Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 21. szám - Magyarország szanálása

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 május szeretőt tartanak". K"'c'eti rianások, akikmsk bStvénvlelen rzy. svrickcik varniK"... Nagyvilági hölcvk. akik sz'né'c krf tartanak". Jsp' • b m BÖVartis a nöi sz-er-pek-t is f: rfiszinészek játsszák és ezekből a nőimitátorokK-, ! szc'vtni, választani kitaTlottaikal az e'ökelö *nök. tCOC <>oc OOOOOOOOOO OOO o oooo c-c Milyen a helyzet Nyugat-Tráciában ? A bulgár és görög kormányok hivatalos nyilatkozatai . Felbéreltünk a következő sorok közlésére: A laujannei második konferenciának nemcsak a moszuli vagy petróleummerők kihasználásáról Amerika és Törökország között megkötött u. n. Chwster-féle egyezmény, n: mcs: ik a meropotámiai angolellenes arab-török és a szíriai tranciaellejieji arab-zsidó: keresztény-t"rök Fegyveres lölkelés folytán kiélesedett helyzel megjavítása * legfőbb ütköző kérdései, hanem Bulgária és Törökország együttes tiltakozása Görögország ellen, ama kegyetlenkedések miatt, miket a megszálló görög csapatok Nytfgat-Tráciátian a benszülött bulgár és törők lakossággal már a mult év ö<ze 6ta szinte rendszeresen elkövetnek. Mik is a legkiáltóbb esetei ezeknek ta kegyetlenkedéseknek? Előttünk fekszik a szófiai kormány ihivatalos jecyz. ék<\ a nyugat-tráeiai tartományfönökeinek jelentései alapján arról, hogy a görög csapatok hol. mikor, milyen kegyetlenkedéseket követtek el a békés bulgár és török )akosságüall Csak a lekirivóhb cseleket közöljük e jelentésekből, amely szerint a görög garázda katonaság nenr Tégen hala jdsi-déré községet egeszem felgyújtotta, ötszáz h-ázból alig maradt használható állapotban hetven. A menekülő lakosságot fegyvercsen megtámadták, a megmentett értékesebb ingóságaikat halálos fenyegetésekkel elszedték tőlük és az e!h?ná'!ló férfiak közül többeket agyonlőttek. A földönfutókká tett bwlgár és török polgárok és a községi vezetőiknek egybehangzó nyilatkozatai szerint C^obanköj. Nevrokopc. Karkaköj, Orlaköj. KoesuKavak. fiuvan-UNszor. Dírvent, Baliköj és más tráiiai községekben hasonló kegyetlenkedéseket követtek el, e helységekből több mint 7000 bulgár férfi)!, asszonyt és gyermeket összefogdostok. - rabláncra fűzlek és elhurcolták őket a legelnagyoltabb távoli görög szigetekre, ott éhbérért és száraz kenyérért dolgoztatták és kínozták őket, ugv, hogy ez üldözések és éheztetések következtében az elhurcoltaknak több, mint a fele meghalt. A Bulgáriába eljutott menekült tráciaiak eskü ajatt vallották, hogy a menekülésük közben több feldúlt bulgár és török községben az utszéleken legyilkolt emberek megcsonkított holttesteit látták. A menekült tráciaiak és a határmenti tartományok főnökeinek elbeszélései igazak kell hogy legyenek, n; ert már az athéni kormány is megsokalfotta a saját csapatainak vérengző kegyetlenkedéseit és — miként a szófiai Bulgár Tásirati Iroda jelenti, — Görögország szófiai ügyvivője. fiflahael megjelent a bulgár k°rmánv külügyminisztere: Muraviev előtt és a hellén kormány nevében hivatalosan kijelentette, hogy Athénből már parancsot adtak a nyugat-tráciai görög csapatok főparancsnokságának, hogy a bultór lakosság kiutasítását és internálását azonnal szüntessék be. A bélién követ kijelentette azt is, hogy Görögország kész az elmenekült lakosság hazatérését elősegíteni. Muraviev miniszter tudomásul vette ezeket a hivatalos nyilatkozatokat, de kijelentette, hogv a bulgár kormány a menekültek visszatelepítését a Népszövetség eJePnőrzése alá helyezi és ezenkívül követeli a bulgár lakosság anvagi káréníik m-ipléritését'is. l. ansajineban most erről tárgyalnak a íWSc é« buleár mesbi/nttak. ]•'. B. A külföldi kölcsön és a jóvátétel HANTOS ELEMÉR ny. államtitkár, a Központi Leszámítoló Bank elnökének nyilatkozata állami háztartásának ellenőrzésére vonatkozik, hanem r: en túlmenően olyan ellenőrzést is involvál, amely o gazdasági megítélés keretcin túlmegy. A A jóvátételei bizottság határozata alkalmából megkérdeztük Hantos Elemér ny. államtitkárt, a Központi Lcszámitolóbank rlnökiga/gatóját. hogy mi a fölfogá'a a rcparációs bizottság belpolitikai kérdésen kívül a reputáció szempontja is döntő dolog, mert ha a kölcsönt csak azzal; > teltétellel kapjuk, hogy egy vészét reparációra forditsuk. ha a kölcsön a rrparóciónak prrjudikál, akkor ez egy dannoszi aján dék. melyet. jobb •visszautasítani, mint elfogadni- Mert az nyilvánvaló, hogy Magyarország anyagi helyzetének Végrorttlúia nélkül jóvátételt nem. fizethet azon a kereten túl. melyben az eddigi természetbeni jóvátételi kötelezettségek megállapittattak. — A kilátásba helyezett kölcsön veszélye különösen akkor nagy, ha csak elvileg ismerik el a reparácíót, anélkül. hogy ennek összegszerűsége megállapítható lenne. Mert akkor megtörténhetik, hogy apró kölcsönmorzsák fejében teljesen beláthatatlan és elviselhetetlen terheket vállalunk magunkra. határozatáról fs a külföldi kölcsönről. Hanlos Elemér ur nézetéről a következő nyilatkozatot tette: — A kérdés súlypontja belpolitikai probléma, mert a kölcsön elsősorban nem gazdasági feltételekhez vaii lüzve. Az antant nem a kölcsön biztosságára veti a fősúlyt, amely biztosság kétségen kivüli, mert ha a zálogjogokat felfüggesztik, akkor Magyaror. -zág sokkal nagyobb kölcsönre is adhat biztos fedezetet, mint amennyiről most Parisban szó esett A súlypont'nem itt van. hanem két egészen más szemponton fordul meg. Az cg>ik belpolitikai, » másik a reparáció szempontja. — Az antant föltételeinek teljesítése annyiban elsősorban belső politikai kérdés, mert az ellenőriéi a közzétett hiradá^ szerint nemcsak Magyarország — /Magyarország szanálása A The Economie Reviem cimü ancol folvóirat dr. Pop6w. cs Sándor titkos tanácsosnak, az állami jegvintézet elnökének.. Magyarország szanálása" cimü következő cikkét közli: Bethlen gról miniszterelnök és Kállav pénzügyminiszter Parisba utaztak, hogv többek közt megjelenjenek a jóvátételi bizottság előtt, az előtt a testület előtt, amelv a békeszerződés folytán Európa nagvrészének gazdasági és pénzügyi életét átölelő hatalomra tett szert. Az utazás célja elsősorban az, hosv a jóvátételi bizottsái? előtt kifejtsék, hogv az állam mostani gazdasági és pénzügyi helyzeténél fogva az eddfgi teljesítményen túlmenő effektív teljesítményre gondolni sem lehet, továbbá, hogv a lesújtott ország felélesztése csak külföldi, gyorsan érkező segítséggel lehetséges és ebből a célból az állami vagyonnak és az állami jövedelmeknek a trianoni békeszerződésben megállapított zálogjogi lekötése megszüntetendő, hogv a külföldi hitelsegélv részére mindenesetre megkívánt biztosítékok rendelkezésre álljanak. Ez az utazás tehát nem esetleges taktikai kísérlet, hanem a tényleges viszonyok megítéléséből ercet. NemeRCszen uj dolog, hogv a világháborúban való részvétel végül valamennyi államra a legsulvosabb gazdasági következményekkel iár és hogv cz még fokozottabb mértékben áll Magyarországra, amelynek közvetlenül az ellenségeskedések megszüntetése után két forradalmat és majdnem öt hónapig tartó bolsev islauralmat kellett leküzdenie, olvan időben, amikor a javaitól megfosztott világ az uj értékeknek a végletekig fokozott termelését követelte, volna meg. A legértékesebb nyerséi segédanvagok. amelv ek az azílötl egvséges osztrák-magvar gazda>: 'r: i tirületröl származtak, egy csaoá-ra idegen eredetűek lettek. Az cgész«égqs és haladó értéktermelésnek valamrnnvj feltétele felborult. y Megvan azonban az a törekvés, hogv Magvarország megzavart közgazdaságát egészséges útra terelje és az élniakarás érvényesüljön. Ennélfogva magától értetődik, hogv a komolv pénzügvi szakemberek és politikusok folyton és minden alkalommal azon igyekeznek, hogv e tekintetben minél előbb rendet teremtsenek. ' Elsősorban a korona megszilárdítását akarják elérni és biztosítani. Mi-' Jézsef, Síékio, At ipaigatteág Gáapi gazgatot iga^usvá, f Uufii Fer»ac c. £ vczeUS-iökön. v ve'ót be!.. ieusiti6, \ Lsordát 3ln»„ a. b4e» &«k »6': «nvve 6. • éi. tevtbhé Fnr»gó. un6 él, r. an TiW 'A iíztvií»lfik?t o-rx ?zMőlckí ne— A GccbwiniH-gyar H. J., 10-éu tartott kvzyíilíKM»v h tá'O'it tzerint ataptökóiét W-m«i, „!, - m^, hogy a régi részvények IOOH. " u„r., •'. {elbélyeeeztetáek IP v ele » Artli ir. Az dér U«ly«tA >. '". k ll|S|V!B vei az államháztartás kezelése a költségvetés óriási deficitje mellett csak fedezetlen papír kiadásával biztosítható és a bankóprésnek folvton megismétlődő igénybevétele a legfőbb oka annak, hogy a pénzértékek stabilizálása nem érhető el, a segítségnek az állami pénzügveknél kell megindulnia. Nem szabad félreismerni, hog«- a rendezett viszonyok beálltával ebben a tekintetben is tetemes haladás történt. Az 1920/21^. évre a pénzügyminisztérium, amikor a korona zürichi iegvzése 2. 3 frank volt 100 magyar koronáért, kevek tízmilliárd korona hiányt irányzott elő. A 1922/23-iki költségvetés a hiányt negvvenmilliárdban szabja meg, 100 koronáért 23 centimé árfolyam alapulvétele mellett. A hiánv megnégyszereződött, a korona értéke egytizedére szállt alá. Noha ezután a számítás után további tetemes zuhanás következett be, amelv a hiányt ismét milliárdokkal növeli, végeredményében a hiánv azonban az 1920/21-iki pénzügyi évhez képest lényegesen el fog maradni. Megtakarításokon kívül elérték a meglévő adók emelését és uj közadókat hoztak be. Kétségtelen, hogy az állami kiadásoknak alapos csökkentésével még sok érhető cl. Az állami üzemek gazdasági tekintetben szintén javításra szorulnak és maga az adóapparátus is egyes kerületekben az eddiginél nagyobb mértékben használható ki. Ehhez azonban idő kell és hogy időt nyerjünk, szüksé* van a külföldi segélyre. Ennek elérésére, a hitelpolitika terén egyáltalán nagyobb mozgási szabadság • elérése volt a miniszterek utazásának egvik célja. — Láng L. gépgyár r. -t. A folyó hó 12-én megtartott közgyűlés az 1922. évre 50% = 100 K osztalék kifizetését határozta el, mely f. hó 14-töl kezdődóleg a Magyar Altalános Hitelbank budapesti föintézeténél kerül kifizetésre. Erb Nándor és Remete Géza ügysezetö igazgatók az igazgatóságba beválasztattak. — A Központi Váltóiizlet r. -t., mely tudvalevőleg szoros érdekközösségben áJl a Magyar Országos Központi Takarékpénztárral, f. nó 12-én mef: 'art<ztt rendkívüli köz. gvülése az, intézet aj»iptókíjének 12 millióról 100 millió koronára való felemelését határozta el. Az igazgatóság uj tajzjaivá a következő urak választattak: Eszterház. y Mihály gréfc Isaák Elemér, Jablouiczky János dr., Karoly Lajos, Maróthi Fürst Lásalú, Pogány Brúnó dr., Rakovszky l*: ván dr., Szentivány 1 MOH, kori. -, ára 'Z?s uj rtazxt'ráoyban 10. 000 korona íu Leliz. cWs ellcnObeu a rí''?. voii>i«iekiit. |t ujául aLnak lel. Az elővételi jog' t>e&<ólog juuiiií 2-ig • réllabt péuztitaaii gv ikorolliitö. — A Hazai Bank Ré&zvénybirhifftrg rendkívüli kögyülésc cliioUrozla 125. 000 darab 2000 korona névértékű uj részvény kibocsátása éi a foróaioltibat) levd 225. 000 Harad részvenv névértékének 1000 koronáról 2000 koronfra va|0 felenielése utján a társaság alaptőkéiének 700. 000. 000 koronára való felemelését. Az elővételi jog a jeleníti részvénv birtokosoknak olyképpen l>ízto3í1 tátik, hogy minden két darab régi alap ján egy darab uj (rész-, ém v ehető át 7000 koronáért költségmentesen foKó hó 24-étöl június 2-ig bezárólag az intézet pénztáránál. — A Concordía-gőzmaJom K-T. májuí 19-én tartott évi rendes közgyüHrén 25%-o. s osztalék fizetését határozta e*. mely mnius hó J-töl kezdödolég a tiraa60^ pénztáránál vigy a Hazai Bank r -t. nál Budapeí'en kertil kifizetésre. Zg>ut<ai elhatározta, hogy a tartalékalapból 90, 000. 000 koronát az alaptőkéhez c*»tol éa ezáltal a részvények darsbonkéDti névértekét 800 koronára emeli. Elhata. roz-a továbbá, hogy ITó. OOO darab uj részvény kibocsátása által az alaptőkét 260, 000 000 koronára emeli és e művelet keresztülvitelének idejét és módozaUit a» igazgatóirágri biaaa. Az i^uzgatósápbj Herczog Ig-náe, uj tagként" DMeváráa*. bitóit — A Magyar Leszámítoló és Pénzváltóbonk tegnap tartotta L1I1. rendes közgy illését. Az 1322. üzlet évi szelvény uo koronával kerül folyó Uó 22-t; i kezaóilöleg beváltásra. A közgyűlés elhatározta, hogy az intézet alaptőkéjét 600 millió koronára emeli fel. A régi részvényesek minden 2 régi részvény alapján 1 darab uj részvényt vehetnek á; 3500 koronáa árfolyamon folyó hó 28-ig. A régi részvényeseknek elővételre fel nem ajánlott ré-zv.. D>ek tóbb *évi zárolás mellett heIveztetuek el. Az ifizgatósága P*ár Imre dr. é» Herzog Ignác urai, a íelügyeJöbizott. -ágba pedig Kern Imre ur uj tagként megválasztalak. Az igazeatóság Czeisel KibOTt, Friedlaender Emil, Háii Géza dr.. Reménj-i-Schneller L«io-, Walkó Loránd dr. urakat igazgatókká; Hegyi Nándor, Kirehlechner Imre, Walkó Károly urakat igargató-helyetteöek-ké; Alloni Árpád, Farkas "Honra, Files, z An' dor, Frisoh Sándor, Grünevv-ald Fricres Hann Nándor, Joász Hugó, Kádár József, Környei Ármin, L'íwinger Árpid. Raics Lajos urakat cégvezetőkké; Ba'ás Ervin urat főpénztárossá, Pfeifer György dr. urat fiók igazgatóvá és Rácz Lijo\ urat fiókionökké nevezte ki. — A DunaharasztH Faipari r. -t. részvényesei elővételi jogaikat 1: l arányban 540 K és. kamat lefizetése ellenében má. iuo 1 O-ig beziróUg gyakorolhatják az OKHsál, a Magyar-Aweiriia. i Bank tőwde, fiókjim. il, az Egyesült Budapesti Fővárosi Takarékpén-ztárnál és a vállalat pénztárinál Dunabarisztin. — A Biztosító Intézetek Orszégqs Szövetsége Gergely Tódor gazdasági főtanácsos elnöklésérel teljes Ulért tartott. A vezetőség jelentést t«tt ajrtrél, hosy a csei-szlovák köztársasággal létrejött izerződést el6relátható»a már legközelebb ratifikálják, s ezzel az aL-zakadt felvidéki területre vonatbozo régi életbiztosítási szerződések Ogye végleges rendezést nyer. Kutasi Elemér dr. ismertette azután az építkezés előmozdításáról ezóló ttrrvényjavaslatot. A szövetség egyhangúlag elhatározta. hogy az építkezés előmozdításáról szóló javallatnak a vállalatokm. nézTe sérelmes intézkedései megviltoztati&a irin* felber}eszté«t intéz » kormánrhoz. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapktl Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rókk Szilárd-ucca 4, ). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László KÖZGAZDASÁG 6