Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - Az uj délszláv kormány - A hollandiai alkotmányreform

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 19. szám ára 50 korona Vasárnap, május 13. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági é<'s?öciaTpq)»tikai hetilap Szerkesztősig : Rökk SzlUrd-u. 3t. Tel, JÓM. 6í-» Kiadóhivatal: Budapest. Józseí-korut 5. Tel. Jóesef 43. RAD1S1CS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési árai Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200 kor. Negyed évre 600 kor. Külföldre kétszeres ír Főbb cikkeink i bjj Az uj délszláv kormány — A hollandiai alkotmányt aform — A délvidéki Magyar Párt uj feladatai — A német párt és a magyarság — A cári hadsereg fölbomlása (Tárca) — Bodor Fenne t Az angol-francia ellentét _ Lukács György a genfi tárgyalásokról — Szociális mozgalmak — A lengyelek és a csehek — Az orosz külkereskedelem forgatna — A vörös hadsereg uj szervezete — Közgazdaság <;S«>ÍHC><X>OO<><><>0<X><^^ / Az uj délszláv kormány A május elsején újra megalakult Paslcs-kormány összeállítása a következő: Elnök: Patics N'ikola. Külügy: Dr. iVfnwics Mamc?ilo Belügy: Vujlcsics Milorád. Konstituante: Tiijkovics Mérkó. Pénzügy: Dr. Sztojadinouics Milán. Vallásügy: Jouánovics Ljuba. Közoktatásügy: Trijnnouict Misa. Igazságügy: Dr. Markooics Láza. Kereskedelem: Jankoolcs .Velizár (ideiglenesen). Közlekedcsügy: Jankooics Velízát. Postaügy: Vukicsevics Velja. Földmivelésügy: Trífkovicí Márkó (ideiglenesen). Agrárreform: Dr. Miletics Krszta. Erdészet-bányászai: Dr. Szrsklcs Milán, üüzépitészet: Uszunovics Nikola. Szociálpolitika: Dr. Pérics Ninkó. Közegészségügy: Dr, Mitetics Szlavkó. Hadügy: Pésics Pétar tábornok. . ' A kormánynak egyellon uj tagja sincsen. Mindössze az történt, hogy a négy nem-szerb miniszter nevezetesen: dr. Szupiló Gyivó tárcanélkiilí horvát és ideiglenes íöldmivelésügyi miniszter; dr. Zsupánics Nikó tárcanélküli szlovén miniszter; Sérics Mehmed tárcanélküli muzulmán miniszter és a szintén muzulmán Oméravics Dervis kereskedelmi miniszter, kimaradtak a kormányból. Igaz, hogy egyikőjük sem kapott mandátumot, de távozásuknak nem ez az oka, hiszen Pérics szociálpolitikai miniszter is mandátum nélkül maradt, még sem cserélték ki mással. A kormány homogén radikális és ho. mogén szerb kormányként alakult meg, az uj állam fennállása óta az első olyan kormány, melynek minden tagja szerb. A kormányra váró feladatok oly természetűek, hogy Pasics lehetőleg el akarja kerülni azt. hogy a minisztertanácsokon nemszerbek is rcsztvehessenek. Éppen ezért nagy fentartással kell fogadni azt a hirt, hogy a kormányt támogató macedo-muzulmánok. az u. n. dzsemijet, képviselőjeként, rövidesen miniszter lesz ezek vezére Zija Djenán. Zija nem birja kellőleg a szerb nyelvet és a radikális lapok ez okból helyette egy macedon-szerb képviselő kinevezését sürgetik. Rádics a belgrádi Vrcmc tudósítójának kijelentette, hogy helyesli a homogén radikális kormány kinevezését, mert ezzel respektálták a szerb nemzet akaratát és a horvát nemzet akaratát. A szerbét, mert ez a radikális pátinak adott többséget és a horvátéi, mert cz egyezkedő kormányt óhajtott. Tény az, hogy a revizionista blokk a válság idején kijelentette, hogy a radikális-demokrata koalíció megalakulását provokációnak tartaná és cz cselben a bosnyák-muzulmánok és a szlovének haladéktalanul otthagyják a szkupstinát. Ezzel az állásfoglalással mindenesetre növellek a homogén radikális kormánv kinevezésének esélyeit. A demokrata sajtó szerint a válság utolsó fázisában Rádics megüzente, hogy egyelőre nem meav Belgrádba és hogy a muzulmánok és szlovének Is lojális ellenzék lesznek s Így á radikális kormányt a Jeszavaztatás veszélye nem fenyegeti. A demokraták elleni gyűlöletben Rádics és Pasics valóban találkoznak. Pasicsnak Szerbiában a demokraták az egyedüli komoly vetélytársai, Horvátországban az erőszak politikáját a demokrata Pribicsevics képviselte és szeretné újra képviselni. A demokraták letörése után Pasics uralma a szerbek felett véglegesen biztosítottnak lenne mondható és Rádicsnak sem kellene attól tartania, hogy a horvát nemzet vezérséget tőle .valaki elvitatni megpróbálná. A demokraták bukása azonban e személyes és pártérdekek kielégítésénél jóval többet is jelentene: eltűnne az utolsó párt, mely legalább elvileg a délszláv egység alapján áll. A demokraták eltűnése után a délszláv állam sorsáról a- szerb szeparaiistáj: a horvát s szlovén szeparalistákkal döntenének. Ez persze még nem jelentené a revizionista blokk kívánságainak teljesítését, de jelentené az egység fikciójának végleges feladását és az egyiiftinaradás vagy szétválás lehelőségeiuek szabadabb mérlegelését. Miután igy a demokratapárt letörése Pasics és Rádics közös erceké, a kezel jevó délszláv politikája igen meglepő fordujatokat hozhat. Ez az, ami ajánlatossá teszi azt. hogy a kormányban más mint szerb ne üljön. A kormány programmja egyáltalán nem oly világos és határozott, mint amilyen a fentiek szerint lehetne. Pasics még változatlanul a vjdovdáni alkotmány alapján áll és ha más megoldás nem sikerülne, hajlandó ezt változatlanul végrehajtani. A megyei beosztás életbeléptetése, ami Horvátország szétparceljázásával egy jelentésű, a revizionista blokkot és a radikálisokat engesztelhetetlen ellenségekként állíthatja egymással szembe. Pasics azonban hajlandó részleges alkotmány-revízióba is belemenni, akár a vidovdáni alkotmány keretén belül, akár azokon kivül, pl. amputációval. A fö dolog az ö szemében a szerb hegemónia biztosítása. Amennyiben ez tartományi autonómiák mellett lehetséges, ncin zárkórik el előlük: dc ha a revizionista blokk erre nem talál módot, Pasié-, akár amputációval, akár centralizmussal, de biztosítani akarja Belgrád uralmát a délszlávok fölött. Sem Pasics. sem Rádics nem akarják a dolgot elhamarkodni. A függő kérdéseket hajlandók huzamosabb ideig is nyitva hagyni. Ezért hosszas bizonytalanságra rendezkedik be a délszláv, politika. Egyedül a demokrata párt türelmetlen és nem ok nélkül. Az öníentartás érzete sugalmazza neki. hogy Pasics és. Rádics esetleges kiegyezését mindenáron megakadályozza és általában megakadályozza a homogén '^dikális kormánynak kinevezésével kialakult helyzet konüalidálódásiát. Pribicsevics ujsá^cikság elnöke a radikális párt elnöke OOp<>OCK>0<X>0<><><><><^^ ^hollandiai alkotmányreform kékben és nyilatkozatokban Rádics kegyelméből való kormánynak csúfolja Pasicsékat, hogy igy tegye őket népszerűtlenné Szerbiában. A demokrata párt a megalakulás formaságaival foglalkozó szkupstinában tanusit obstrukrioszerü föllépést. Az igazoló bizottság megválasztását meg akarták akadályozni, de Peles Dusán, az ideiglenes elnök erélyén tervük megbukott. A bizottság megválasztásakor összesen 232 képviselő szavazott, — tehát Rádicsékon kivül mindössze tiz képviselő hiányzott — és a leadott, szavazatok arányában az igazoló bizottságnak 11 radikális, (köztük 1 dzsemijet), 5 demokrata, 2 szlovén klerikális. 2 bosnyák muzulmán és 1 szerb földmüvespárti tagja lett. Föltűnt, hogy a montenegrói federalisiák a demokratákkal szavaztak. A bizotlGyuricsics Márkó lelt. aki nemrégen Rádiccsal tárgyalt Zágrábban. A dei mokraták a bizottságban is lármát csaptak és a többi közt követelték, hogy az összes radicsiánus mandátumok semmisittessenek meg, mivel Rádics felség- és hazaáruló. Lármájuk, nak az lett az eredménye, hogy a velük fertő földmüvespárti ki "éleiével az egész bizottság ellenük fordult és Rádicsék mandátumaira nézve ki. mondta, ,,hogy a bizottság nem megy. bele a radicsiánus mandátumok érvényességi kérdéseinek tárgyalásába.'* Ez ismét olyan formula, mely minden-, felé nyitva hagyja az ajtót. Az uj szkupstina ülései igen érdékeséknek ígérkeznek, de a Rádicsékkal, valószínűleg rövidesen meginduló tár-i gyalások sorsdöotóek lehetnek a délszláv állam jövőjére nézve. b]. .Az indiai Ghandi-télc mozgalom, általában a messze Kelet szervezkedése a kizsákmányoló Nyugat ellen a holland gyarmatokon sem maradhatott nyonfUrlanul. Hiszen ezeknek az óriási területeknek laikussága többségében mohamedán s igy legalább egy-egy hullámverése a hitrokon törökség élethalál küzdelmének szükségképpen eljutott hozzá is. A nyugatindiai holland gyarmatok kiterjedése meghaladja a kétmillió négvzetkilómétert, tehát a gyarmatok hatvankétszer akkorák, mint az anyaország. A lakosság 38,000.000. mig az anyaországé a 7,000.000 lelket sem éri el. Ebből a lakosságtól egy fél százalék a holland, maga az anyaország egyáltalában nem katoni állam és nem is gondolhat arra. hogy erőszakkal fojtsa ej gyarmati lakosságának szabadságharcát, ha ilyen szabadságharc kitörne. És ez a lakosság kullurailag nem áll túlságos melyen, mindenesetre legalább is olyan nivója van, mint a Balkánnak és Keleteurópának. A benszülöttek közt erős intellektutl réteg képződött a gazdagabb családok fiatal tagjaiból, akik mind Hollandiában végzik tanulmányaikat. Ha ez az intellektuel réteg liirhetetlennek találná a holland uralmat, a hangyaszorgalmú, rokonszenves kis európai nép lemondhatna anvagi jóléte alapjáról, a gyarmatokról. mert erőszakkal meg nem tarthatná őket. Tudja rzt jól Hollandia minden felelős államférfiú és így igyekszik útját vágni az elszakadási, sőt még elkülönülési folyamatnak is. Alkotmányjogi intézkedésekkel akarják a gyarmatokat szorosabban az anvaországhoz fűzni s egyben fukuzaiicisuii bevezetni a benszülötleket az ország politikai életébe. Eddig az 1814 április 30-án hozott alkotmány szerint az uralkodó nevezte ki a gyarmati főkorniányzót, ki alatt négy személyből álló indiai lanácj, szóval valami kis minisztérium működik. A főkormányzó a parlamentnek évenként egyszer kimerítő jelentést küldött be a gyarmati állapotokról. Mindössze ennyi volt az a kapocs, ami a gyarmatokat az anyaországhoz füzle. A holland kormány már 1913ban. a Guxt \an der Linden nijniszté-rium idejében progranimjába vette a^ alkotmány revízióját. A közbejött világháború miatt, habár Hollandia maga semleges maradt, mégis elhalasztották, az uj alkotmány kidolgozását s ez csak u világháború befejezése ulán, a Ruys de Beerenbrouck koalíciós kormánya alatt készült el. A' Ruys-kormány programmjándk harmadik pontja volt az, hogy a gyár-, mátoknak nagyobb önállóság adandó. Teremtettek tehát átmenetileg alapot! egv hollandindiai parlamenthez. Hogy ennek választásait meg iehessen menteni, be kellett hozni némi korlátozás-, sa) a gyarmatokban is a községi autonómiát ' a községi tanácsokkal. Eddig kizárólag a fökormányzótól függött közigazgatási és katonai megbízottak uralkodtak az egyes községekben. Ezt a rendszert meggyökereztetni és kifejleszteni nem lesz valami könnyű, mert a holland gyarmatok szervezete nagyon is nem egyöntetű. Bizonyos területek leijesen holland közigazgatás alatt áU lanak, illetőleg minden megszorítás nélkül a fökormányzótól függnek, más! területeken azonban, néhol csak néhány községre, másutt akkora területekre kiterjedőié.?, mint az égés? anyaország, benszülött vazallus feje-: delmek uralkodnak alattvalóikkal szemben korlátlan önkénnyel, s mindössze a ljKorniányzo vá\árokhoz kirendelt bizalmi embere ellenőrzi állami azem. pontból ezt az uralmat. A parlament mellé bevezették az indiai néptariácsot: tagjainak egv részét az érdekeltek, vagyis a lakossáf. maga választja, másik részét a főkormányzó nevezi ki. A tanács Bataviában székel, dc csak informatorikus hatásköre vari. Az ö információi alapján határoz aa anyaország parlamentje nagyobb ügyekben, igy a költségvetésben is, melyet eddig kizárólag a főkormányzó állitolt össze. Ha a benszülötteket, akiknek soha semmiféle beleszólásuk eddig saját közügyeikbe nem volt. gyorsabban rá lehet nevelni a politikai érettségre, mint amennyi idő alatt a már kezdődő mohamedán izgatás, a szociális demagógia, melvet hihetőleg titkos kezek Japánból elősegítenek, a lakosság lelkét megejtik, Hollandia biztosíthatja: