Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - Az angol-francia ellentét 2. r

Vasárnap, 1923. május 13. Magyar Külpolitika 3 goszffrviai németségnek nincsenek irredenta aspirációi, tehát nem érdeke az állama egység szétrobbantása és mert nt-m lakik földrajzilag összefüggő területeken, hanem; u egész országban szétszórva, nem érdeke tv területi, vagy nemzeti autonómia sem. A németség éppen ezért nem hajlandó az állami belső berendezkedés kérdésébea az egymással szembenálló államalkotó törzsek egyike mellett sem állást fogUini, hanem a dtotóst ebben a kérdésben az államalkotó többségre bizza. A Nőmet Párt nem par excellence íüaazé'ki párt, hanem hajlandó együttműködni minden olyan parlamenti tányezöveL amely a nemzeti kisebbségek jogi és politikai egyenjogú sitását, kulturális és gazdasági fejlődését megvalósítani é* biztosítani hajlandó. E nyilatkozat érdeméhez nem akarunk hozzászoiai, de nem hallgathatluk el sulyc* kifogásainkax ama (orma és indokolás, ellen, amellyel ez u infonae*iv sajtónyilatkozat a németség áilaianütéjcl bizonyítani kívánja. A uyilatkoflKI szerint ugyanis, miután Jugoszláviának oémetiakta területei sehol sem határosak a németség nemzeti államával, a németség nem folytslhat irredenta politikát és igy nem éjideke íz állami határok megváltoztatása, az állami egység megdöntése. . Vem titok a magyarság politikai vezetői elótt, hogy a Német Párt ezt az argumentációt a kormánnyal való érintkezése alkalmával is minden alkalommal latba vetette, nem törődve azzal, hogy ezzel az argumentációval gyanúba keveri azokat a nemzeti kisebbflégefcct, amelyek nemzeti államaikkal ha+áros terüteten laknak, elsősorban tehát a magyarságot és ezzel a< argumentációval lovat ad mindama soviniszta gyanúsítások alá, amelyet a „határos nemzeti állam" jelszavával, s magyarság, de még a vomún kisebbség politikai megmozdulását is irredentának igyekeznek feltüntetni. Ugyaraizon a napon, amelyen a német parlamenti frakció tájékoztató nvilatkozaAa napvilágot látott, a párt hjvítalos központi orgánuméban megjelent egy cikk, amely a Magyarországon élő németség helyzetét kétségbeejtőnek tünteti fel és megtorlásul azt löveteM a németség parlamenti képviselőitől, hogy ne védjék a parlamentben a magyar kisebbségeik érdekeit és jogait A magyarság ezért a parlamenti véfeteloznért soha sem fordolt a németaeg parte men ti kért viseletéhez, ezt a •védeimet a választások alatt és választások után adott nyilatVezeiokban a megválasztott német képviselők önként vállaltak. A párt központ"; hivatalos orgánumának ez a feltűnést fcettő kirohanása valóban azt a látszatot kelti, hogy a párt parlamenti képviseiőtt ezen az uton szeretné kötelezetiFfVyíól megmenteni. A jngoszláviai német pártsajtönak rég«4>bi megnyiljJko'a -. 3iból és a ».. trsztásá agitációaak nem egy jelenségéből az ország magvai kózvélrmétoye aura * meggyőződésre jutott, hogy a jíéznct politikai szervezkedésnek a Szeaoem»égből küervHt vezérei — hogy enyhén ét diplomatikusan fejezzük ki magunkat, — nem tufsápos rokonérjjéssel viseltetnek a ma-varok iráni Hogy a rokonszenv eme hiányának mik a forrásai, nem tudhatjuk. A Magyar Párt és a in~gyur sajtó nemiosak a magyarság, hanem valamennvi nemzeti kisebbség közös jogaiért balgáik, A magyar politikusok és a magyar sajtó soha egy 'iántó szóval nem jHették a németséget és vezéreit. Itt tetoít nem lehet szó viszonzásról banem csakis egyéni érzésekről, amcaveknek a politikába való bevitele sem nem célszerű, sem nem fedi a Vajdaság némöt népének érzelmeit. A vajdaság német népe fl magyarban nem lüt cftenséget, rmnem tes-tvcTf, bajtársát és küzdő szövetségiét, melynek érdelkei 6» céljai a/ ulol-íó pontig aXpnp<: \V ••> magyarság érdekeivel Es ez is»v Sa van. Nem jó politlku Miát az, amely "nheryett, hogy az ellenfél helyzetéi gyöngítené, a sbrsadta természetes iküzdotársa helyzetét gyöngíti. M«»wB»xok»t a köröket, amelyr-k a magyarság politikai szervezkedését a „határos nemzeti állam" jelszavával igyekeznek irredentának és államellenesnek feltüntetni, a.. határos nemzeti állam" hiánya nem feszélyezte eddig abban, hogy a német politikai szervezkedést is no sligmatizálják.. alldoutsch"nak a német imperialista és nacionalista törekvések szolgálatúban átlóknak, . Mindezt nem tekintve nagvon V«ázé lyes és nagyon kétélű fegyver annak az axiómának a hirdetése, hogy a magyarországi németség sérelmeit a jugoszláviai magyarságon kell megtorolni, OOC>OOO«><><>O<>«<KX*>^ Az angol-francia ellentét Irta: Bodor Ferenc(Veszprém) Ujabban sok szó esik róla. Nem ok nélkül. Amit természeti törvények ellenére a piíianatnyi Jrelyzet kényszere szül, másától szűnik meg. mihelyt a helyzefJcényszer elmúlt. Ilverwalami m antant is. A múltban, mikor a forgalom korlátoltsága miatt a nemz&lközi ftet mondhatni csak » iör-etlan szomszédok szövetkezéseire és hanca. ra szorítkozott, nagv szövetkezések alig voltak. Eltokintve a keresztes háborukt<S, ahol az ozmán viláíjhatalom terieszkedésével szemben a keresztény fcuropa ig\ ekézett összetogni. a Napóleon elleni szövetkezések voltak az e'srj csel. amikor ugyszólva egésa Eur. Spa tömörült a nyakára nőtt cézárral szemben. A piHanatnvi helyzet, az a körürménv, hegv egy lángész «ry akkor hatalmas nemzet dicsoségvásryát ki tudja használni a saját höskölteménve megírására: egyesíteni tudta az akkori hatalmakat a cézár egvéni nagysága ellen. Mikur m. Vr nem aludt ki a 'ángész és attól is lehetett tartani, hegy a francia zászlókkal viláaeá vitt eszmék fölforgató ereié ujabb viharok magiaként tovább élhet, a levert, dc vezérét viszszaváró nyugtalan nemzetben: a győzök. Szent Szövetségibe álltak össze. De a vége mi lett*? Mihelyt a lángész utolsót lobbant és az áXala elewni erővé iziiutt uyefs tömeg visszaesett einyedt, sulytitan áJlapotába: a Szent Szövetség meglazult.. Pár éviized — és a porcsz-osztiák PMOizlók egymás fejihez vérik a bilincset. Ujabb évtizedek — se kettő ellen a 'harmadik poroszló, az ^rosz lép be az antantba. M^-írt? Mert a közös veszély elmultín k'ütközik a külön. rd k a suc^vaitoz-. i' helyzetben dotre láp az elaltaioit változatlan törvény és most mar ez követeli, hogy ő érvénve&üljön. Vagy vegyük az ukmó Ha, kán háborút. Akik é> szazadokon ái örökki CJ-mást tvilkolják, ösiz^rcjyiak a köz is ellenség, a török ellen. Letöiik.: • Dc mihelyt a közös cél sikerül, a közös \e>zcly elbán*: e!©bukk'an > AitlóuC'i'Uek s a fit. \' «rtí!rsa!i (yri: más kobak ján \er^k cs rl; ' '. i a lf-r, ko, i£>nya bslörcvro ki:. <)• -óni l kaj'lof. Az antantra ugvajie sor. - vaj Mi hözia ös-;: -1 - ' A?,. boiTf iniki'nt s»57 év c'őtl et>lánkísz n-V't a viláiz nva. 'ára-' s-. /z után egy fi'j'. z nemzet. A r..: n"f. • • H-LÜ keUvil törni. összefoglak. <S)Vsr! ' Litörték. ' El letöltik a máMk na-v: áfol — az ürosit is. A naiv átfocó írdek mo?l < «/: ybe kovácsolt minden n?'. nz: '., ><, r'v'kr. ?'; 6rdeLköre:. '« ÍVÜVÜZ'K « pame't i* orosz n'p halaim. íüktcléie. De elérvén a célt, a pí1 anatilvi y. zet kényszere multán kiiiU«ü. -'!k. « a tömörül! er-jl. ls£méize-cs ''• • nva és rövid évek k. ?r<?. 'sr. h zi' Vutóbbi iránv tŐrV. *DvW v ' •• • '•" át urálinál. Mii láttinl. mái is? Japán ' még a \il;. fftre 4Í!oil. XÍ'X' CSUÍJÚP C-. !r.; 1f. « !: '•! lelt. MegHaiPW hamnr. Vem m> üt I" vább. Jaianibb vo't. aemhoíy a szövetíég cSgciiae aJatt saját erőit őrölj föl. mikor a cégtársak e*yu»v*l vetély. társak ít> Amerika vállig ry-ürkőzótt neki a tusának, mert látta, hosv máskép alol, maradnak valamenrívjen. A yankee ön. érzet követelte, hogv az első tűzpróbán a rőffel felcserélt ui puska ne mondjon csütörtököt. De célba ta'á-Iván. félre állt ő is. Az olasz ugyanez uton van. Még euvlkük sem állott teljesen félre. Nem hasylák ott vétsteéo a tábort, amelynek sátrai ala'lt eirvüfl fáztak ejt melegedtek. Am nagvon sz«rehTé4c, ha már béke volna és feledhetnék, IIOJTV ők is ott voltak a német nép legázolá*án. A német elvérzése nem érdekük, lillenben a káruk *«het. Jól szétnézve, a nagyantantból ugyszólva csak kettőt látunk a szinen: az antpoH és a franciát. Természetes e métr ez is? Tarthat-e soká? Az angolt és franciát a mull épp oly örök ellenséíznek ismeri, mint a németet és franciát. A meglehetős céltalan seba8topoll kaland az első eset, amikor egy uton hafadtak. Rövid ttt volt. EW't'en orosa kiknitő. x Máskor esrvmás útjait keresztezték folton A világháborúban az érdekük találkozott. A francia nemzet hiusácból. az angol létérdekből a német elten fordult. Célt ért mindkettő Az visszakapta a Napkirály őrökét. Ez elkobozza a flottát és gyarmatokat; egvben megbuktatta világpiaci versenytársát. De mi a heb-zef most, a crvőze'em utín? A francia érzi. h; gv győzelmes revansa annaU a nemzetnek hívta ki revarisát, akinek morzsoló ereié e!ötf ö, magira ha^-a. képtelen més meírállrii is. Ezért erőszakolja a irhet?tlrnt. Bismarck az 5 m-Müárddal mindj LSÍÍC c. 'flk Cjy évi sarcot vstett kí rc'iak. Ők Örök időkre akarnák rabbá tenni 8/ ígéíí német ívcet. Az u1ol<ó WaJ fpl v. -nn k k: l. e/iikböl. Az utoí-ó róni g<-. i t. Piuk - tau'id'ki'ói. Éhen hálálnák cs'csr'iiiöikct. hogy többe nímet n- t". li. n szdHfli, V^. TV ha mfcjis szii; eti,;. n«! erhe««en éí férfikor!, amikor tnirl. fi ier; vveTt tad taííxdni. A fran. -'a önön ha'riiá':, végvcs/élyct f. iís. Hír. eget. nlegtatadjn tv-ii stí vóirt. C<J£V-«T vígzeíít elOe ha-zifl!*n minden őrjőngM. 80 mi'^ő ewb'r nehü'cn hul me^'. Es ha r. émet. "nvíg rtcliriéfcben. mert ez a fuj ráfi V S - de . •crgőaés * MulatVi 'líwlüiuk clkktrónuk aliilü kijus • : e M-ddö v ttevtnt* ör' kkón Wrtó fctzHM \-:: n< "tv i- •ierös óriá-t. N; ís a? ar. r: l> ^ ' í Ő ftc'ra Mi revátfsíől. LégSlább u r.. '-"iu n'mel néviin«töl ninc. oka far" tr»r Évtizedekbe telik, amic egv épülhető •Méhtél l i úln kifut'uat a \: lágpiacr i. hox\ a ftfmti tr»M Sfuit s/ét\i«ve és L-yití: i; nt r'. ' re baiózzon be csnpaMSérf f. -ijen hát lőleí i. i,., u fX i. ?Cíkiwg« x: \t. ka Í isíínel Sxcs-fnfs sze?énv i. -. / k'influoÍK Ha •. » tu'ti. et s. e. éuv|{k tiirheU'l vii • úii: ii; <. l tov. ii l) (ri- ! jeikHfe iuik. nl a XVI. bajas kulillií Franciaorszáfjáé, a nv >mor forradalmába kergetheti Eiyópát. Régi szabály, lrog>- a szeséns a gazdim elieu fordul. £s ma Luróuábaa csakis az an«ol gazdag. Eigy általános felfordulás ueru Ira*haf-e ki Angliára is? . 'feiianem. Akinek nincs Dénze. nem tud vásárolni. Akinek áruja van. csakis pénzért adhatja el. Ha a kontinens vevőkértelen. hc*v vegyen bármit Angliától? Anglia pedic boh(? él, ha elia. Hisz termelő és egvuttal kereskedő. Viszont amit vennie kellene, tőlünk nem tudja beszerezni, msrt nincs, amit eladjunk. Pénz nélkül nemcsak venni nem tudunk, hanem termelrji se. Ehhez épp ugv pénz kell, mint a vásárláshoz. Anyag keli hozzá. Munka. Munkabér, Ingyért egvik se kapható ljy hát az angol forgalomnak nem érdeke, hogy a kontinens mlndc-n garasát a Francia bankba vigye, ahonnan a noilunak adják ki puskára, meg buvárhajókra, a maradékot pedig arra, hogy a francia termelés az angollal szemben versenyképessé váljei. De ha gazdasági téren az angol irányvonal elhajlik a franciától, egyéb szempontból annál inkább. Látjuk, hogv Clemenceauiól Briand >n keresztül le Poincaréig Franciaorsiá« vezetői mily emberfeVtti munkát végeztek. Ealkzelicmüket. *Talleyrandi ékesszólásukat nap-nap után. mennyire ragyogtatták, hogy az antantot szövetséggé rögzítsékArról letettek már, mert le kellett lenniök, hogy Aínerikát és Olaszországot magukhoz láncolják. De Lloyd Georget halálra gyötörtét vele és Bouar Law-t is bizop'-S" Vör^ nyékezik. Csakhogy nehéz dió. A londoni, párisi, cannesi, génuai és a jó ég tudja még micsoda énekesietek mind mind végeztek valamit, de ha az ember leszűrni akarja a magiát: a rosta üresei mutat. Egy csomó szó. Egy rakás kijelentés. Nagy-nagy halom jegyzőkönyv. Ámde eredmény — olyasvalami, ami födné a szó komoly értelmét —< semmi. . Éppen semmi. Fölszámolás. Nem uj szövetság. Ma Lausanne. holnap-holnaputáa London. Brüsszel. Páris is igy tovább. H?l az a helv. ahol egvmást igazában megértenék? Lloyd Oeoreetól Bonar Lawig érzi mindahány angol államférfi, hogy kissé kátyúba került. Hogy a francia baitsrs kezd cölönkké válni. Jó v " s7-bidnlni tőle. Pzfnen. Simán. FeVünés nélkül, l'cv. hpfev a cölPnk ne vegve észre, amikér lerázzák és aki lerázta, ezenközben is önérzettel verhesse a mellét: — Ilyen az ancol ccntleman! Csukhopv cőlönk rendesen kitarló. Ha az angolnak nem: a franciának annál inkább kell kettőjük szöyetgéget Minél jobban lávolodik Amerika, Olászemái; annál görcsösebb a fran< rák Angliába kapaszkodása. Hiszen amelyiC percben kélségtelenné válnék, new Anglia szövetségesl. ént vé^ inn-viharban nem üli Franeippiszág ínógőt*: a német nem fizetne cgyettón vasat sem. illetve arany beIve tl vassal fizetne rögtön. Es akkor ki védné meg a franciát? A szerb, akinek Olaszország ül a nyakán? j, --^ tiniTrl*.. A cseh. akit a némcl le fog nyelm az első 2-1 órában? Az oláh. aki az orosz medve torkába esik, ahonnan egy csuklás a gyomor fenekéig. Az meg régi **pasztri'al. nos*?: i meJve nem flnnx-ás cethal hanem goromba szárazföldi állat, invlvik Jőnísl ö nyeli le. akármilyen . 7, x?a legyen aligha fiöki vis^/a. A liArom fraficía uszály, akik küziil, faji. erkölcsi, katonai súlya egvcdiil a rbnek van. nagy ellenségeiken kiviil mindenüti komoly, hailralerinell nnis ellei. s. -i'klöl is körül vannak véve. akik az első német áavus/óra