Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)
1923 / 20. szám - Az olasz szocialista-párt válsága - Az oláh sajtó a genfi tárgyalásokról
MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 május 20. rövid lausamiei bommüniltót köaöhek. melv keresztülment küiügymahiszfcériuimunk iminden szarvén s amelyben azt aa örvendetes közlést teszik, hogy Manvarorszáanak az eraélví magyar blkltokok, kisajátítása eltfen beadott tiltakozását a Népszövetfeéc visszaiitasitotfa. söt még azt is eKhaáritotta. hotrv az ilven anyagban üJelékes volna. Egyes lapok mén azt is precízen meijállapitollák ucvanrsak' a Népszövetségtől jött hirböl. hogy még a; hágai nemzetközi törvényszék sem íllleiték'es az Sltverí kérdés tágvalia. sáia. természetesen az eidész vJfóa örömmel fogadta ezt a sikert, különösen azért, mert az igazság is egészen Olálhorszác részén volt. Egyes magyar ilápok azonban a Schweizerische Depeschen-Agentur híradását közölték s ez. megzavarja örömünket, mert azt állit ia. hogy nem evö/ött Oláhors?ág ügtve cs Magyarország tiltakozását nem is utasították vissza. Alább szószerint iözőlíjük az eml&teH sajtóügynökség 'ielientését é* felhivjuk' rá a kormánv nVlvelimU azzal a kéréssel, hosv vilái'aitsa meg a kérdési a bel- és különö'sen a küllföldi közvélemény elört. bemutatván az ifctazab: nyöz»H-e Oláhország üuve a Népsz&vetséa e'ött vacv nem'' A kérdés elég fontos ahhoz, hoov ne lehessen átsiklani rajta. Május í-án a Dimineata kemény és surjyos túmadást intéz a kormánv ellen. Ismerteti aj egész kérdést. ho, r> a kormány április 28-án miiven nyilatkozatot adoft ka. mit közölt a SdhíwMzerische Depeschen-Agentur s bosv erre illetékes helyen azt felelték, hosv a sváici ügynökség éidekellséei viszonyban van 3 maevar kormánnyal;, eíért nem mepbizhatók a híradásai. Most megérkezett azonban a francia. küKitvrninisztéiium szócsövének. a Tetupsnek legutóbbi száma és ez ugyanúgy ismerteti a gyűlés lcfolvúsái. mint a svájci kőnyomatos. Nyilatkozzék a kormány most már. hoev mi R7. igaz. vaw tatán a francia lapra is rá akarja fosni. hogy érdefcelltségi viszonyban \aoi a magyar kormánnyal? A Patria május 8-i száma tér még eevszer vissza erre a kérdésre alábbi ikoxlemeavyével: — A londoni oláh követség sürCönvzi nekünk az alábbiakat: — Azok a maevar ínformációk, melyekről a Patria április 28-i számában beszámolt, mint ahogy nacvon joonsan ayantíWiató volt. tendenciózasak. Massvarorszás: Genfben a Népszövetség Tanácsától kérte a ma. jvar optánsok vetéseinek me»i!télését. aranyban való fizetést és az okozott Károk kamatait is. A tanács április 20-i és 23-i ülése nemcsak hocv nem fogadta el Magyarország ezen kérését lianem Oláíhország (képviselőiének. Titulescunak védőbeszéde alapján visszauitassitoltta art az ajánlatot is. hogy a kérdést bizzák a hágai nemzetközi bíróságra és visszautasította az* a magyar javaslót is. hogy mte a tanács a magyar aptánsok birtok kisajititósána'k kérdését meaoldja. Oíá'horszaiJ füűS'essze fel a kisajátításokat, (ilyenformán Olafliország minden érdekét lényegileg megvédték és az egész kérdés most már a jó szoiuszédsáe üevére redukálódott. A tanács elhalasztotta az egész kérdés tárgyalását, hojrv előbb meznézze, hoev ílyan természetü-e az. hogy a békét zavarja, de nem azért halasztotta el, hogy az Olahorszásban vénrrott kísajátitásek revíziójáról döntsön, mint ahosv kérte Magyarország. — Az oláh kormJány nem tartotta ülőnek, hocy 5 maga világosítsa fe! az oláth közönséget. Megtette ezt londoni követségünk, melynek ezúton is. kösiznetet mondáink. Pótlólag hozzá lehet fűzni a kérUéshez. a Nagiruórad május 17-i számának azt a brassói jelentését hogy Cousrtantinescu földmivelésúgyil miniszter Brassóban • tartózkodván, fogadta a sajtó munkatársait, akik a többi kört art kérdezték a miniszter, tói. ho«v mi lesz az rdeise-n áMamoo'aárok ^ngatJanaival? T. énvleg kis; iiátitíéik? Azok a magvarok például. akik nem romániai honosok, ténvleg nem alkothatnak kivétel* az ingatlanok kisajlá'tifásánál? — Természetesen ruera. — mondotta a miniszter. Hiszen mi ezt a tőrvénvt nem az idegeneknek, hanem Románia flöldnétyk'üli polgárainak' dsináltuk. És ez az intézkedés nem azért történt, mert magyarokról van szó. hanem egyaránt vonatkoztatjuk az összes Romániába élő vagy 'Romániában birtokkal rendellcező idegenekre, tekintet nélkül azok államipo'lűlársá«ána. Tehát nem kell ebben az intézkedésben semmi magyarellenes tendenciát látni. (!?) Finnország ünnepli a németeket Natrv lelkesedéssel ünnepelte Finnország felszabadulásának ötéves évfordulóját ápn'lis 3-án. Ar ünnepély messze kinőtt a belpolitikai keretekből és Európára szóló érdelf síe^e volt az a me'eg fogadtatás, mellyel a finn nóp a nemet vendégeket fogadta. Megérkezett von der Goltz tábornok, déli Finnország egykori felszabaditója. Meurer tengernagy, kinek flottája szállította át a felszabadító nemet csapatokat és tisztította meg a déli partot a bolsevikoktól, cs Brück báró, Németország volt első fiún köveié. Haügöben szálltak partra a német vendégek és olyan IclkesüM fogadtatásra találtak, mely nagVTirán\a politikai tüntetésként fogható fel a német mép mellett. Másnap érkezett Helsingforsba vonaton a német küldöttség és a pályaudvaron hadifelszerelésü díszszázad, a város képviselete és különböző egyesületek küldöttsége várta, de megjelent fogadásukra Svinhufvud is. a finn köztársaság volt e-nöke. Az állami hatóságok az idegen követségekre való tekintettel termeszetesen nem vehettek részt, de a finn főváros mondhatni egész lakossága künn tolongott és ünnepelte az egykori felszabadítókat. Este a szabadságharcosok egyesülete kezdte meg az ünnepélyek sorozatát. Disz-szónok Theslev volt hadügyminiszter volt. aki elragadó hévvel mutatott rá 1918 decemberének arra a szomorú napjára, meH'ben a németek elhagyták Finnországot, Tudia az egész vifág, mit szenvedett azö'. a Németország, de szenvedése séhol sem talált olyan élénk visszhangra, mint a hálás finn nép szwében. A háború története mé® nincs lezárva, de azt magának az antantnak is el kell ismernie, hoKv az az epizód, melyben Németország a finn népet 'felszabadította a bolsevikok igája alól és a keleti vörös huíám továhbáradásának gátat vetett, áldásos volt az egész emberiségre. Tiz nap alatt Helsingfors, három hét alatt déli Finnország felszabadult s ez mind a német segítségnek köszönhető. A viharos tapssal fogadott beszéd után az egész közönség felállt és elénekelte a németek himnuszát, majd felgördült a színpad függönye és megje'ent egy élőkép: német és finn katonák összeölelkezve. Von der Goltz felelt a németek nevében az üdvözlésre, Biz. k Finnország iobb jövőjében, melyet ez a kultúrnép ugy kiérdemelt és bizik a sorsban, hogy a némeit nép m*r? ^óhVtat&safnak is vége lesz. KÖZGAZDASÁG A délszláv pénzügyi politika és a Nemzeti Bank lik javán, hanem annak > kis befőlyásos belgrádi körnek, mely az M*M délszláv államot kifosztandó mánvnak tekinti, hogy belőle gazdagodjék meg., A délszláv Nemzeti Bank évi közgyűlése és a belgrádi Pnlitilában, valamint a zágrábi Hrvatban e közgyűlés nyomán támadt hírlapi vitn néhány uj vonással gazdagította azt a képet, melyet a minap folyóiratunkban a Nemzeti Bankról adtunk. (M. K. 1923. 7. sz. ) A német származású Vajfert kormányzó elnöklete alatt megtartott közgyűlés elég viharos volt. Maikovics Vladimír, a belgrádi hoozna Banka igazgatója kifogásolta, hogy a bank nem támogatja elég kölcsönnel az exportot, ami egyebek közt veszcdelmezteti a knkonca-kivitelt. Sztunárevics Nikola, a belgrádi Meszarszka Banka igazgatója helytelenítette, hogy a Nemzeti Bank a vidéki bankoknak és szövetkezeteknek nem jár kezére abban, hogy ezek a kisebb ipari és más vállalatokat megfelelő forgótőkével elláthassák. Szemrehányásokat tesz. hogy a bank Zágrábban é« Laibachban oly fokú pénzszűkét csinált, mely létében ingatott meg egy csomó vállalatot. Két vidéki részvényes viszont rámutatott, hogy a Nemzeti Bank egyes favorizált kisbankoknak lehetővé tette, hogy uzsora-kölcsönökkel egy év alatt megkeressék alaptökéjüket. Vajfert azz; il védekezett, hogy nem lehet a bankokat ellenőrizni. Ezt az előbb még oly elleméki Markovics Vladimir lelkesen helyeselte és a részvényesek többsége a jelentést tudomásul vette. A Politika fejtegetéseiből beigazolódik, hogy a Nemzeti Bank valóban részt vett a Kumanudi—Plavsics-féle dinárjavitó kalandban és e célra ó költött el a tizenöt millió dollár kölcsönből több mint tizenkét milliót és ó költötte el az Osztrák-Magvar Banktól kapott huszonnégy és tél millió aranykoronát is. Ellenben ugyanakkor nem volt pénze az ipar támogatására, ami igen nagy bajba sodorta a dinárkrizis által amúgy is megviselt fiatal délszláv ipart. A Hrvat a Nemzeti Banknál lévő államadósságok ügyét tette szóvá. A Nemzeti Bankról szóló törvény sze rint az államnak egy milliárd dinár hitelre v^n igénye. Egyéb rendkívüli ipán alaptőke és pénztári bon céljaira felvehető kölcsönök e hitel ösz szegét három milliárdra emelik. Ebből az állam tényleg 2962 millió dinárt vitt igénybe., amiből azonban leszámítandó 420 millió, amennyi követelése van az államnak o bankon. A két és fél milliárdnyi állami tartozás fedezetére állami uradalmak vannak zálogba téve. A forgalomban lévő bankjegyek mennyiségéhez viszonyítva, az államadósság nem rug többre 48% nál. Franciaországban az nrány 70%-nyi s ott még sincsenek állami uradalmak zálogba adva és a francia frank hasonlíthatatlanul jobban áll a dinárnál. A Nemzeti Bank vezetésében a belgrádi közélet vezéralakjai igen nevezetes szerepet játszanak. Egyre gyaki abban merül fel a vád, hogy' ezek a politikusok az állam pénzügyeit akként irányítják, hogy az állam egyre függőbb viszonyba kerül a Nemzeti Banktól és végelemzésben ez a függő viszony nem a Nemzeti Banknak vázsák. maga H Adójővedelmek Amerikában Az Bmerikai pénzügyminiszter hivatalos jelentése szerint az országban eddig 400 millió dollár folyt be jővedclmi adó fejében. A miniszter egyben kimutatja, hogy Amerikában jóval kisebb a jövedelmi adó. mint Angliában, Franciaországban, Németországban és Canadában. E szerint 1922-brn a fentnevezett országokban, két gyermekes nős emberek következőképpen adóztak 5—100. 000 dollár közötti jövedelem utánMniita lift. tm> >... i„. i in* iwrtii Ö. Oind 350. 78 98. 00 262. 00 íaa. M 38. 00 t0. «0. 1128. 82 Í16. 00 701. 00 418 00 4M. 00 £•25-«2S8'S! 2816 00 ^ *íW>9*v*-9 100. 000, 4MoO 45 26416 00 30400 41 31079. 00 3007<5. 0D Az adóbevallásokkal kapcsolfíában a „NéjMcava" rámutat, hogy Amerikában csakúgy, mint másutt, gyenge lábon áll az adó-murái és hogy nem tul- ' ságosan lelkiismeretesek az emberek a bevallásnál. Megállapítja azonban, hogy az amerikai rendszer jobb. igazságosabb és egyszerűbb bármely más állam adó-rendszerénél. Az adózó polgár a legmesszebbmenőén ellenőrizheti a maga adójút, és magg számítja ki. mig a világ minden más országában egyszerűen kivetik rá az adót, sokszor igazságtalanul, sőt néha törvénytelenül. Propagandaképpen a Harding-rezsim mellett a „Congretsionul fíecora" -ban Fes, chiói szenátor kimerítő jelentést tesz közzé annak kél esztendei működéséről és kiemeli mindamaz érdemeket, melyeket Harding és kormánya a rekonstrukció terén szereztek, összehasonlítja az 1923 március 4-ét az 1921 március 4-ével, és arra a konklúzióra jut, hogy az akkori pangás helyett most az összes ipartelepeken folyik a munka, megszűnt a munkanélküliség és uj üzletágak fejlődtek. Harding különös érdemének tudja be, hogy megtalálta a viszonyok megoldásához az utat, és hogy egész működését az ország hasznára fordította. Harding egyébként javaslatokat készül a kongresszus legközelebbi ülésszaka elé terjeszteni, amelyek szerint a gazdasági válságok törvényes intézkedésekkel lesznek megakadáh ozandók. E célból újjászerveznék a különböző kormányszervek statisztikai szolgálatát és szabályoznák a magánvállalkozást és termelést olymódon, hogv a7 3 rendes üzleti menetet ne gátolhassa. Fellendülés idején pedig a közmüvek termelését ellenőriznék. — Az UrlkájírZsllrtHgyi Magyar Kőszénbánya Részvénytársaság máju<15-én tartott közgyűlése elhatározik, hogy részvényeinek 32. számú szelvénye folyó hó 18-átől kezdve darabonként 500 K-val kerüljön beváltásra. — A Wiener Banbverelo e hónap 15-én tartotta Bécsben rendes közgyűlését, mely elhatátozta, hogy osztalék fejében részvényenkint 3000 o. korona fizettessék. Az intézet kimntatott saját tőkéi ezidősjerinl több mint 56 milliárdra rúgnak. Végül elhatároztatott az alaptőkének 1S milliárd koronára való felemelése. — Az Angol-Magyar Banknak, Károlyi Imre gróf elnöklésével tartott közgyűlése elhatározta, hogy az intézet a kimutatott 132, 359. 375 K tiszta nveresegből az 1922. évi osztalékszelvényt részvényenként 120 K-val váltja be május 17-töl kezdve. A közgyűlés Haupt-Stummer Ágost bárót, budahegyi Pauer Leót és IViffmann-Ernö drt az igazgatóság, Bartos Fülöpöt és Pongrdcz Vince bárót pedig a felügyelő bizottság uj tagjaivá választotta meg. Laptulajdonos: Budapest, 1923, Nyomatott a Budapesti HirlaD n"yomdáiébaa CR6kk_ Szilárd-iua* 4. 1. Felelő* uyomdayez^ Nede«ky um Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat.