Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - Lukács György a genfi tárgyalásokról. II. r.

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923. május 13. Lukács György, a genfi tárgyalásokról II. körmük hátát roppantják rá a kis élősdiekre. Érdeke-e Angliának. hogy mikor el. érte saját céljait, idegen célért: francia-mentésből a gall szomszédhoz szögezze le magát, holott a megkötöttség neki is végzetévé válhat Mert az angol-francia szövetség csak arra lenne jó, hogy kitolja a német francia leszámolást. A német guzsbakötöttséget meg tudná hosszabbítani, ellenben oly csoportosulás kényszere alá állítaná Németországot és a vele egy érdekű hatalmakat, aminek éle elsősorban Anglia ellen irányulna. Miért? Mert akkor a rendezésbe —• nagyobb lévén az akadálv — be kellene venni Amerikát. Orosz- és Olaszországot is. No meg a kisebb, rokonérdekü tényezőket is. Ez a tömörülés ' pedig Németország oldalán elsősorban az angol világuralmat seperné el és ennek révén, ugyszólva mintegy ráadásul, a rácsímpalykodott franciát. Ezért nem valószínű, hogy Anglia Franciaország oldalán lekösse magát egy ujabb szövetségbe. Hogy ez elől kitérjen azért van a sok vajúdás, a sok értekezlet, hátha valamelyiken sikerülne szépszerével megfesleni a drága jó baráttól? Előbb-utóbb, akarva-nemakarva sikerül, mert halál ellen nincs orvossás. Az antant pedig haldoklik- Haldoklik, minthogy elérte a célt, ami összehozta és az uj helyzetben a természetes különérdekek nap-nap után mind jobban kezdenek kiütközni. A kurzslók egvre fecskendezik csodaszereiket az elfakuló bőr alá. de uj életpezsgést vinni bele az elvénült antantszervezetbe nincs immár földi hatalom. Egyetértésük abban merül ki. hogy áldozataikról hány rend bőrt fejtsenek le, ám hogy egymáson is segítsenek, arra egyik sem kapható. Addig-addig nyuzogatják a magyart és a németet, mig mütökésük megsebzi a műtök kezét és a hullamérget beoltja ereikbe. Oly mohón, olyan gyakran keresik egymás társaságát, hogy a végén belecsömörlenek a nagy szerelembe és a köztük dühöngő nagy egyetértés ahányan vannak, annyi felé kergeti szét őket. Hu Lausanneban nem talán Londonban. Ha ott sem. maid Párisban. Isten tudja hol és mikor, de valahol és nemsokára, okvetlenül. Ahogy a többi már-már félreállott: odébb áll majd az angol is. Utolsó szalmaszálnak nem marad benne a fulladozó francia markában. Van rá esze, hogy örvénybe ne rántasss bele magát. Hisz még ha kikapcsolják is a kérdést a többi nemzetre szintén kiható tágabb nézőpontból, pusztán angolfrancia szempontból is Anglia már most kezd ráfizetni a franciák konok barátságára. Már most is, amikor még alszik az a sok erő. ami a német oldalán talpraállhat a tovább is makacskodó Anglia ellen. Mert mit látunk? A francia abban a kényszerhelyzetben van, hogy gyöngesége tudatában végsőkig kénytelen fojtogatni a nála sokkalta erösebb németet, nehogy az magához ocsudva, természetes túlsúlyával öt agyonnyomja. Ezt a kényszerhelyzetet és ennek következményeit a gyomrozott német után Anglia érezheti a legelsősorban. Mikor az erő zsibbadtan pihen: a gyöngeség tobzódik. A kontinens hatalmi tényezöi ma védtelenek. Az orosz lezüllve, A német lefegyverezve. Egyetlen alkalom, hogy a hanyatló francia nagyravágyását kitombolja. Vasba bujt az orra hegyéig. Nemcsak szárazon. Vízen is Szárazföftii ereje ma nagyobb, nem mint Angliának, hanem mint a földteke bármelyik népének. Flottája számottevő. Buvárhajóit félelmetesen szaporítja. Repülőit szintén. A kontinensen ö az ur. Szeretné, ha buvárhajói meg repülői révén a Csatornán is ur lehetne, hanem egyedül legalább Angliával egyenlő. Pillanatnyi hatalma nemzet, gyöngéjét — a halálát okozó hiúságát már is kezdi kiváltani. Mert a legyöngült környezetben erőinek érzi magát s gvöngék módjára nap nap után v isszaél a helyzet szülte. vagyis nem természetes ere jével. Megint Napoleonként akar parancsolni a világnak, feledve, hogy Napoleon Franciaországa már regen a múlté. Nemcsak a kontinensnek parancsolna, hanem magának Angliának is. Miért ne? Hiszen a kontinens az övé. Németet, magyart 6 fojtogathat tetszése szerint. Oláhot, szerbet, csehet ő jutalmaz. Lengyellel. orosszal ö rendelkezik. Az olaszt ö állítja Rapalló elé. Ám ez nem minden. Ázsia is alája tartozik Mikor Anglia a törököt pártolja, ö a göröggel s zállatja meg Kisázsiát. Mikor Anglia áll a görög mellé, ő a törökkel elpallatja a görögöt. Ha Anglia a tengerszorosokat akarja magának biztositani, Kemallal, Csicserinnel vettet neki gáncsot. No és az angol? Óh, ő engedjen mindenütt' Hagyja az egész kontinenst tönkre tenni, mert Anglia nem kontinentális állam és így nem tartozik rá, ha Európa belehal e veszekedett francia handabandázásba. Mindez igaz lehet, csak ne volna egy bibije. Evés közben jó meg az étvágy. Ha a gall kakas taraja még soká piroslik, el találja hinni, hogy kukorékolásától tul a Csatornán is megrezzennek az ablakok Feledheti, hogy a biztos haláltól mentette meg most Anglia. Gondolhatja, hogy visszatért a rég letűnt aranykor. amikor egyenlö volt a Szigetországgal él ha ez ezt kétségbevonta. — Kard, ki kard: Mit sütnek, mit főznek a nagyok a sok találkozón: nekünk legyőzött parányoknnk nem illik, nem szabad vele törődni. Egyelőre nekünk kotyvasztják nem az ételt, hanem az étöt. De fö majd ott egyéb is. Az összetartás cimü főzeléket majd csak addig fűszerezi, sózza az összeverődött sok szakács, amig ehetetlenné válik mindnyá junkra nézve. Folytonos ölelkezésük láttán nem esünk kétségbe. Mert hát ami természetellenes, előbbutóbb betelik sorsa s helyébe lép a beigazolt törvény?. Az antant célt ért Tehát nincs ami összetartsa. A fölbujtó, a szerző; Anglia ma még kitart bűntársa mellett, mert van zsiványbecsület is. D

e az ilyfajta becsület sem tart örökké. Még kevésbbé addig, ahol már öngyilkoséig volna. A második ülés április 23-án volt. A kél ülés közötti időt a kulisszamögötti elég élénk tárgyalások töltötték ki. amelvek sejteni engedték, hogv a második tárgyalás mozgalmas lesz. Adatci japán előadó ugyanis jogászi szempontból kitünö, szabatos előadói tervezetet készitett amelynek lényege az, hogy a feleket: Magvarországot és Romániát a nemzetek szövetségének tanácsa arra hivja föl. járuljanak hozzá egyetértöleg ahhoz. hogv a vitás kérdési a Hágában székelő nemzetközi állandó bíróság (Cour permanente de Justice) intézze el. A nemzetközi állandó biróság két kérdésben lenne hivatva dönteni. Az első. vajjon a román hatóságok a távollévökre vonatkozó intézkedésükkel megsértették-e az oplánsok javára a nemzetközi szerződésekben biztosított jogokat. A második kérdés az, hogv amennviben ezeket a jogokat az állandó nemzetközi biróság megsértetteknek találja. Románia részéről minő intézkedések szükségesek e jogsérelmek orvoslása érdekében. Azt is javasolja az előadó, hogv addig is. amíg a nemzetközi állandó biróság dönteni fog. a status quo tarlassék fönn. azaz Románia ne tehessen további intézkedéseket az optánsok hátrányára. A magyar képviselők a maguk részéről az előadóval előre közölték, hogv ezt az előterjesztést el fogják fogadni, mig Titulescu kijelentette, hogv semmiesetre sem fogadia el. A második ülés bevezetéseképpen Adatci előadó előterjesztette javallatát alapos jogászi indokolás kísérőiében Javaslatához elsőnek én szólaltain föl s kifejtettem, hogv bár reméltük, hogv a tanács maga dönt a vitás kérdésben, s bár a döntést az állandó nemzetközi bíróság elé utalás késlelteti, ehhez a legnagyobb készséggel hozzájárulók és remélem, hogy Románia is hozzá fog járulni, mert a hozzá nem járulás azt jelentené, hogy fél az igazságtól. A magam részéről hangtulvoztam a status quo föntartását. sőt kívántam, hogv azonnal adják vissza azoknak az optánsoknak birtokait, amelyeket ezidöszerint az állam nevére telekkönyveitek, de senki azokat nem műveli. Ez az intézkedés Ro mániára is csak előnyős lehet, mert legalább nem maradnak müvelés nélkül a birtokok. A határozathozatal módjára vonatkozólag óva intettem a tanácsot attól, hogy abban a kérdésben, amelyben Romániát és Magyarországot csak tárgyalásra hívták meg. egyuttal e tanácsban szavazattal is fölruházzák, mert jogi abszurdum volna az. hogv saját ügyeinkben felek is. bírák is legyünk egvszemélvben. Utánam Titulescu a leghatározottabban visszautasította az előadói javaslatot és kijelentette, hogy Románia az egyezségtervezetet nem írja alá. Tiltakozott az ellen, hogv ilyen eminenter politikái jellegű kérdést, amilyen egy nagv agrárreform, szoros jogszabályokhoz kötött bíróságnak aránylag szükkőrü belátására és döntésére bízzanak. Adatci előadó vissza utasította Titulescunak az állandó nemzetközi bíróságra vonatkozó kijelentéseit és utalt arra, hogv e biróság szabályaiban bennfoglaltatik az. hogy a biróság nemcsak a jogosság, hanem a méltányosság szempontjait is figyelembe vegye, továbbá, hogv a bizonyítékok legszabadabb mérlegelése alapján döntsön. Sértő tehát Titulescunak az a kijelentése, amellyel a bíróságot szűk látókörrel vádolja meg. Ezek után meggyőző szavakkal kérte a román képviselőt, járuljon hozzá ehhez az egyetlen helyes elintézéshez és ne tegve ki Románia eljárását különböző kritikáknak. Titulescu mindamellett megmaradt tagadó álláspontja mellett. Ilyen helyzetben Adatci uj Javaslattal állott elő. azzal, hogy ha a tanács nem utalja az ügyet döntés végett az állandó nemzetközi biróság hatáskörébe, amit csak akkor tehetne, ha ehhez mindkét érdekelt fél hozzájárul, a népszövetségi paktumban gyökerező joga alapján kérjen jogi szakvéleményt az állandó nemzetközi bíróságtól. A magam részéről ehhez a javaslathoz hozzá járultam és figyelmeztettem a tanácsot arra. hogv az eljárási szabályok keretébe tartozó jogi szakvéleménykéréshez elég. ha a tanács többsége igenlően nyilatkozik, nincs egyhangu határozathoz kötve. Titulescu mereven ellenezte ezt a második javaslatot is. Ekép a tanács az elött a helyzet előtt állott, hogv ha valami közvetítő kísérlet nem történik, határozathozatal nélkül kénytelen szét-, oszlani. A meglehetősen zavart helvzetben lévő tanácsnak az értekezlet elnöke. Wood. Angiin képviielcic. s>tstt segítségére, aki azt javasolta a kérdés rendkívül komplikált voltára való. tekintette), hocv a kérdés a legközelebbi tanácsülésben kerüljön döntés ala. Addig is kériék föl az előadót, tanulmányozza tovább az ürvet. s a legközelebbi tanácsülésre hozzon részletes javaslatot. Időközben a status ouo megőrzendő volna, s Romániának, tartózkodnia kell az optánsok ügyében minden további intézkedéstől. E közvetítő javaslatra a nyilatkozattételről az elsőbbséget TitidescunaV engedtem út. O a slatus quo fentartá-ának kérdésétől mereven elzárkózott. Szerinte ez Romániának sznverénitását sértené, abba az érdekelt ' népmilliók nem nyugodnának bele. » kónnven lázadást eredményezhetne. L'gv látszott egyébként, hogv a következő tanácsülés elé való utalást rábeszélésre hajlandó elfogadni. I tána kifejtett nyilatkozatomban satnálatomat ierztem ki, hogv a tanács sem a maga hatáskörében ezúttal el nem intézi az ügyet, sem az állandó nemzetközi biróság ele nem utalta, sem attól jogi véleménvt nem kér. hanem dilatoriusan intézkedik. Tekintettel arra. hogv mi az igazságtól nem félünk, s semmi észszerű megoldási módtól el nem zárkózunk, Magvarország nevében ezt a közvetítő javaslatot is elfogadtam abban a reményben, hosv igv egyhangú határosat lőhet létre. Hangsúlyoztam azonban hogv időközben a status QUO tervtárt ására a legnagyobb sulvt helyezem. Adatci kijelentette, hogv az egyhangúság létrejötte érdekében n;m ellenzi Mr. Wood javaslatának elfogaidását. Váratlan fordulat volt azonbar,. amikor kijelentette, hcüiv müithogy cfivetlen javaslatát sem fogadták eV. noba ö álmatlan éjszakákat töltött cl azzal, amig ezt a leghelyesebb elintézési módút megtalálta, a tanács által dezavuáltnak tekinti magát, s az ulSadói tisztségről lemond. Adatéinak ez a kijelentése, aki a nemzetközi érintkezés terén rendkívüli, tekintélynek örvend, a tanácsot vadsággal megdöbbentette, s végre kalandra volt olasz külügyminiszter. Olaszország képviselője, adott meleg .«zavakkal kifejezést Adalci iránt érzett tiszteletének és igyekezett öt az előadói tisztség megtartására tfibirnj. A határozathozatal egyhangúságának lehetővé tétele érdekében viszont hajlandónak nyilatkozott Tituluscuigüi azt a kívánságát, hogy Romániát időközben ne tiltsák el az intézkedés tél. honorálni. Hanotam volt francia kül^-mjoji&ater hozzéjárwít Safemdrának Adatához! intézett kéréséhez, s javaslatát azzel toldta meg. bogv a következő tanacsba,n az ügyet a népszötyetséiri ipaktam 15. szakasza alánján intézzék el Ez ugyanis két állam között va&> olyej? néwtekéréaekről szói ametoek konynvep háborúra vezethetne*. Adató erre krrenette. hoav, tói.. jesen csalódottnak érzi magát a ieföln:< vitn ntán. mé#* a nemzetek saSs**.^ ségie lrá*t érzett nagy ÜsafeleténiéJ j fog.vff a maga részérÓl h bjozzájaiál, atíhóa. hó(tv $zt az mtéjinényt a. ieifc tetieuieválá^fól riieganeotsek, |£a3anid&. az előadói tiszttÖBet oftejrisBíjpji, Jffj azzal a ha^áirsraott k3ko+és»seI. botfv Aj á 16. szákass irtlieVkedléseit is alkal-; mázzák, g. kor^tkezp tauicspJös«3i aí; érdekelt felok síayazntát ne' iejsHij számításba. . 1 Adatéinak e kijelentése elten elhangzónak ugyWt észrevételek, o a_zotíb«n, határozottító <írtrez. a feltételbec kö-' tötte az elöadö! 'székben .vajo megma- , radáGát. niri' h°gv' síz általi bfl^ötött feltételi elfogadták. ; Ebőopen létrejött az az ogyilsaneu állásfoglates. amelyet az elnök 'határozati javas-latban fogalmazott még. Ezt azután egyJiangu határozattá emelték. A határozat kimondja azt. hogy; az ügyet a következő tanácsülésen fog-j iák érdemileg elintézni, addig is Adatcí előadót feJkérik az ügy 'bövébtb' ília-^ nulmáiivozására és jelenks kewite§ére ^ vaitmlnt am. Wsirv yí«ir*;«TOrWllWrtí1