Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 20. szám - A cseh kormánykoalíció bomlása - Stambulinszky harca a macedónokkal

Vasárnap. 1923 mftjus 20­fos mozzanat az angol kormánvnak J922-ik évi február 28 iki nyilatkozata volt. A háború kezdetni hivatalosan bejelentett, de a valóságban 1882 óta fennállott nngol protektorátust meg­szüntették, nz ország ffiggi-tlensé.'jcl el­ismertek es felszólították Egyiptomot, hogy szobádén ^ Hnsztott k ép\Is»löit hívja össze. A parlamentáris formá­nak egy bizonyos jeliéi egyébként mér 1913—14-ben rendszeresítettek Angiin mast csak a .S'.-fjerí-csatornát tíkarta biztosítani magának. Az egyip­törni—szudáni szerződés felbontását későbbi időre halasztotta. Sanvat basa minisztériuma volté ezután át a kor­mányzást és alkotmányozó bizottságot nevezett ki, élén Rusdi basával. 1922 őszén befejezték az. önálló állami éle­tet előkészítő munkálatokat és Egyip­tom komolyan készült önálló életre. Az első politikai párt, amely Said basa vezetése alatt állott, a nemzetiek pártja volt, majd Adli basa vezetése nlatt egy liberális párt is alakult. Minthogy Sarnat basa, akinek arab *rármazá-;a erősen -kétséges volt, nem volt hajlandó az angolok kívánságára Szudánról lemondani, kénytelen volt 1922 november 29-én a kormány ve­zetéséről lemondani. Öt követte a mi­niszterelnöki székben Tew/Ut basa, aki egy nemzeti kormányt alakított, Teívfik basa általános tiszteletnek c's becsü­lésnek örvendett, sőt kormányzása .alatt a király tekintélve is megerősö­dött. E kedvező körülményeket azon­ban Anglia nem vette tekintetbe, ion­don csökönyösen ragaszkodott ahhoz, hogy Egyiptom mondjon le Szudánról -s e kívánsággal sz»mben hiába hivat­koztak Szudán meghódításának törté­netér*. Végül az egyiptomiak art a közvetítő javaslatot tették, hogy az al­kotmányra és a királyi cimre vonat­kozó egyiptomi kívánságokat csak az angol-egyiptomi tárgyalások befejezése után töröljék véglegesen. \z ' angol kormány megtorló rendszabályokkal fenyegetődzött arra oz esetre, ha az 'egyiptomi kormány egy napon belül nem dönt az angol kormány kívánsága ártelmében. Az uj miniszterelnök az angol jegyzék átvétele után nyomban lemondott és nem mulasztotta el ez alkalommal rámutatni arra, hogy Egyiptom teljesen tehetetlen Angliával szemben, amit legjobban bizonyít az a körülmény, hogy az országnak nem volt szabad képviseltetni magát Lau­•sanneban. Azóta, hogy Tewfik basa lemondott, 7. Fuadnak még mindig nem sikerült kormányt alakittatni, mert a régi és Ibevált politikusok közül senki sem vállalkozik erre. Általános zűrzavar ^uralkodik az országbau. Napirenden .vannak a lövöldözések és elfogatások 'és senki sem tudja, hogy milyen jövő vér a világ legrégibb kulturállamára. A legkritikusabb a dologban az, hogy ezek a politikai változások csupán arra B két millió ecviotomira vonatkoznak, 'akik azokban a városokban laknak, Bbol az idegenek is megfordulnak. L Hogy mi történik azokban a váro­sokban, ahová az idegenek nem tér­inek be, azokban a falvakban, amelyek­éről az idegenek nem is tudnak s ame­flyekben körülbelül 13 millió ember :'él, arról senkinek sincs fosalma. A •legutolsó benszülött dinasztiának bu­kása óta, tehát körülbelül 2500 év óta ;tzek a bensziilöttek mindig a kül­[föld, a perzsák, görögök, rómaiak, tö­'rökök, angolok rabszolgai voltak s az jország mindenkori nrai tehetetlen, 'akaratnélküli tömegnek tekintették iflket. Az utóbbi időben azonban a nagy al-azhari egyetem ifjúsága elözönlötte si egész urszágot s az elhagyott vidé­kek minden zugában igyekeztek felvi­lágosítani a lakosságot és lángragyuj­tani az idegenek, de különösen az an­golok gyűlöletét. Az országnak eme részeiből mindenesetre még sok várat­lan esemény robbanhat ki. Az angol kormány ismert politikai csökönyö^ségére vonatkozóan még mindig nyilt és érdekes marad: miért óhajtja .Anglia Egyiptomnak lö hónap elótt ajándékozott szabadságát most nmét pr's.irnuenni. Talán nein járunk messze n ica^áetól ha a S.-uerí'-csa­torna kérdésével összekapcsoljuk Oroszország és Iörökország talpraál­lásának lehetőségét, amely Anglia szempontjából nem kívánatos Amig Törökország és Oroszország gyenge. adJig Angliának más útja Is van In­dia felé. A Dardanellák és a Bagdadi­vasút, valamint a Volga rsatornázásá nak terve lehetővé tehetnék Angliának Hogy lemondjon a Szuezi-csalornáról Amilyen mértékben halványodnak, vugv erősödnek Anglia szeme elölt erek a lehetőségek, olyan mértékben ragaszkodik görcsösen John Bull is Egyiptom birtokáho-. l'gyanilyen mértekben érzi meg Írország Anglia és Franc iaország viszonyának feszült­ségét is. Mind a kelló a népek önrendelke rési jogának fejezetéhez tartozik, a mellyel a német fegyvereken aratott győzetem után az antant a világot a veisaillesi szerződésben megajándé­kozni jónak lálta. 0©OOO000s><>0<><XK>060<><><^^ Bolseviki propaganda a mohamedán államokban Érdekes könyv jolent meg e napok­ban a „Mission Scientifiefne du MarocV kiadásában „l-e Bolchévisme et l'Islam" eimmel. Tudvalevőleg a szovjet kor­mány 1917. november 20-án kiáltványt adott ki, melyben az összes népek ré­szére követelte az önrendelkezés jogát Ezt a kiáltványt nemsokára követte a Leninnek Oroszország és az egész Kelet mohamedánjaihoz intézett felszólítása, melyben Oroszország segítségét ígérte meg, ha fölkelnek kapitalista és impe­rialista elnyomóik ellen. A mohamedán ügyek intézésére a szovjet külön nép­biztosságot alakított, amelynek élére Mu^lah-Nuur-Vakhitov, Kazán tatár képviselője került A fent emlitelt könyv érdekesen vi­lágitja meg. hogy a szovjet kormány, a népek önrendelkezési jogának elő­harcosa mint vette át nem sok idö múlva a cári Oroszország centralista politikáját és'mint állította be nemcsak a régi Oroszország mohamedánjait, hanem a szomszédos mohamedán álla­mokat is saját céJjainak szolgálatára. A bolsevíki propaganda főirányitója a mohamedán népek kőzött a nemzeti kisebbségek népbiztossága, melyet ma Kalinin vezet. Egyik legérdekesebb pro­paganda intézmény az 1920-ban Moszkvában alapított kommunista egyetem a kelet munkásai részére, amelynek ma 700 hallgatója van és a hallgatói között 57 nemzetiség van képviselve. Ezz*l az egyetemmel állnak szoros kapcsolatban hasonló iskolák Taskendben, Bakuban és Irkutskban, melyek közül pl. a taskendi szintén 300 hallgatóval rendelkezik. Külön iskolák áfliltaltak fel a vörös hadsereg katonái részére, ezekben Lenin, Kautsky. Stalin és Mars műveit ismertetik török, arab, özbék és kirgiz nyelven A kisebbségek népbiztosságának egyik alosztálya az orosz orientalista tudósok . szövetsége, amely a togkitü­nöbb speeiálistákat egyesíti és Nowy­Vostok (l'j Kelet) cimen folyóiratot ad ki. , A Moszkvában régóta fennálló Ke­leti Nyelvek Intézete ma is működik, külön közel keleti és távol keleti szak­osztályival. 279 tanulóval. A moszkvai katonai akadémia melleit szintén fel­állítottak keleti osztályt, a pétenári tudományos akadémia is igen nagy gondot fordít a Keletre, az 1920 végién alapított „Intézet az élő keleti, nyelvek tanulmányozására" pedig a praktikus pályán működik, mérnökök, orvosok, munkások stb. részére rendez nyelvta­nulmányi kurzusokat. Külön tanára van a török, mongol, perzsa, hindosz­táni nyelveknek, a tatár dialektusoknak stb. és a legkitűnőbb tudósok szolgála­iában állnak a bolseviki propagandá­nak. Hogy ezek a propaganda szervek mennyiben érik el kitűzőit céljukat, nehéz megállapítani. A szovjet kor­mány büszkén hirdeti, hogy a Kazáni tatár köztársaságban alig van olyan helv&éfi. amely nem rendelkezne io»4r. nyelvű iskolával. Ezzefl szemben azon­ban lénv az, hogy mig a baskír köz­táTSBságnadf öss/x-sen 1020 iskolá'ia van. az ezen köztársaság alig egy harmadát képező ufai kormányzóságban a cári uralom alatt 2500 iskola létezett. A tnrkesztáni köztársaság özbék nyelven megjelenő hivatalos lapja a Kizil Baj­rak (Vörös zászló) pedig szomorúan jelenti ki, hogy az orosz kormány nem támogatja a népoktatási intézménye­ket, mindent a községekre hárit, ezek­nek pedig nincs módjukban iskoláikat fenntartani. Fenti adatokból láthatjuk, hogy a szovjet propaganda szervezetek kultúra terjesztő hatása meglehetősen proble­matikus értékű. Hogy vájjon ezek a propaganda szervek hiveket fognak-e szerezni a bokevizmusnak, ma nem tudjuk megállapítani, de valószínűnek látszik, hogy a Kelet Moszkvába került fiai a nyelvükre fordított kommunista iratokból nem arra fognak kedvet kapni, hogy a szovjet „áldásos" intéz­ményért hazájukba is kifejlesszék, ha­nem inkább arra, hogy nyelvüket és irodalmukat ápolják és nemzietük föl­emelkedését és függetlenitését szolgál­ják. Erre enged következtetni az, hogy a mohamedán országokban a szellemi élet határozottan fejlődőben van. Az eddig egészen jelentéktelen sajtó igen megerősödött. Maga Taskend. Turkesz­tán fővárosa három n-agy napilappal rendelkezik, ezek a már emiitett Kazil Bajrak, az Inkilab (ForradaOom, ozbék nyelvű) és a legnagyobb lap a Krasny Vostok (Vörös kelet), amelynek orosz kiadása 25.000, külön tatár, kirgiz és özbék kiadása pedig 12—13.000 pél­dányszámban jaleni-k meg. Persiában és Afganisztánban szintén több vörös lap jelent meg. ugyancsak a szovjet közvetlen irányítása mellett. — A tatá­rok és baskírok között az utóbbi idő­ben a színművészet is kifejlődött. Érdekes eredménye a bölsevizmusi propagandának a mohamedán nők emancipációja. A mohamedán nök b?.kui kongresszusának kívánságára 1922-ben kimondták a nőkre vonat­kozó szigorú szabályok megszűnését a poligámia eltörlését és a gyermekek házasságának megtiltását. Ugyancsak Bakuban mult év szep­temberében tartották meg az összes keleti mohamedán népek bolseviki kongresszusát, amelyen Zinowiev el­nökölt és Enver pasa rrfbndott nagy­beszédet, hangsúlyozta az orosz-moha­medán barátságot és azon meggyőző­dését fejtette ki, hogy ez a szövetség a nyugati zsarnokok uralmát meg fogja dönteni. Amint a fentiekből látható, az orosz kormány igen nagy súlyt helyez a mo­hamedán népek megnyerésérc. A szov­jetkormány világosan látja, milyen ér­tékes ránézve ezen népeknek a szövet­sége. Ma még túlnyomó az orosz be­folyás, de ha a szovjet mai terrorja folytatódni fog, egészen bizonyos, hogy nem sok idő múlva a régi Orosz­ország területén élő mohamedánok ép ugy, mint a hatáios mohamedán álla­mok rá fognak eszmélni arra, hogy az állítólagos szabadító jobban el­nyomja őket, mint akár a régi cári hatalom, akár az angol imperializmus. A mohamedán népek megmozdulása pedig végzetes lehet az orosz szov jet­köztársaságra nézve. A maffia A Pozsonyban megjelenő BroH­sluvske hoviny cimü cseh lapból <Kra­mnr-paiU orgánum) vesszük át a kö­vetkezőket: A cseh maffia Ausztria szétrombolá sát es a cseh nemzet függetlenségét irta zászlójára. Ezen cél eléréséért ter­mészetesen eszközökben nem igen vá­logatott. Maga köré csoportosította a legjobb és minden áldozatra kész haznllakat, akiknek összmunkája meg­hozta a cseh nemzet függetlenségét és szabadságát. A maffia működése mindjárt a vi­lá^zháboriii kezdetén indult meg. Az ak­kori cseh politikai viszonyok azonban nem voltak olvan kedvezőek, hogy működését széles alapon folytathatta volna. A politikai pártok zöme Aiiszt* ria sorsához kötötte sorsát. Ezek is a felszabadulás gondolatát propagálták, de a függetlenséget loyális alapon és eszközökkel vélték elérni. A másik po­litikai iránvt a maffia képviselte: ez az irány a meg nem alkuvó szabad és független cseh nemzeti politika volt Ausztria bukása árán. Tagjai tiszjában voltak azzal, hogy Ausztria és Germá­nia gvözelme a szláv államok végét jelenti. Ez veszedelmes volt. Ily mér­legelés után adva volt az az ut, ame­Iven haladva, győzni vagy elbukni kellett, de amelyről nem volt szabad letémi. Igv keletkezett a tántorítha­tatlan és kitartó küzdelem a német és osztrák politika ellen. Ezen terv végrehajtásához a harc­ban álló nagyhatalmakkal való ál­landó érintkezés vált szükségessé. Erre a célra a legalkalmasabb területnek az akkor még semleges Bulgária kínálko­zott. A cseh kérdés megoldásáról szóló . memorandumot a Szófiában tartózkodó Savinskq orosz, Iranside angol és Pa­nafíen francia konzulnak adták át. A válasz kedvező »olt. Az összeköttetés ezen időtől kezdve állandósult A maffia jelentései kezdetben kizárólag katonai jelentőségűek voltak, később felölelték a háború minden mozzana­tát. Jelentéseit megbízható küldöncök. — a prágai egyetem bolgár hallgatói — utián küldték a széíiai nagyhatal­mak követeinek. A küldöncök zavar­talan működése 1914. évi szeptember­től 1915. évi őszig tartott, vagyis ad­dig, amig a bolgárok is a központi hatalmakhoz csatlakoztak. A bolgárok csatlakozása után az érintkezés Sváj­con át történt: először Franta dr. mostani szenátor, később Massarvk és" Benes utján, mikor is a külföldi tevé­kenység már szilárd alapokra támasz­kodott. A maffia tulajdonképpeni és érdem­leges működése Svájcban akkor kezdő­dött, amidőn a szövetkezet minden szála Massaryk és Benes kezébe fut össze. A maffiának ugv külföldön, mint belföldön, nagyon óvatosnak kel­lett lennie, mert állandó megfigyelés alatt állott. E tekintetben mindent el­követett, hogy meglepetés ne érje. Any­nvira óvatos volt hogy még maguk a tagok sem ismerték egymást. Egyedül a vezérek, Kramár dr.. Rasin dr., Ste­pánek dr.. Scheiner dr. Samál dr. la kahinetiroda mostari főnökei és Sis szerkesztő tudtak mindenről és min­denkiről. Rasin és Kramár elfogatása után már nagyobb óvatoasácra volí szükség. A megmaradt néhány ember ezután fokozott tevékenységet fejtett ki. Dvorák, Bekca (a mostani pénz­ügyminiszter), FTÍC sok tekintetben elősegítették a maffia működését és hervadhatatlan érdemeket szereztek. Mintán sehol biztonságban nem vol­tak, búvóhelyekről kellett gondoskod­niok. Stapánek „Petrin" néven külön lakást bérelt és ott tartották titkos összejöveteleiket. A jelentéseket vagy titkosírásban közvetítették egymásnak, vagv a hivatalos lapokban körzétett ,,hirdetések" utján. A frontról hazatért szokolok voltak állandó küldönceik, akiket a behívó­parancs Prágában ért, cipősarokban rejtett jelentéseket vittek a harcbein' állóknak. * maffia tulajdonképpeni mütoa-

Next

/
Thumbnails
Contents