak részeg civakodók-, kai, akik uton-uttzélen belekötöttek a i'ó'ah lovasba. Mac Govern csak^ hosszú keresés után talált végre; késő, este lakősí magában a tiltott városban.. Kimerülten, betegen köszöntött be gaz-" dájához. Lepcsa Bábuhoz, aki a [<n4&Z&4 ban nemrés felszerelt táviróhivutal al-', kalmazoüja. aki előtt végro íe!fodte: inkognitóját. Másnap reggel már egéy/ La. s«*a tuv dott az orvos megérkezéséről és ez a hír meglehetősen felkavart* a k'edéh'i-. ket. Az orvos mégis ha: hetet töltött Lasszában, a tibeti kcrinánv akaratp ellenére és csak április derekán iért viiaaj^r^utjájfa, >