Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - A lengyelek és a csehek

Va&árnap, 1923. május 13nak magvát és gyökerét alkotják és mint ilyeneknek törekedniük kell, hogy Európa ezen részében megszerezzék a nyugati szlávok feletti hegemóniát Ezen az uton hatalmas gátat találnak az újjáépített lengyel államban, amery -"többi sajnos, egyáltalában nincs tudatában sem saját feladatai nak, sem a csehek terveinek. Nem ébredt ennek tudatára Lengyelország szövetségese, Franciaország sem, de teljességgel érti ezt a szovjetkormány és érteni fogja minden orosz kormánv, amery esetleges változások után Oros2orszásft>an következni foa. Ha tehát Lengyelországban ezen ön tudatlanság következtében valami jámbor óhajtás és olyan meggyőződés uralkodik, hogy az ellenfelek egyike, mindenkorra letűnt a föld színéről és megszűnt veszélyes lenni, akkor ez valóságos és óriási önámitás, mert a régi U'I'Ő betegségtől fonnyadó Ausztria helyébe a Lengyelországgal vnló küzIrmbe uj elleniéi állott, aki jártas és topas/talt az osztrák politikában és aki Ausztriánál jóval brutálisabb é> kíméletlenebb és aki nagypbh kitart is'-al tud ja védeni saját érdekeit. Ezt veszedelmet erősíti az is. hogy a csehszlovák állam viszonya Oroszországhoz más, mint volt Ausztriáé. Ha a Lengyelország felosztásával öss/eli '/ntt szent szövetség nem állotta ki egy évszázad próbáját, sót ellcnkrzöl'g. ba a lengyel és a rutén ügy hátterében és a föderációs állam alkotásá nak kérdésében az orosz-osz*rák rllentétek élesedtek, ba az osztrák népek fs tartományok autonómiájának kerdé-sc elviselhetetlen volt Oroszország számára a lengyelekre és ruténekre való tekintettel, akkor mindezek a teVmletek tni gszünnek abban a pillanatban. amidőn Ausztria helyéi Csehszlovákia foglalja el. Ausztria külsőleg német jellege és a magyar Centralizmus által a szláv tájak, különösen Horvátország iránt elkövetett botlások követkcztéb«n Au-ztriu-Magyarországnak nem volt ez az attiakciós ereje a szláv népekkel szemben, mint amilyet a megfelelő cseh reklám és pánszlávizmus biztosit a fiatal köztársaságnak. Sem a csehek, sem pedig a jugoszlá vok sohasem találják magukat Oroszországgal szemben a lengyelek helyzetiben, mert Oroszországgal semmiféle Kl<;dtkck nem fogják őket soha sem kölni, sem elválasztani, sem pedig Oroszország érdekében nem lesz, hogy elvegye akar a csehektől, akár a jugoszláv októl az o nyelvüket és nemzetiségüket. A keleti gondolkozásmód pedig könnyebben fog átszivárogni azon nemzetek lelkébe, amelyeknek' ni-m lé vén Oroszországgal semmi leszámolni\alójuk. sót ellenkezőleg, amelyek abban létük biztositékát fogják látni és az ellen védekezni sem fogjiok. A lengyelek ellen tehát állandóan szembe fog fordulni ezc-n nemzetek ellenszenve és előítélete, talán a horvátok ki» ételével, akik kultúra és belső birodalmi szervezetük tekintetébon közelebb állanak a lengyel viszonyokhoz. Lát uk végül, hogy a csehek me?eeyezCse más államokkal mindig Lengy'etoísiác ellenségeivel való megegyezés, annak hátrányára és Lenpvelorszáffnak minden viszonya amelv az ő érdekében való. Csehországban az ellenszenv ujabb •hullámát kelti fel. Minden lentyel hant.', amelv az eln\omott tótok vagy ruténéi; felé fordul, kihozza a cseheket egvensulyukból. de Prásában jól fizetett műhely •van a )en?rve;lett>nes műnk- számúra. Haracilja a cseheket a francia-lengyel barátság is, mert félnek tö>e, neho-gy •Franciaírrszáe beletekintsen munkáinkba, amelyet Lengyelország ellen és a németek jwvtáina végeznek és ügyeden gondoskodnak, hogy Parisban a lengyel befolyás meggyöngüljön. - Ezeknélfogva a Prága székhellyel •visszaállított Ausztria veszedelmesebb •és fenyegetőbb elltnség, mint a régi Pgyenge, széttagolt, dualisztikus mon *ar'crrm. ' Az orosz külkereskedelem forgalma Krasszin. ar orosz szovjet külkereskedelmi népbiztosa az Ekonomicsesziká.ia Zsizn-ben részletesen beszámol qz orosz külkereskedelmi forgalomról. Megállapítja, hogy a helyzet egyre javul. Oroszország legutóbbi időben többfelé tett ajánlatokat kereskedelmi konvenció kötésérc és Magyarországon kívül ilyen irányú tárgyalás folyik Ausztriával, Német-, Lengyelországgal, minden Balti-állammal, Perzsiával és Törökországgal. A már előbb megkezdett, de félbeszakadt svéd tárgyalásokat újra megkezdték és küszöbön áll a Dániával való tárgyalások ujrafölvétele is. Krasszin hangsúlyozza, hogy külföldi hitelt kell szerezni az ország mezőgazdaságának újjáépítésére és a külföldi töke kezd is már ilyen irányban mozogni. Angol és dán érdekeltségekkel már jöttek létre szerződések az orosz erdők kitermelésére. Most ugyanilyen föltételek mellett készül a megegvezés német, francia és norvég társaságokkal. Krasszin véleménye szerh't Oroszorstág exporija csak akkor válhatik aktivá, hogyha jelentékeny koncessziókat ad a külföldi tőkének, azonkívül szükség van egv orosz állami exporlbank fölállítására* Oroszország exportja 1921 első tiz hónapjában 13,379.000 aranyrube.lt telt ki. tavaly ugyanebben az időközben 75,890.000 aranyrubelt. A bevitel összege 1921-ben 183,800.000. 1922-ben 416.000000 aranynibelt telt ki. (Január—októberi 1920-ban az egész külkereskedelmi forgalom nem haladia meg a tízmillió aranynibelt. 1919-ben pedig teljesen szünetelt. Az uj orosz kereskedelmi társaságoktól kidvi^ozott terv szerint ebben az évben a kivitől meghaladja a 200,000.000 aranynibelt. Idei exnortcikkei: buza, árpa. rozs, takarmány, kézmüáruk, üveg. Uigkö, cement, vas és elektromos motor. Teljesen külön fejezet a petróleum. Ehhől a termékekből a következő mennyiség kerül kivitelre: Pclroleuui 1.8)5.000 pud ("7.100 tonna) Benzin 2.873.000 „ (46.000 „ ) Olaj 3,099.000 „ (49.600 „ ) Nafla ' 588.000 „ (9.930 ., ) Ebben a kivitelben a következő államok veitek részt: Anglia 6,379.000 pud |óö-7%) Németország 2,730.000 „ (23.8%) Perzsia 915.000 „ (8.0%) Franciaország 570.000 „ Törökország | 463.000 „ Magyarország 248.000 „ i A maradék Belgiumra és Litvániára esik. Perzsia cserekereskedelem alapján kapta a maga kvótáját, a többi kivitel értéke 15,182.000 aranyrubel Február 15-ig harmincnégy részvénytársaság kapott működési engedélyt. Nagyobbak közülük a Sareks detailkereskedelmi rt. 300.000, a Novsztresftor Nizsninovgorodi áruforgalmi rt. 500.000, a Bostovar élelmiszerkereskedelmi rt. 100.000, a villanyvilágítási rt. Ő00.OOQ aranyrubel tökével. Ezekhez képest óriás azonban az ujabb Transzmosttorg fütő- és vasati anyag kereskedelmi rt. 200, a Szuotrog vászonkereskedelmi rt. 1,000000 és a Kleboprodukt r.-t. 75,000.000 aranyrubel tőkével. Föléledt a szövetkezetek központja a Cenlroszojusz is, melynek kötelékébe 1923 január elsején 90 vidéki kerületi csoport tartozott, összesen 27.409 fogyasztási szövetkezettel, 24,000 elosztóraktárral és vagy hárommillió teggal. összesen 250.000 alkalmazottat foglalkoztat ez az intézmény, ezek közül 700 működik a központban. Mult év október és november havában már négy, illetőleg négy és félmillió aranyrubel forgalmat bonyolított le a Cenlroszojusz, egész évben pedig negyven millión felül. Ebből 85% a fiókoknak eladott áruból állt, 13%-ot az állam részére szállított, 1

2%-oi magának vett meg. A vidéki fiókok a mult évben 8,675.649 aranyrubel forgalmat bonyolítottak le; még élénkebb volt a munkások fogyasztási szövetkezete, melynek tavalyi mérlege 11,396.000 aranyrubelt mutat fel. Az állam a szövetkezetek részére, tízmillió aranyrubel hitelt folyósított, hogy gabonafélékel. vásárolhassanak rajta. Ar üzleti élet központja megint_ a moszkvai börze, melyen a már működő áruosztály mellé a papokban állították fel a valutaosztályt. Jde keli beszolgáltatni a kereskedőknek idegen valutakészletük 50% -át, az államsegéllyel dolgozó kereskedelmi társulatoknak és szövetkezeteknek 25% -ot az állami bank részére. Ennek betétállománya 1922. december 1-én 2,454.924 aranyrubelt lett ki, 1923. december 1-én 3.854.793-at. Az 1923. február 16-i heti mérlege szerint aranyállománya 1,246.463, idegen bankjegye 454.840, angol font követelése 245.158, záloga és fedezete 1,139.64,6 rubel aranyban. Bankjegv forgalma 2,725.000, fedezete van tehát még 775 176 aranyéitekii rubel kibocsátására. Minthogy az 1922. október 11-i rendelet szerint bankjegyeit 50% -ig fedezi aranyban vagy drágakövekben. A bankjegy, mely rnosl a szovjet hivatalos pénze. 10 aranyrubel értékű és cservonc-nak hívják. Forgalomban azonban nincs, a váltópénz ma is a rubel, de az 1923-as kibocsátású egy rubel értéke 1,000.000 1921. évi rubellel egyenlő. Az állami bank nagyban gyűjti az aranyfedezetet, ugy hogy megalakulása óta az arany ára 30%-kai emelkedett. A cservonc kizárólag az állam részérc szükséges fizetések, elsősorban az aranyban megszabott vámtételek kiegyenlítésére fordítható. Az 1923-as kibocsátású rubelek értéke is nagyon csekély azonban. Látszik ez a most februárban végrehajtott közalkalmazott fizetésrendezésből. E szerint í. osztályú közalkalmazottak havi fizetése maximálisan 2.600.000.000, a II, osztályuaké 2,350.000.000, a III. osztályuaké 2,100.000.000 szoyjetmbel. A bevitelben egyre nagyobb helyet foglal el Németország. Február hónapban 800.000 aranyrubel értékű áru érkezett be Oroszországba, ebből 13500 kgr. anilinfesték, 2500 kgr. gyógyszer, továbbá fürészvasak, géprészek, mind Németországból. Második helyen áll az orosz importban Finnország 83200 kgr. papírral. Ugyanakkor a Junkers jj5 Dessau német cég engedélyt kapott a szovjetkormánytól, hogy repülőgépszolgálatot rendezzen be Stockholm L'S Perzsia közt egész Oroszország fölött. Az érdekeltségben benn van Slinnes és a Deutsche Bank is. A szovjetkormány erre a vállalatra bízta, hogy légi felvételek segítségével Oroszország pontos térképét készítse cl. 00<X>OOs>CK>00<><>0<>C>000^ uj szervezete Az orosz forradalmi haditanács a mult év utolsó hónapjaiban a Rul híradás szerint elhatározta, hogv u vörös hadsereget az alábbiak szerint fogja újjászervezni. A szovjet gyaloghadosztály alakul három brigád gyalogságból, egv ezred lovasságból, amely négy svadronból áll, továbbá egy tábori tüzérségi brigádból, egv Haubitz-divizióhól. egy repülöosztagból, egv hadmérnöki századból és egy összekötő századból. A gyalogezred áll ezidöszerint három zászlóaljból és kilenc speciális századból, úgymint: gépfegyver (12 géppuskával |, bombavető (4 üombávetővel). összekötő, lovas felderítő (351, árkászcsapat (45 katona) egy ezrediskolából, egv egészségügyi, egv gazdasági csapatból és a zenészekből. A gyalogzászlóalj áll három századból és egy géppuskás osztagból (6 géppuska). A hadilétszámbeli század áll 226 katonából és tisztből, ebből öt tiszt, tizenkét altisztből, 144 lövészből, tiz gránátosból, kilenc felderitőböl, huszonhat géppuskásból, tizennégv egész, ségügvi szolgálattevőből és hat sza. kácsból és kocsisból. így tehát egy gyalogezrednek lesz kilencvenegy tisztje és altisztje, 1296 lövésze és 1476 más katonája, együtt tehát 2866 embere, és 479 lova. Mai létszámban fegyver és ruházat hiánvában 30 százalékkal £evesebb. A gyaloghadosztály létszáma 83L tiszt és altiszt, 11.664 gyalogos, fegyveres és lovas és 13.311 segédcsapatbeli, összeien 25.806 ember és 4311 ló. Az uj elhelyezés szerint a nyugati hadkerületben van a vörös hadseregnek három hadosztályát a szentpéterváriban három, a moszkvaiban nyolc, az orloviban kettő, a karkoviban négy, a kievíben öt, a volgamellékihon kettő, a nyugat- és keletszibériaiban kcltö-kettö, az uráliban egv, északkaukázusiban négy, a turkesztániban négy hadosztálya, összesen tehát negyven gyaloghadosztálya. Ezenkívül van négy tartalékhadoszlály. még pedig K .azanban, Jaroslavban, Twcrben és Kurszkban. ><x>ooo<>o<>oc<«^<><>c>oo© KÖZGAZDASÁG. — A Magyar Leszámítoló- és Pénzvsltóbank igazgatósága május 3án tartott ülésén megállapította a bank 1922. évi zárszámadását, amely az 1921. évi 1,894.231.90 K nyereségáthozat hozzáadásával. 101,011.938.99 K nyereséggel zárult. Az igazgatóság a mijus 19-re egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja, hogy a bank az 1921. évi 50 koronával szemben, részvényenként 120 '.orona osztalékot fizessen, továbbá elöli rjesziOsl fog tenni a közgx ülésnek az intézet alaptőkéjének felemelése tárgyában. — A Budapest Lipótvárosi Takarékpénztár R-T. oiegtartotl közgyűlése elhatározta a 17,713.380.52 K tiszta nveresésböi 30 K osztalék la mult évben 15 K) « hónap L'8-tól való kifizetését. Elhatározta továbbá a 80,000.000 K részvénytőkének 120,000.000 K-ra való felemelését. Ar elővételi ioc 500 K-s áron 2 :1 arányban ez év május 1-tül 7-ig volt gyakorolható. — A Itiiuaaiurúnv-SulgótHrjáni Vasmű Részvénytársaság tranzakciói. A Kumamtininy-Salgótarjáni Vasmű Bt. cseh területen működő két afliliált vállalatának, a Jicrnádvólggi Magyar Vasipar r.-táisaság és az „Unió" uasés bádogggár részvénytársaság felszámolásával kapcsolatban megszerezte a Borsodi Bángatársulat bányarészeinek 50 százalékát és így a rudabányai vasércbánya és a kuritlváni szénbánya társtulajdonosává válva, érc- és szénbázisát jelentékenyen megnő' íltc Megszerzett továbbá .10.000 darab flerg- und Hüttenwrrks-Gcscllschcft részvényt, ami által ezzel a legnagyobb koksz-szállítójával való viszonyát ,worosabbra füÍte. Ezeknek a tranzakcióknak a finanszírozása és a nevezett vállalatok likvidációiával kapcsolatos kötelezettségeinek teljesithelése végett éftékpapir-állományából a Kaláni Bánva- és Kohó részvénytársaságnál bírt érdekeltségét és a Salgótarjáni Kőszénbánya részvénytársasá" részvénykibocsátásából eredő uj részvényeket értékeltette anélkül. hogv ez utóbbiak piacra kerülnének. A társaság üzemei kielégítően dolgoznak s az elhatározott beruházások, melvek az üzemek termelőképességének további emelését célozzák, nroframinszcrüi-n folynak. — A ..S-lkra" Magyar Gyujlőgyárak Részvénytársaság közgyűlése elhatározta, hogv n társaság alaptökéjét 20 millióról fiG millió koronára emeli tol. Minden régi részvény alapján 2 uj részvénv veheti' ii darabonként 500 koronáért május 8-tól 15-ig az Angol-Magyar BanknáL Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Biif1'vT""* Kvnmatntt,.» Bucíaoesii Hírlap nyomdájában IRőkk Szilárd-ucca, 4.1, Felelés ny^mdayezetá; Nedeczky. Lászl*