Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 20. szám - A délszláv helyzet még tisztázatlan

MAGYAR Külpolitika sen ellenkeznek, mert sem az állami mindenhatóság és, a korlátlan állami akarat elvével megegyezők, mely elvek a jog fogalmával tökéletesen ellenkeznek, épannyira, mint ahogy jognak és a jog helyes érvényesülésének nincs biztosabb támasza, mint épen az állam. Az az állam azonban, mely létezésének egyik biztositékát épen a jogban, a mindenkit egyformán kötelező jogban találja meg. Amikor a kisebbségi szerződésekben vállalt kötelezettségek első pontja az lett. hogy ezen szerződés állami alaptörvénynek fog tekintetni, ebből újra e szuveneritás létezése következik. Mert ugy-e az állam állapltja meg. — épen szuverénitásából folyólag — hogy az államban mi a törvény, mi a jog. Melyek a a korlátai az állami beavatkozásnak, melyek azon jogok, amelyek minden kit — már születésének tényéböl — megilletnek és melyek megszerzése toár nem a születés tényéböl, hanem az illető egyén jogszerzési képességéből folynak. A születés tényéhez alanyi közjogok is kapcsolódnak, e jogok: jog az anyanyelvhez, ezzel összefüggőleg a fajhoz, illetőleg nemzethez, jog a valtáéhoz, igy az emberi élethez., éppúgy, mint számos magánjog is. A kisebbségek kiválasztódása ezen alanyi közjogok alapján történik, — jóllehet valamely kisebbséghez való tartozás nem minden esetben a születés tényéböl következik, — de azért maguk a kisebbségi jogok nem egyebek, mini az állam bizonyos polgárainak, már születésük tényéböl folyó, tehát általános emberi jog alapján őket megillető azon jogok, hogy ezen alapjogaik zavartalan birtokában maradhassanak és ennek élvezetében senki által meg ne zavartassanak. Az állam ezen szerződésekben arra vállalt kötelezettséget, hogy ezen jogaik élvezetében ezen állampolgárokat meghagyja és miután ezen birtoklásban való háboritás az állam bármely polgára által megtörténhetik a kisebbség bármely polgárával szemben, a kötelezettség, ezen jogok élvezetében való meghagyásra, az állami szuverenitásból folyik, mert az állam az, mely polgárainak magatartását kötelezőleg szabályozhatja. > Az állam állapitja meg azonban a korlátokat is, melynél az ö szabályozási joga véget ér és amelynél mindenki egyéni jogai kezdődnek. Az állami beavatkozás elmélete és bánásai, az egyéni jogoknak a közületi joggal való hatásai annyira bonyolultak és annyira szövevényesek — mint íninden életjelenség — hogy e kérdésekben teljesen lisztén látni lehetetlen és a kisebbségi jogok bizonyos mértékig e problémák határába esnek, olyannyira, hogy ezeknek egymástól való szétválasztása és az összefüggések világos meglátása a modern jogtudomány legmélyebb problémái közé tartozik. Leszögezhető az. hogy az állami be¬

avatkazás korlátai és mértékei a kisebbségekkel szemben a kisebbségi szerződésekben meghatározottak. Melyből az antitézis is áll. meghatároz tattak a kisebbségeket és a kisebbséghez tartozó egyest megillető jogok az állammal szemben. Az. hogy a kisebbségek e szerződésekből folyólag jogi személyek, bizonyos. Bizonyos egyuttal az is. hogy a kisebbségi jog és az államszuverénitás kőzött összeütközés nincs De határozott az összeütközés a centrális hatalom és a kisebbségi jogok között. Mert a kisebbségi jogok létezése — nemzetközileg elismerve és a szuverén állam jogalkotó hatalma által létrehozva — kisebbségek jogalanyiságát vitán kivül állóvá teszik. A jog létezése nem bizonyos állandó és merev jogszabályokhoz való ragaszkodásból áll, hanem a jog belső lényegének és természetének minél teljesebb kifejlésében. A kisebbségi jogok léte is a jogeszmétöl ered, azzal, hogy érvényesülési területén a jogalkotó haalom: az állam jelentette ki kőtelező jogszabálynak és abból, hogy államok ezen jogok érvényesülése tekintetében bizonyos megállapodásokat kötöttek. Vasárnap, 1923 május 20. és bizonyos polgárai közötti viszonyt szabályozzák a jog alapján, épen ezért az államszuverénitásnak folyománya a kisebbségi jog. Emiatt meddő minden sofizma és üres minden frázis, mely a kisebbségi jogok és az állam kötött a jog szempontjából való összeütközést tételez fel. Szócsó György horvát bankárt, aki a politikában semmi szerepet sem játszott, lelőttek. Az áldozat temetésén a város horvát és muzulmán lakossága óriás számban vett részt és a szónokok éles hangú gyászbeszédeket tartottak. E szónokokat sorban megbüntették, köztük Szunaricsot is, aki még a Monarchia idején a horvatság egyik vezére volt. az orjanásoknak ellenben semmi bajuk, azonkívül, hogy az összes horvát egyesületek kizárták őket tagjaik sorából. A másik eset speciálisan a muzulmánokat érdekli. Amint az új konstantinápolyi kalifa elfoglalta székét. Csausevics Dzemaluddin Mehmed effendi a bosnyák reisz-ül-ulema bejelentette Belgrádban, hogy a bosnyákmuzulmán egyház nevében hódoló küldöttséget óhajt vezetni Konstantinápolyba. A kormány ugy tett, mintha semmi kifogása sem volna ez ellen. Egy szép napon aztán beleavatkozva ez. intern vallási dologba, a hódoló küldöttségei egyszerűen kinevezte, még pedig vezetőjévé Zeki belgrádi főmuftit, tagjaivá a macedo-muzulmán egyház részéről Szezan pristinai, a bosnyák-muzulmán egyház részéről Maglajics mosztári muftit. Véletlenül mindhárom egyházfő a radikális párt hive, mig Csausevics Szpáhót támogatja. Csausevics effendi erre kijelentette, hogy a vidovdáni alkotmány biztosítja a kilafettel való szabad érintkezést, a kormány eljárása tehát törvénytelen, ő a belgrádi főmuftinál rangban előkelöbb, mellőzése tehát a muzulmán egyházra sérelmes és lévén a bosnyák-muzulmán egyház autokefál. ezt az egyházai csak ő, vagy az ö megbízottja képviselheti a kalifánál ennélfogva a moszlári muftit eltiltolla a küldöttségben való részvételtől. A mosztári mufti engedelmeskedett neki, Zeki és Szezán ellenben megjárták Konstantinápolyt, hol őket a kalifa udvariasan fogadta, a török sajtó ellenben keményen megleckéztette muzulmán egyházfőkhöz méltatlan magatartásuk miatt. Csausevics kijelentene hogy Zokiéktol függetlenül elmegy Konstantinápolyba. Erre a szarajevói rendörség felszólilotta, adja vissza utlevelét. Csausevics ezt megtagadta, mire a rendőrség értesítette, hogy útlevele érvénytelenittetett és hogy erről o szarajevói, boszna-bródi és belgrádi hatóságok értesítve vannak. Szóval, ha a reisz-ül-ulema elhagyná Szarajevót, feltartóztatják. Az ilyen esetek igen lehűlöleg hatnak Szpáhóékra. akik nem mernek bizni abban, hogy Rádics meg tudja öket védeni. Rádics ellenben meg van róla győződve, hogy Belgrád rövidesen rákénvszerül vele megalkudni. Az ulóhbi napokban két olyan dolog merült fel, ami azt árulja el, hogy az. egyezkedés időpontját közeledni érzi. Az egyik egv meg nem erösitett hír Rádics tervéről. a Vojvodinát illetőleg. Tudvalévő. hogy Rádics régebbi álláspontja az volt, hogy a Vojvodina plebiscitummal döntse el, hová akar tartozni: Szerbiához-e, vagy Horvátországhoz. Most állítólag hajlandó a Vojvodínát felosztani a horvátok és szerbek között és ezzel kapcsolatban kielégíteni a szerb igényeket Szerém megyére nézve. Rádics ez állítólagos terve szerint a Bánát a szerbeknek jutna. Szerém megyét és a Bácskát pedig egy a Drinatoroknál kiinduló és Palánkán Ujverbászon át Zentánál a Tiszát elérő vonallal két egyenlőtlen részre osztaná, melyek közül a keleti rész, a kisebbik, Zimonynyal, Karlócával, a fruska-górai szerb kolostorokkal, Újvidékkel a szerbeknek jutna, mig a nyugati rész. a nagyobbik, Nikovárral, Zomborral. Zentával, Szabadkával a horvátoknak. Tekintet nélkül arra, mennyiben hiteles ez a hir, megállapíthatjuk, hogy ez a terv mind horvát, mind szerb szempontból elfogadható, ellenben igen sulyosan érintené a vojvodinai magyarságot. A másik radicsiánus szenzáció az. hogy miután a parasztvezér ismételten kijelentette, hogy egyelőre senkit sem küld Belgrádba, hogy ott van Korosec, aki tárgyalni akar, forduljon hozzá, egy reggel csak kiszálllak Belgrádban a zágrábi gyorsvonatból dr. Krajevics György és Kóvácsovics Károly parasztpárti képviselők, tárgyaltak Peles Dusánnal, a szkupsztina elnökével, Vujicsics belügyminiszterrel, Jovánovics vallásügyi miniszterrel, akit a kormány már régebben megbízott a horvátokkal való tárgyalással és voltak végül Pasicsnál is. este pedig visszautaztak Zágrábba. Meg nem derült ki hogy tulajdonképpen miért voltak Belgrádban. A belgrádi újságíróknak azt mondták, hogy a helyzet tanulmányozása céljából jöttek informálódni a parasztpárt Belgrádba jövetele esetére. A kormány azt jelentette, hogy egy Zágráb-vidéki község adója ügyében jöttek s azért, hogy a parasztpárti képviselők is ingyen vasúti jegyet kapjanak. Ezt a kérést a kormány elutasította, mert az ingyen jegy csak az igazolt képviselőket illeti meg, Rádicsék pedig be sem nyújtották mandátumaikat. Zágrábból viszont azt jelentették. hogy Radicsék nem tárgyalnak tovább a radikálisokkal. Nagyon valószínűtlenül hangzanak ezek az értesülések. Lehet, hogy volt e kérdésekről is szó de aligha küldött Rádics csupán ezért megbizoltakat Pasicshoz. Mielőtt Pasics és Rádics a végleges leszámolás útjára lépnek, még sok egyezkedési kísérletnek kell tőrlénnie és a kísérletek egyik epizódja lehetett Knrjevicsék belgrádi küldetése. bi. Dánia kisebbségi politikája A versaillesi békében Dániához is csatoltak egy darab német területet, Schleswig Holstein északi részét. Az 1864-i porosz-dán háborúig egész Schleswig Holstein hercegség különben Dániához tartozott s igy az a terület, mely most a népszavazás alapján visszakerült, nem tekinthető rablott földnek, mint a Magyarországtól elszakított részek, hanem a lakosság véleményének szabad megnyilatkozása után kerültek vissza régi hazáinkhoz. A népszavazásnál a németek roppant erős propagandát lejtettek ki, de az északi részt, melyben mindössze 30. 000 német él, természetesen nem tudták megtartani. A népszámlálás izgalmai is kelthettek bizonyos súrlódást a dán és német lakosság közt. s igv ha nem helyeselnek is. de nem csodálkoznánk rajta, ha Dánia nem valami bőkezűen bánnék a németekkel szemben a kisebbségi ingókkal. Ehelyett azonban mit látunk? A viszacsatolt területen bármekik községben elegendő, hogv huszonnégy gyermek szülője német állami iskola felállítását kívánja és az állam ezt a kívánságot rögtön teljesiti. Magániskolát a németek tetszés szerint alapíthatnak s ezekben még csak fakultatíve sem kötelező az állam nyelvének tanítása. A 90 százalékig dán lakosságú Haderslev város képviselőtestülete önszántából elhatározta, hogy német nyelvű középiskolát állit fel. Bárminemű hatósághoz, akár dán, akár német nyelven egyformán lehet beadványokat benyújtani. Boltfeliratokon teljesen szabadon használhatják a németek anyanyelvüket, valamint az utcajelzö táblákon is ott, ahol a község legalább egy negyed része német. Úgy a dánok, mint az ott lakó németek egyformán evangélikusok, de azért a németeknek teljesen külön egyházi szervezete van, mely ugy az istentisztelétnél, mint az egyház adminisztrálási ügyeiben kizárólag a német nyelvet használja. Ezekből az intézkedésekből is látszik a dánok kulturális nívója. Az igazoló bizottság elvégezvén munkáját. a szkupstina újra összeült, hogy végleg megalakuljon. A helyzet egészen tisztázatlan, A kormány még semmi irányban sem döntött és nem lehet tudni, nem kerül-e holnap válságba, vagy nem szövetkezik-e holnap mai ellenségeivel. Az igazoló bizottság ülései igen viharosak voltak. A demokraták szenvedélyes támadásokat intézlek a kormány ellen választási visszaélései, a revizionista-blokk ellen állítólagos választási terrorja miatt. Eredményt nem ertek el, legfeljebb azt, hogy a radikálisok, szlovének és muzulmánok állandóan együtt szavaztak. Söt a radikális-revizionista többség még három demokrata-mandátum megemmisitését is kimondotta, amit a parlament előreláthatólag el fog fogadni. Mivel az egyik megsemmisitett mandátum a montenegrói federalisláknak jut. a demokraták széltében híresztelik, hogy Pasics egészen kiszolgáltatta a parlamentet az állam ellenségeinek. A revizionista-blokk vezérei egyelőre interjúk adásával foglalkoznak Nem mulik el nap, hogy Radicsot valamelyik lap meg ne szólaltassa és a parasztpárt bőbeszédű vezére szokása szerint sokfélét összebeszél és pillanatnyi hangulata szerint, hol békét hirdet, hol fenyegetőzik. A békés hangulat egyelőre predominál nála és irigylésre méltó fantáziával magyarázza, miként lehet a délszláv királyságban horvát köztársaság, Úgy látszik, parasztjai a fából vaskarikát csináló ezermesternek még mindig hisznek. A demokrata sajtó a napokban igen felháborodott, mert egyik nyilatkozatában Trieszt és Fiume elvesztésén, a horvát gazdasági élet hanyatlásán és a horvát szabad, ság megszűnésén panaszkodván, sajnálkozot Ausztria — értsd az Osztrák magyar monarchia — összeomlásán. Késő bánat... Korosec is adott lapjában, a Szlovonec-ben egy hosszabb nyilatkozatot a helyzetről. Helyesli a homogén radi kális kormány kinevezéséi. Ezzel vég leg megbukott az a párt — a demokrata — mely a három délszláv nemzetből erőszakkal egyet akar gyártani. Szerinte a homogén radikális kormány megalakulása azt jelenti, hogy Belgrad elismerte hogy mind a három délszláv nemzetei megilleti az. önrendelkezési jog. Ha jól érijük Korosecet, gondolata az, hogy a homogén radikális kormány csak szerb kormány melynek feladata az hogy a szerb: nemzet nevében tárgyaljon a horvát nemzet és a szlovén nemzet vezéreivel. Ez radicsiánus ideológia, mely a délszláv szkupslina ülésein résztvevő Kovosecnek nem igen illik a szájába. Korrzsec azután kifejtette, hogy azzal meg van elégedve, hogy semmi olyan nem történt eddig, ami akadályokat gördítene a megegyezés utjába, de elégedetlen azzal, hogy e negatívumon kívül nem is történt egy lépés sem a megegyezés felé Pártja nem támogatja a kormányt, csuk nem hajlandó oly eszközökkel küzdeni ollene. amilyenekkel jelenleg a demokraták küzdenek. A kormány mai helyzetében sokáig nem tarthatja magát, aZ egyezkedés útjára kell lépnie. A radikálisok egyelőre válasz nélkül hagyták ezt a felhívást. Szpáhóék hallgatnak. A szerbek teltekkel bizonyítják, hogy Boszniát semmi körülmények között nem akarják kiengedni karmaik közül, ami nagy óvatosságra kényszeríti a bosnyák muzulmánokat. Két eset igen élénk fényt vet a bosnyák állapotokra Szarajevóban az orjunások fényes nappal megtámadlak egy horvátokból és muzulmánokból álló társaságot és melyek kötelezők az emberi Jog. a közjog és a nemzetközi jog szabályainál fogva. Az államszuverénitás lényege is a jogban és jogosult erőben van s azon épül fel a legcsodálatosabb emberi szerkezet, az állam. A kisebbségi jogok helye az államon belül van, az állam A délszláv helyzet még tisztázatlan 2