Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 20. szám - Az olasz szocialista-párt válsága - Az oláh sajtó a genfi tárgyalásokról

Vasárnap, 1923 május 20. MAGYAR KÜLPOLITIKA dése Katonai, gazdasági és politikai, "vagyis három csoportra oszlott. A katonai működés abban állott, hogv a harctéren és az otthon lévő Katonák között minél nagvobb eRvenetlenséget szítottak', fezt a szokolok yjft swzték... Zöld káderek".. ^lábadozók". ,, üdülő szabadság'' stb. mindiiipRflrrvnyi mód volt az ecvsóg gyöngítésére, Ehhez járult az állandó szökés és minden felett a mindenre kiterjedő kémkedés. A haderők csoportosítása, szállítás, az offenzívak előkészítése nem történhetett anélkül, hoRv arról a na/fia nem értesült volna. A csapatszállitásokra vonatkozó bizalmas rendeletek mind birtokukba kerültek, s ÍRJ' minden támadással szemben idejében ellentámadást lehetett előkészíteni. Az ugvnevezett.. Hindenburg-támadáiok különös figyelemben részesültek: minden tervezett Ráztámadast előre, idejében elárultak. Ami a RazdasaRi működést illeti, ez fölei a katonaság és a polgárság ellátására vonatkozott. Szabotázs mindenfelé. Sztrájkok rendezése, gépek összetörése, szállítóeszközök tnegbéniIáit volt a jelszó. Elégedetlenséget kellett szítani a rossz és ki nem eléRitő élelmezés miatt: a rckvirálást pedig szabotálni kell. Cél volt URV a hadsereg, inint a ' polgárság elégedetlensége és állandó izRalombantai tásn. A Rabona- és marhaállomány be nem szolgáltatása körül kifejtett fevékenvséR 1918-ban ntRv sikert ért el. A katonai és RazdasaRi téren elért eredményt politikai propagandával ktii-. it kiegészíteni. Minden katonai elegületlenség. vatfv gazdasági pangás az ellenfél javára billenti a mérleget, s ha ehhez méR politikai egyenetlenség is járul, alapjában dönti meg az államot. A wilsoni elvek elleni állásfoglalás nem volt e#véb „kétszínű játéknál'". A külfölden iflaz. pillanatnyilag rosszul hatott, de véReredményében meRhozta az óhajtott eredménvt. A wilsoni elvek cllentmondtak a HabsburRok politikájának, de c?ak ellenvetésük esetén lehetett reménység a cseh nemzeti párt megalakulására. A párt elnöka Mwtus. titkára Veverka i. mostani bukaresti követ) lett. Az osztrák politikai programm alapján alapított párt cseh nemzeti politikát folytatott, az osztrák pTORTamm pedig papíron maradt. A párt meRalnpitása után a ina (listák leveRŐhöz jutva, szabadon kezdtek mozoRni és lapot indítottak. A szabadság és teljes függetlenség napiii közeledőben voll, inert 1918ban Ausztria elnyomóit nemzetiségiéi már nviltan léptek lel Prágábap: s Jugoszlávia. Horvátország. Lengyelország már a prágai manifesztum alapjára helyezkedett. Minden- elő volt készítve. Ausztriának buknia kellett. Az 1918. év tavaszán Ausztria által kindoti rendeletet mindenki gunvos mosollyal fogadta, a cenzúrázott újságot hozó iiu azt kiabálta: „Csak az ÍR»z. ami fehéren van hagyva;, a f^ete rész csupa hazugság!" A ma fia- működéit- tetőponttá! érte el ugy. hogv most már a loyálbok. is a titkos szövetkezet karjaiba vetettek magukat. A maliinak minden hivatalban volt bizalmasa, kezdve a császári udvartól a/ utolsó esendőről sig. Minisztérium, vezérkar. töh»diszállás. stb. működéséről a mafln tudomással bírt. Még Károly és Vilmos magán lelefönbeszclg-téseit is kihallgatták. I'v előkészület után köszöntött b" 1918 októbrr '28. a. amikor a. nemzeti tanács ' Rasin ke zde nv'-nvezésére megalakult. OC<>dO«C>OOC>^<><><&<x><. *0©öO<><><>0 minden ho l-töl és I5~től kez\áodóleo bármikor lehet előtizeiaA Szociális mozgalmak Az olasz szocialista-párt válsága Részletesen beszámoltunk annakidején az elmúlt év októberében meRtartott olasz szociálista kongresszus eseményeiről és az ott megtörtént pártszakadás nvomán előállott következményekről. A konRresszuson tudvalevöleR Serrati maximalistáinak és Lazzari kommunistáinak összesen 32. 106 szavazatával szemben Turati hivel 59. 319 szavazattal alólmaradtak és a reformisták vezérét a pártból kizárták. A pártszakadás éppen a legnehezebb idők bekövetkezésének küszöbén történt, akkor, amidőn a diadalmasan támadó fasc'ista-niozsatom csvre fj: «rapodó erővel lépőit fele az olasz politika terén és nem csinált titkot abból hogy kormanvraiutása esetén a nemzetközi szociálista iránvzat hivei keserű napokra ébrednek. Serrati azonban érthetetlen elvokultiáRRal Ítélte meg ar. eseményeket és síinte kierőszakolta a szakadást és evvel az olasz nemzetközi szocializmusnak sírásói szerepét vállalta magára. Mert az. ami a -pártszakadás óta történt, az olasz szociálista párt számára állandó temetést jelent, naprólnapra ujabb vereséget, veszteséget és csalódások morzsolják az elvált pártcsoforlokat még jobban össze és ha csak valami különös csoda nem történik, az egykor olyan hatalmas olasz nemzetközi szociálista mozRalomnak már csak az árnyéka marad meg,. Az igazi válság ideje nkkor következett be. amidőn Serrati Moszkvából február elején visseatért. Az olasz rendőrség, ugy látszik, máivárta hazajövetelét, mert pár nappal megérkezése után letartóztatták Moszkvában kiküldetésben volt barátaival együtt. Serrati letartóztatásával egy. idejüleg fogságba került ti maximalista és kommunista irányzat több vezetője, Pictro Neunivel, az Avanti főszerkesztőjével eeyűtt. Serratinak letartóztatása előtt még volt annyi ideje, hogy felelősségre vonta Pictro Neunit amiatt, hogy az Avanti vezetéseben nem követte a neki adott ulasitásokat. vagyis nem állította l>e lapját teljesen Moszkva uszálvhordozójává. De arra már nem volt érkezése, hogy Neuninrk a főszerkesztői állásból való eltávolítása iránt intézkedjék, ami egyelőre feleslegessé is vált, hiszen Neuni is Serrali sorsára jutott. Az elfogottak nagyrészc rövidesen szabadlábra került, csak Neuni fogsága tartott hosszasabban és Serraité. aki még ma is elzárást szenved. Serrati ellen azt a vádat emeli az oln^z kormány, hogy résztvett J kommunista Internacionálé kiáltványának kibocájtásában, amely kiáltvány az' ola>, z munkásságot felhívta, hogy szálljon szembe a fase. izmussal és csatlakozzék Moszkvához a közös forradalmi harc megvívására. Serrali ellen a bíínvúdi eljárás lia/. aámlás és oszlálygyiilölclre való izgutás miatt índull niug. tehát ha az els'-bin bűnösnek találja a bíróság, életfogytig terjedhető fegyházra számithat, mig ha az utóbbi vádat litná helytállónak, pár évi börtön juthat számára. A Turati-csorJorl és a maximalista irányzat mérsékelt frakciója is, Irhái Serrati politikájának ellenesei. igen szép tanajelét adták a szocialista-szolidaritásnak Serrati esetében. A TttTati-esoport lapja, a Qiustina, tiJlakozik ama beállítás ellen, niintlni Seíraíl szándéka Olaszország fovradal mositása lenne és az elfogatásokat jog. talán, önkénves cselekedeteknek nyilvánítja. A maximalista irányzat mérsékeltebb csoportja tudvalevően „Szocialista védelmi bizottság" név alatt szervet létesített, amelynek az n célja, hogv a szétforgácsol! szocialista erők összefogását megkísérelje és a további bomlavtá»t megakadályozza és eaért, M tfbbol a zavaros hclyzötböl kiyezelö utat keresendő, mindenképpen nrra törekedett, hogy a maximalista párt kongresszusát összehivassa. Moszkva engedelmes hivei pedig éppen az ellenkező véleményen voltak, mert számukra a zavaros helyzet kedvező alkalmat teremtett céljaik további érlelésére és mindenáron megakadályozni igyekeztek a kongresszus létrejövetelét, amire nézve Moszkváról határozott utasítást is kaptak. Ez az utasítás kiterjedt az Avantinak haladéktalanul való birtokbavételére is. Végre is a maximalisták mérsékeltÓéi maradtak felül és a kongresszust a partvezetöség április nyolcadikára Milanóba hívta egybe. A kongresszus rendeltetése az volt, hogy a kommunista Internacionálé által a szocialista párt részére küldött ultimátumszerű tizennégy pont kérdésében a párt véleményt nyilvánítson. E tizennégy pont tartalmát már fgy ízben ismertettük olvasóink előtt s csak röviden annyit ismételünk belőle, hogy azok az olasz szocialistapárt eddigi nevének és önállóságának feladására, valamint a kommunistapárttal való egyesülésére, továbbá Vellának és Sacerdolenak a pártból való kizárására tartalmaztak határozol! utasításokat, úgyszintén arra is. hogy az Avanti szerkesztőségében Serrati mellett még egy kommunistának is helyet kell foglalnia. A kongresszus az Avanti helyiségében ült össze, Sacerdote, Lazzari és Zanetta elnöklete mellett. Testvéri üdvözletét küldötte a kongressz. us Serratinak és ama szocialistáknak, akik a börtönben ülnek. Háromféle javaslatot terjesztettek elő a moszkvai tizennégy pont ügyében. Az olsö a „Szocialista védelmi bÍ7ottxág, ''-é volt, amely a moszkvai ultimátumot elfogadhatatlannak nyilvánította. Hangsúlyozta a bizottság, hogy a Partito Soeialista Itnliano régi nevéhez, tradíciójához, zászlójához továbbra is hü marad és az osztályharcot a forradalmi szocializmus tanítása szerint kívánja inegliarcohii. Megállapítja a bizottság még azt is, hogy a páit ugy elvben, mint gyakorlatban a harmadik Internacionálé alapján akar utján haladni és támogatja ennek a kapitalista támadás elleni, valamint a nemzetközi proletariátus és forradalmi erők összefogása érdekében indfldi minden akcióját, azonban az a véleménye, hogy amikor a harmadik Internacionálé a tizennégy pontját (elállítja, az olasz szocialista párttól olyan áldozatot kiván, ameiv ezt semmiképpen sem hozhatja meg. A másik javaslatot az unionista bizottság mutatta be. amely, tizen nécv noont elfogadását és a kommunista Pattal való egyesülést követelte ét aiánlotta. mondja ki a kongresszus a harmadik Internationa tóhoz való feltétel nélküli Gsntlakorást. A hármadSb javaslatot Lazzari osoportia ké. szitette és az ellentéteik áthidalását kísérelte meo, Lazzari aki törhetlea hvve a harmadik' Intemationalenak. azt kívánta, küldjön ki a kortfresszuj paritásos biziortságot, ameK- szocia-1 listákból és kommunistákból állana » ennek lenne feladata a tizennégy oont ügyében az ellentétek küegvenütése. Azt mindenesetre megállapítja Lazzari javaslata, hogy a pártnak csupán azok maradhatnak tagjai, ^ik meggyőződéssel kívántat szolgálni g harmadik Iviteroationale PfKtiUiját. Hhjom napon át folvl a kemény, szenvedélyes vita a javaslatok körül amikor az unionista bizottság a saiát javaslatát visszavonta tisztán taktikai okokból és Lazzari álláspontjához csatlakozott, azonban igv sem tudta megmenteni a eyőzelmet. » kongreszszois a szocialista siedehni bieottsáf javaslatát fogadta el 5361 szavazattal. 3638 szavazt ellenében. Ez a szavazás megpecsételte a ma. xirnafota nürt szakadását és igv az e«vkori seofflfllista párt ma négv csoportban milköxíik: az egyik Turati pártia. a Partito Sc-ciafista Uniatiro. amely a regi kollahoradoTásrákból é*' a Baratano áftal vwetett eRvkori eerrtpumistákhól áll. Ez a Párt som rendelkezik egykori ereiével meri tarjai közül egyes kolruboracionisták !ehetőnei tartván a Mussolinival való egyíilttmüködiést Is. cíathkoztak a faserzmushoz. A másik csoport a Szocialista védelmi bizottság által vezetett mérsékelt maximalista. a harmadik az Unionista bi«ottsá» és Lazaari által irányított bnlc-MaK m-aximalista-kommiinSsta töredék, a nogjedik a kommunista párt. A harc most CŰÓSZ vonalon áU és annől. nehezebb, mert nem csupán egymás ellen folyik, tle clsö sorbánMussolini erősen szorító vasmarka az. amely ellen védelreiniök kell s érvelőre a siker minden reménye nélkül. Az oláh sajtó a genfi tárgyalásokról 'A magyar áUampol&ivságért optáltnJJ biiito-kának ikS'saj-. ítitllísa üdvében folyó' genfi tárgyalásokat az- oláh sajtó teljesen flgvelmen kívül hagyta. Az erdclvi nemzeti mai; var lapok kö/oliék róla csak a M. T, I. híradásait. W'írre április 'J8-án a bukaresti Presóbau megjelent a következő hivatalos kommüniké: Az oláh kormányt hivatalosan érlcsiteüék. hogy a Népszövetség visszautasította a magyaroknak azt n kérését, hoev a magyar birtokosok erdóVi hírteftaíijkS lJsaiátitását véressé reM'Z'Ó alá A Népszövetség a Titulescii londpni oláh követ által ad<^tt felviUiRosúl'ás következtében akként twtározoft. hotv 8 kisajáritások ügyét -. lem!?het a hágai nemzetközi birósá? elé ulnlni. Ily módon a magyar pan. isz \, '?: J'ivsen visszautasittatolt. Ápiüii 28-án a kol'ozsvári Patria számol be egy rövid hírben arról, hoev c tárgyban közvetlen megbeszélés inc'i'lf Genfben Títuleseu és ííajzigó között. Va'ószJntüejí az előző este mcgiclcnt Lllcn/éikbő! vette ezt a hirt. l'gyanahban a számban vezércikket is szentel a kérdésneJf. melynek sondolatmenítl^ a rkSvetlkező: — A maswar kormánv as oláh aiirúrrcform tárRvúban memorandumot terjesztett a Népszövetség elé, tiltakozva a magyar állampo'gári. á. 'jéi-l optált erdélyiek birtokainak1 kisa. iáti tasa ellen. -A memorandum, támogatására naatvszému delegációt küidött lienrlíp a Ké'tpezöveeV'g elé számos ujsásiró kisíietéljen. Hogv mi történt Géniben, azt csak a magyar táviratok alapján tudjuk. Az oláh kormány nem tarlottn érdemesnek hos\ a közvéleményt felvilágosítsa erről a masvar nk<iöról. A magyar hire% ujabb ered. ményröl számohiak be. A brüsszeH japíVn kökiet e szerint megSllai>i|oi|a. hf>sh- CStíhorsBág a joe legelemibb feltét efe-it meKsértelte. I'ilulescu inlerVcncTó. iára csak a kérdés el'halasztá'sáf lehofftt elémi. El kell jsmrrnünk.. hogv a magyarok iól ki tudták b"s?nállni jól megszervezett propn-' írandrijukat. stb. ÁpriHs 29-én JAH hulcaresti napi'ap nz Albina és az Araus foclalkozik tizei a kérdéssel. Mindkctt. ö lekozii | Seliwci/erische Depeschenaf: entiir jelentését az emlck'fz. etes ülésről. Ez egészen mást mond. mini az elöz. ö napi korrnánvkommüniké. Az Alb'na közleményét jgv végzi! — A fentebbiekből, \alamint más esetekből is látjuk, hogy a kormám elkezdte me*zokni. hw kétrs, ^ot ÍTvakron hamis kommünikékkel dol«ozzék. A kedélyek mejm>'\iálatására síiükséí rorbia etrzflkt beszámolá«r: i. hos»v hogv folytak le erek a tárex-alésok és milyen határozatokat hoztak. Az Arffns a kös-etkező kommentáiral közli a svó. ici jelentést: — . Néh'ánv. napia a b\tkar*»ti láttok