Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 24. szám - Bulgária átalakulásának okai

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 24. szám ára 50 korona Vasárnap junius 24. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd-u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József-kőrút 5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200 kor. Negyed évre 600 kor. Külföldre kétszeres ár Drózdy Győző Bulgária átalakulásának okai Irta: Nyáry György, Szeged Főbb cikkeink: Drózdy Győző — NYÁRY GYÖRGY: Bulgária átalakulá sának okai — Németország és Francia­ország népesedési mozgalma — Tibetben (tárca) — A kisentente Bukarestben — Az orosz emigránsok — Harmadik poli­tikai párt alakul Amerikában — A ma­gyar-lengyel állami gondolat — A bolgár forradalom után — A lefegyverzés kér­dése a Népszövetség előtt — Szociális mozgalom — Közgazdaság A minap történt, hogv Drózdy Gvözö a parlament indemnitási vitája kapcsán iónak látta erős támadást intézni a kormánv külpolitikája ellen. A támadás lénvege. hogv a kormány­nak a kisantant államaival szemben . békülékenyebb" politikát kell foly­tatnia, s cl kell fogadnia azt a béke­jobbot, amelyet Masarik nyújtott volna felénk, amikor bezárt markában állító­lag egy millió főnyi felsömagyar­országi magyart kínálgatott megfelelő területtel együtt. — mert hiszen Cseh­országot az ajánlat megtételére amúgy sem szive, de érdeke kénvszeritette. Hogy ez az ajánlat valóban az ön­zetlen békülő vágy megnyilvánulásá­nak, avagy csak a kisantantpolitiku­sok bizonyos magyar körök beugratá­sára alkalmas ujabb sakkhuzásának tekinthető-e. ezúttal nem kutatjuk. Azt sem akarjuk még csak gondolat­ban sem föltételezni, hogy Drózdy be­széde és a magyar emigránsoknak belgrád. és prágai gyászos szereplése kőzött a legkisebb okozati összefüggés lehetne. Egyszerűen leszögezzük a ténvt. hogy az ellenzék hevesvérű képviselőjének beszéde legalább is in­opportunus. s a pártkülönbség nélkül kötelező külpolitikai fegyelmet erősen i sértő volt. A külpolitika a maga messzetekintő; célkitűzéseivel, szövevényes taktikája- ! , val. céltudatos támadásaival és csel­vetéseivel, sokoldalú védekezésével há­borúhoz hasonlítható. s miként a győ­zedelmes háborúnak elsö föltétele. hogy a fővezér parancsainak a csapa­tok vasfegyelemmel engedelmeskedje- ' nek. akként a külpolitika nagy iránv­vonalaiban ís minden pártnak egyfor­mán alá kell magát rendelnie a fele­lős ténvzőknek. A belpolitika terén ám ! hadakozzunk egymás ellen minden képességünk szerint, a kormánv vagy sikeresen védekezik a támadások ellen. ' vagy megbukik s fölváltja helyét az uj kormány. A külpolitikában azon­ban szabadcsapatok illetéktelen por­tyázása, különitmenyek garázdálko­dása az ország összlakosságát esetleg soha helyre nem állitható súlyos kö­vetkezményekkel sújthatja. ". A külpolitikai fegyelem megtartása nem válhatik szégyenére a leghala­dóbb, a közgazdaságtan és szociológia legmodernebb elveit valló ellenzéki politikusnak sem és nem lehet, hogy akadjon magyar képviselő, aki vágy­jék arra a kétes értékű babérra, amit a meggy. likolt bolgár parasztvezér ka­pott, amikor halála után a bukaresti szerb követ elismerte róla. hogy Bul­gáriában a versaillesi béke egyetlen komoly biztosítéka — Sztambulijszky volt. E sorok irója, akinek a háború alatt alkalma volt tábortüzek' lobogó világánál, diadalmas előnyomulás alatt a jól végzett nemes munka után; meg­nyugtató ünneplés alkalmával, majd a bolgár összeomlás után betekintenie a bolgár néplélekbe, f. év elején, e lapok hasábjain megjelent egyik cikkében kifejtette, hogv a bolgár nemzetietlen irányzat harcosa, az entente szófiai ügyvivője: Sztambu­liszku uralmát nem tarthatia soká. Aki. ismeri a balkáni népek életét és erkölcsi fölfogását, nagyon jól tudja, hogy a nagy politikai és katonai át­alakulásokat az arany halványsárga folyama előzi meg s amint bágyad az aranv fénye, amint fogv annak menv­nvisége. ugy a vele előidézett befolyás is abban a mértékben csökken és előtör a nyomorúság folytán a lelkek­től kiváló nemzeti eszme diadala. Midőn a szerb szkupstinában Nin­csics külügyminiszter balkáni diploma­tát annyira jellemző beszéde elhang­zott, nyilvánvaló volt. hogy a Balká­non valami rendkivüli fontos és Jugo­szlávia életében életbevágó változás előestéjén állunk, mert Magyarország jelenlegi helyzetében nem szolgáltatott okot arra. hogy ily hangon fellépjenek vele. A szerb külügyminiszternek kémei utján, de nincs kizárva. hogy a bel­grádi bolgár követség utján értesülést szerzett hűbéresük bukásáról s hogy északról bi ztositsa. hangzott el Magyar­ország ellen ez a nagyhangú fenyegetés. Magyarország nem viseltetik támadó szándékkal senki ellen, mert azon az állásponton van. hogy természetes med­réből kizökkentett állami élete hajóját azok a körülmények fogják visszazök­kenteni, melyek normális életéből ki­zökkentették. Méltán merül fel tehát a kérdés, mely okok voltak azok. me­lyek Stambuliszkynek örökre megala­pozottnak látszott uralmát látszólag máról-holnapra. tényleg azonban gon­dos előkészítés után megdöntötték. A bolgár összeomlást az entente aranyfolyama idézte elő. Az összeomlás pillanatában az entente pártján levő defetisták azt a hírt terjesztették, hogy Bulgária nem fizet hadisarcot és meg­kapja nemzeti álma. nak legnagyobb részét ama szolgálataiért, amelyeket a front megnyitásáért elvárhatott volna. Igaz, hogv ekkor még állt az olasz, nvugati és a többi front és többre ér­tékelték art az erkölcsi kétségbeesést, melyet a bolgárok kilépése okozott. De jött a nagv összeomlás és a bolgár áru­lás másodrendű kis eseménnyé vált. A kis szövetségesek mohósága batárt nem ismert. Mivel a nagy szövetségesek akkor már a Balkánt tizedrendü fon­tosságúnak tartották, amint hogy min­dent annak tartoltak, ami közvetlen öket nem érdekelte és ezen érdekeltség révén oly sulvos hibák jöttek létre, hogy a béke Európája helyett meste­rem tették az elkeseredés és kétségbe­esés Európáját. • A kis szövetségesek nagyon jól tud­ták. hogy Sztambuliszkyék szolgálata, az entente hogy és mint fizette meg és ennek a birtokában azzal is tisztában voltak, hogy mig Bulgáriában Sztam­buliszku. urlama tart. addig nemzeti té­ren semmi engedményre nem kényte­­­nek, mert hiszen Judás-tallérjaik ré­vén a bolgár politikát a markukban tartották. Mikor a macedóniai bolgárok mozgolódn, kezdtek, akkor természete­sen Sztambuliszkynek a kis szövetsége­sek kívánságára szállítani kellett volna ezek vezetőségét is. mert hiszen a sor­sát megérdemelt népvezér nagyon jól tudta, hogy az ö uralma csak addig tart. mig aranyfolyamával az elkesere­detteket, a kétségbeesetteket csitítani tudja s ameddig a szomszédok nemzet­gyilkos munkájában támogatni bírják a balkáni diplomáciai illemek által en­gedélyezett határig. Ugylátszik. az ide­gen aranyfolyam nem adatolt át a két­ségbeesetteknek és nyomorultaknok, hanem a meggyilkolt népvezérnek; és embereinek zsebében maradt meg és a bolgár nemzeti eszme vulkánikus ki­törése az eszme árulóit ugy elsöpörte, mintha soha uralmon nem lettek volna. Az entente nagy koncepciójú politi­kája mellett nagy hibákat is tett poli­tikája célkitűzésénél. A legyőzött álla­mokban mindenhol üldözte és meg­akadályozta a nemzeti eszme megerő­södését s mindent megtett, hogy annak diadalmas fellobbanását megakadá­lyozza. Stambuliszky kötött mars­rutával a háború alatti diadalmas bol­gár nemzeti szellemet a foglalkozási osztályok egymás ellen való harcával akarta mámorba ejteni, holott a nagy. koncepciójú politika, mehet a. szom­szédok utasítására Sztambuliszkyék folytattak nap-nap után. éppen a nem­zeti érzelem kifejlődésének adtak ni táplálékot. Pillanatnyilag sikerült is ez neki. De midőn Nyugat-Tráciából. Mace. dóniából és a szerbeknek és oláhoknak átengedett ősi bolgár földről kiüldö­zött menekültek nyomora és kétség­beesése, valamint a neuillyi béke ha kedvező, de mégis súlyos feltételei rá­nehezedtek az országra és az Egei ten­gerhez vezető kapu mindinkább távo­labbi álomnak látszott, helyzete nehe­zebb és nehezebb lett. A bolgár több­ségű Macedóniából az elnyomottak és meggyalázottak kiáltása mindinkább kétségbeejtöbb volt — nem is szólva a megaláztatások azon sorozatáról, melyet a bolgár Stambuliszky vezeté­sével a két halálos ellenségtől, áz oláhtól és szerbtől nap-nap után el­szenvedni kellett. Látszólagos sikerei, a pénz mindenhatóságába vetett hitével nem tudta világosan látni, hogy a nagy elerjesztö nemzetköziségre törekvő po­litikával szemben mindenhol a nacio­nalizmus az uralkodó politikai pla­néta. Vak politikusai azt hitték, hogv a világ kerekét meg lehet fordítani akkor, amikor Oláhországban. Szer­biában Görögországban a legfékezhe­tetlenebb nacionalizmus tombol és el­feledkeztek arról a hatalmas erkölcsi hatásról amelyet a halálra ítélt török nemzet gyakorolt, amikor végső erejé­nek összeszedésével romba döntött ál­lamiságát U2V talpra állította, hogy véle mint ténvleges hatalommal ko­molyan számolni kell. Ezek az erkölcsi rugók voltak azok. melysk a bokái börtönig; _ a. becsa-,, pott hűbéresből bolgár hazafit, az élni akaró és élni tudó bolgár nemzetet csináltak. A deletizmus eszméi szépen kigondolt, de a fcvakoriat száraz ke- , nyerén csődöt mondó megállapítások, melyeknek csak addifl van értékük, mig az aranyból futja. Mivel ez az ut nagyon is véges, mely után csak nyo­morúság és megaláztatás következik, ezért otv hatalmasak a nemzeti fellán­golások és mennél nagyobb a győzte­seknél a .nemzeti eszme sikere, annál nae-vobb fellobbanás fog ennek a le­győzött nemzeti államokban bekövet­keznie. Midőn az első hirek eljutottak Stambulíszkv bukásáról, egyes naivak, akik a világot a defetizmus és pací­fizmus szemszögéből nézik, abban a tévhitben voltak, hogy Bulgáriában szo­ciaiista forradalom ütött volna ki. Megnyugtathatom a szakszervezeteket, hogy a- Balkánon magyarországi érte­lemben szocialista nem létezik. A Bal­kánon elsősorban mindenki szerb, oláh, bolgár vagy arnauta és sok minden más s csak azután végső esetben szocialista is. Sorsának jobbu. lását. országának helyreállítását nem a szocializmus eszméinek érvényesülé­sétől — ereik az államok sokkal fejlet­lenebb gazdasági viszonyok közt van­nak, semhogy ettől várhatná sorsának íavulásiit — hanem amint a környező államok mindegyikében látja a nemzeti államok kialakulásától. Noha a bolgár nemzet eléggé át van itatva vallása és kultúrája -révén a szláv eszmével, mégis elsősorban bolcár és csak má­sodsorban, s csak egyesekben szláv. S ott. ahol a szociális izgatás gyujtó­ajivaffáft szoígáltató nagybirtok, szüle­tési arisztokrácia, de még a "pénz­arisztokrácia is hiányzik, ott a szo­ciális izgatásra hálátlan a talaj. Jugoszlávia, ahol a régi Szerbia lakói a Balkán és világháború óta ha­lálos ellenfelei Bulgária lakosságának, nyugtalansággal észlel minden válto­zást, mely halárai mentén történik. Teljesen érthető is ez a nvugtalansáa. Szerbiában legjobban tudják, hogv az oláh szövetség csak arra jó. hogy ad­dig1, mis n nagy dobverés kifizetődik, addig egy uton haladnak, de amint tényleges erőt kell mutatni, akkor Oláhország már támadó fél. Szerbia viszont tanácstalanul áll. mert a nagv szétválási folyamatnál nehéz elhatá­roznia, ki mellé álljon. Franciaorszá­got kövesse-e végizeíes ulain, vagy az angol-olasz alakuláshoz csatlakozzék, mellyel tényleg — legalább is az utób­bival — végleges élet-halál ellentétben áll. Hogy Sztambuliszky bukását kül­földi kezek is elősegítették, az holtbizo­nvos és természetes, oly kezek, melyek­nek politikáját a bolgár genizeti eszme szolsalja. A természetes fejlődés örök folya­matát bizonyos időig me? lehet akasz­tani, de véglegi megszüntetni nem ie­hqt. Magyarország szempontjából a bolgár átalakulás hatalmas erkölcsi enera'aíorrást jelent, de nem azért, mintha mi bolgár szövetségre gondol­nánk, mert ma az együttműködésnek nincsenek meg a feltételei. Mi öröm­mel üdvözöljük a bolgár nemzetet azon az utoi. melvrc majd ötévi té­velygés után újra visszatért, mert vissza keltett térftie. Aki ezután azt

Next

/
Thumbnails
Contents