Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 22. szám - A délszláv államadósságok

4> Í4AGYAR KÜIiPOMTIKA Vasárnap, 1923 Június 3 Ezért nemcsak a titkárság levelezésér: vonatkozó okmányokat, a Tanács és bizottságok jegyzökönyveit kell ismerőtök, hanem közvetlen kapcsolatot is keresnek a titkárság egyes osztályaival, hogy, annak működéséi közvetlen tapasztalatból ismerjék meg. Feladatuk tután, hogy az igy megszerzett anyagot a legrövidebb idö alatt az egész világ sajtójával közöljék. A Népszövetség működéséről szóló Információknak a világsajtóhoz történő eljuttatása több módon történik. Mindenekelőtt az osztály naponként kommünikéket ad ki Genfben, amelyek i különböző kérdéseket tárgyalják és amelyek a Svájci Távirati Iroda utján továbbittatnak a nagy távirati ügynökségekhez, iiletve, genfi levelezők utján a világ nagy lapjaihoz. Minthogy a távirati kommünikék természetszerűleg igen rövidek, szükség van arra, hogy az egyes kérdések bővebben is ismertetve legyenek, evégből az egyes speciális kérdések ismertetésére az egyes bizoltsígok, tanács, közgyűlés stb. üléseinek méltatására külön kiadványok szoktak időnként megjelenni, amelyek posta utján küldetnek meg a nagy lapoknak és a kérdések iránt érdeklődő társadalmi szervezeteknek. Emellett az érdeklődök kérésére az információ.? osztály a Népszövetségre vonatkozó bármely kérdésről ad anyagot. Fontos része az információs osztály munkájának a „Jlésumé Mensnel" kiadása. Ez a kiadvány havi összefoglalásban nyújtja a Népszövetség működésének pontos képét. Az érdeklődő közöníág részére, akiknek nincs módjukban a bizottságok jegyzőkönyveit, a külörWzö terjedelmes kiadványokat áttanulmányozni, ez a havi kiadmány megbecsülhetetlen szolgálatot tesz, mert pontos, teljes és emellett mégis rövid áttekintést nyújt a Népszövetség működéséről. Ez a havonként alig 20 oldalnyi terjedelemben megjelenő füzet a Népszövetség népszerűsítésének egyik legfontosabb eszköze. A „Résúme Mensuel" 1921 április óta! jelenik meg, előbb francia és angol nyelven, 1921 szeptember óta olaszul, spanyolul, németül és japánul is. A japán kiadás a túlságos költségek miatt utóbb be lett szüntetve. Ennek ü kiadványnak életrevalóságát mutatja, hogy mig megindulásakor 5000 példányban adták ki, 1922 végén már 15.000 példányban jelent meg és ez a példányszám is azóta állandóan emelkedik. A havi összefoglalást megkapják az összes kormányok, a népszövetségi ligák, bizottságok tagjai, a közgyűlési delegátusok, az egyetemek, nyilvános könyvtárak, újságok stb. Ezenkívül könyvárusi forgalomban is kapható. Évenkint külön bővebb szám jelenik meg, amely a Népszövetség előző évi működéséről nyújt összefoglalást. Hogy ezeket a kiadványokat a világsajtó megfelelően felhasználja, ártól jól kiépített szervezet gondoskodik. Nemcsak a távirati ügynökségeket, a világlapok genfi levelezőit használják fel erre a célra, hanem Londonban és Parisban külön irodák működnek, ezenfelül pedig levelezői vannak az osztálynak Rómában, Hágában, Budapesten, Bukarestben, Prágában stb. Különös gondot fordítanak Dél-Amerikára, amelynek ügyeit külön megbízottak intézik. Természetesen nagy segítségére vannak az információs osztálynak az egyes országokban működő népszövetségi ligák (nálunk a külügyi társaság), valamint a Népszövetség eszméjének számtalan hive. A közvetlen kapcsolat elősegítésére szolgál az osztály vezetőinek az egyes országokban való tanulmányútja, valamint a közgyűlés és tanács ülésezése és az egyes bizottságok ülései alatt az ülés színhelyén (rendesen Genfben) időzd újságírókkal való kapcsolat, a kiknek támogatása szintén az osztály hatáskörébe tartozik. Megértjük ennek a jelentőségét, ha tekintetbe vesszük, hogy ezeken az üléseken a világ egész saptója képviselve szokott lenni. Pl. a brüsszeli pénzügyi konferencián 100, a Genfben tartott utolsó közgyűlésen 200 idegen hirlapiró jelent meg. Ha még megemlítjük, hogy az információs osztály feladata a Népszövetséget tanulmányozó idegeneket (társadalmi szervek, tanárok, tudósok, egyetemi hallgatók stb.) kalauzolni és a világsajtó legnagyobb lapjaiból a Népszövetség vezetői részére lapszemle készítése, akkor, azt hisszük eléggé megmagyaráztuk, hogy a Népszövetség információs osztóivá, a titkárság milyen fontos szerv és milyen jelentős működést fejt ki. C^C^<X><X>OOO<><><>C>C>OOCK>^^ KÖZGAZDASÁG A délszláv államadósságok A 'délszláv gazdasági politikának egyik leggyakrabban tárgyalt és legkevésbé tisztázott problémája az államadóssáaok kérdése. Ismételten összeállították már az államadósságok hivatalos kimutatását, de rövidesen mindegyikről kiderült, hogy nem volt megbízható. Legutoljára Sztojadinovics pénzügyminiszter nyilatkozatai világították m€g az államadósságok kérdését. Szerbia háboruelötti külföldi kölcsönei hétszáznvalovancsvmillió francia frankra rúgnak, mely után negyvennégymillió frank annuitás fizetendő. A szerb háborús adósságok egymilliárd francia frankra, huszonnégymillió fontra és ötvennégymillió, dollárra mennek, mely összegek hitelességéhez a miniszter szerint is szó lér. A háború utáni adósság tizenötmillió dollár, melyért egymillió kétszázezer dollár annuitást kell fizetni. Az állam megalakuláskor folyósított angol és francia kölcsönök ügve rendezetlen. A belső adósságok hatszáznegyvenmillió dinár belső kölcsön és egymilliárd dinár tartozás a Nemzeti Banknál. Ezek szterint a délszláv állam összes tartozása ezerhétszúznvolcvanegvmilUó francia frank, huszonnégymillió font, hatvankilencmillió dollár és ezerhatszázneswenmillió dinár volna. Ismeretes, hogy a jóvátéteji bizottság Ausztria nem fundált háború előtti adósságaiból 2.043%-ot. Magyarország ugyanilyen adósságaiból 14.116%-ot irt a dsélszla> állam terhére. Ez együttvéve kétszázhuszorkhárommillió aranykoronát és nyolcszázharminchétmillió délszláv koronát tesz ki. Egyike a iobb horvát pénzügyi íróknak Braum Ferenc bankigazgató, az összeomláskor Horvátország Pénzügyi biztosa. Braum lécibb idő óta cikkezset az Obzorban a magvar-horvát közös adósságok szétosztásáról. A meglehetősen ellenséges hangon megirt I cikkek tele vannak az ismert vádak- I nemzet régen keresztül esett és pálcát tört azon politika felett, mely Braum és társai iórvoltából a horvát nemzetet a magvar elnyomásból a mai ..szabadságra" segítette, bj. — A Magyar Általános Hitelbank tőkeemelése. A Maijyar Általános Hitelbank éa az Első Mauyar Iparbeink igazgatóiágai között a két intézet fúziójára nézve röviddel ezelőtt tárgyalások indultak meg. melyek immár eredményesen befejeződtek. A Magyar Altalános Hitelbank részvényeseinek f. é. június 16-ára egybehívandó rendkívüli közcvülrsén az alaptökének az eddigi 420 millióról 489 millió koronára leendő felemeilését fozia javasolni. A kibocsátásra kerülő 172-500 egyenkint 400 K n. é. uj részvényből 105.000 az eddigi részvényeseknek fog elövéteL joguk alapián 10:1 arányban fela.iánltatni. míg a fennmaradó 67.500 részvény minden 5 iparbank-részvénvnek 1 hitelbank-részrvényre valő átcserélésére fog szolgálni. Az Első Magyar Iparbank igazgatósága ennek megfelelően a részvényeseinek ugyancsak f. é. iunius lC-án tartandó rendes közgyü. lésén az alaptőkének — a részvény* átcserélési müvelet technikai keresz. tülvitelének megkönnyítés* céljából — 100,000.200 K-ról 4166 darab, ex 1922-es szelvényű részvény kibocsátása utián 101,250.000 koronára leendő ki. kerekítését fogja indítványozni; ezek a részvények darabonkint 8000 K áron bocsáttatnak ki. Az Iparbank összes részvényei Hitelbank-részvényekre cseréltetnek át 5:1 arányban. Azi Ipar. bank lefolyt üzletéve 35,834 567 K 09 f. tiszta nyereséggel zárul, melyből részvénvenkint 60 K osztalék van tenbe véve. mig a fennmaradó öszszeg a bank különféle alapjainak gyarapítására fog fordíttatni. A két intézet fúziójánál elsősorban az a megfontolás iránvitja a vezetőségeket, hogy tőlük telhetőleg gyakorlatilag kai. hogv Magyarország pénzügyileg j hozzájáruljanak a pénzintézetek tulkizsarolta a múltban Hormennvire vátországot. Braum azt is állítja, hogy a magyar hatóságok az ellenőrzés lehetetlenné tétele céljából nem engedték betekintést a hcrvát hatóságoknak a közös könyvvitelbe. AH'tja, hogy a magyar kormányok gyakran a közős 'költségek rovására irtak olyan kiadásokat, amelyek csak Magyarországon költettek el. Felpanaszolja, hogy mikor mint a délszláv kormány kiküldötte Pesten megjelent, Kállay pénzüevminiszter megtagadta neki a pénzügyminisztérium főkönyveiben való szabad kutatást, ami minit jegyzéket intézett a magyar külügyminiszterhez és panaszt tett Párisban — eredmény nélkül! Ez a Braum a jóvátételi bizottság döntését sérelmesnek tartja Horvátországja nézve, bár maga elismeri, hogv e döntés szerint Horvátországi a közös magvar-horvát adósságoknak csak 7.85%-a terheli, holott a quóta 8.127% volt. Braum panaszai a múltra nézve is túlzottak, a mostani likvidálásra nézve nveT komolyan alig vehetők. De eltekintve attól, hogy mennyiben állanak meg Biaum vádjai, bizonyos az. hogv ma. mikor Belgrád oly rablógazdaságot folytat Zágrábbal szemben, amilyenre a horvát történelemben még a török-német világban sem vo't Példa. Braum indulatoskodó kirohanásai ellenünk legalább is időszerűtlenek. Sze. rencsére azon a pszichózison, melyben BTaum jnén mindig leledzik, a horvát nagy számának, mely főleg az ország jelenlegi területével nem áll arányban — gazdasági szempontból kívánatos csökkentéséhez: ekként az adminisztráció egyszerűsítése révén lényeges költségmegtakarítások is elérhetők lesznek. Nem szenved kétséget, hogy e tranzakció a Magyar Altalános Hitelbank részvényesei körében is kedvező megítélésre fog találni. minthogy az 1864. óta fennálló s az ország legrégibb pénzintézetei' közé tartozó Első Magyar Iparbank szilárd üzleti me?ahDozottsága minden tekintetben kifogástalan, szolid ügyvitele s a bel. és külfö'dön egyaránt élvezett jó hírneve általános méltánylásban részesül. E tranzakció révén a Hitelbank nagyszámú ügyfelet és több értékes ipán részesedést is magszerez. Megállapodások történtek az iránvban, hogy a fúzió céljaira kibocsátandó és túlnyomó részben az Iparbank nagyrészvényesei birtokába jutó Hitelbank. Tészvénvek a piacra ne kerüljenek. — A Magyar Acélárugyár Részvénytársaság részvényeseinek foíyó évi május 28-án megtartott XXVI-ik rendes közgyűlése az 1922-ik évre 100 K részvényenkinti osztalék kifizetését valamint, a részvénytőkének 12,500.000 koronáról 20,000.000 koronára való felemelését határozta el. Minden öt régi részvény alapján három uj részvényre elővételi jogot 1923 május 29-töl június 8-áig 6500 korona lefizetése mellett lehet gyakorolni., Az igazgatóságba dr. h. c. Pazzani Sándor-mérnök, verbói Cséü Rőbett mérnök, Dunckel Károlv mérnök, Kut igazgató urak beválasztanak — A Magyar Forgalmi Bank máius hónap évi rendes 24 Vjlmos r.-t. en megtartott 23-ik közgyűlésének határozata szerint az 1922. üzletévi szelvények az intézet pénztáránál József-tér 5.. részvénvenkint 60 koronával kerülnek beváltásra. A közgyűlés az igazgatóságba uj tagokul Pál Ignácot, az intézet ügyvezető-igazgatóját és Lanqfelder Ármint, a bécsi fiók igazgatóját választotta be. — A Karionnyomó Ipar Részvénytársaság igazgatósága elhatározta, hogy az ez évi június 16-ára egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, miszerint a társaság alaptőkéje 'á.OOO darab 1000 K n. é. uj részvény kibocsátásával ét a régi részvények névértékének 200 K-ról 1000 K-ra való felemelésével 225 millió koronára felemeltessék és az összes részs énvek a régi részvényeseknek 2: 1 arányban felajánltassanak. A kibocsátási árfolyam 2750 K. melyből 1000 K az uj részvények névértékét. 1600 K a régi részvénvék felbélyegzésére fordított összeget és 150 K a költségek és kamutok ellenértékét képviselik. Az elővételi jog ez évi június 19-étől 28-ájg bezáróan a.Magvar Altalános Hitelbanknál gyakoilandó Az 1922 évre vonatkozó mérleg 27 millió 13.626.15 K nvereséggel zárul és az igazgatóság javasolni fogja, hogy az osztalék ez évi június 18-tól 15.0 koronával váltassék be. — A Magyar Klr. Folyam- és Tengerhajózási R.-t. május 26-ikí közgyűlése a társasáé 200 korona n. é. részvényeinek 1000 koronára való felülbélyegzését, 294.000 drb 1000 korona n. é. ui részvényeknek kibocsátását és ezeknek darabonként 2000 korona v& telár meüett 1:1 arányban a részvényeseknek való felajánlását határozta el. Az elővételi kxz roánus 28-tól június 7-ig gyakorolható. — Első Magyar Gyapjamosó és Bizományi Rt. elhatározta, hogy a társaság jelenlegi 50,000.000 kor. alaptökéjét 200.000.000 K-ra emeli föl oly módon, hogv a jelenleg forgalomban levő 125.000 darab 400 K n. é. részvény a tartalékalapból darabonként 1000 K-ra bélyegeztetik föl. Kibocsájtatik 75.000 drb uj 1000 K névértékű részvény, amelyek teljes egészükben a régi részvényeseknek aianltatnak föl a következő föltételek mellett: 1. Minden 5 drb régi részvénv alapján 3 drb uj részvénv vehető át. 3. Az átvételi ár darabonként 4500 K. 3. Az elővételi jog iuniu< 4-ig bezárólag gyakorolható a társaság pénztáránál, Budapest, V., Kárpát-utca 9. >><>0000<>00000<>0<>0<>0<><&00c><>0< HÍREK — Előadás az egyetemi ifjúságnak. Az egyetemi kongregáció külügyi szakosztálya május hó 31-én lartotta évzáró ülését előkelő közönség jelenlétében, örvendetes jelenségnek tartjuk, hogy a magyar egyetemi ifjúság buzgón érdeklődik a külügyek iránt és magát ilyen keretek között igyekszik kiképezni. Elsasser Gyula megnyitó szavai után Hévey László, a külügyi szakosztály elnöke számolt be az osztály ezévi munkájáról s különösen hangoztatta — saját tapasztalatai alapján — a Jeanne d Arc népével, a francia nemzettel való szívélyes jó viszony őpolását. Utána Kelecsényi Ferenc dr., a L'Echo du Danube felelős szerkesztője tartott nivós beszámolót a francia sajtóról, kimutatván 1916 tói. majd 1918-tól kezdve a mai napokig a sajtóvélemények mikénti változását irá. nyunkban. Az érdekes tanulmányt nagy figyelemmel hallgatta mindvégig a közönség. Schützenberger Andor dr. „Belgium katolikusainak helyzete' cim alatt számolt be Belgium helyzetéről. Módly Rudolf kimerítően ^mertette a konzulok kereskedelmi tevékenységét, ^égül Rusznyák Rezső, dr., a katolikus diákszövetség külügyi osztályának elnöke mondott nagyhatású beszédet a katolikus internacionálé sorompóba áll Utasa a megcsonkított országunk érdekében. A közönség igen jó benyomásokkal távozott, mert látta, hogy az ifjú nemzidék e téren is kellően kiképezi magát. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest. J923. Nyomatott a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rökk Szüárd-ucca i.). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László