Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 20. szám - Foch marsall Prágában - Államszuverénitás és kisebbségi jogok

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 20. szám ára 50 korona Vasárnap, május 20. ÉS VILÁGGAZDASÁG POLITIKA Politikai, közgazdasági és szociálpolitikai hetilap Szerkesztőség: Rökk Szilárd u. 31. Tel. Jóis. 62-29 Kiadóhivatal: Budapest, József körút 5. Tel. József 43. FelelOs »erkeazt6: RADISICS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési ára: Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200, k or. Negyed évre 600 kor. Külföldre kétszeres ár Főbb cikkeink i Focb marsall Prágában — ALBRECHT FEKENC dr.: Államsznve rénitás és kisebbségi jogok — A délszláv helyzet még tisztázatlan — Dánia kisebbségi politikája — btainbuliuszkj harca a macedónokkal — A rseh kor mánykoaLció bomlása — A helyzet Egyiptomban — Boleeviki propaganda a mohamedán államokban — A maffia — Szociális mozgalmak — Az oláh sajtó a tsrgrslásokról — Közjuzdnság : A délszláv pénzügyi politika és a Nemzeti Bank <xx><>o<>ooo<><>oc><>ooo<><><x><>^^ / Foch marsall Prágában Néhány nappal azelőtt, hogv Foch marsall felzászlózott utcák és ujjongó néptömeg között vonult be díszes vendégként Práea városoba. effV kis csehországi városkában furcsa eset történt. A hranicei kadetiskolában három katonai növendék öngyilkosságot követett pl, mind a hárman meg is haltak, a többi növendék pedig valóságos lázadás formájában felgyújtotta az intézet könwtárát, lovardáját — ezzel tiltakozva a kadetiskola francia tanártisztjeipek bánásmódja ellen. A cseh lapok természetesen felháborodva tárgyalták a szomorú szenzációt és követelték az összes idegen.— francia — tiszteknek azpunali cltávblitását a cseh hadsereg kötelékéből. Tudvalevő ugyan, is. bogv a cseh hadsereg vezetői között számos francia tiszt van, a műszaki és oktató személyzetnek pedig igen nagy hányada francia, akiknek a szakludasa valószínűleg elsőrangú, de a cseh növendékekkel és legénységgel szigorúan — a csehek szerint — tulszfiííoruan báiina'k. a ind ne k meaint az az oka, hogy a kiképzésre váró anvag nivója ig^n gyenge, hiszen még ma is tanfolyamok vannak, melyeken cseh tiszteknek vizsgázniok kell négy polgáriból. Csehországban, ahol a parlamenti többség is szocialistákból kerül ki, természetesen éles hangok hallatszanak most a francia militarizmus ellen . — néhány napra a hranicei tragédia után azonban elhallgatott a sajtó és közvélemény, zászlódiszbe öltözött Prága és nagy pompával fogadta Foch marsallt, akinek a missziójáról nyíltan megírják a lapok, hogv meg akarja nyerni a cseheket a francia-lengyel szövetség számára. Bármilyen nagy is ezidőszerint a francia-cseh szimpátia, a csehelo csak jóbaxátai. de nem szöi elsejéiéi J-i'auciaoi-sziiírnak. mert az óvatos Benes teljesen nem köti le magát és az a bizonyos katonai konvenció, csak védekezés esetére szól. A párisi lapok se titkolják, hogv Foch prágai utazásának a célja Csehszlovákiát közelebb hozni a francia-lengyel szövetsáfitiez. Báwniryen naev tisztelettel fogadják is azonban a csehek magas vendégüket, nem felejtik el figyelmeztetni, hogy Csehszlovákia mégis más viszonyban van Francaország, gal, mint a lengyelek. Nagylengyelország — mondják a csehek — francia támogatás nélkül nem tud megállani, területéit nem tudná megtartani a fran-. «áflmak utrv eazdasáci mint politikai pártfogása nélkül. Ezzel szemben Csehszlovákia viszonya Franciaországhoz csupán barátságos, még pedig önkéntes barátságon alaDszik és a célja nem más, mint a békeszerződések épségben tartása. A cseh politikusoknak ecv nacyrésze hallani sc akar csv lengvel szövetségről és különösen Krnmuz dr.. Benes lema^obb ellenfele. * Uobira.üoiUi.ohh savakkal kritizálja ez esetleges szövetkezést Siikarskival. Még kilátástalanabbá teszi Foch küldetésének jó eredményét, az ok és időpont, amiért és amikor ezt a két vizitet Varsóban és Prágában megteszi. Varsóban Foch és a lengyelek, mint Németország ellenfelei, tárgyaltak katonai dolgokról. Annak a 400 millió frankos kölcsönnek az a rendeltetése, hogv a hadfelszerelésüket egészítsék ki belőle a lengyelek és Franciaországnak megvan a maga különös oka, miért adja most azt a kölcsönt, amidőn a francia politikának szüksége lehet a Ruhr-kérdés miatt a lengyelekre. És éppen ez az ok, a francia politikának veszedelmes volta tartja távol a cseheket egy igazi, őszinte közeledéstől. Ebben az egvben még a franciaTajongó Benes is egyetért puli-' tikai ellenfelével. Kramazzal. A csehek, amit kaptak, úgyszólván mindazt a franciáknak köszönhetik és hathatós francia támogatás nélkül ki tudja. mec birnának-e állani a maguk lábán? Ebben az egvben tehát tévednek, vagy legalább is szerénytelenül túlozzák a maguk erejét a csehek, amikor azt álütiák. hogv ők jóbarátai ugyan Franciaországnak, de rászorulva nincsenek, ök csak olyan jóbarátok, akik kapni szeretnek, dc adni nem. Az óvatos Benés soha le nem kötné magát olyan szituációhoz, mint a mostani, amikor a francia politikának á német megszállás végső eredménvéhez olyan kétséges a győzelme. Foch marsallt napokon át szívből fogják ünnepelni Prágában, mint olyan férfiút, aki az államuk mecalkotáviban nagy szerepet játszott. Ezt irta róla szószerint a prágai kormánylap is üdvözlő cikkében. De többet egy szót se. És ha Foch elutazik, ha az eseménvek ugy alakulnak, bármikor elö lehet venni a hranicei tragédiát. A ..közvélemény parancsára" el lehet távolítani a cseh hadseregből az öszszes francia tiszteket, akikre „most már" szükség nincsen és mert a „francia militarista szellemet" nem akarják átültetni a cseh hadseregbe, mert CsehDi s/ág békebarát. Valójában pedig ezt ugy kell érteni, hogy CsehorszáR barátnak csak a hók eben jó. veszedelem idején azonban szerényen visszahúzódik, amint • megtette azt akkor, amikor a lengvelek élethalálharcot vívtak az orosz vöröshadsereggel. Franciaországnak akkor nem volt elég ez az első kiábrándulás. A csehek nem fogják megtagadni magukat és fognak még néhányszor kiábrándítóan viselkedni. OOCOOO<X>00<>0<X>0<X>0<>©<>00 ft larciszuverénitás és kisebbségi jogon Irta : ALBRECHT FERENC dr. Gyakran halljuk —- nagyobbrészt politikai színezettel és a politikai célok eredőjekép, — hogy a kisebbségi jog mint ilyen ellenkezik az államszuverénitás fogalmával, ennélfogva a kisebbségi jogok érvényesítése kizárja az államszuverénitás azon teljességét, mellyel modern államnak rendelkeznie kell. Ez a teória — hangsúlyozzuk — politikai teória, mely az államszuverénitás fogalmát a politika és az állami végrehajtó hatalom szempontjából látja és ugyanezen szemmel bírálja el a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését is. Pedig az államszuverénitás és kisebbségi védelem között összeütközés nincs és a kisebbségi jogok az államszuverénitás fogalmával nemcsak nem ellenkezők. hanem abban szorosan és természetesen beleilleszkedők. Az ezzel ellenkező teória helytelenségére óhajtunk a következőkben reámutatni, kiemelve újólag azt, hogy fejtegetéseinkben kizárólag a jog szempontjait tartottuk szem előtt, melynek a politikai teória embereivel annyi vonatkozása van csak, hogy azok is a jog, még pedig a jog legfelsőbb forrására, az államra való hivatkozással akarják a kisebbségi jogok gondolatának eredményes és az egész világjog fejlődésére kiható fontosságú érvényesülését megakadályozni. A kisebbségi jogok már önmagukban kizárják az államszuvrrénitás fogalmával való ellenkezést, mert e jogok éppen szuverén államok jognlkotn megegyezése alapján jöttek 'Mre és a jogalkotás épen állami szuveréni tásuk birtokából folyt Mert az, hogy a kisebbségi védelem tételes nemzet közi jogalapot nyert, ennek jogforrása épen a jogalkotó hatalmak, illetve a nemzetközi egyezményekben szerződő államok voltak. Nemzetközi egyezményekben való részvétel, az ezzel járó kötelezettségek megállapítása, jogok alkotása pedig az állami szuverenitásnak teljes mértékét tételezi fel. Nem lehet nemzetközi faktor — sem jogi, sem politikai értelemben — azon állam, mely állami szuverénitásának — legalább is alakilag — teljes jogú birtokában nincs. Azt nem lehet mondani, hogy az államok, melyek nemzetközi érdekű kötelezettségeket vállaltak a kisebbségek védelmére, nem leltek volna teljes jogú szuverén államok, mert ez nemcsak a tényeknek mondana ellent, hanem gyengítené az államoknak ugyanazon jogalkotási folyamat rendén szerzett egyéb jogait is. igy a legfontosabbat, a területeiket is. Jogok szerzése és elvesztése önálló jogi akaratot, az államoknál szuverénitást tételez fel. A békeszerződésekben szuverén államok, nemzetközileg elismerve, vállaltak bizonyos kötelezettségeket az állami szuverénitás alá jutott terület bizonyos polgárai javára és bizonyos i'itlamakkat szemben, melyről ezen államok a Nemzetek Szövetségének javára lemondtak. Ugy, hogy a Nemzetek Szövetsége tekintendő a szerződő felek jogutódjának. A jogviszony nem vfiltnzntt. mert létrejött eov nemzetközi egyezmény a Szövetséges és Társult Hatalmak — a szuverén államok egy bizonyos csoportja — és egy állam között abban az államban élő faji. nyelvi és vallási kisebbségek védelmére. Ebben a szerződésben mindig az egyik szerződő állam a kötelezett, még pedig a szerződő felet másik csoportjával szemben és az illető államban élő kisebbség javára \ szerződés kétoldalú és egy harmadik személlyel szemben állapit meg kötelezettségeket. Maga az, hogy az állam szerződhetett, bizonyítja, hogy szuverén; mert nemzetközi jogilag csak szuverén állam lehet szerződöképes. Abból, hogy állami belső életének bizonyos vonatkozásaiban követendő magatartására vállalt kötelezettséget. szintén csak szuverénitásának megléte következik, mert szuverén államnak épen szuverenitásából folyó jogerős akaratnyilvánítása volt a kisebbségi szerződésekben foglalt kötelezettségek vállalása. A kisebbségi jogokban Wolzcndorff k/t problémát lát és két szempontból tartja őket vizsgálandónak és pedig az államok belső élete szempontjából és az államok egymásközti élete szempontjából. Fentiekben azt igyekeztünk kimutatni, hogy a kisebbségi jogok az államok egymásközti élete, tehát a nemzetközi jog szempontjából a szuverénitás sérelme nélkül, sőt annak eredményekép jöttek létre. Az állam belső életcx szempontjából annyival kevésbbé kifogásolható a kisebbségi jogok létezése, mert a vállalt kötelezettségek első poutja kimondja, hogy a kisebbségek védelmére kötött megállapodások állami alaptörvény jellegével bírnak és eként tekintendők. Ahhoz, hogy a vállalt nemzetkőzi kötezettségek belső jogforrássá váljanak, épen az szükséges, hogy az állam belső életében egyedül létező jog: a törvény formájában is világosan kifejeztessék. Már pedig egy törvény sem helyezheti hatályon kivül és nem sértheti a törvényt, mert a törvény csak ennek egyik folyománya. Ha a törvénytalkotó hatalom — mely az államszuverénitásnak ugy-e kifejezője — bizonyos vonatkozásokban kötelező jogszabályt alkot és azt törvény formájában kijelenti, ugy ebből újra csak szuverenitása következik, mert törvényt csak szuverén állam alkothat. Hangsúlyozzuk, hogy a kisebbségi jogok — már a mai tételes jog — a kisebbségi védelem minimumát foglalják magukban és a kisebbségi jog munkásainak első törekvése a kisebbségi jogok maximumának megalkotása. A kisebbségi jogok ma, ahogy vannak, tujajdonképen nem egvebek, mint az államnak Ígérete és vállalt kötelezettsége arra vonatkozólag, hogy az állam bizonyos polgáraival szem-' ben jogellenes magatartást tanúsítani nem fog. Azt készséggel elismerjük, hogy a kisebbségi jogok az államnatalmi omnipotencia elméletével szöges ellentétben állanak, mert az államban bizonyos jogok létezését már feltételezik, továbbá, ha ilyen jogok nem léteznének, akkor ezeket létesitik. Az állam ctfvoMabi obstrnrKóiával természete-