Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 19. szám - Az uj délszláv kormány - A hollandiai alkotmányreform

Budapest, 1923 IV. évfolyam, 19. szám ára 50 korona Vasárnap, május 13. ÉS VILÁGGAZDASÁG Politikai, közgazdasági é<'s?öciaTpq)»tikai hetilap Szerkesztősig : Rökk SzlUrd-u. 3t. Tel, JÓM. 6í-» Kiadóhivatal: Budapest. Józseí-korut 5. Tel. Jóesef 43. RAD1S1CS ELEMÉR Megjelenik minden vasárnap reggel. Előfizetési árai Egész évre 2400 kor. Fél évre 1200 kor. Negyed évre 600 kor. Külföldre kétszeres ír Főbb cikkeink i bjj Az uj délszláv kormány — A hollandiai alkotmányt aform — A délvidéki Magyar Párt uj feladatai — A német párt és a magyarság — A cári hadsereg fölbomlása (Tárca) — Bodor Fenne t Az angol-francia ellentét _ Lukács György a genfi tárgyalásokról — Szociális mozgalmak — A lengyelek és a csehek — Az orosz külkereskedelem forgatna — A vörös hadsereg uj szervezete — Közgazdaság <;S«>ÍHC><X>OO<><><>0<X><^^ / Az uj délszláv kormány A május elsején újra megalakult Paslcs-kormány összeállítása a követ­kező: Elnök: Patics N'ikola. Külügy: Dr. iVfnwics Mamc?ilo Belügy: Vujlcsics Milorád. Konstituante: Tiijkovics Mérkó. Pénzügy: Dr. Sztojadinouics Milán. Vallásügy: Jouánovics Ljuba. Közoktatásügy: Trijnnouict Misa. Igazságügy: Dr. Markooics Láza. Kereskedelem: Jankoolcs .Velizár (ideig­lenesen). Közlekedcsügy: Jankooics Velízát. Postaügy: Vukicsevics Velja. Földmivelésügy: Trífkovicí Márkó (ideiglenesen). Agrárreform: Dr. Miletics Krszta. Erdészet-bányászai: Dr. Szrsklcs Milán, üüzépitészet: Uszunovics Nikola. Szociálpolitika: Dr. Pérics Ninkó. Közegészségügy: Dr, Mitetics Szlavkó. Hadügy: Pésics Pétar tábornok. . ' A kormánynak egyellon uj tagja sincsen. Mindössze az történt, hogy a négy nem-szerb miniszter nevezetesen: dr. Szupiló Gyivó tárcanélkiilí horvát és ideiglenes íöldmivelésügyi minisz­ter; dr. Zsupánics Nikó tárcanélküli szlovén miniszter; Sérics Mehmed tárcanélküli muzulmán miniszter és a szintén muzulmán Oméravics Dervis kereskedelmi miniszter, kimaradtak a kormányból. Igaz, hogy egyikőjük sem kapott mandátumot, de távozásuknak nem ez az oka, hiszen Pérics szociál­politikai miniszter is mandátum nélkül maradt, még sem cserélték ki mással. A kormány homogén radikális és ho. mogén szerb kormányként alakult meg, az uj állam fennállása óta az első olyan kormány, melynek minden tagja szerb. A kormányra váró feladatok oly természetűek, hogy Pasics lehetőleg el akarja kerülni azt. hogy a miniszter­tanácsokon nemszerbek is rcsztvehes­senek. Éppen ezért nagy fentartással kell fogadni azt a hirt, hogy a kor­mányt támogató macedo-muzulmánok. az u. n. dzsemijet, képviselőjeként, rö­videsen miniszter lesz ezek vezére Zija Djenán. Zija nem birja kellőleg a szerb nyelvet és a radikális lapok ez okból helyette egy macedon-szerb képviselő kinevezését sürgetik. Rádics a belgrádi Vrcmc tudósítójá­nak kijelentette, hogy helyesli a homo­gén radikális kormány kinevezését, mert ezzel respektálták a szerb nemzet akaratát és a horvát nemzet akaratát. A szerbét, mert ez a radikális pátinak adott többséget és a horvátéi, mert cz egyezkedő kormányt óhajtott. Tény az, hogy a revizionista blokk a válság ide­jén kijelentette, hogy a radikális-de­mokrata koalíció megalakulását provo­kációnak tartaná és cz cselben a bos­nyák-muzulmánok és a szlovének ha­ladéktalanul otthagyják a szkupstinát. Ezzel az állásfoglalással mindenesetre növellek a homogén radikális kormánv kinevezésének esélyeit. A demokrata sajtó szerint a válság utolsó fázisában Rádics megüzente, hogy egyelőre nem meav Belgrádba és hogy a muzulmá­nok és szlovének Is lojális ellenzék lesznek s Így á radikális kormányt a Jeszavaztatás veszélye nem fenyegeti. A demokraták elleni gyűlöletben Rá­dics és Pasics valóban találkoznak. Pasicsnak Szerbiában a demokraták az egyedüli komoly vetélytársai, Horvát­országban az erőszak politikáját a de­mokrata Pribicsevics képviselte és sze­retné újra képviselni. A demokraták letörése után Pasics uralma a szerbek felett véglegesen biztosítottnak lenne mondható és Rádicsnak sem kellene attól tartania, hogy a horvát nemzet vezérséget tőle .valaki elvitatni meg­próbálná. A demokraták bukása azon­ban e személyes és pártérdekek kielé­gítésénél jóval többet is jelentene: el­tűnne az utolsó párt, mely legalább elvileg a délszláv egység alapján áll. A demokraták eltűnése után a délszláv állam sorsáról a- szerb szeparaiistáj: a horvát s szlovén szeparalistákkal dön­tenének. Ez persze még nem jelentené a revizionista blokk kívánságainak tel­jesítését, de jelentené az egység fikció­jának végleges feladását és az egyiift­inaradás vagy szétválás lehelőségeiuek szabadabb mérlegelését. Miután igy a demokratapárt letörése Pasics és Rá­dics közös erceké, a kezel jevó délszláv politikája igen meglepő fordujatokat hozhat. Ez az, ami ajánlatossá teszi azt. hogy a kormányban más mint szerb ne üljön. A kormány programmja egy­általán nem oly világos és határozott, mint amilyen a fentiek szerint lehetne. Pasics még változatlanul a vjdovdáni alkotmány alapján áll és ha más meg­oldás nem sikerülne, hajlandó ezt vál­tozatlanul végrehajtani. A megyei be­osztás életbeléptetése, ami Horvátor­szág szétparceljázásával egy jelen­tésű, a revizionista blokkot és a radi­kálisokat engesztelhetetlen ellenségek­ként állíthatja egymással szembe. Pasics azonban hajlandó részleges al­kotmány-revízióba is belemenni, akár a vidovdáni alkotmány keretén belül, akár azokon kivül, pl. amputációval. A fö dolog az ö szemében a szerb he­gemónia biztosítása. Amennyiben ez tartományi autonómiák mellett lehet­séges, ncin zárkórik el előlük: dc ha a revizionista blokk erre nem talál módot, Pasié-, akár amputációval, akár centralizmussal, de biztosítani akarja Belgrád uralmát a délszlávok fölött. Sem Pasics. sem Rádics nem akar­ják a dolgot elhamarkodni. A függő kérdéseket hajlandók huzamosabb ideig is nyitva hagyni. Ezért hosszas bizonytalanságra rendezkedik be a délszláv, politika. Egyedül a demo­krata párt türelmetlen és nem ok nél­kül. Az öníentartás érzete sugalmazza neki. hogy Pasics és. Rádics esetleges kiegyezését mindenáron megakadá­lyozza és általában megakadályozza a homogén '^dikális kormánynak kinevezésével kialakult helyzet kon­üalidálódásiát. Pribicsevics ujsá^cik­ság elnöke a radikális párt elnöke OOp<>OCK>0<X>0<><><><><^^ ^hollandiai alkotmányreform kékben és nyilatkozatokban Rádics kegyelméből való kormánynak csú­folja Pasicsékat, hogy igy tegye őket népszerűtlenné Szerbiában. A demo­krata párt a megalakulás formaságai­val foglalkozó szkupstinában tanusit obstrukrioszerü föllépést. Az igazoló bizottság megválasztását meg akarták akadályozni, de Peles Dusán, az ideiglenes elnök erélyén tervük meg­bukott. A bizottság megválasztásakor összesen 232 képviselő szavazott, — tehát Rádicsékon kivül mindössze tiz képviselő hiányzott — és a leadott, szavazatok arányában az igazoló bi­zottságnak 11 radikális, (köztük 1 dzsemijet), 5 demokrata, 2 szlovén klerikális. 2 bosnyák muzulmán és 1 szerb földmüvespárti tagja lett. Föl­tűnt, hogy a montenegrói federalisiák a demokratákkal szavaztak. A bizotl­Gyuricsics Márkó lelt. aki nemrégen Rádiccsal tárgyalt Zágrábban. A dei mokraták a bizottságban is lármát csaptak és a többi közt követelték, hogy az összes radicsiánus mandátu­mok semmisittessenek meg, mivel Rádics felség- és hazaáruló. Lármájuk, nak az lett az eredménye, hogy a ve­lük fertő földmüvespárti ki "éleiével az egész bizottság ellenük fordult és Rádicsék mandátumaira nézve ki. mondta, ,,hogy a bizottság nem megy. bele a radicsiánus mandátumok érvé­nyességi kérdéseinek tárgyalásába.'* Ez ismét olyan formula, mely minden-, felé nyitva hagyja az ajtót. Az uj szkupstina ülései igen érdé­keséknek ígérkeznek, de a Rádicsékkal, valószínűleg rövidesen meginduló tár-i gyalások sorsdöotóek lehetnek a dél­szláv állam jövőjére nézve. b]. .Az indiai Ghandi-télc mozgalom, ál­talában a messze Kelet szervezkedése a kizsákmányoló Nyugat ellen a hol­land gyarmatokon sem maradhatott nyonfUrlanul. Hiszen ezeknek az óriási területeknek laikussága többségében mohamedán s igy legalább egy-egy hullámverése a hitrokon törökség élet­halál küzdelmének szükségképpen el­jutott hozzá is. A nyugatindiai holland gyarmatok kiterjedése meghaladja a kétmillió négvzetkilómétert, tehát a gyarmatok hatvankétszer akkorák, mint az anyaország. A lakosság 38,000.000. mig az anyaországé a 7,000.000 lelket sem éri el. Ebből a lakosságtól egy fél százalék a holland, maga az anyaország egyáltalában nem katoni állam és nem is gondolhat arra. hogy erőszakkal fojtsa ej gyarmati lakosságának szabadságharcát, ha ilyen szabadságharc kitörne. És ez a lakosság kullurailag nem áll túlságos melyen, mindenesetre legalább is olyan nivója van, mint a Balkánnak és Kelet­európának. A benszülöttek közt erős intellektutl réteg képződött a gazda­gabb családok fiatal tagjaiból, akik mind Hollandiában végzik tanulmá­nyaikat. Ha ez az intellektuel réteg liirhetetlennek találná a holland ural­mat, a hangyaszorgalmú, rokonszen­ves kis európai nép lemondhatna anvagi jóléte alapjáról, a gyarmatok­ról. mert erőszakkal meg nem tart­hatná őket. Tudja rzt jól Hollandia minden fe­lelős államférfiú és így igyekszik útját vágni az elszakadási, sőt még elkülö­nülési folyamatnak is. Alkotmányjogi intézkedésekkel akarják a gyarmato­kat szorosabban az anvaországhoz fűzni s egyben fukuzaiicisuii bevezetni a benszülötleket az ország politikai életébe. Eddig az 1814 április 30-án hozott alkotmány szerint az uralkodó nevezte ki a gyarmati főkorniányzót, ki alatt négy személyből álló indiai lanácj, szóval valami kis minisztérium működik. A főkormányzó a parlament­nek évenként egyszer kimerítő jelen­tést küldött be a gyarmati állapotok­ról. Mindössze ennyi volt az a kapocs, ami a gyarmatokat az anyaországhoz füzle. A holland kormány már 1913­ban. a Guxt \an der Linden nijniszté-­rium idejében progranimjába vette a^ alkotmány revízióját. A közbejött vi­lágháború miatt, habár Hollandia maga semleges maradt, mégis elhalasz­tották, az uj alkotmány kidolgozását s ez csak u világháború befejezése ulán, a Ruys de Beerenbrouck koalí­ciós kormánya alatt készült el. A' Ruys-kormány programmjándk har­madik pontja volt az, hogy a gyár-, mátoknak nagyobb önállóság adandó. Teremtettek tehát átmenetileg alapot! egv hollandindiai parlamenthez. Hogy ennek választásait meg iehessen men­teni, be kellett hozni némi korlátozás-, sa) a gyarmatokban is a községi auto­nómiát ' a községi tanácsokkal. Eddig kizárólag a fökormányzótól függött közigazgatási és katonai megbízottak uralkodtak az egyes községekben. Ezt a rendszert meggyökereztetni és kifej­leszteni nem lesz valami könnyű, mert a holland gyarmatok szervezete nagyon is nem egyöntetű. Bizonyos területek leijesen holland közigazgatás alatt áU lanak, illetőleg minden megszorítás nélkül a fökormányzótól függnek, más! területeken azonban, néhol csak né­hány községre, másutt akkora terü­letekre kiterjedőié.?, mint az égés? anyaország, benszülött vazallus feje-: delmek uralkodnak alattvalóikkal szem­ben korlátlan önkénnyel, s mindössze a ljKorniányzo vá\árokhoz kirendelt bizalmi embere ellenőrzi állami azem. pontból ezt az uralmat. A parlament mellé bevezették az in­diai néptariácsot: tagjainak egv részét az érdekeltek, vagyis a lakossáf. maga választja, másik részét a főkormányzó nevezi ki. A tanács Bataviában székel, dc csak informatorikus hatásköre vari. Az ö információi alapján határoz aa anyaország parlamentje nagyobb ügyekben, igy a költségvetésben is, melyet eddig kizárólag a főkormányzó állitolt össze. Ha a benszülötteket, akiknek soha semmiféle beleszólásuk eddig saját közügyeikbe nem volt. gyorsabban rá lehet nevelni a politikai érettségre, mint amennyi idő alatt a már kezdődő mohamedán izgatás, a szociális dema­gógia, melvet hihetőleg titkos kezek Japánból elősegítenek, a lakosság lel­két megejtik, Hollandia biztosíthatja:

Next

/
Thumbnails
Contents