Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 1. szám - A délvidéki németek megmozdulása

MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923. január 7. dákot Bratianu, illetőleg a kormány tulajdonképpeni vezetője, Bratianu Vintila pénzügyminiszter különböző engedményekkel és igéretekkel még mindig eltudta halasztatni. Az egész év folyamán törvényhozási uton semmi nevezetesebb nem történt Az uj megyei beosztást még mindig nem tárgyalták le, a választójog nincsen egységesen törvénybe iktatva, a közigazgatási reform, melv eltörli a iárási beosztást és a községeket közvetlenül a megyék alá helyezi, a megyék vezetését, pedig az eddigi tisztviselők helyett egy öttagu tanácsra bizza. szintén nincs letárgyalva. A kormány ro. ideletekkel kormányoz és ezzel nagyon is tág teret nyuit a hatósági közegek minden túlkapásának és törvénysértésének. A centralista kormánv legnagyobb energiával különben a nemzeti kisebbségek politikai és gazdasági tönkretételén dolgozik. A földreform az a fegyver kezében, mellyel a legkíméletlenebbül sajátítja ki a magyar nagybirtok után a közép- és kisbirtok t is. A magyarság politikai szervezkedését a Magyar Szövetség ismételt betiltásával tette lehetetlenné, mig végre december 28-án, mint egységes politikai párt alakult meg a kolozsvári naggyülésen a magyarság egész politikai képviselete. Hasonló szervezetben van már régebb ideje a németség is. mely azcnkivül fenn tudja tartani kulturális központi Bzövelsétfét is. ÍDeutScher Verband für Gross-Rumanien. ) Közgazdaság Még a háború befejezése után újjáépítés címén óriási megrendeléseket tett az akkori liberális kormány a külföldön és megrendeléseiért hosszú lejáratu kincstár jegyekkel fizetett. A kincstárjegyek jelen év tavaszán kerültek vokia beváltásra, de a lei azóta történt esése folytán az állam nem tudott, űzetni. Ugy a genuai. mint genfi konferenciát Románia kiküldöttei arra használták fel, hogy a lejáró kincstáriegyek ügyének rendezésére külföldi kölcsönt szerezzenek. Végre hosszas tárgyalás után októberbein sikerült az ugynevezett konszolidációs kölcsönt az angol pénzpiacon megkötni, a 35 millió fontos kölcsön kamatterhének biztosítására egy külön kél és fél millió fontos kölcsönt kötöttek, melynek garanciájául lekötötték a kiviteli illetékeket, s amennyiben ezek nem fedeznék az összeget. az állam általános bevételeit. Most december végiéin egy ujabb százmillió francia frankos kölcsön kieszközlésérc indultak meg Párisban a tárgyalások Minthogy garancia mar nincsen, a kormány hamisított, statisztikai adatokkal igyekszik a francia kormányt megtéveszteni. Egy sokkal nagyobb mi bárdos kölcsönről is tárgyaltak egy ideig a Zaharov angol érdekcsoportjával, az ellenzéki lapok szerint e kö csön feltélele a petróleumbanvák kiszolgáltatása. Ecélból a kormánv az a kotmányreformba egy szakaszt fett. be a föld belsejének naeionalizálásáról. melynek megszavazása esetén éppúgy kezébe keríthet minden bányát. mint ahogy a fö'dbirt kreformmal a termőterületek és erdőségek tulajdonjogát illuzórius-á tette. Az állam a neki eszközölt szál itásokért évek óla nem fizet, amiatt rettenetes a pénzhiány, az iparvállalatok uzsoratőkével dolgoznak, a pénzügyminiszter azonban a külföld megtévesztésére kö tsésrvetési feleslegeket mutat ki. A teljesen züllött közgazdasági viszonyok jellemzésére még rá ke l mulatnunk a vasu'ak állapotára. A vasúti vezérigazgatóság a napokban adta ki hivatalos statisztikáját, mely szerint, az utóbbi négv évben Nagyromániában átlag minden három órára esett, egv vasúti bal; set. Tüzelőanyag nincs, n szállások megakadtak, most már n vízi köz ekedés is a nagy köd miatt lehetetlenné vált és a bukaresti sajtó a legkétscgbcísettebben regisztrália azt a pusztulást, amibe az 1923. évvel nie. gv neki az ország. A tartós őszi csök és a földosztás folyl. 'n bizonytalanná vát tulajdonjog ges anal: z-álni. így az oláh kirá'yság 1922 végén is éppen olyan elszigetelve és ellenségektől körülvéve á'l, mint az elözö évben, tek ntet nélkül arra, hogy kifele nagyhatalmi szerepel akar játszani és a középeurópai béke legfőbb támaszának állitja magát. Ékes bizonysága ennek az egyeden konferencia, melyen nem bújhatott nagy. szövetségeseinek köpenye alá. A moszkvai keleti leszerelési konferenciáról van szó, melyen közvetlenül képviseltetni sem merte magát, hanem a lengyel bizottság vezetőjét, Radziwlll herceget hatalmazta fel, hogy Románia nevében is állást foglalhasson. A délvidéki németek megmozdulása Megalakították a németség politikai pártját — Az alakuló gyűlésen ötezer ember vett részt — Küzdeni fognak kisebbségi jogaikért a kellő lojalizmus sérelme nélkülA párthatározat után Kraft István dr. mondott hosszabb beszédet, ame } ben elpanaszolta a németséget ért sérelmeket. Előadta, hogy a jugoszláv törvények szerint m-nden állampolgár választójog illet meg Ennek tt ené/ az történt, hogv a nemzeti kiseebbsége, kel kihaguták a választói néviequzé bői. A* agrárreform végrehajtása uyg történt, hogy annak áldásaiból I zárták a nem-szláv földnélkülieket, adókivetések rendszertelenül és igy ságlalanul történnek. Követeli, hogi. Vajdaságban szűnjenek meg a r tarthatatlan állapotok és az egész szágban minden polgár egyenlö elbá násban részesüljön. Kraft nagyhatású beszéde a Perz dr. javaslatára a pártkongres végül kimondotta, hosv.. politikai jaiba semmi olyan törekvést nem bcle, ami a lo alitással ellenkezi KÖZGAZDASÁG — Az Angol-Magyar Bank Rész társaság dcember 30-án tartolt kívüli közgyűlése az intézel ala jének 230 millióról 345 millió nára leendő fölemelését baláro Az összes uj részvények a régi nyeseknek ajánltatnak föl oly i hogy minden két régi részvény; egy uj vehető át 1923 január január 10-ig 1400 koronáért, budapesti főpénztáránál, vagy tisch-Österreichische Bank- un dels A. -G. -nál (Wien, I„ Hern 2—4. ). — A „Hermes" Magyar Általános Váltótizlet R. -T. közgyűlése az 1921/22. üzletévru részvényenként 35 K (17 1/2 százalék n mull évi 10 százalékkal szemben) osztalék fizetését határozta el. Az igazgatóság uj tagjává megválasztatott Radvánszky Béla báró. — Az „Atlantica Trust" R. -T. 1921 novemberében elhatározott tőkeemelése utolsó részletének befizetése 1922 december 8-tól 15-ig történik. Minden 25 régi részvényre hét, az 1923. évre osztalék jogosult uj részvény vehető át 1500 korona lefizetése ellenében a társaság főpénztáránál és az Angol-Osztrák Banknál. Ez alkalommal kicseréltetnek az.. Atlantica" Tengerhajózási R. -T. részvényei „Atlantica Trust" R. -T. részvényekre. — A Goldberger Sára. F. és Fia R. -T. mai közgyűlése a lefolyt üzleti év osztalékát részvényenként 100 koronában állapította meg. Az esedékes szelvény január 2-ától kezdve az Angol-Osztrák Bank budapesti fiókjánál, az Egyesült Fővárosi Takarékpénztárnál és a vállalat főpénztáránál váltatik be. Az igazgatóság uj tagjává Drucker Géza, a felügyelő-bizottságba Földiák Frigyes dr., Hoch. Tózsef dr., Károly Henrik, Kreutzcr Jenő, Zseniért Manó, budai Goldberger Sándor és Hóri Ágost választattak meg. A közgyűlés után megtartott igazgatósági gyűlésen Reichmann Samu h. igazgató igazgatóvá^ Singer Ignác cégvezető lielyettcs-iyazpa1 lóvá, Vágó István György titkár cégjegyzövé neveztettek kl. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. Budapest, 1922, Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában. (Rökk Szilárd-u, 4. ), Felelős nyomdavezető: Nedeczky. László m

iatt a gazdák nem végezték el az őszi munkálatokat, és jövő évre a tavalyi búzaterület 40 százaléka van csak bevetve. Feleslegről, kivitelről sőt még vetőmagról sincs szó, a belső ellátth is veszélyeztetve van. iparcikkeket pedig a külföd a régi addttágoM ueni fizetése miatt nem ad. Külpolitika Az év legelején történt kormány-változással Románia külpol t kai viszo-' nyaiban semmi változás nem állt be. Take Jonescu, aki mint kü ügymnsz. I ter alapozta meg az ország egész háború utáni politikáját, az angjj, rány h. ve volt ugyan, de gondosan elkerült minden olyan lépést, ami a fianc ákkal való jóviszonyt bármi tekintelben befolyásolta vo na. Utódja a bberái s párt prjgrammja szerint folyton hangoztatja az állami szuverenitást és majdnem kihivó hányon t Itakozlk a kisebbségek védelme, a kölcsönök utáni garancia követelése, az esedékes fizetések sürgetése ellen, de Franciaországnak nagyobb szüksége van a k'seniente-ra. semhogy ezt a hangot komo yan venné. Duca, az uj külügyminiszter részivel! ez év minden nyugati konferenciáján és mindenütt közvet teni igyekezett a francia és angal álláspont közölt. így a belföldön óriási sikernek tüntette fel minden egyes eseUen a kormány, ha a szövetségcsek részletkérdésekben az oláh közvetítőjavaslatot fogadtól el. Angliával szemben a kormányhoz közelálló tak sta sajtó uszít időközönként, igy különösen éles cikksorozatok jelentek meg a haditengerészet reorganizálására Romániában működő angol tengerészeti szakértők ellen. Am kor azonban Angi la fegyveres segitséget kért az Európába átlépő diadalmas kemallsták ellen, nz oláh kormány készségesen mozgósított és akart három hadosztályt Konstantinápolyba küldeni. A mozgós tásf koronázási manővernek tüntetlek fel, de ic'rrt éppen a napokban kitűnt, ngy a tartalékos tisztek, mint a legénység nem vette tudomásul a beh, ási parancsot, a vezérkar kijelentet e, hogy tiyen körülmények között háíiomt viselni nem lehet. Csicserin orosz külügyi népbiztos ped'g a lengyel kormánnyal közö'te, hogy a török dljni csaipatszitililást oasus bellinek i<vgja tekinteni. Erre rögtön lefújta a kormány az egész tervei és cserLenhajyui az angolokat. 1 A szomszéd államolt: közül ősrtnle baráti viszonyban kizárólag Lengyelországgal van Románia. A szerb királlyal való rok -ni összeköttetés ncin enyhíti a két ncp közli feszültséget és az oláh irredenta egyesületek a régi hangon izgatnak tevább a szert, ek e'len a bánsági és macedóniai oláhok elnyomatása matt. Legújabban a lausannei konfere-H-iáh-z is panaszt intézett a macedón oláhok bukaresti egyesülete. A bánsági határ má g sincs véglegesen megállapítja és az Avarescu-párt decemter 21-i kiáltványban t'ltakozik a sévresl békében Romániának jutott tizenkét község szerb megszállása mialt.. Csehországgal szemben még mindig rendezetlen a kereskedők szok dtartozása és a cseh pénzügyi körök állandóan ébren tartják ezt a kérdést, ami nemien vezet a szövetség elmélyítésére. Különben is az az örült félelem az orcszcktól. mely Romániában mindcnk't lenyűgöz, szintén utjáían van a csehekkel való komoly szövetségnek, mert jól fudia a köz.élemény, hogy o>sz lámadás cfetíre még csak erkö'esi támogatást sem várhat Csehországtól. A bolgár eseményeket is nagyop élénken finye^i az o'áh sajtó. A lausannei koni'erencb el itt Sztanií ulinszk] bolgár m rüsztere'.nök megfordult ugvan Bukarestijén is, de a két ország koztl ellentét enyhül j.-.ének semmi n.voma. Nem sikerült az egész decemberlx'n folyó gazdasági t'r ivaVis sem a bolgár , tiizottsággal, ugysz'ntón a némettel sem ; Romároia túlzott igényei miait. A I Magyarországgal való viszonyt felesle- I A Jugoszláviához csatolt bánságban élö német nemzeti kisebbségen uddifl poiituiai tekintetűén tc-jeseji -p-.i-z v vise ked'ési tanús toltak. Volt uyijun egy pártja a németségnek, de ez polit-kailag nem volt aktiv és tevéKenysége mindössze a helyi cioooríok felálitásában es az ország különböző lészei ben szétszórl némeiség erőinek koncenlrálásában merü>t ki. Ez a Párt n műit év december 17-én Zsombolyán politikai páiliú alakult át és ezzel megindult azou a harcos uton- amelynek egvrészt az alkotmányban, másrészt a békeszerződésben biz.os tolt jogok érvényesítése a végső célja. A német párt kongreszszusáról a köve.kezií részieteket jelenti tudósítónk: December 17-én nyi t meg a németség pártkongresszusa. Az előtte való napon harminchárom községnek n megbízottja ült össze, hogy megtárgyalják a másnap' kongresszus programmját, egyúttal döntsenek az clölerieszlenclö határozati javaslat do'gában is. amelyben a németség eddigi passzív magatartásának feladásával, a politikai küzdőtérre lép. Az eltőértekezletet Treisz. a pártkongresszus e«\behívója nyitotta meg. majd licszszas lanácskozáíok után kialakult az a vélemény, h:gy a Jugoszláviában élő német nemz4i kisebbségnek a békeszerződésben biztosi'.ott ogai kivívása, a kulturális és gazdasági térért éi\ séte'mei orvoslása céljából önálló politikai pártba kell tömörülnie. A másnapi pár.kongresszust, amelyen kürü oelüj ötezer eininer vett részt, színién Treisz elnök nvitot>a meg. lúoser ár. terjes-lcite eio azután a pártnak két részre osztott prograrniervezeU-i. Az eisü rész tizennégy pontban sorolja fel azokat a jogokat, ame yok az alkotmány és a békeizerzödéíei; szerint a németeklet, mint nemzeti kisebbségeket megillet és amelyeknek a kivívását a part céljáut tűzi ki. A második rész a néinel kullurábs jjitéznionyck védetmél. a uénict iskolák szabad megválasztását kultúra is és vallási autonómiái, a német nye vnek a köz gazgatásban. törvényben való használatát domborítja ki. A programtervezet egyhangú elfogadása után a pártvezetöség megválasztására került a sor. Dr. Ritlinyer ajánlatára elnöknok dr. Krimiitta Lajost, társelnöknek Kraft István drt, Móser János drt .és Treisz Miháhl választották meg. A vá'asztmány tagjai Rittin<t;r Ede dr... Barlmann Simon. Wagner Mihály. .Keksz János, Tolvreth Oszkár, Ertlina Károly dr„ Dofz József, Kopfcr Mihály. Riadt Dániel. Schaffer János. Schuu Jakab. Kremlina Bruno. Müller József dr,. Mülfcr Gvörgv dr„ Mout FerencSchuc!imarh?r Sámuel. Vaskó Károly és Arkó János lettek. Ezután a pártkongresszus a következő' határozatot hozta: — Az SHS k'rályság német palijának zsombolyai pártkongresszusa megállapítja, hogy a oártveze'-őség eddig megőrizte tel es ukcióképeiscgét. A pártkongresszus felbntaímazzn a pári-vezetősíg^t, hogy a programúi é "telmében, az abban 'efe' teteit alapelvek télies megörZLSéve polit kai munkát vállaljon és ugy a kormánnyal, mint az egves pártokkal érintkezésbe lentien.