Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 22. szám - A Népszövetség információs osztályának müködése

Vasárnap. 1923 június 3. MflGm KEÍbPOIilTlKII 6 lázzá. A bizottság a pártból való kizárásra ajánlotta az exminiszteit. Ennek hivei azonban a döntó ülésen többségben voltak és igy a kizárási indítványt elvetették. A néhány napig tartó parlamenti és hírlapi harc azonban a Néppart amúgy is nem túlságosan erős tekintélyét ugy megingatta, hogy Argetoiaruival sulyosbitva kormányravetelre jó ideig nem is számithat. Az erdélyi oláhságnak legújabb és talán legérzékenyebb sérelme anyagi természetű, a parasztpárt viszont a besszarábiai katonai terror borzalmait használja fel politikai fegVvernéi a kormány ellen. Erdélyben az egykori Kormányzótanács 1^19 legelején 90 milltf leinyi belsó kölcsönt helyezett el négy évi lejáratra. Ebből az összegből szerveztek az akkor még nagyjában autonóm Erdély közigazgatását és honvédelme* A kölcsön az idén február l en került voha beváltásra, de a pénzügyminiszter egyre halogatta és- most végre mjájus hóban Bratianu kijelentett*, hogy az államnak nincs pénz* a kölcsön beváltására, különben is azt nem a bukaresti kormány kötöMe. hanem az erdélyiek, keressék rajtuk. Az erdélyiek hasonló kijátszását mutatja a kormánynak egy másik rendelkezése is. A tisztviselők fizetésének rendezésére 500 millió leit vett fel íz április 1-ével kezdődő költségvetési évre a kormány. Ebből hoszsas tárgyalások után 400 milliót az aktív tisztviselőknek állapítottak meg, 100 milliót a nyugdíjasoknak. A felemelt segély kiutalását május végéig halogatták, akkor végre rendiét jelent meg. melv szerint a nyugdíj felemelésében csak a királyságbeliek részesülhetnek, az uj tartományok nyugdíjasat nem. Szociális mozgalmak A frankfurti nemzetköti mankáskonferencia kiküldöttjei az amsterdami Intemationalenál A nemrégiben Frankfurtban tartott nemzetközi munká»konferencia, amely tulajdonképpen a kommunista irányzat híveinek összejövetele volt, egyik' határozatában kimondotta, hogv a különböző proletárszervezeteket küldöttség utján fogja felszólítani a háborús veszedelem és a fasclzmus elleni küzdelem egvüttes megindításéra. A küldöttség első utjának iránya a nemzetközi szakszervezeti szövetség központjához, Amsterdamba vezetett rolna. ha ezt nem akadályozza meg a holland kormány szigorú intézkedése, mellyel a küldöttség részére az Általa kért beutazási engedélv kiadását megtagadta. A küldöttség hiába fordult a nemzetközi szakszervezeti szövetség központjához támogatásért, a holland kormány következetes maradt. A küldöttség eredeti, teljes összetételében tehát nem felelhetett meg a rábízott feladatnak és meg kellett elégedni azzal, hogv csupán négv tagja: Dupilet. Heckert. Frége és Kalnin utján tolmácsolhatta a frankfurti konferencia kívánságát. Csak május harmadikán sikerült a csonka küldöttségnek Amsterdamba jutni, ahol a szakszervezeti szövetség központja részéről Oudftgeest, Fmímen, Brovn és Sassenbarh fogadta azt A küldöttség szónoka a frankfurti konferencia határozatára hivatkozva, javasolta, hogy a szakszervezeti Internationale működjék közre abban az akcióban, melv a világ munkásságának egységfrontját kívánja megalkotni a háborús veszély, különösen ped)g a háborús veszélyek végnélküli <orozatát magában rejtő, versaitlesi békeszerződés, valamint a ruhrvidéki imperialista konfliktus, továbbá a burzsoázia hatalom fitogtatását jelenté fascizmussal szemben. Ugyancsak célja az egységfrontnak, [elvenni a küzdelmet a kapitalizmusnak a munkásosztály ellen indított offentivájával. melynek rendeltetése az, hogy a munkásszervezeteket megsemmisítse és különösen a nyolcórás munkanapot hatályon kívül helyezze. A küldöttség hangsúlyozta azt is. hogv egyes munkásszervezeteknek a nemzeti burzsoáziával kötött koalíciójával szemben is fpl kell lépnie az egységfrontnak, mert ez a proletárságnak minden akcióját már eleve lehetetlenné teszi. Figyelmeztette a küldöttség az Internationale jelenvolt vezetőit arra hogv ha a munkásságnak a kapitalizmus elleni egységes felépése most sem szervezhető meg, a munkásosztály megsemmisítő veresége elkerülhetetlen. Az Internationale titkára a küldöttségnek adott válaszában elmondotta, hogv az Internationale vezetősége tudatában van minden a proletárságot fenyegető veszélynek és maga is arra isvekszik. hogv a megfelelő védelmi intézkedéseket megtegve. azonban a munkásszervezetek egységes frontjának létrejöttét elvi es gyakorlati akadályok gátolják. Az amsterdami Internationale ugyanis nem kozmopolita szervezet, hanem csupán nemzetközi egyesülése a különböző országos szövetségeknek és csak olvan akciót kezdeményezhet és folytathat, amellvel a csatlakozott országos szövetségek esvetértenek. Tehát a küldöttség által előterjesztett kérelmet az egyes országos szervezetekkel la mm kell tárgyalni s azok hozzájárulását megnyerni. Az amsterdami Internatlonaiehoz csatlakozott szervezeteknek a küldöttség által képviselt szervezetekkel való egyiitthaladása lehetőségének akadályaiként szerepelnek még a római szakszervezeti kongresszuson hozott határozatok is, nem is szólva arról, hogv az egységes működés előfeltétele a kölcsönös bizalom, ami a két irányzat között nem ál! fenn és érdemi tárgyalások nom folytathatók két olyan fél között, amelyek közül az egvik árulónak tartja a másikat. A küldöttség vezetőié a továbbiak során elismerte, hogv vannak nehézségek, melyeket a közös cél érdekében az útból el kell hárítani, ami nem lehetetlen dolog, mert mindenki tudja, hogv milyen nagv és egvre növekvő veszélveket rejt magában az egységfront megvalósulásának elodázása. Az a véleménye, hogy az Internationale nem olvan szervezet, amelyben minden országos szövetség azt teszi, amjt akar és az Internationale központja jogosult javaslatokat tenni és kell, hogv legyen elegendő tekintélve e javaslatok keresztülvitelére. Ami pedig a római szakszervezeti kongresszus határozatura vonatkozik, e tárgyban a küldöttségnek az a véleménye, hogv a^ok nem olvan dogmák, melyeken túlhaladni nem lejbet, hiszen e határozótok még azt sem tudják megakadályozni, hogy az egves országos szakszervezeti központok a burzsoáziával munkaközösséget létesítsenek. A kölcsönös bizalmat, melynek htánvát az Internationale titkárja megállapítja, papíron biztosítani felesleges és azt csupán az akcióban való magatartás révén kell kiérdemelni. A forradalmi és reformista munkásszervezetek ezideig a legnagyobb bizalmatlanságot táplálták egymás iránt, mert harcuk nem közös cél érdekében folyt, sőt egv részük még szövetségbe került a közös osztálycllcvséggel s ennek oldalán küzdött a munkásság másik része ellen. Az Internationale titkárja az ellenvetésekre azt válaszolta, hogy a küldöttségnek végleges választ nem adhat, mert erre csak az Internationale elöljárósága jogosult. A küldöttségnek javaslatát írásban kel] az elöljárósághoz benyújtani. Mindenesetre, a maga és társai nevéhen kinyilatkoztatja, hogy az elöljáróságban és az országos szervezeteknél a közös akció gondolata érdekében fognak dolgozni. nisták birtokainak £ komtflu* elkobt&sAral Egy rövid táviratban a magyar napisajtó már hírt adott arról a bolgár törvényjavaslatról, mely a kommunisták birtokainak elkobzását kívánja. A törvényjavaslat hét pontból áll és szövege a következő: 1. Minden olyan bolgár faluban, melvben 10 vagy több kommunista választópolgár van, kommunista kö' zösséget állítanak fel. elkobozván közős használat céljára a kommunizmus híveinek minden ingó és ingatlan vagyonát. 2. A kommunizmus hívei állatainak, földjeinek és bútorainak elkobzása az agrár- és a közmunkabizottság felügyelete alatt történik. 3. Az igy szervezett közösségeket a helyi szovjethatóság fogja adminisztrálni; ez a hatóság a községi képviselőtestület és az állam egy-egy képviselőjéből és a kommunisták 3 választott tagjából fog állani. Az utóbbiak lehetnek férfiak, nők, vagy gyermekek. 4. Csakis a kommunizmus híveinek vagyonát kobozzák el és a kommunista közösség kizárólag a kommunista családokból fog állani. 5. A kommunizmus híveiből álló család tagjai elvesztik öröklési jogukat, mely a kommunista közösségre száll át. 6. A kommunista közösség minden tagja a kommün szabályai szerint él. bizonyos időt ellenőrzés alatt munkában tölt, élelmezését és min/fen szükségletét a kommunista közösség raktárából kapja munkatitalvánf-szelvényre. Aki a szabályokat nem veszi figyelembe és mást akar enni, mint ami mindenki részére- elö van irányozva', azt a köztéren föbelővik. 7. .leien törvénnyel egyidejűleg kidolgoznak egy szabályzatot az orosz kommunizmus elvei és módszere alapján. Jelen törvény megszavazása után hat hónappal lép életbe. Addig elkészítik községenként a kommunisták jegyzékét és leltározzák vagyonukat." * A törvényjavaslat határozottan eredeti, s ha lehet ezi mondani homeo-' patha orvosság a bolsevizmus ellen ... Mindenesetre történj i„z Mólé a£ kormány döntó többségére való tekhv leltei, de hogy valaha alkalmazásba kerül-e. az nagy kérdés. A kitűzött1 6 hónap feltétlenül elég ahhoz, hogvi az utolsó szál kommunista ja lemondd je-n a szociális termelésből fakadó jóiét; -áldásairól, s esM nélkül ott hagyja « kommunista pártot, nehogy fénytea köztulajdonba menjen át földje, állati es bútora és a köztéren löjjék ót íöbaí azért, ha más akarna enni, mint amiri n kommunista községtanács aznapra étrendül megállapított. Ez a véleményei róla a bolgár polgári sajtónak is, leg<! alább is tgyik lap megokolás helyet! egy török anekdótát füz a törvényi javaslat szövegéhez: — „Bajazid szultán valami gyógyít* hatatlan betegségbe esett, s minthogy) az orvosok nem tudtak segíteni rajta, kihirdettette, hogy Ijárki megjelenhetikj nála, aki valami szert tudna baja ellen.1 A hirdetésre megjeleni sok vállalkozói közül egyik csakugyan meggyógyitottaJ a szultánt valami házisacirrel. Bizonyos idő multán a szultán magahoz rendelta ezt az embert, közölte vele, hogy be< teg alattvalói is meg akarnak gyxVj gyúlni, tehát gyógyítsa meg őket, merő különben azok fellázadnak. Ha nem gyógyítja meg őket, leütteti a fejét. .4 1 csodadoktor az őszes betegeket begyüj* j tette egy templomba, aztán kihirdette? nekik, hogy bajukra csak egy orvos^ság van: Aki legbetegebb köztük, eges* sék meg és .annak hamvaiból hintse*' nek beteg testrészükre. Aki nem igaziW beteg azonban távozzék, mert különb ben ettől az orvosságtól igazán beteg lesz. I Alig fejezte be beszédét a csoda^' doktor, már egymást verték,le az ajtóban a menekülő betegek. Senki serrt akart közülük orvosságként máglyárai kerülni. A nagyvezér nyugodt lelki-l ismerettel jelenthette a szultánnak; hogy a csodadoktor minden betege^ meggyógyított." Alighanem ilyen cnodadoktora lesz a kommunista betegségnek Sztambui linszky is. ', <><><><>00<X><>0<>0<><>0<>0<>^^ A Népszövetség X tályának Amint minden állam külügyminisztériumában külön sajtóosztály működik, ugy a Népszövetség titkársága is külön szervet létesített abból a célból, hqjjy ez a szerv a Népszövetség működését ismertesse és a népszövetségi gondolatot propagálja. Ez a szerv az u. n. információs osztály (Scction D"Informntion). Aki a Népszövetség működésével részletesebben foglalkozik, tudja, hogy a Népszövetség mennyi értékes és hasznos publikációt bocsájtoü ki rövid fennállása óta. A Népszövetség működésének nioc« egyetlen pontja, életének nincs egyetlen olyan mozzanata, ami a legpontosaban meg ne lenne örökítve, föl nem volna dolgozva kiadmányaiban. Csak aki ezeket a kiadványokat látta és áttanulmányozta, tudja kellőképpen értékelni az információs osztály működését. A Scction D'lnformation vezetője a kitűnő francia publicista Pierre Comert. helyettese az amerikai A. Sweetser. Az osztálynak 14 tagja van, akik mellett több tükáj- és megfelelő segédszemélyzet dolgozik. Ez a személyzet első pillanatra talán soknak látszik, de szükségességét megértjük, ha tekintetbe vesszük, hogy az osztály működése nemcsak egy kérdésre terjed ki, hanem különböző szétágazó és egymástól meglehetősen túvolálló kérdésekre. Az információs osztály tagjainak nemcsak az esetenkint fölmerülő vitás figyeket és pénzügyi és gazdasági kérdéseket kell ismerniük, hanem alaposan tájékozva kell lenoiöli minden olyan ügyrtM, ami a Népszövetség ellenőrzése alá információs oszmüKödése tartozik. Idetartoznak mindenekelőtt a Sarre vidék és Dancig adminisztráció-: jának és a gyarmati mandátumoknak' kérdése, a lefegyverzés, nemzetközi' döntőbíróság, vasúti forgalmi egyezmények, járványok elleni küzdelem,' ópiumkereskcdelem, leánykereskedí' lem sib. Lényeges az is, hogy az egyes kiadványok nem egv, hanem 52 ország részére készülnek. Természetesen minden ország sajtóját érdeklődésének megfelelően kell informálni, igy tebét tulajdonképpen minden ország sajtója részére külön kell földolgozni az anyagot. Ehhez járul még az, hogy a kiadványok nemcsak francia nyelven jelennek meg, hanem az osztály ezeknek különböző nyelvekre való fordításával is foglalkozik. A munka természete szintén szükségessé teszi a o%gvobb személyzetet, mert hiszen' a sajtó informálása legtöbbnyire igen gyorsan szükséges, ezenkívül pedig igen gyakran előfordul, hogy ugyajj^ azon időben több eseményről kell JB sajtót informálni, így pl. midőn, egjhj szerre 1öbb bizottság ülésezik. Ez M< eset igen gyakori, igy pl. 1922 augusz-' tusában a Tanács és 6 bizottság ülés* zett egyszerre Genfbn. Még njA hezebb a helyzet, midőn az ülései nem egy helyen tartanak meg, igy pl. 1922 márciusában^ mialatt a tanácá Párisban ülésezett, a gazdasági bizotJ> ság Genfben, egyidejűleg pedig Vars* ban az egészségügyi konferenciát tarí> tották meg. Természetesen az információs Q9 tály minden tagjának alaposan mernie a NéjJsjtiverség müki