Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 21. szám - Keleti problémák. Mongolország 1. r

,vn;árnap. 1923 május 2" Keleti proMftnáh y Mougolország, Az európai problémák sokfélesége, valamint az európai államok a háboru következtében előállott politikai bizonytalansága okozta, hogy egyes problémáktól Európa érdeklődése teljesen elterelődött. Tekintve azonban, hogy a ma még a kultúra kezdetleges fokánál fogva meg hatalmi tényezőként keveset szereplő belső ázsiai államok részint területük óriási kiterjedése, részint kiaknázatlan természeli kincseik mérhetetlen mennyisége folytan eíöbb'UtóbS földtekénk politikai alakulására döntő befolyással lesznek, jelenlegi még kiforratlan helyzetük is figyelemre méltatandó. Ezek közül az államok közül a belső Ázsiában fekvő Mongolország, mely jóformán esak az orosz-japán háborúval kapcsolatban keltett némi érdeklődést, feltétlenül egyike a legérdekesebb problémáknak. A mongol kérdésben érdekelt államok céljai elsősorban természetesen gazdasági természetűek. A csaknem érintetlen természeti kincsek, valamint •a hatalmas állatállomány beláthatatlan '"gazdagodás lehetőségeinek a reményét keltik. Ennek a kiaknázásnak lehetősége idézi tehát elő a nemzetközi versenyt a befolyás biztosításáért, "oli,tikai befolyásra Japánország tör a Mandzsúriában és a Belső-Mongol• országban levö erdekeivel kapcsolatosan. Kina vissza kívánja szerezni ;mongolországi fennhatóságát, melyet Szovjet-Oroszország betörése következtében elvesztett. Oroszország vi'szont egy 7000 km. hosszú bástyát 'szerzett Kínával szemben veszélyezlettett nyílt határai védelmére. [ A mai MongolbLrodalom Kínától északnyugatra fekszik 2.787.6O0 km kiterjedésben, összesen körülbelül két és félmillió lakossággal. Ez a ma is még európai fogalmak szerint óriás! kiterjedésű terület, (Nagymagyaror szág területe kereken 300.000' km.: volt', csak maradéka annak a 13. századbeli nagy mongol birodalomnak mely felölelte egész Ázsiát, Perzsiát Kaukázust, Arméniát és a bagdadi Kalifa birodalmát. Hiszen tudjuk hogy a hatalmas Batu kán 1237-ben iEurópába rontott s egymás után verte le az orosz fejedelmeket. Kijev, orosz nagyfejedelmek székvárosát elfoglalta, melynek elloglalása után félelmetes hadsersgével tudvalevőleg Magyarországra rontott és IV. Béla hadseregét a Sajó melléki csatában Ü241. április 12-én megsemmisítette a,z országot pedig leldulta. Mint a lágtgrlénelem annyi sok más a kari erejével szerzett és összetartott világ birodalom, ez is részekre szakadt és mongol birodalom törzsországa a K toából 1370-ben. elűzött mongol csá szári dinasztia hatalma alá kerülvén XVI. század óta Kina hűbéres államává sülyedt. Az révkor félelmetes /liarcias népből a kinai uralom alatt 'békés pásztornép lett. Amidőn a maj mongol kérdéssel foglalkozunk. Mongolországnak két érdekszféráját kell mcgkűfömböztetnünk: Belíö-Mongolországét, melynek jelentősége nemzetközi szempontból t^ebb mint külső Mongolországé, .minthogy előbbiből a kínaiak a monigol elemet csaknem teljesen kiszori'tották. Belsö-Mongolorszag csak egyizbeo szerepelt legújabban, amikor Ja< pánország és a cári Oroszország ezt 1907-ben egv nyugati orosz és egy keleti japán " érdekszférára osztották, i Mongolország ez a része természetesen a Kínával fenntartott szoros kapcsolat révén teljesen kinai befolyás alá került ér. jelenleg a köztársasági kormány a mandzsúriai főkormányzó ellenőrzése alá helyezte. Ezzel szemben az említett Külsö-Mongolország megtartott némi önállóságot, mely a Gobi-sivatag által előállott területi szétvalasztódás folyományaként áUott dö. Ez a szébálaszlódás a XYlI-ik s;záKulsö-Mongoioxszag szomszéd törzsek öl fenvesetve n kinai Mandzsu-dina"ia fenhatósása alá helyezkedett. V Mandzsu-dinasztiával ezen jó viszonv gészen 1911-ig tartott, amig nem « kinai helvtartó I'rga fővárosában a kinai helyőrséget tetemesen megerősítette. Erve ugyanez év júliusában a mongol fejedelmek egv titkos küldöttéget menesztettek Pétervárra, hogv a cári udvart Mongolország teljes függetenséRÍ eszméiének meRnverie. ,\z orosz kormány azonban csak arra válakozott, hogv Kina és Mongolorszán között közvetítsen. Mikor ugyanez év őszén a kínai forradalom kitört der. 1-én. államcsínnyel kikergették a kiakal VrRa fővárosból. ,\ Hutukhtu, aki az Élő-Buddha, a reinkarnációs elmélet szerint örökös földi megszemélyesítője, független uralkodóvá kiáltotta ki magái és kihirdette Mongolor>zág függetlenségét. E lépések megokoldsául kiielentetle, hogy Mongolország csak a Mandzsu-dinasztia uralkodása folvlá'n tartozott B kinni birodaldmhoi. Az elszakadást követő mongol-kinai zavarok arra késztették Oroszországot, hogv a mongolokat hathatósan támogassák. Oroszországnak t. i. szándékában volt Moneolországból egv ütközőálmnot alkotni, melv Oroszországnak gyéren lakott keleti vidékeit elválasztotta \o|na Ivina sűrűn lakott vidékeinek közvetlen szomszédságától. Orosroi szág ezen elhatározását még csak piösbitette az a félelme, hogv modernül felszerelt kinai csapatok Mongofa i ban veszélyeztethetnek a CsendesOceánhez vezető, hosszú, védtelen kijáratát. Ihicn körülmények között lőtt létre Monijolorsrág é> Orosmrszáa körött Í9Í2 non. .1-án a: uram .<ZÍ"--;"/<'v melyben Oroszország, mint vúdöhatalom. elismeri Mougolország önkormányzatút. Ezen szerződés további folyományaként Kina az 1913. évi noV. íó-éri Oroszországgal folytatott jegyzékvaMsban elismerte Mongolomág önkormányzatát saját lennhatósága alatt. Később ezen három érdekelt ország külön szerződést kötött, melyben a független Mongolország kérdése végleR rendeztetett. A világháború akadályozta meR Olaszországot mongol terveinek továbbfüzéséf. Az 1917 évi orosz tor radalom kitörésével a Mongolországgal íolvlalott kereskedelem fennakadt, a szovjet uralomra jutásával pedig a ke-' reskedelmi összeköttetés megszűnt. Ennek követkeitéBerj Kina először gazdasági befolyását igyekezte visszaszerezni, ami kifejezést is nyert a kinai bank urgai fiókjának felállításakor 1918-ban Kina ligvelmét nem kerülte el az u körülmény, hogv a mongol fejedelmek részint Oroszország, részint Kina felé orientálódnak. Ezt a körülményt icvekszik a pekingi kormány saiát hasznára fordítani politikai befolvá«aért folvtatotf küzdelmében. (Folvt. köv.) Elzász-Loíftarsnaia a Jelszabaditás" óla A retlenctes világháború kitörésének közvetlen oka voltaképDu az elzasz-lutharingiai kérdés vull. Mind-, össze 130 évig tartozott ez, a két tartomány a francia királysághoz és nem 1000-ig, mint Magyarország elcsatolt részei, de azért 1871 -tol kezdve Franciaországnak és a francia népnek valóságos kényszercszméje volt, hogy ezt a vidéket a németektől visszaszerezzék. Elzász felszabadítása volt a francia iskolák mindennapi imádsága és ezzel a jelszóval ment annyi százezernyi francia katona a halálba. 1918 végén végre sikerült a felszabadítás és megkezdték a franciák Berendezkedésüket a két visszaszerzett tartományban. Az itteni lakosság a német uralomért soha sem igen lelkesedett, mert bár inkább német volt, mint francia, de a németséget az egész világon ellenszenves porosz alakban volt kénytelen élvezni. A 45 éves szervezést délnémetek végezték volna ezen a területen, sokkal nagyobb ellenszenvre és ellenállásra talált volna a francia uralom. De igy is az egyesülés nagyhangú ünneplése után nagyon hamar azt vették észre az elzásziak, hogy a boldog anyaország uralma sokkal terhesebb, mint amilyen volt a leigázott porosz iga. Ami Párisból jött, mind nagy ellentétben volt a külön elzászi néplélckkel, szokásokkal, sőt a nyelvvel is. Ugyanaz az eset áll be, mint Magyarország elrablott darabjai. Nemcsak a német, hanem a francia lakosság is ráeszmélt, hogy öt semmi közösség nem fűzi az uj hóditókhoz s minthogy a megszálló katonai és polgári hatóságok részéről egyre több rosszakaratot és brutalitást tapasztalt s ottan mindez ellen hiába tiltakozott, mert saját lapjait agyon cenzúrázták, a francia sajtó pedig agyon hallgatta ar, elégedetlenséget, most emlékirattal fordulnak az elzásziak a világ elé, hogy a felszabadítás óta szenvedett sérelmeiket közszemlére vigyék. Az emlékirat első pontja az iskolaügy miatt tesz panaszt. A francia hó, Ui0k bj^^tták az iskolákat és csaiy azoknak működését engedték meg, melyeket franciaországi személyzettel láthattak el. Minden benszülött elzászi tanitó, akármennyire francia illetőségű, születésű is volt, gyanús volt szemükben és ezért nyugdíjazták, vagy szélnek eresztették. A nép nyakúra pedig olyan oktató személyzetet tettek, mely a francia sajtó selejtes elemeiből verödöft össze, olyanokból, akik otthon nem tudtak elhelyezkedni. Ezek azlán a kalandorok erőszakoskodásával és n félmüveit emberek tudatlanságával és makacsságával gyúrták át az iskolákat, nem törődve az elzászi nép külön kultúrájával, nemi különbségeivel és nem francia hagyományaival. A német szót kitiltották a tiszta német területeken is az iskolákból. A második pont a vallási kérdéssel foglalkozik. A francia kormány Elzászra is kiterjesztette egyházellenes törvényeit, holott az ottani lakosság mélyen vallásos és papjai anyagi helyzetéről bőkezűen gondoskodott. Most a papok egyszerre az elötl a veszedelem előtt állanak, hogy egy szép napon elvesztik jövedelmi forrásaikat, az egyházi és alapítványi birtokaikat. Ez a rendelkezés nincs még végrehajtva, de hihetetlen izgalmat okoz igy is a két tartományban. Harmadik panaszpont az általános gazdasági helyzet. Az elzászi gazdasági élet teljesen Németország felé orientálódott s most az elcsatolás folytán súlyos válságba került. A franciaországi ipar hivatalos támogatással máris fojtogatja a helyi ipart s piacot kereső útjában kíméletlenül pusztít. A lakosság elkeseredetten látja, hogy a felszabadítás gazdasági szolgaságot hozott számára. A munkásságnak is megvan a maga külön panasza. A francia •munkásvédelmi intézmények sokkal fejletlenebbek, mint a németországiak, most pedig a hódítók ezeket is sorra visszafejlesztik. A memorandum végén megállapítja, hogy Elzász-Lotharingia minden népe teljesen elkeseredett a francia uralom ellen és ezért az autonómiát köveieJL. _ Az u| angol miniszí erelnöK A mull és október 23-án lelt e--ak miniszterelnök Bonar Law és beteg, sége máris arra kényszeríti, hogy lemondjon és visszavonuljon a politikai élettől. I tódja gyanánt t-bb pnlitj. kiist emlegettek, Icgnkább. Curion márkit, azonkívül a ilev oushirei herceget, Balfour és Derby lordokat, mindmegannyi vezető egyéniséget az' angol konzervatív pártnak és ineglepetés erejével halott, hogy ezek közül egyik sem, hanem a "pártbaa csak rövid ideje vezetőszerepet vivő Stanley Báldwin lett megbízva kormányalakilással. Anglia uj miniszterelnöke ' 1867 augusztus 3-án született, egyetemi ta. Dolmányait Cambridgeben végezte. I Ir;bb ilvj :tr;l ;r.;k;rll acélgyáréi vezette, majd egy nagy vasuli részvénylarsaság igazgatója lett. A politikai életben csak későn kezd szerepelni, mint Bonar Law bizalmas embere és midőn ez. a konzrrvafiv párt leadere lett, titkára. Mikor 1914 augusztusában a. konzervatív párt kimondta a liberálisokkal való koalíciót és Bonar Law fett az Asquíthkormány pénzügyminisztere, Báldwin pénzügyi államtitkár lett. Lloyd George alatt 1920-ban Bonar Law főpecsétőr lesz, utódjaként sfr Róbert Horné kerül a pénzügyminisztérium élére, Baldvvin pedig a kereskedelmi hivatal Board Of Trade elnöke lett. Bonar Law kormáhiyában Baldwin már pénzügyminisater és mint a korzervativ párl jobb, szárnyának egyik vezetötagja már igen jelentős szerepet visz. Megbízatása mégis váratlan, mert aránylag rövid politikai pálya után kerül a miniszterelnöki székbe. A napilapok néhány napja közölték Baldwinak egy Magyarország érdekében mondott nyilatkozatát, melyben hazánkról feltűnően szimpatikusán szólt, igy a mi szempontunkból csak örvendetes az ö kinevezése. Az angol belpolitikai szempontjából nagyjelentőségű, vájjon sikerül-e Baldwinnak a Bonar Law kormányalakításakor dissidált konzervatív vezérekkel (Chamberlaincsoport) kapcsolatot teremteni? Hogy ez a csoport hajlandó Baldwint támogatni, arra enged következtetni az a hir. hogy a pénzügyminisztérium élére az e csoporthoz tartozó sir Róbert Horné került. A többi miniszterek valószínűleg megtartják tárcáikat, a kabinetben semmiféle nagyobb változás nem lesz. OOOs>X><><><>OCK><><><><><^^ A Népszövetség szervezete A Népszövetség megalakulása óta már három esztendő telt el és bármiyen eltérő vélemények legyenek is eddigi működéséről, mégis vitathatatlan hogy a nemzetközi életnek ezen rövid idő alatt igen fontos szervévé vált. A Népszövetség mu 52 állam szövetsége. A tagállamok tudvalevőleg kimondották, hegy vitás kérdéseiket békés módon intézzék el és egyéb általános jelentőségű kérdésekben is (pl. közlekedés, egészségügy, pénzügy, közgazdaság, ópiumkereskedelem, stb.). sgyöntetu megállapodásokat igyekeznek létesíteni. A Népszövetség alkotmányára és szervezetére vonatkozó rendelkezéseket tudvalevőleg az u. n. Egyességokmány (Pacte, Ui; angolul CovenantJ tartalmazza, amely Versaillesban 1919 június hó 28-án lett aláírva és az összes békeszerződések alkotórészét képezi. A Nemzetek Szövetségének bárom főszerre van, a Közgyűlés (Assemblée), a Tanács (Gondéi)) és a mellettük működő állandó titkárság (Secrétariat). Ezen föszervek mellett műkődnek még az állandó Nemzetközi Biróság és a Nemzetközi Munkahivatal. A közgyűlés tudvalevőleg az összes tagállamok képviselőiből áll, amelyek mindegyike legfeljebb három delegátust küldhet és csak egy szavazattal, rendelkezik. A Közgyűlés évenkint szeptemberben Genfben szokott összeLÜÍnj. & közgyűlés dönt (kétharmad.