Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 21. szám - Japánország sajtója

Vasárnap, 1923 május 2. Magyar Külpolitika többséggel). ' uj államok Felvétele fölött. A Tanács eredetileg kilőne tagból állott, midőn azonban az Egycsiilt-Allamok megtagadtuk a belépést, a Vágok száma nyolcban lett megállapítva. Ezek közül négy a nagyhatalmak Franciaország, Japán,. Nagybritannia és Olaszország) állandó képviselője, l égy pedig a lobbi tagállamok képvi„tlői közül a Közgyűlés állal évenként lesz választva. A harmadik közgyűlés ezt a rendelkezést olyképen változtatta meg 1922 szeptemberében, Imgv a \». lasztott tagok számát négyről lv»tra emelte. A választás most három évre történik, évenkint két-két tag kerül választás alá és megbízatása megszűntével újólag nem választható meg. A Tanács egyhangú határozatával, a mennyiben ezt a Közgyük- szótöbbséggel jóváhagyja, felemelheti a Tanács tagjainak számát. A Tanács kb. minden két hónapban összegyűl. A Tanács tagjai jelenleg: Hymans IBelgium), da Gajna (Brazília), Tang-Tsai-Fou iChina), Viviani (Franciaország), Adatci (Japán), lord Balfour (Nagybritannia), Sulandra (Olaszország), Quinones de Laon (Spanyolország), Branting (Svédország), Blanco (Uruguay). J, Titkárság szintén állandó szerve a Népszövetségnek, Genfben székel és jgen nagy személyzettel rendelkezik. A titkárság tulajdónképen egy nemzetközi közigazgatási szerv, amely egyediül a tagállamokat képviselő Közgyűlésnek felelős és bár a Titkárság tisztviselői között kb. 30 nemzetiség van képviselve, természetesen ezek nem az illető nemzetek megbízottai, hanem az ezek szövetsége ' által kinevezett nemzetközi tisztviselők. Érdekesen hasonlították össze az 52 államot képviselő Népszövetség Titkárságát az Egyesült Államok State Oeparlement-jével, a mely tudvalevőleg 48'állam külügyminisztériuma. Természetesen ez az oszsrehasonhlás, amelyet a Népszövetségről irók cikkeiben többször találunk, nem egészen helytálló, mert hiszen az Egyesült-Államok államai szuverénitásuk nagy részét a szövetségi kormány javára föladták, mig a Népszövetség tagállamai teljes szuverénitásuk birtokában vannak. A Népszövetség főtitkára kezdettől fpgva sir Eric Drummond, a népszövetségi törekvések egyik legkitűnőbb előharcosa. Helyettese^ a francia J. Avenol, mellettük még kel helyettes főtitkár működik, az egyik dr. I. Nitobe (japáni, aki egyúttal a nemzetközi irodák vezetője és az olasz Prof. Mfclíco, a lefegyverzési osztály vezetője. A politikai osztály ólén a francia IV Mantoux áll, a jogi osztály élén a holland dr. J. A. van Hamel, a propaganda-osztály (Section d'Informatíon) élén a francia P. (lomért, aki melleit nagy személyzet működik. Magyarország és a velünk szomszédos államok ügyeit ebben az osztályban a lengyel S'. Neymnn vezeti. Ez<>n osztályok mellett még több más osztály mükodík, igy a pénzügyi, gazdasági, a mandátumokra vonatkozó, közlekedési, lefegyverzés;, egészségügyi osztályok és hizottságok, valamint -a reánk nézve anvnyira fontos kisebbségi bizottság, a melynek vezetője a norvég E. Colban-t méretű? folyamán a budapesti közönségnek is volt alkalma fl Külügyi Társaságban lartolt tfjf előadásán megismerni. A Titkárságnak természetesen megfelelő segédszemélyzet és külföldi levelezők is állnak rendelkezésére. Különleges megbízatással több bizottság áll a Közgyűlés és Tanács segítségére, ezek célja egyes kérdések tanulmányozása. Vannak állandó bizottságok (pl. a szírazföld, tengeri és légi katonai kérdések tanulmányozására, a mandátumok kérdésében, a leánykereskedelem és ópiumkereskedelem kérdésében stb ) és vannak olyan bizottságok is, amelyek különleges megbizotással alakíttattak és működésük be fejezésével megszűnnek. Ilyen pl. a fegyverkezések csökkentésének tanulmányozására kiküldött bizottság. Az állandó Nemzetközi Biróság és a Nemzetközi Munkahivatal szervezetével, valamint a Népszövetség eddig kifejtett működésével más alkalommalÍQgurik l'psiajkpznju Szociális mozgalmak A nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatótanácsának ülése Április hónai) közepén. Genfben tartotta meg tizennyolcadik ülését a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatótanácsa. Jelen voltak a kormányképviselők- részéről: Mahaim (Belgium), Uuezada (Csilel, Leyniaim (Németország). Manóig (Finnország), Fon. taine tFranciaországi, Betterlon 'Anglia), Kersay (Indiai, de Michaelis (Olaszoiszág). Adatci (Japán). Carruthcis (Kanadai. Sokai ^Lengyelország) és de <Altea (Spanyolországi; a munka, adóképiviseletck részérő): Carlicr (Belgium), Pinot (Franciaország), Litligow (Anglia), Hodac (Csehországi; a munkásképviseletek részéről: Leipart (Németországi, Jouhaux (Franciaország). Poujton (Anglia), Quadegeest (Hollandia). Thorherg (Svédország) és Caballero (SpanvoloTszág), A szokásos adminisztratív ügvek elintézése után a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója beszámolt a hivatalnak a legutolsó igazgatótanácsülés óta folvlatott tevékenységéről. Különösképpen részletezte a nemzetközi' egyezménytervezetek ratifikációjának miben, állását és rámutatott azokra a nehézségekre, amelvekkel a nyolcórás munkanapra vonatkozó egyezménytervezet ratifikálása találkozik. Az angol munkásképviseletek megbízottja: Pouiton kifejtette, üogv még azok az államok is. amelyek a nyolcórás munkanapot már bevetették, vonakodnak attól, hogy magukat ebben a kérdésben, az egyezménytervezet törvénvbeiktatásával. tiz év "tartamára lekössek. Ennek okául azt látja, hogy a legnagyobb ipari államok, többek kőzött Ang'ia. meivben szintén érvényben van a nyolcórás munkanap, nem járnak elől jó példával. Javasolta Pouiton, utasítsa az igazgatótanács a nemzetközi munkaügvi hivatal igazgatóját, lepjen érintkezésbe az angbd kormánynval annak kipuhatolására. mi az oka annak, hogy Anglia a ratifikálástól idegenkedik, bár a washingtoni konferencián megbízottjai egészen más magatartást tanúsítottak. Bet-terton. az angol kormány megbízottja felemlítette, hojiy az angol kormány már az 1921. évben java. solta. hogv a nyolcórás munkanapra vonatkozó egveznvényttervezetnek módosíthat tűzzek ÍM I legk,:;. !ebl> konferencia tárgysorozatára, ami azonban edd»s nem történt mag. Az igazgatótanács l'oulton javaslatát, a Betterlon állal adott feKiláx'"silas után n°m fogadta el, hanem kilenctagú bizottságot küldött ki annak a megvizsgálására, vaflbn mily módon válna lehleroVvJ az cgyezményterverc. t:: k ratifikálásának gyorsítása. E'z a bizottság a kormány-, munkaadó- és iminkásmegbizottuk sorából, egyenlő arámban alakul és inunká iának eredményéről a li-; M'-'elcbbi igazgatótanácsi ülésen kell beszámolnia. Elhatározta az igazgatótanács azt is, hogv a tagállamok kormányait figyelmeztetni fogja arra a KotelezMtségukro. mely az egyezménv'teTt iveteknek a töfvétíVhozó testületek 3e való terjesztését záro> határidőhöz- köti. A további tárgyalások során javasolta a nemzetközi munkaügyi hivatal igazgatója, hogv az 1023. *vi októberi munkttünvi konferenciát ne tartsák meg, egyrészt azért, hogv a munkaügyi saervezet fenfartásának költséget csökkentsék, másrészt, hogv ez a szünet átmenetet képezzen az igazgatótanács anm szándékúnak mc£v ámításához, hog. v a munkaügyi konefercnciákal nem ősszel, amikorra a népszövetségi összejövetel ideje esik, hanem tavasszal tartsák. A légközelebbi konferenciát az 1924. év tavaszán Vélte összehívandónak. Az igaz«utólanács hó. -sszu vita után olyképpen döntött, hosv a WketteiaÖdés rendelkezéseit, amelyek határozottan intézkednek a munkaiigi konferencia évenkioL egybehivásáról. meg. év turnusának második Telében hivják "ssze. A továbbiak során elhatározta az igazgatótanács, hogy a lépfene el. >. »ra kiküldőit bizottság jelenlését konferencia elé terieszti s hoev a hadikarosulrak fokozottabb védelme főképpen a hadirokkantak munkaköz. vet. tesc ügyben szakemberek vvHémé. "•"•"< ' 1 iSÍa kikérni 5 a megbeszélem eredményéről a kormányokat és a hadikarosullak érdekképviseleteit értesi. tem fogja, továbbá. ]10ey a munk IÜB5 i statisztikával foglalkozó hivatalok képuselőit értekezletre hívja meg. amelv 'annak a kérdésnek tárcvalásával foglalkozik, vájjon miként lehetne aj egyes országok munkaügvi statisztika, adatait nemzetkőzi összehasonlítás, tárgyává tenni. Az igazgatótanács legközelebbi fll*. sét iunius 12-én tartia meg. <XK*X><X><><><><>0HC^OO sérteni nem szabad és így az 1023. évi konlerenciát is meg keli tartani, azonban, tekintettel az igazgató által felhozott takarékossági szempontokra, kimondotta, hogv a konferencia időtartama egy hétnél hosszabbra nein húzódhat és ezért a napirendre is csupán egyctlnn kérdenek tárgyalását fogja kitűzni. A konferencia október 22-én kezdődik é., az ipari felügyelet alapelveit beszéli meg. A következő konferenciák időpontra tárgyában az igazgatótanács olyképpen intézkedett, hogy azokat minden Japánország sajtója X modern hirlapirás Japánban alig félszázados múltra tekinthet vissza, a nyomtatás azonban máj a Krisztus után "70. évben megkezdődött. Kínából jött át ez is. mint Japán egész kultúrája. Sotoku császárnő Tcndelte el, hogy 1 millió papírszeletet nyomtassanak lele budhisla énekekkel; ezzel kezdődött a japán nyomdaipar. Az első könyvek a XII. és XIII. századiján jelentek meg: a kina-í jeleket vésfcsk nagy falemezekre s ezekből állították össze a könyveket, a XVII. száradban azonbam Jeyasu uralma alatt meghonosították a koreaiaktól átvett mozgatható betűket. Iö99-ben nyomták ki Japán c'sö krónikáját Nihon-Dzsi címen, azután több versgyűjteményt egyházi és iskolai könyveket. Az európai módszerű nyomtatás csak 1870 óta van divatban. A japáni hírlapirodalom volraképen 1865-ben indult meg. addig csak la^íblákra vésett szövegről kiáltották k az utcákon a híreket. 1865-beo. indult meg az a-nfiolnyelvü Japán Times. Az e'sö jupniinyehü modern értelemben vett napilap Iíi71-ben indult utj'ára a Yokohama Mainics Simibun (Yokohamái Napilap), a következő t'-vben pedig a külön politikai és hírrovatra oszló Nisin Sinzsisi. Az 'azóta lefolyt ötven év alatt olyan lendületet vett a japáni sajtó, hogy 1922-ben már 980 hírlap jelent meg és némelyik hif helellen tfagy példányszámban, mert Jatpánfaíaa az egész vilúig olvassa lapokat és mmdenki kettőt-hármat is, itgy a vérosi. mint a falusi lakos ság. LegTia'íyobb napilapok: Hotlsi Simbun, Kokumin Miynko, Asahi Mainics, Yomhirl. Yamnto, Nicsi-Nicsí Ürsidzsi-Zimipo, Csugaj. Nagy divatban vannak a Uilimkiaddsok is, melyeitkei lio. 'zorliánVos -j\oi-sasággal nvmValnak szét a fürirelíilni ikis japim rikkane^ok. Az. angol nyelven megjelenő lapok' száma nyolc, a némcleket a há-boru kitörésékor hetiMotiák, a többi enró I>ai nyelv nem énényc. sUl Japánban. A folyóiratok száma tavaly mecha Iftdta a ké|e2ret s van ezek közt miudirriiPéle. Illusztrált vagy képnélkilll. irodalmi, tudományos, politikai, szatirikus, lunorisztikus slb. Ezeket i<s széles köriben olvassák, mert nagyon olc9ók- Aránytalanul sok 3 feminista loJvőiral. Mig régebben sok fordítást közöltek a lapok és- kőnyvalakban is igen sok külföldi mumka fordítása jelent meg. a háború óta a nemzeti elzárieózás olyan fokra ihugott. hogy tavaly már alic szazöts-en darab fordított könyv i'clent meg. holott a kiadványok száma nc*^e4ikilcncezren felül volt és ezekből tizenkétezer eredeti terméi. ugyanannyi lüvatflos kiadvH-nv és huszonötezer időszaki nyomtatvány. LcgflHirvobb keleté a politikai, gftzdatógi. katonai, orvewi. föklrajzi stl>. müveknek van, a szépirodalmi és miivészetclmöleti termékek csak ezután- jönnek. A japán ftkjt6t Európávol és Ame. rikáv11! hat tnviiali ügynöksew köti öss;: e. ezek közül í iegtekintélvesebib 1 a Kokusai Tusin. A külföldi táviratokat rlö'gtőn leíordittatia ás küldi szét a lapoknak. UjsJá*rirc««yesül«t kettő van: egyik Tokió för\-áros ujsá*. nőit íoglaláa magájjan, a másiknak 'agjai az e«ész orizájzból kerülnek ki. sőt néhány európai tagia is van'a japáni angol lapok szerkesztői. Mindkét egyesület nagyon zártkörű, tagiaiknak száma alapszabályszerüeri hatvanra van korlátozva. A háború nélkül talán terjedt volna az a szokás, hogy európai belükkel nvomlák a lapoka*, igy azontan a mii ett a re'l'ormot megkezdett saitó is visszatért a nemzeti Írásjegyeidhez- A japáni újság emiatt nagyon saiátsáfios alakú. A tízezer kinai hierogíifából meguartottajc hatezerszázat tehát envv. nyi betűvel kell nyomtatniok. Aj uf/y. nevezett kana. a japáni egyszerűsített írás hetvenkét jelből áll. A lapokat a kimaT hieroglifákkal nvttmiák. de mindegyik mellé jobboldalt eihelyezilkl a kaoa. felekikel való átírást, hogy »z alacsonyabb néposztály ií olvashassa. A nyomdák nagyon neházkeseo dolgo«n>k a sok irásiel miatt. a több teremre owtlő szedfiheLriségben egjév tömeg kis gyerek hordja a szedő kiáltttsára a megfejelő rekesz. bő| a kinei hjeroglifiálkat. Minden uyoindáibain ott ül azonkívül egy «aüfaragó, aki a b*tezerszᣠáltalánosan hasatnált hiero^űfagyiíflemiéaisrben nem foglalt ritkább hierojrlifái axonoal kimetszi, ha véletlenül szüJcsés v«n rá. A Ihirlapok krbordésa ma gvoíjsan történik, réíetiben azonban a sz*r. kesztő maga Jimdta szét aa elafizelöknek khnonoja bő zsebébtn a példányokat. A ízéthOTdíás rewge-ltől «tt« is eltartott. A ceníura ma Is elégi szigorú; nem szabad semmiféle veszélyes eszmél hirdetni, tengerészeti és katonai tit. ke/fcat tárayalni. az uralkodó tc&aiád vagy az állami mtezmérjyek méltóságát é-riinteni. A kürűgyminiszteriavm is iietilUiafja a Japoka^. illetőleg töröl-, heti egyes közleményeiket, ha külügyi szempontból atfSőfcosnak tartia. At igazsAgitoi hatósüigok fcápvwelőie is benne vam a eiaujiralíizotlsagbao ás a. kö/hiztonsátíot es a ló erkö'csöfcel veszélyeztető közleményeket íördíhetL Tavaly végre eltörölték az elözeie* cenzúrát, de utólagosan aninál azigo. rubban mitködik. A fenti esetakben clkobozlhatja a lapokat, feifuftgeszthetí megjelenésiiket bizoBTos időre. (9— 500 uenifi terjedhető) pénzbírsággal ó* ogy hónaptól két évig tartó elzárással büntethetik a cikk szeradjét vagy a szerkesztőt. 1919-ben 199 esetben koboztak el lapot, háromban befiltottájk száznegyvonhárom esetben indítottak eljárást ellene. 1 Mindezek a szigorú intézkedá^k azonban n*m gátol jíik meg. hogy a japáni lapok a legnagyobb kíméletleniiggel ne gázoljanak bele a közszereplök ma. gánélct)ébe. ne hajszolják lejaiantiisabb szenzációkat lés jolcuizök egves lapok kőideményeinek következő cüriei:, i>olitikusok. akik