Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 1. szám - A román királyság 1922-ben

Vasárnap, 1923. január 7. MAGYAR KÜLPOLITIKA •» Szociális mozgalmak A nemzetközi szakszervezeti szövetség évkönyve Az amsterdami szakszervezeti Internationale most megjelent évkönyvében rész etes beszámolót közöl tagállományának különböző változásairól. A beszámoló adatai szerint a csatlakozottt szervezetekhez tartozó tagok száma az 1921. év végén 21. 991. 615 volt, tehát kisebb, mint az előző, I920. évben (22. 701. 103). A taglétszám eddigi legmagasabb mértékét az 1919. év mutatja fel, amikor 23. 170. 006 tagot lajstromozott az Internationa e. A jelentés az 1920. évben bekövetkezett létszámcsökkenést elsősorban az American Federation of Labor-nak az Internationaléból való kiválásának tulajdonita, mig az 1921. évi apadást a munkásmozgalomban a kommunista izgatás következtében előidézett szakadásokban látja. E szakadások révén a legnagyobb veszteség érte az Internationalét Olasz- és Franciaországban., Az Internationale fejődésének hatalmas méretei azonnal szembetűnnek, ha figyelembe vesszük, hogy az 1914. évben még csak 6, 843. 909 és az 1918. évben 10359. 805 taggal rendelkezett. Az 1921. évben legtöbb tagja volt a a németországi szervezeteknek I (8, 417. 200). az angoloknak (6. 559. 933). az olaszországiaknak (1. 200. 000). míg Német-Ausztria 1, 079. 777. Csehország 827, 761. Franciaország 756. 243. Belgium 698. 384 tapsai szerepel az összeállításban. Hivatási ágak szerint kimutathatóan legerősebb képviselettel birnak a fémmunkások (3, 494. 287), a bányamunkások (2, 614215), a gyári munkások (238. 446), a szállitó munkások (2, 364. 568), földmunkások (l, 711. 520) és a textilmunkások (1. 613. 198). Az egyes országok szervezett, munkásai • közül Angliában és Norvégiáiban 100, Német-Ausztriában 96, Belgiumban 76, Franciaországban 721/2, Németországn 67, Svájcban 65 és Olaszországban 57 százalék tartozik az amsterdami Internationaléhoz. | Az amerikai és angliai szénbányamunkás munkaprodukciójának különbözősége A New-Yorker National Bank of Commerce egyik jelentése érdekes öszszehasonlitásban mutatja az Északamerikai Egyesült Államok és Anglia. szénbányamunkásainak munkateljesitménye között fennálló különbséget. Egy amerikai bányamunkásra az 1913. évben, évi átlagban. 681 tonna. az 1918. évben 708 tonna, az 1920. évben 743 tonna szén termelése jut. míg az angol bányamunkás az 1913. évben 258 tonnát, az 1915. évben 265 tonnát, az 1920. évben 223 tonnát termelt csupán. A munkaproduktivitás ily nagymérvű eltolódásának oka abban rejlik, hogy az amerikai bányászatban a gépek használata sokkal intenzivebb, mint az angoléban. A szocialista pártok nemzetközi munkaközössége végrehajtó bizottságának ülése December nyolcadikán, Frankfurt. Ion ülést tartott a szocialista pártok nemzetköziségének végrehajtó bizottsága. Franciaországot Bracke, Németországot Crispién és Ledebour. Angliát Wallhead. Ausztriát Adler. Csehországot Csermák. Litvániát Bakkal. Oroszországot Abramovics és Schreider képviselte, mig a magyarországi,, emigránsok" csoportjának megbízásából Kunfi Zsigmond jelent meg Résztvett az ülésen, tanácskozó joggal, Németország szocialista pártjának részéről még Hilferding is. A napirend első pontjaként a két német szocialista párt egyesülése által teremtett helyzet megbeszélése szerepelt. Az előadói tiszteket Crispien és Ledebour töltötte be és beható vita után, hét szavazattal, három ellenében. Adler Frigyes iavaslatát fogadták el, melynek értelmében a német szocialista pártnak a munkaközösség végrehajtó bizottságában szereplő megbizottai személyében a legközelebbi nemzetközi konferenciáig változás nem fog bekövetkezni. Ezután a nemzetközi szocialista mozgalom jelenlegi helyzetéről tanácskoztak és ugyancsak Adler javaslatára elhatározták, hat szavazattal három ellenében, hogy a végrehajtó bizottság legközelebbi feladatául a nemzetközi Szocialista mozgalom egységes megszervezését tűzi ki és saját kebeléből héttagu bizottságot biz meg azzal. hogy a második Internacionálé londoni végrehajtó bizottságával, vagy e végre, hajtó bizottság kiküldöttjeivel érintkezésbe lépvén, közös intézőbizottságot alkosson, egy nemzetközi munkásvilágkongresszus előkészítésére: Ugyancsak ennek a bizottságnak kötelessége a lehető legrövidebb időn blül elkészíteni azokat a javaslatokat, melyek a munkaközösség részéről a világkongresszus elé 'esznek terjesztendök. s melyek tekintetében a munkaközösségnek közvetlenül a világkongresszus előlt tartandó nemzetközi konferenciája állást fog foglalni. A román királyság 1922-ben Belpolitika A lepergett esztendő kezdete a Take Jonescu-kormányt találta Románia élén. December 15-én nevezte ki a király az Avarescu-kabinet elejtése után a parlamentben csak 14 taggal képviselt eddigi koalíciós konzervatív demokrata pártból ezt a kormányt, de nem adta meg neki a házfeloszlatás és ui választás kiírásának jogát. hanem arra utasította, hogy a meglévő óriási Avarescu-párti többségből álló parlamenttel kormányozzon. Az évek óta lesben álló és a királyt valósággal gyámság alatt tartó liberális oárt ujabb mesterkedése volt ez a megbizás. hogy a liberálisok már egyetlen számbavehető ellensége. 3 konzervatív demokrata párt is lejárja magát. Jo. nescu miniszterelnök tárgyalást is kezdett minden párttal egy kormánytöbbség összehozatalára és e célból január 17-ig elnapoltatta a Háza'. A tárgyalások nem vezettek eredményre. a január 17-i megnyitáson csak az erdélyiek szavazlak bizalmas az uj kormánynak. a többi párt ellene fordult, mire a bizalmatlansági-inditvány elfogadása után Jonescu rörtön lemondolt és két nap mulva a király kinevezte a liberálisok vezérét. Bratianu Jonelt miniszterelnökké. A Jonescu-kormánv programmja szerint a választói jog kérdését és az adóügyet akarta mindössze rendezni s eztán az uj választójogi törvény meg. alkotásával uj választást rendezni s átadni helvét egy koalíciós kormánynak. Programmjából nem valósithatott meg semmit és rövid egy hónapos uralmának összes emléke annyi, hogy létrehozta a királyi nászt a szerb uralkodócsaláddal. Jonescu. a királyné bizalmasa és az általa képviselt angol politikának hive kezdeményezte a kis ántántot is és igyekezett Szerbiával mely ellen a liberálisok a Bánság kettéosztása miatt a leghevesebben agitáltak. tűrhető szomszédi viszonyt. sőt szorosabb szövetséget létesíteni. Az ő kezdeményezésére történt Sándor szerb királv vizkereszti sinaiai látogatása és a családi eljegyzés Mária hercegnővel. A február 20-án tartott hivatalos eljegyzés és. a juniusi esküvő már utódjának miniszterelnöksége alatt folyt le. Bratianu felhatalmazást kapott a házfeloszlatásra és uj választások kiírására s igy a parlamentben be sem mutatkozva, a hivatalos közlönyben megjelent rendelettel feloszlatta a par. lamentet és az alkotmánytól megkívánt hatheti határidőre kiírta az uj választásokat. Bár pártja a feloszlatott parlamentben mindössze tizenegy taggal volt képviselve, (szenátus és kamara együtt), de nagy pénzügyi há lózatával. régi szervezeteivel és az anyagi érdekeltség számtalan eszközével összetartott párt erejében bizakodva. a kívánt koalíciós kormánv helyett tisztán liberálisokból alakitotta meg a kabinetet, mindössze a bukovinai unió- és a besszarábiai parasztpártot vonta be a koalicióba. egy-gy tárcanéküli miniszterséget adván ezeknek a frakcióknak. A nagy parlamenti pártok már január 20-án közös ellenzéki blokkba tömörültek a gyűlölt liberálisok ellen. A választásokat, minisztertanács március 1—11-ére tűzte ki. tartományonként más-más napra. hogy bukaresti korteseinek és hivatásos verekedőinek egész haderejét sorra felhasználhassa az ország minden részében. A választások kiírása után első intézkedésp volt az adótörvények felfüggesztése, hogy ezzel szélesebb körökben nér>szerüsécet szerezzen, azután az egész közigazgatási apparátust kicserélte, a hivatalokat » maga embereivel töltötte be és rendezett is ez a mindenrekész gárda március első harmadában olyan Dar'amenti választást, mely méer a visszaélésekhez és erőszakhoz szokott Romániában r= közmeslepetést és felháborodást keltett. A kormánv legnacobb erővel Erdélyre vetette magát- mert egyebütt a kisebbségek aránylagos képviselete lévén benne a választási törvényben, a döntő többséget Erdélyből ke-'Ieti bekapnia. A jelölések önkényes visszauta-itásával megfosztotta a szavazaii jogtól n ikét millió főnyi mao'arsáaot. a svábokat, irtóharcot indított nz oláh eMenzéki pártok ellen is. "uev h'ogy a* egész Avatescu-párt csak egy., parasztpárt egyetlenegy taffiát tudta behozni, a nemzeti párt pedur. amclvnek Erdély ecész oláhsáca feltétlen hive. csa'k 25 mandátumot biztosithatott. Az ui parlamentben az egyes ellenzéki pártok' hivatalos szónokai sorban bejelentették tiltakozásukat az a'kotinány ellen és a törvénytelen választós ellen és azzii] kivonultak n parlamentből, me'vnek királvi rendelettel alkotmánvozó nemzetgyűlés jellegel adatott a kormány, hdott ilyen neinzetgyülésf csak 1 orvénvhozási • uton lehet összehívni. A macában maradt liberális többség alkotmánye'ökészitöbizoftsácot választolt saját kebeléből s azután tizenkét napi ülésezés után a genuai konferenciára való tekin'cttel ebiapcltn magát. JunHnsbatl egy rövid kétnapos rendkívüli ülésszakra meginl összeült a parlament, hoav az erdélyi fö'dreformförvénv módosítását meg. szavazhassa- Az ellenzék megint távol maTadt. a liberálisok pedig ezzel módosítással döntő °sapásf mértek az crdé'vi oláh nemzeti pártra. Az eredeti törvény szerint ugyanis n földkisajátitás és felosztás financirozását az erdélvi nemzetiek pénzintézete. a Banca Arimra végezte volna, mij? a módosítás elvette ezt a ;oCot tő'p és a bukaresti liberális 1 agvbankra bizta. Az erdélyiek IXTIZŰP>'Í erőssége a Banca Agrára, melytől a kormány visszakövetelte az előlegként felvett tízmillió lei állam? hitelt ezzel tönkrement, részvé. mveit a bukaresti liberálisok visszavásárolták, az erdélyi icrnzentósájrot kibuktatva, saját embereiket vitték be a vezetőségbe és pénzügyi téren is megvetették lábukat Erdélyben. A parlament az őszi ülésszakra szeptember helyett csak november vés<'n ült össze, addig csak az olkotmánye!öké--zit5 blzottsáfl albizottságai tanácskoztak és készítették az ui alkotmány tervezetét, mely máig siics meg ís uinbban elhangzott kormány-nyilatkozatok szerint csak husvét táján kerül benyuitásra. Akkor a parlament átváltozik tikaUpítm^A oemz«U2vülé@$.é ti moflizavazza ezt .', cenlralistj alkot, mánit, mely eddig üvilvúnossásra kerui| pontiai s/eri/it semmiben sem foj{ elmaradni a hírhedt szerb alkotmány mogoll. .\ tavasztól máig eltelt időt a korniany állandóan az egységes efleií^ zeki blokk mejjihiusilúsára fordilttta. Nincs olyan rágalom, melyet a kovmány sajtója ne siessen i-Uietyozm akar partokról, akár politikusokról azok közéleti szerepléséről vaev m. £unélclerol. mihelyt C;zreveszi. hoyy megegyezés felé biUd cjy.két cUeuztki oárt tárasalása. i-v as eile.MéU Pártok máié is oJszi^h lf.,-u íot te}. más iránti (nüiöletbűi. áManak szemközt esvmással és nemcsak a kormánynyal. Azonban a korma.iv sem tudta mtgszerez.il egyiknek támogatását sem. Mindössze a Jorga nemzeti demokrata frakciója vonult be a parlamentbe s egyáltalában Jorga miiellenzéki szereplésével operált a kormány legsikereseb ben az ellenzéki pártok összeveszitésében. Hven Pártviszonyok közt' tartotta mee a kormány a máT évek óta annyiszór kitűzött és metánt elhalasztott, királyi koronázást október 15-én Gyulaftihérvárott A király ugyan raaaszkodott hozzá, hogy csak a pártok békéjének helyreállta után engedi mec a koronázást, de Bratianu akarata most is erösebbnek mutatkozotU A végsőkig elkeseredett erdélyi oláh nemzeti párt október 10—20-ára tűzte ki nagy népcvülését Gyulafehérvárra és a radikális szárny nyíltan hirdette, hogy Erdély autouómiáiát ki fopják ezen a avülcsen kiáltani. Hog\- VJZ erdélyi nagygyűlést megakadályozbassa, tartotta meg ugyanebben az időpontban Bratianu a koronázást, melv azonban a szövettéaes államok sajtóiának kiküldölt tudósitójai szerint szégyenletes fiaskóval járt. mert efiy pár liberális méltóságon kivül csak katona-, rendőr- és csendőrkirendeltsépek vettek rajta részt. A nép részint magától maradt távol, részint a rendőrséc zárta ki a mecielenésböl. A politikai pártok eeymásntán adták ki a kiáltványokat, bogv nem vesznek részt, a koronázáson. A rendőrség az egész ünnepélyt arra használta fel. hogy a neki nem tetsző magyar és részben külföldi elemeket tömegesen kiutasitsa az országból. Százával tolonoolfatta ki flz évtizedek óla Romániábain élő osztrák, cseh, lengyel és olasz, alattvalókat is. ugy, hogv a bárom utóbbi állam követsége retorzióként megtagadta az oláh utlevelek láttamozásál. A koronázás után az erdélyi nemzeti párt. készült még egy ideig a tiltakozó népgyűlésre, de azután a lausaníici konferencia újra felszínre került besszarábiai kérdés, az oroszok résziéről fenyepető veszedelem, a török sikerek és ezek nyomán kombinációba vett bolgár-macyar támadás rémmeséinek hírére felhagyott az autonómista erdélyi politikával és a Take Jonescu halála folytán vezér nélkül maradt konzervatív demokrata uárllal egyesült. Igv a Nemzeti Párt r<évcn folytatódó erdélyi demokrata szövetség országos párt lett és számithat Take Jonescu koncepciójának megvalósításúra: hogy mint országos Párt kormáTtvképcs legyen és felválthassa a liberálisokat a Károly király uralma alatt folyó negvv<n éves parlamenti gyakorlat mintáiára. Az erdélyiekkel paktumban levö parasztpárt, miután az erdélyiek legnagyobb ellenségükkel, a konzervatív demokratákkal egyesültek, visszakapta politikai nkciószabadságát és decemberben bevonult a parlamentbe, ahol kíméletlen támadásaival az ellenzéktől elszokott kormány és kormánypárt helyzetét ugyancsak megnehezítette. A másik ellenzéki párt. az Avarescu-féle réppárt december 21-én Nagyszebenben tartott orszápos noeevülést. melven kimondta, h^uv eddiai passzivitásával felhaewa. fe'Jes erővel a kormány ellen fordul. Mása a liberális többséa már szintén nem egységes, kormányraiutflsa óta az öregek és fiatalok frakcióia áll egymással s' " 1 és a folytonos aknamunka mLiU .gvm\5«t érik » kabinet ccves Uítainak távo> járyjWdl,nirfiáuUiriW-1,nlu» távozási &sÁvt-s