Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 20. szám - A délszláv helyzet még tisztázatlan

MAGYAR Külpolitika sen ellenkeznek, mert sem az állami mindenhatóság és, a korlátlan állami akarat elvével megegyezők, mely elvek a jog fogalmával tökéletesen ellenkez­nek, épannyira, mint ahogy jognak és a jog helyes érvényesülésének nincs biztosabb támasza, mint épen az állam. Az az állam azonban, mely lé­tezésének egyik biztositékát épen a jogban, a mindenkit egyformán köte­lező jogban találja meg. Amikor a ki­sebbségi szerződésekben vállalt köte­lezettségek első pontja az lett. hogy ezen szerződés állami alaptörvénynek fog tekintetni, ebből újra e szuveneri­tás létezése következik. Mert ugy-e az állam állapltja meg. — épen szuveré­nitásából folyólag — hogy az állam­ban mi a törvény, mi a jog. Melyek a a korlátai az állami beavatkozásnak, melyek azon jogok, amelyek minden kit — már születésének tényéböl — megilletnek és melyek megszerzése toár nem a születés tényéböl, ha­nem az illető egyén jogszerzési képességéből folynak. A születés tényéhez alanyi közjogok is kapcso­lódnak, e jogok: jog az anyanyelvhez, ezzel összefüggőleg a fajhoz, illetőleg nemzethez, jog a valtáéhoz, igy az emberi élethez., éppúgy, mint számos magánjog is. A kisebbségek kiválasz­tódása ezen alanyi közjogok alapján történik, — jóllehet valamely kisebb­séghez való tartozás nem minden eset­ben a születés tényéböl következik, — de azért maguk a kisebbségi jogok nem egyebek, mini az állam bizonyos polgárainak, már születésük tényéböl folyó, tehát általános emberi jog alap­ján őket megillető azon jogok, hogy ezen alapjogaik zavartalan birtokában maradhassanak és ennek élvezetében senki által meg ne zavartassanak. Az állam ezen szerződésekben arra vállalt kötelezettséget, hogy ezen jogaik élve­zetében ezen állampolgárokat meg­hagyja és miután ezen birtoklásban való háboritás az állam bármely pol­gára által megtörténhetik a kisebbség bármely polgárával szemben, a köte­lezettség, ezen jogok élvezetében való meghagyásra, az állami szuverenitás­ból folyik, mert az állam az, mely polgárainak magatartását kötelezőleg szabályozhatja. > Az állam állapitja meg azonban a korlátokat is, melynél az ö szabályo­zási joga véget ér és amelynél min­denki egyéni jogai kezdődnek. Az állami beavatkozás elmélete és bá­násai, az egyéni jogoknak a közületi joggal való hatásai annyira bonyolul­tak és annyira szövevényesek — mint íninden életjelenség — hogy e kér­désekben teljesen lisztén látni lehetet­len és a kisebbségi jogok bizonyos mértékig e problémák határába esnek, olyannyira, hogy ezeknek egymástól való szétválasztása és az összefüggé­sek világos meglátása a modern jog­tudomány legmélyebb problémái közé tartozik. Leszögezhető az. hogy az állami be¬ avatkazás korlátai és mértékei a ki­sebbségekkel szemben a kisebbségi szerződésekben meghatározottak. Melyből az antitézis is áll. meghatároz ­tattak a kisebbségeket és a kisebbség­hez tartozó egyest megillető jogok az állammal szemben. Az. hogy a kisebbségek e szerződé­sekből folyólag jogi személyek, bizo­nyos. Bizonyos egyuttal az is. hogy a kisebbségi jog és az államszuverénitás kőzött összeütközés nincs De határo­zott az összeütközés a centrális hata­lom és a kisebbségi jogok között. Mert a kisebbségi jogok létezése — nemzet­közileg elismerve és a szuverén állam jogalkotó hatalma által létrehozva — kisebbségek jogalanyiságát vitán kivül állóvá teszik. A jog létezése nem bizonyos állandó és merev jogszabályokhoz való ragasz­kodásból áll, hanem a jog belső lé­nyegének és természetének minél telje­sebb kifejlésében. A kisebbségi jogok léte is a jogeszmétöl ered, azzal, hogy érvényesülési területén a jogalkotó ha­­alom: az állam jelentette ki kőtelező jogszabálynak és abból, hogy államok ezen jogok érvényesülése tekintetében bizonyos megállapodásokat kötöttek. Vasárnap, 1923 május 20. és bizonyos polgárai közötti viszonyt szabályozzák a jog alapján, épen ezért az államszuverénitásnak folyo­mánya a kisebbségi jog. Emiatt meddő minden sofizma és üres minden frázis, mely a kisebbségi jogok és az állam kötött a jog szem­pontjából való összeütközést tételez fel. Szócsó György horvát bankárt, aki a politikában semmi szerepet sem ját­szott, lelőttek. Az áldozat temetésén a város horvát és muzulmán lakossága óriás számban vett részt és a szónokok éles hangú gyászbeszédeket tartottak. E szónokokat sorban megbüntették, köztük Szunaricsot is, aki még a Mo­narchia idején a horvatság egyik vezére volt. az orjanásoknak ellenben semmi bajuk, azonkívül, hogy az összes hor­vát egyesületek kizárták őket tagjaik sorából. A másik eset speciálisan a muzulmánokat érdekli. Amint az új konstantinápolyi kalifa elfoglalta szé­két. Csausevics Dzemaluddin Mehmed effendi a bosnyák reisz-ül-ulema beje­lentette Belgrádban, hogy a bosnyák­muzulmán egyház nevében hódoló kül­döttséget óhajt vezetni Konstantiná­polyba. A kormány ugy tett, mintha semmi kifogása sem volna ez ellen. Egy szép napon aztán beleavatkozva ez. intern vallási dologba, a hódoló kül­döttségei egyszerűen kinevezte, még pedig vezetőjévé Zeki belgrádi főmuf­tit, tagjaivá a macedo-muzulmán egy­ház részéről Szezan pristinai, a bos­nyák-muzulmán egyház részéről Mag­lajics mosztári muftit. Véletlenül mindhárom egyházfő a radikális párt hive, mig Csausevics Szpáhót támo­gatja. Csausevics effendi erre kijelen­tette, hogy a vidovdáni alkotmány biz­tosítja a kilafettel való szabad érintke­zést, a kormány eljárása tehát tör­vénytelen, ő a belgrádi főmuftinál rangban előkelöbb, mellőzése tehát a muzulmán egyházra sérelmes és lévén a bosnyák-muzulmán egyház autoke­fál. ezt az egyházai csak ő, vagy az ö megbízottja képviselheti a kalifánál ennélfogva a moszlári muftit eltiltolla a küldöttségben való részvételtől. A mosztári mufti engedelmeskedett neki, Zeki és Szezán ellenben megjárták Konstantinápolyt, hol őket a kalifa udvariasan fogadta, a török sajtó ellen­ben keményen megleckéztette muzul­mán egyházfőkhöz méltatlan magatar­tásuk miatt. Csausevics kijelentene hogy Zokiéktol függetlenül elmegy Konstantinápolyba. Erre a szarajevói rendörség felszólilotta, adja vissza ut­levelét. Csausevics ezt megtagadta, mire a rendőrség értesítette, hogy útlevele érvénytelenittetett és hogy erről o sza­rajevói, boszna-bródi és belgrádi ható­ságok értesítve vannak. Szóval, ha a reisz-ül-ulema elhagyná Szarajevót, feltartóztatják. Az ilyen esetek igen le­hűlöleg hatnak Szpáhóékra. akik nem mernek bizni abban, hogy Rádics meg tudja öket védeni. Rádics ellenben meg van róla győ­ződve, hogy Belgrád rövidesen rákénv­szerül vele megalkudni. Az ulóhbi na­pokban két olyan dolog merült fel, ami azt árulja el, hogy az. egyezkedés idő­pontját közeledni érzi. Az egyik egv meg nem erösitett hír Rádics tervéről. a Vojvodinát illetőleg. Tudvalévő. hogy Rádics régebbi álláspontja az volt, hogy a Vojvodina plebiscitummal döntse el, hová akar tartozni: Szerbiá­hoz-e, vagy Horvátországhoz. Most állítólag hajlandó a Vojvodínát felosz­tani a horvátok és szerbek között és ezzel kapcsolatban kielégíteni a szerb igényeket Szerém megyére nézve. Rá­dics ez állítólagos terve szerint a Bánát a szerbeknek jutna. Szerém megyét és a Bácskát pedig egy a Drinatoroknál kiinduló és Palánkán Ujverbászon át Zentánál a Tiszát elérő vonallal két egyenlőtlen részre osztaná, melyek kö­zül a keleti rész, a kisebbik, Zimony­nyal, Karlócával, a fruska-górai szerb kolostorokkal, Újvidékkel a szerbeknek jutna, mig a nyugati rész. a nagyobbik, Nikovárral, Zomborral. Zentával, Sza­badkával a horvátoknak. Tekintet nél­kül arra, mennyiben hiteles ez a hir, megállapíthatjuk, hogy ez a terv mind horvát, mind szerb szempontból elfo­gadható, ellenben igen sulyosan érin­tené a vojvodinai magyarságot. A másik radicsiánus szenzáció az. hogy miután a parasztvezér ismételten kijelentette, hogy egyelőre senkit sem küld Belgrádba, hogy ott van Korosec, aki tárgyalni akar, forduljon hozzá, egy reggel csak kiszálllak Belgrádban a zágrábi gyorsvonatból dr. Krajevics György és Kóvácsovics Károly paraszt­párti képviselők, tárgyaltak Peles Du­sánnal, a szkupsztina elnökével, Vuji­csics belügyminiszterrel, Jovánovics vallásügyi miniszterrel, akit a kormány már régebben megbízott a horvátokkal való tárgyalással és voltak végül Pa­sicsnál is. este pedig visszautaztak Zágrábba. Meg nem derült ki hogy tu­lajdonképpen miért voltak Belgrádban. A belgrádi újságíróknak azt mondták, hogy a helyzet tanulmányozása céljá­ból jöttek informálódni a parasztpárt Belgrádba jövetele esetére. A kormány azt jelentette, hogy egy Zágráb-vidéki község adója ügyében jöttek s azért, hogy a parasztpárti képviselők is in­gyen vasúti jegyet kapjanak. Ezt a kérést a kormány elutasította, mert az ingyen jegy csak az igazolt képviselő­ket illeti meg, Rádicsék pedig be sem nyújtották mandátumaikat. Zágrábból viszont azt jelentették. hogy Radicsék nem tárgyalnak tovább a radikálisok­kal. Nagyon valószínűtlenül hangzanak ezek az értesülések. Lehet, hogy volt e kérdésekről is szó de aligha küldött Rádics csupán ezért megbizoltakat Pa­sicshoz. Mielőtt Pasics és Rádics a végleges leszámolás útjára lépnek, még sok egyezkedési kísérletnek kell tőr­lénnie és a kísérletek egyik epizódja lehetett Knrjevicsék belgrádi küldetése. bi. Dánia kisebbségi politikája A versaillesi békében Dániához is csatoltak egy darab német területet, Schleswig Holstein északi részét. Az 1864-i porosz-dán háborúig egész Schleswig Holstein hercegség külön­ben Dániához tartozott s igy az a te­rület, mely most a népszavazás alap­ján visszakerült, nem tekinthető rab­lott földnek, mint a Magyarországtól elszakított részek, hanem a lakosság véleményének szabad megnyilatkozása után kerültek vissza régi hazáinkhoz. A népszavazásnál a németek roppant erős propagandát lejtettek ki, de az északi részt, melyben mindössze 30. 000 német él, természetesen nem tudták megtartani. A népszámlálás izgalmai is kelthettek bizonyos súrlódást a dán és német lakosság közt. s igv ha nem helyeselnek is. de nem csodálkoznánk rajta, ha Dánia nem valami bőkezűen bánnék a németekkel szemben a ki­sebbségi ingókkal. Ehelyett azonban mit látunk? A viszacsatolt területen bármekik községben elegendő, hogv huszonnégy gyermek szülője német állami iskola felállítását kívánja és az állam ezt a kívánságot rögtön teljesiti. Magánisko­lát a németek tetszés szerint alapít­hatnak s ezekben még csak fakultatíve sem kötelező az állam nyelvének ta­nítása. A 90 százalékig dán lakosságú Haderslev város képviselőtestülete ön­szántából elhatározta, hogy német nyelvű középiskolát állit fel. Bárminemű hatósághoz, akár dán, akár német nyelven egyformán lehet beadványokat benyújtani. Boltfelirato­kon teljesen szabadon használhatják a németek anyanyelvüket, valamint az utcajelzö táblákon is ott, ahol a köz­ség legalább egy negyed része német. Úgy a dánok, mint az ott lakó néme­tek egyformán evangélikusok, de azért a németeknek teljesen külön egyházi szervezete van, mely ugy az istentiszte­létnél, mint az egyház adminisztrálási ügyeiben kizárólag a német nyelvet használja. Ezekből az intézkedésekből is látszik a dánok kulturális nívója. Az igazoló bizottság elvégezvén mun­káját. a szkupstina újra összeült, hogy végleg megalakuljon. A helyzet egé­szen tisztázatlan, A kormány még semmi irányban sem döntött és nem lehet tudni, nem kerül-e holnap vál­ságba, vagy nem szövetkezik-e holnap mai ellenségeivel. Az igazoló bizottság ülései igen vi­harosak voltak. A demokraták szenve­délyes támadásokat intézlek a kor­mány ellen választási visszaélései, a revizionista-blokk ellen állítólagos vá­lasztási terrorja miatt. Eredményt nem ertek el, legfeljebb azt, hogy a radikálisok, szlovének és muzulmánok állandóan együtt szavaztak. Söt a ra­dikális-revizionista többség még három demokrata-mandátum megemmisité­sét is kimondotta, amit a parlament előreláthatólag el fog fogadni. Mivel az egyik megsemmisitett mandátum a montenegrói federalisláknak jut. a de­mokraták széltében híresztelik, hogy Pasics egészen kiszolgáltatta a parla­mentet az állam ellenségeinek. A revizionista-blokk vezérei egye­lőre interjúk adásával foglalkoznak Nem mulik el nap, hogy Radicsot va­lamelyik lap meg ne szólaltassa és a parasztpárt bőbeszédű vezére szokása szerint sokfélét összebeszél és pilla­natnyi hangulata szerint, hol békét hir­det, hol fenyegetőzik. A békés hangulat egyelőre predominál nála és irigylésre méltó fantáziával magyarázza, miként lehet a délszláv királyságban horvát köztársaság, Úgy látszik, parasztjai a fából vaskarikát csináló ezermesternek még mindig hisznek. A demokrata sajtó a napokban igen felháborodott, mert egyik nyilatkozatában Trieszt és Fiume elvesztésén, a horvát gazdasági élet hanyatlásán és a horvát szabad, ság megszűnésén panaszkodván, saj­nálkozot Ausztria — értsd az Osztrák magyar monarchia — összeomlásán. Késő bánat... Korosec is adott lapjában, a Szlo­vonec-ben egy hosszabb nyilatkozatot a helyzetről. Helyesli a homogén radi kális kormány kinevezéséi. Ezzel vég leg megbukott az a párt — a demo­krata — mely a három délszláv nem­zetből erőszakkal egyet akar gyártani. Szerinte a homogén radikális kormány megalakulása azt jelenti, hogy Belgrad elismerte hogy mind a három délszláv nemzetei megilleti az. önrendelkezési jog. Ha jól érijük Korosecet, gondo­lata az, hogy a homogén radikális kor­mány csak szerb kormány melynek feladata az hogy a szerb: nemzet ne­vében tárgyaljon a horvát nemzet és a szlovén nemzet vezéreivel. Ez radi­csiánus ideológia, mely a délszláv szkupslina ülésein résztvevő Kovosec­nek nem igen illik a szájába. Korrzsec azután kifejtette, hogy azzal meg van elé­gedve, hogy semmi olyan nem történt eddig, ami akadályokat gördítene a megegyezés utjába, de elégedetlen az­zal, hogy e negatívumon kívül nem is történt egy lépés sem a megegyezés felé Pártja nem támogatja a kor­mányt, csuk nem hajlandó oly eszkö­zökkel küzdeni ollene. amilyenekkel jelenleg a demokraták küzdenek. A kormány mai helyzetében sokáig nem tarthatja magát, aZ egyezkedés útjára kell lépnie. A radikálisok egyelőre vá­lasz nélkül hagyták ezt a felhívást. Szpáhóék hallgatnak. A szerbek tel­tekkel bizonyítják, hogy Boszniát semmi körülmények között nem akar­ják kiengedni karmaik közül, ami nagy óvatosságra kényszeríti a bos­nyák muzulmánokat. Két eset igen élénk fényt vet a bosnyák állapotokra Szarajevóban az orjunások fényes nap­pal megtámadlak egy horvátokból és muzulmánokból álló társaságot és melyek kötelezők az emberi Jog. a közjog és a nemzetközi jog szabályai­nál fogva. Az államszuverénitás lényege is a jogban és jogosult erőben van s azon épül fel a legcsodálatosabb emberi szerkezet, az állam. A kisebbségi jogok helye az államon belül van, az állam A délszláv helyzet még tisztázatlan 2

Next

/
Thumbnails
Contents