Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 24. szám - Bulgária átalakulásának okai
Budapest, 1923 IV. évfolyam, 24. szám ára 50 korona Vasárnap junius 24. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd-u. 31. Tel. Józs. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József-kőrút 5. Tel. József 43. Felelős szerkesztő: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200 kor. Negyed évre 600 kor. Külföldre kétszeres ár Drózdy Győző Bulgária átalakulásának okai Irta: Nyáry György, Szeged Főbb cikkeink: Drózdy Győző — NYÁRY GYÖRGY: Bulgária átalakulá sának okai — Németország és Franciaország népesedési mozgalma — Tibetben (tárca) — A kisentente Bukarestben — Az orosz emigránsok — Harmadik politikai párt alakul Amerikában — A magyar-lengyel állami gondolat — A bolgár forradalom után — A lefegyverzés kérdése a Népszövetség előtt — Szociális mozgalom — Közgazdaság A minap történt, hogv Drózdy Gvözö a parlament indemnitási vitája kapcsán iónak látta erős támadást intézni a kormánv külpolitikája ellen. A támadás lénvege. hogv a kormánynak a kisantant államaival szemben . békülékenyebb" politikát kell folytatnia, s cl kell fogadnia azt a békejobbot, amelyet Masarik nyújtott volna felénk, amikor bezárt markában állítólag egy millió főnyi felsömagyarországi magyart kínálgatott megfelelő területtel együtt. — mert hiszen Csehországot az ajánlat megtételére amúgy sem szive, de érdeke kénvszeritette. Hogy ez az ajánlat valóban az önzetlen békülő vágy megnyilvánulásának, avagy csak a kisantantpolitikusok bizonyos magyar körök beugratására alkalmas ujabb sakkhuzásának tekinthető-e. ezúttal nem kutatjuk. Azt sem akarjuk még csak gondolatban sem föltételezni, hogy Drózdy beszéde és a magyar emigránsoknak belgrád. és prágai gyászos szereplése kőzött a legkisebb okozati összefüggés lehetne. Egyszerűen leszögezzük a ténvt. hogy az ellenzék hevesvérű képviselőjének beszéde legalább is inopportunus. s a pártkülönbség nélkül kötelező külpolitikai fegyelmet erősen i sértő volt. A külpolitika a maga messzetekintő; célkitűzéseivel, szövevényes taktikája- ! , val. céltudatos támadásaival és cselvetéseivel, sokoldalú védekezésével háborúhoz hasonlítható. s miként a győzedelmes háborúnak elsö föltétele. hogy a fővezér parancsainak a csapatok vasfegyelemmel engedelmeskedje- ' nek. akként a külpolitika nagy iránvvonalaiban ís minden pártnak egyformán alá kell magát rendelnie a felelős ténvzőknek. A belpolitika terén ám ! hadakozzunk egymás ellen minden képességünk szerint, a kormánv vagy sikeresen védekezik a támadások ellen. ' vagy megbukik s fölváltja helyét az uj kormány. A külpolitikában azonban szabadcsapatok illetéktelen portyázása, különitmenyek garázdálkodása az ország összlakosságát esetleg soha helyre nem állitható súlyos következményekkel sújthatja. ". A külpolitikai fegyelem megtartása nem válhatik szégyenére a leghaladóbb, a közgazdaságtan és szociológia legmodernebb elveit valló ellenzéki politikusnak sem és nem lehet, hogy akadjon magyar képviselő, aki vágyjék arra a kétes értékű babérra, amit a meggy. likolt bolgár parasztvezér kapott, amikor halála után a bukaresti szerb követ elismerte róla. hogy Bulgáriában a versaillesi béke egyetlen komoly biztosítéka — Sztambulijszky volt. E sorok irója, akinek a háború alatt alkalma volt tábortüzek' lobogó világánál, diadalmas előnyomulás alatt a jól végzett nemes munka után; megnyugtató ünneplés alkalmával, majd a bolgár összeomlás után betekintenie a bolgár néplélekbe, f. év elején, e lapok hasábjain megjelent egyik cikkében kifejtette, hogv a bolgár nemzetietlen irányzat harcosa, az entente szófiai ügyvivője: Sztambuliszku uralmát nem tarthatia soká. Aki. ismeri a balkáni népek életét és erkölcsi fölfogását, nagyon jól tudja, hogy a nagy politikai és katonai átalakulásokat az arany halványsárga folyama előzi meg s amint bágyad az aranv fénye, amint fogv annak menvnvisége. ugy a vele előidézett befolyás is abban a mértékben csökken és előtör a nyomorúság folytán a lelkektől kiváló nemzeti eszme diadala. Midőn a szerb szkupstinában Nincsics külügyminiszter balkáni diplomatát annyira jellemző beszéde elhangzott, nyilvánvaló volt. hogy a Balkánon valami rendkivüli fontos és Jugoszlávia életében életbevágó változás előestéjén állunk, mert Magyarország jelenlegi helyzetében nem szolgáltatott okot arra. hogy ily hangon fellépjenek vele. A szerb külügyminiszternek kémei utján, de nincs kizárva. hogy a belgrádi bolgár követség utján értesülést szerzett hűbéresük bukásáról s hogy északról bi ztositsa. hangzott el Magyarország ellen ez a nagyhangú fenyegetés. Magyarország nem viseltetik támadó szándékkal senki ellen, mert azon az állásponton van. hogy természetes medréből kizökkentett állami élete hajóját azok a körülmények fogják visszazökkenteni, melyek normális életéből kizökkentették. Méltán merül fel tehát a kérdés, mely okok voltak azok. melyek Stambuliszkynek örökre megalapozottnak látszott uralmát látszólag máról-holnapra. tényleg azonban gondos előkészítés után megdöntötték. A bolgár összeomlást az entente aranyfolyama idézte elő. Az összeomlás pillanatában az entente pártján levő defetisták azt a hírt terjesztették, hogy Bulgária nem fizet hadisarcot és megkapja nemzeti álma. nak legnagyobb részét ama szolgálataiért, amelyeket a front megnyitásáért elvárhatott volna. Igaz, hogv ekkor még állt az olasz, nvugati és a többi front és többre értékelték art az erkölcsi kétségbeesést, melyet a bolgárok kilépése okozott. De jött a nagv összeomlás és a bolgár árulás másodrendű kis eseménnyé vált. A kis szövetségesek mohósága batárt nem ismert. Mivel a nagy szövetségesek akkor már a Balkánt tizedrendü fontosságúnak tartották, amint hogy mindent annak tartoltak, ami közvetlen öket nem érdekelte és ezen érdekeltség révén oly sulvos hibák jöttek létre, hogy a béke Európája helyett mesterem tették az elkeseredés és kétségbeesés Európáját. • A kis szövetségesek nagyon jól tudták. hogy Sztambuliszkyék szolgálata, az entente hogy és mint fizette meg és ennek a birtokában azzal is tisztában voltak, hogy mig Bulgáriában Sztambuliszku. urlama tart. addig nemzeti téren semmi engedményre nem kénytenek, mert hiszen Judás-tallérjaik révén a bolgár politikát a markukban tartották. Mikor a macedóniai bolgárok mozgolódn, kezdtek, akkor természetesen Sztambuliszkynek a kis szövetségesek kívánságára szállítani kellett volna ezek vezetőségét is. mert hiszen a sorsát megérdemelt népvezér nagyon jól tudta, hogy az ö uralma csak addig tart. mig aranyfolyamával az elkeseredetteket, a kétségbeesetteket csitítani tudja s ameddig a szomszédok nemzetgyilkos munkájában támogatni bírják a balkáni diplomáciai illemek által engedélyezett határig. Ugylátszik. az idegen aranyfolyam nem adatolt át a kétségbeesetteknek és nyomorultaknok, hanem a meggyilkolt népvezérnek; és embereinek zsebében maradt meg és a bolgár nemzeti eszme vulkánikus kitörése az eszme árulóit ugy elsöpörte, mintha soha uralmon nem lettek volna. Az entente nagy koncepciójú politikája mellett nagy hibákat is tett politikája célkitűzésénél. A legyőzött államokban mindenhol üldözte és megakadályozta a nemzeti eszme megerősödését s mindent megtett, hogy annak diadalmas fellobbanását megakadályozza. Stambuliszky kötött marsrutával a háború alatti diadalmas bolgár nemzeti szellemet a foglalkozási osztályok egymás ellen való harcával akarta mámorba ejteni, holott a nagy. koncepciójú politika, mehet a. szomszédok utasítására Sztambuliszkyék folytattak nap-nap után. éppen a nemzeti érzelem kifejlődésének adtak ni táplálékot. Pillanatnyilag sikerült is ez neki. De midőn Nyugat-Tráciából. Mace. dóniából és a szerbeknek és oláhoknak átengedett ősi bolgár földről kiüldözött menekültek nyomora és kétségbeesése, valamint a neuillyi béke ha kedvező, de mégis súlyos feltételei ránehezedtek az országra és az Egei tengerhez vezető kapu mindinkább távolabbi álomnak látszott, helyzete nehezebb és nehezebb lett. A bolgár többségű Macedóniából az elnyomottak és meggyalázottak kiáltása mindinkább kétségbeejtöbb volt — nem is szólva a megaláztatások azon sorozatáról, melyet a bolgár Stambuliszky vezetésével a két halálos ellenségtől, áz oláhtól és szerbtől nap-nap után elszenvedni kellett. Látszólagos sikerei, a pénz mindenhatóságába vetett hitével nem tudta világosan látni, hogy a nagy elerjesztö nemzetköziségre törekvő politikával szemben mindenhol a nacionalizmus az uralkodó politikai planéta. Vak politikusai azt hitték, hogv a világ kerekét meg lehet fordítani akkor, amikor Oláhországban. Szerbiában Görögországban a legfékezhetetlenebb nacionalizmus tombol és elfeledkeztek arról a hatalmas erkölcsi hatásról amelyet a halálra ítélt török nemzet gyakorolt, amikor végső erejének összeszedésével romba döntött államiságát U2V talpra állította, hogy véle mint ténvleges hatalommal komolyan számolni kell. Ezek az erkölcsi rugók voltak azok. melysk a bokái börtönig; _ a. becsa-,, pott hűbéresből bolgár hazafit, az élni akaró és élni tudó bolgár nemzetet csináltak. A deletizmus eszméi szépen kigondolt, de a fcvakoriat száraz ke- , nyerén csődöt mondó megállapítások, melyeknek csak addifl van értékük, mig az aranyból futja. Mivel ez az ut nagyon is véges, mely után csak nyomorúság és megaláztatás következik, ezért otv hatalmasak a nemzeti fellángolások és mennél nagyobb a győzteseknél a .nemzeti eszme sikere, annál nae-vobb fellobbanás fog ennek a legyőzött nemzeti államokban bekövetkeznie. Midőn az első hirek eljutottak Stambulíszkv bukásáról, egyes naivak, akik a világot a defetizmus és pacífizmus szemszögéből nézik, abban a tévhitben voltak, hogy Bulgáriában szociaiista forradalom ütött volna ki. Megnyugtathatom a szakszervezeteket, hogy a- Balkánon magyarországi értelemben szocialista nem létezik. A Balkánon elsősorban mindenki szerb, oláh, bolgár vagy arnauta és sok minden más s csak azután végső esetben szocialista is. Sorsának jobbu. lását. országának helyreállítását nem a szocializmus eszméinek érvényesülésétől — ereik az államok sokkal fejletlenebb gazdasági viszonyok közt vannak, semhogy ettől várhatná sorsának íavulásiit — hanem amint a környező államok mindegyikében látja a nemzeti államok kialakulásától. Noha a bolgár nemzet eléggé át van itatva vallása és kultúrája -révén a szláv eszmével, mégis elsősorban bolcár és csak másodsorban, s csak egyesekben szláv. S ott. ahol a szociális izgatás gyujtóajivaffáft szoígáltató nagybirtok, születési arisztokrácia, de még a "pénzarisztokrácia is hiányzik, ott a szociális izgatásra hálátlan a talaj. Jugoszlávia, ahol a régi Szerbia lakói a Balkán és világháború óta halálos ellenfelei Bulgária lakosságának, nyugtalansággal észlel minden változást, mely halárai mentén történik. Teljesen érthető is ez a nvugtalansáa. Szerbiában legjobban tudják, hogv az oláh szövetség csak arra jó. hogy addig1, mis n nagy dobverés kifizetődik, addig egy uton haladnak, de amint tényleges erőt kell mutatni, akkor Oláhország már támadó fél. Szerbia viszont tanácstalanul áll. mert a nagv szétválási folyamatnál nehéz elhatároznia, ki mellé álljon. Franciaországot kövesse-e végizeíes ulain, vagy az angol-olasz alakuláshoz csatlakozzék, mellyel tényleg — legalább is az utóbbival — végleges élet-halál ellentétben áll. Hogy Sztambuliszky bukását külföldi kezek is elősegítették, az holtbizonvos és természetes, oly kezek, melyeknek politikáját a bolgár genizeti eszme szolsalja. A természetes fejlődés örök folyamatát bizonyos időig me? lehet akasztani, de véglegi megszüntetni nem iehqt. Magyarország szempontjából a bolgár átalakulás hatalmas erkölcsi enera'aíorrást jelent, de nem azért, mintha mi bolgár szövetségre gondolnánk, mert ma az együttműködésnek nincsenek meg a feltételei. Mi örömmel üdvözöljük a bolgár nemzetet azon az utoi. melvrc majd ötévi tévelygés után újra visszatért, mert vissza keltett térftie. Aki ezután azt