Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 18. szám - Leo Donici: Az orosz forradalom

mm UH HÜbPüUTIrift Vasárnap, 1923 május 6. Lettország és Esztonia hadereje Lettország területe 64496 négysaöRiiJométer. amelyen 1,700.000 léfék él Mezőgazdasági állam mely egyúttal nagy erdóbirtokokkal rendelkezi. Ipara fiyenge és kezdetleges. A hadkötelezettség Lettországban tii évre terjed ki, még pedig a 20. évtől a harmincadikig. A tényleges katonai szoleálat tizennyolc hónapig tart minden fegyvernemijén. Később öthetes gyakorlatokat tartanak, még pedig háromszor. Az alső hét évfolyam (21—27 évesek) alkotiák a sorkatonaságot az utolsó három évfolyam (28—30 évesek), a honvédelem. A hadsereg főparancsnoka a köztársaság elnöke és végrehajtó közege a hadügyminiszter és a vezérkari főnök. Béke időben a hadsereg négy cvaloghadosztályból áll, mely székhelyei Libava, Riga, Recsicza és Dünaburg. A gyaioehado&ztálv á'l három pyalogezredből és egy tüzérczredhöl. Ezeken kiviil a hadsereg kötelékéhe tartoznak a következő formációk: három határőrezred, egy tárta lékezred. egy lo\asczred, egy nehéztüzérségi oszlag. egy larrkzászlóalj, az autotuobilosztag <56 rendes és 6 páncélgépkocsi), négv páncélvonat, a légi sr-olgálat 30 géppel és kit szikratávÍTÓá):Jk>más. A gyalogezred békeidőben egy zászlóaljból áll. háború esetén pedig négyből és egy géppuskaoszitagból husz Képfegyverrel. A lovasezred négy svadronra oszlik, a géppuskás svadronra. » tetllrnikarra és két agyúval biró lovasütegre. A tüzérségi ezredben van három tábori üteg, négy-négy 76 ruüiméteres ágyúval. A Jelt hadsereg 17.000 emberből áll. Észtország 44,427. négvs^öífkilométer s lakosainak száma 1.550.000. A hadkötelezettség a huszadik életévtől az ötvenedikig tart. ebből hét év sorszolgálat, a többi népfölkelés. A tényleges szolgálat tizennyo'c hónap. A fővezér hasonlóan a köztársaság elnöke és végrehajtó szervei a honvédelmi miniszter és a vezérkari főnök. Az állaimi három katonai területre őszük, mindegyikben egv gyaJoghadosztállyal, melyeknek székhelyei: Narva. Dorpat és Parnayia. A gyaloghadosztá'v két-három ezredből és örjáló zászlóaljakból álL Az e»zt lovasság egy ezredbe van szervezve két svadronnal, továbbá géppuskás svadronnal, mérvnek hat nehézi és hat könnyű gépfegyvere van ós végül műszaki svadronnal. A lovasságnak van három ezrede, tehát mindegyik gyaloghadosztályra esik egy és á'l két nehéz tüzérségi osztagból. A nehéz tüzérségi osztagnak van négy 220 mi', liméteres, illetőleg 150 milliméteres ágyuja. Számbelileg az eszt hadsereg a követkéz* formációkkal rendelkezik: öt gyalogezred két-két zászlóaljjal (háború cicién három zászlóalj!, három tábori tüzérségi ezred, két nehéztüzér, sési osztag, egy zászlóalj utász (egy s?vad hidász, egy szazad vasutas és egy öszekötő századi, egy ta;ik-zászlóalj tizennégy tankkal, egy páncélautomobiloszlop, U automobillal, öt páncélvonat és vécül a repü 1 őszolgálat 25 repülőgéppel. Az eszt hadsereg . száma összegen 10.000 eml>er, tióhoru esetére ez a hadsereg 170.000 főre emelhető. A lett és eszt katonát jel'emzi a fegyelem, hazafiság és az orosz veszedelem tudata. 00<>CKX><K>0<X><><><><>^ KÖZGAZDASÁG Délszláv külkereskedelmi kérdések Folyóiratunk legutolsó cikke a délszláv külkereskedelemről (1923. 6. sz.) annak a gyanúnak adott kifejezést, hogy a külkereskedelmi mérleg tavalyi javulása nagyrészt az árviszonyok eltolódására vezethető vissza és igy a javulás látszólagos. Azóta délszláv hivatalos részről is elismerték, hogy 1921 első kilenc hónapjához képest 1922 első kilenc hónapja, — az utoiső i háromról még nincs statisztika. — i 47 százalékos kiviteh emelkedést 1 rontat pénzben, ellenben csak 22 százalékosat mennyiségien. Miután a bevitelről mce mindig nincs statisztika, ez adat magábavéve nem elegendő a külkereskedelmi mérleg tényleges javulásának megállapítására, de arra elegendő, hogy azokat a reményeket, melyeket bizonyos délszláv körök a külkereskedelmi mérleg állandó javulásához fűztek s melyből már azt következtették, hogy jövőre a mérleg aktív lesz, kissé mérsékelje. A szerb és horvát sajtó ismételten szóvátette a külkereskedelem különböző problémáit keresve, a külkereskedelem állandó passzivitásának okait és javításának módjait. Sokan abban a véleményben vannak, hogy 1920 végével a délszláv állam az ekerülhetetlen behozatali cikkekkel már telitve volt, a behozatal mérséklése tehát jogos volt, illetőleg jogos lett volna. A PoíifiJta azt vitatja, hogy csak a gazdasági gépek behozatalát kellett volna megengedni s a mérleg passzivitásának oka az, hogy ez nem történt meg. Egy másik hiba, ugyancsak a Politika szerint, a jóvátételben keresendő. sajátos megvilágítását nem akarjuk birálat tárgyává tenni, csak mint egészen eredeti gondolatot leszegezzük. A külkereskedelmi mérleg passzivitásinak egy harmadik okát általában a vasutakhan keresik. Egyrészt az ismert közlekedési mizériákban, másrészt azonban a vasúti díjszabásban is, mely általában a súlyt és nem az értéket veszi figyelembe. A délszláv állam mint nyerstermelö állam csupa súlyos árut szállít külföldre, ellenben a behozott ipari cikkek általában könnyebbek, így dolgozik a délszláv vasút a délszláv állam érdekei ellen. A radikális kormány ez utóbbi hajon a di.tételek és vámok részlege* megvártoztatásával már iparkodott se. giteni. Mikor a kukorica vámját az addigi 100—150 dinárról 40-re szálli. totta le, ötvenezer vaggon vojwdinai kukorica kivitelét tette lehetővé. E kivitelből mintegy másfél milUárd dL nárt remélt és ha reményei nem teljesülnek, az egyrészt a fokozott mértékben felmerült szétfitási nehézségekre, másrészt a kukorica megromlására vezetendő vissza. Kern lehet ott sikeres külkereskedelmi politikát csinálni, aha] a köz/ekedésügy és a gazdasági kultúra a züllés utján van. A külkereskedelem egyik legnagyob baja a megfele'ö tengeri kikötő hiánya. A Belgrád-adriai vonal ügye ismét teljes bizonytalanságban van. . A Plair-csoport nem folyósítja a kölcsön esedékes részletét és nagyon 'kétséges, munkaképes lesz-e a Paxlame.it és mikor jut hozzá, hogy a vonal tervét Államunknak annyira van mód.iáhan j letárgyÜa. Ugy látszik, ez évben már külföldről kevfebbé fontos tárgyakat beszereznie, amennyi vasúti cs más ! anyagot kap a hadi jóvátétel fejében Polgáraink vásárlóereje idegen portékák behozatalára annyival növekszik, amennyi hadi jóvátételt kapnak. Ezért pénzügyi és kereskedelmi politikánknak a szigorú takarékosság utjain kell haladnia.'' A jóvátétel problémájának e nem kezdik meg az épitést. A harmadik zóna kiürítésével az olasz.délsz*áv feszültség ugyan va'a. mit engedett, de a hosszan elhúzódó és megszakadással fenyegető olaszdélszláv tárgyaások mutatják, hogy a fiumei kikötő zavartalan használata a legközelebbi jövőben még nem várhatóA szalonikii kikötő ügye sem áU jó. A görög-délszláv tárgyalások a vonatkozó egyezmény megkötése után egészen elakadtak. A szerb közgazdasági körök előbb korridort követelted később a Gjevgje ya-Szaloniki vasútnak «erb igazgatás alá helyezését, végül legalább a szalonikii szerb kikötőnek a görög hatóságoktól minden tekintetben való függetlenitését Ezzel szemben Szaloniki kereskedői a szerb kikötő ellen kézzel lábbal tiltakoznak, mert anyagi boldogulásukat féltik tőle. Görögország is gondolkozóba esett, mert Olaszország be jelentette, hogy mindazon kedvezményre igényt tart Szaloaikíiben, amelyet ott a szerbek megkapnak. Hozzájárultak a görögök elkedvetlenitéséhez a nisi szerb-bolgár tárgyai ások is. A vége a dolognak az lett, hogy ugyanakkor, mikor az angol zsoldban álló sajtó minden második nap jelenti, hogy Görögország bo-ép a kis-antantba, március közepén a görögök a Cjevgjek ja- Szaloniki vonalon megszünteU ték a forgalmat. Különbej Belgrád gyorsvonaton 30—36 órányira van Szalonikitöl, igy meglehetős tuízás a szalonikji kikötőtől várni a délszláv débouché megoldását. Ugy átszik a szerb nemzet arra van kárhoztatva, hogy ne legyen tengeri kikötője. Nem volt kikötője a hatalmas középkori szerb császárságnak sem és nincs kikötője létének ötödik esztendejében a délszláv királyságnak sem. pedi? ezerötszáz kilométeres tengerpartja van és állítólag a szerb kikötő hiánya volt a világháború egyik oka. bj. — A Magyar Országos Központi Takarékpénztár közgyűlése a 46,752.877 koronában kimutatott tiszta nyereségből az osztalékot részvényenképi 250 koronában 4P/3 százalék) állapi totta meg, mely április 30-tól kezdve kerül kifizetésre. A nyugdijalap gyarapítására 10,600.000 korona fordíttatott. Az igazgatóságba dr. Bangha Gyula, Bessenyey Ferenc (uj), dr. Hauszmann Alajos, Albert Jossu (uj), Róbert Juillard (uj), Jaques Keller (uj), dr. Schrecker Károly (uj) és Szitányi Géza választattak. — A Magyar Pamutipar R.-T. a napokban tartotta a Magyar Altalános Hitelbank helyiségeiben báró Ullmann Adolf ur elnöklete alatt rendes évi közgyűlését, melyen elhatároztatott, hogy részvényenként 150 korona = 75 százalék (muk évben 50 korona) osztalékot fizet az elmúlt 1922. üietévre. Az esedékes szelvények 1923 április 30-tól kezdődőleg kerülnek a Magyar Altalános Hitelbanknál beváltásra. — A „Merem" Váltőüziett Részvénytársaság a napokban tartotta ezidei rendes közgyűlését Az előterjesztett mérleg 72,839.688 kor. bruttónyereséget tűntet föl (tavaly: 33,473.946 kor), mig a tiszta nyereség összege 17,267.234 kor. (8,165.312 kor.). A közgyűlés az igazgatóság javaslatára kimondotta, hogy a tartalékok megfelelő dotálása után osztalékul részvényenként 45 kor. = 22.5% (22 kor. = 11%) fizettetik ki. A felügvelőbizottság uj tagjává megválasztották Blockner Izidor urat. — A Vármegyei Mezőgazdasági és Iparfejlesztő R.-T. (Szolnok) 30 millió korona alaptőkéjét 225.000 drb 400 korona n. é. uj részvény kibocsátásával 120 millió koronára emelte. 150.000 darab részvény 1:2 arányban darabonkint 1500 koronáért a régi részvényeseké. A fönnmaradó 75.000 darab részvényt lényegesen nagyobb árfolyamon egy külföldi érdekeltségnek engednek át. Az elővételi jog május 9-ig a Magyar Városi Bank és Magyar Jelzáloghitelbanknál gyakorolható. , — A Magyar Altalános Kosién bánya B--T. múlt üó 28-én megtartott közgyűlése elhatározta, hogy az 500 koronában megállapított osztalékot május 2-ától keze re kifizetik és bogv részvénveik név. értéket a tartalékból 200 koronáról 2000 koronára fölbélvegzik. — A Salgótarjáni Kőszénbánya Részvénytársulat dr. Chorin Ferenc főrendiházi tag elnöklete alatt megtartott rendes évi közgyűlés*, az 1922-íki üzleti évre részvényenkint 300 korona osztalék adását határozta el. Elhatározta továbbá a közgyűlés az alaptőkének 650 koronával való fölemelését olykép, hogy a részvénvek névértéket a tartalékalapból 1000 koronára emeli föl, továbbá, hogv egyidejűleg 250.000 darab, egyenkint 1000 korona névértékű uj részvénvt bocsát ki, melyekre az elővételi iogot 2:1 arányban részvényenkint 3000 koronáért a régi részvényeseknek fölajánlja. Az elővételi jog f. hó 8-tól bezárólag e hó 17-ig gyakorolható. — A Magyar Általános Hitelbank közgyűlése jóváhagyta a 233 millió korona tiszta nyereséggel záruló 1922. évi mérleget és ethata o^L^, hosy a 32. sz. osztalékszelvény május 1-től kezdve 200 koronával váKassék be. — Az Esztergom-Szászvári Kőszén' bánya Részvénytársaság évi közgyűlése az 1922. üzletévTe 175 korona osztalékot állapított meg, mely május 3-töI kerül kifizetésre. — A Metró Bank és Külkereskedelmi Részvénytáraság (Budapest, V., Arany JáDos-utca 1.1, melv a Metró Foreign Trade Finánca Corporation 500 000 doliár alaptőkéjű newvorki intézet magvarországi alapítás* és amelv a m. kir. Pénzügyminiszter ur által az Állami DeTizaközpont tagjává neveztetett ki, e hó 26-án tartotta rendkívüli közgyűlését, meIven alaptökéjét 25O.OOO.0OO koronára emelte föl. Az igazgatóság elnöke: báró Pap Géza, az Altruista Bank vezérigazgatója, alelnöke Huszár Károlv nvug. magv. kir. miniszterelnök, a nemzetgyűlés alelnöke, Maver János nvug. föjdmivclésügvi miniszter, rmgh. miniszter, Unger A. Bertraru newyorki bankár, aki egyúttal a társaság vezérigazgatója is és dr. Ugrón Gábor v. b. t. t., nyűg. belügyminiszter; az igazgatóság tagjai: Petrovics György nv. főispán, nemzetgyűlési képviselő, Xlarquise Caetano di Suni, Barna Bertalan, Magvar Miklós, Schnittkín Gusztáv berlini bankigazgató és dr. keresztesi Kiss József. A felügyelóbizottság elnöke: Sárkány Jenő altábornagy. Az első ese£, hogy amerikai komoly tSke a magyar közgazdasági életbe belekapcsolódott. >OOOOOOOsX>00<>t>>?<>s>0<X><X><>00< Budapest, 1923. Nyomatott a Budapesti Hirlap nyomdájában (Rókk Szilárd-ucca 4.). Felelős nyomdavezető: Nedeczky László HÍREK — Négy püspökség a Vajdaságban. A Tornnt/il írja: A vajdasági katolikusok ügycinek intézése jelen eg apostoli adminisztrátor kezében van. Ez azonban csak ideiglenes rendezés, amennyiben a konkordátum megkötése utáin azonnal hozzá fogiat tetni a Vajdasáp egyházi ügyeinek végleges rendezéséhez. Az eddigi terv szerint a Vajdaságban négy püspökséget árlitanak fel és pedig Szabadkán a Felsőböcska részére. Újvidéken az Alsóbácska és Baranya részére, Becskcrcken a Felsöbánát és l'ersecen az A'só. bánát részére. Ezek a püspökségek a belgrádi metropolita aíá fognak tartozni és a püspökök a belgrádi érsekmetropolita saiffragensei lesznek. — Két uj ellenzéki napilap Prágában. Április 1-töl Prága két német el•enzéki lappal lesz gazdagabb. Lorfymana képviselő helyi napilapja, a Nordböhmische Tageblatt országos napilappá alakul át és ápri'is 1-étől Sudetendeu(*che Taneszei'tung cime 1 fog megjelenni Prágában. Ugyancsak Frágába költözik a német agrárpárt orgánuma, a Deutsche Landpost is, amely a cseh fővárosba .1 lvu6véttől kezdve szintén naponta fog megjelenni. A Prager Tagblat-tzl, a Sozialdemokrat-tal, a Bohémiával és a Neue Morgenpost-tal együtt tehát április 1-étö) kezdve hat németnyelvű el'eizéki napilap fogja Prágában ellensúlyozni a cseh kormány námetnye'vii fé'hivatalosáaak, a Praoer Pressének politikáját LaiitUlajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat.