Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 18. szám - Leo Donici: Az orosz forradalom

Vasárnap, 1923 május 6. 5 Szociális mozgalmak A belga munkásmozgalom fejlődése Kommunista ellenzék Oroszországban Leo Donici: Az orosz forradalom A nemzetközi szakszervezeti szövetség kiküldöttjeinek mexikói tanulmányutja részt, hogy szerepe- az ui állaniszövet- ' ségben akkor is jelentékeny lesz. ha elveszíti hegemóniájának azt a részét, melv imniár nem felel meg a tényje- ' ges gazdasági és kulturális erőviszonyoknak. 3. Csehország, Vencel koronája országaiból. A számra nagyon tekintélyes, gazdasági és kultureröibesn még mindig vezető német kisebbség legmesszebbmenő kielégítése az ui közjogi kereten belül az ui államszövetség egyik legfontosabb problémája lesz. de a cseh nemzeti igények kielé*it, é«áv«l nem lesz tóbbé semmi akadálya annak, hogy a német kisebbség által követelt adminisztrativ- kettéosztás ténvleg megwalósittissék. 4. Lengyelország. A mai Galícia 4. 500. 000 lengyelével és 3. 70O. 0OÖ rutén lakosságával teljesén áfkalmatJap • történelmi lengve! nemzet jogos igényeinek kielégítésére. A rutének által követelt bifurkáció. Nyugat- és KeleiGalicia nem oldana meg semmit Így sem jutnánk életképes államalakulathoz, hanern egv minden eddiginél veszedelmesebb lengve! és orosz irredentát hívnánk életre. Ez a kérdés a monarchia nai hátánál Ik&aött nem oldható meg. Csak a háboni teremtette ni helyzet vezethet megnyugtató megoldásra. 5. Illyria. E néven volnának összefoglalhatók a délsílávség "telepterületei, melyek Únm4r véglegesen eljutottak teljes nemzeti szqlidarjtásHk tudatára. Ez alakulás kulturális fókusza Horvát—Szlavoq—Dalmátország volna, melyhez Krajna, továbbá Isztria és Stájerország szláv területei és BaszpiaHercegovina volna oatotando. Ez az uj alakulat — ok"s külkerestyedeunj és nemzetközi politika mellett — ugvan életképes volna, dc a délszlávság öntudata ma már oly erős, hogv a monarchián kivüli szerbség törzse immár elválaszthatatlanul összefügg a monarchián belüli délszlávság problémáiéval. Az utolsó évek konföderációs tervei közé sorolható gróf Andrássv Gyula volt külügyminiszter törekvése, hogy Lengyelországot perszonál-unióha hozza a Habsburg-dinasztia két államával, mely azonban a bekövetkezett nemzeti Katasztrófa miatt csak embrionális állapotban maradt Felemlítrrető Radies horvát parasztpárti képviselőnek, a horvát autonomisták látható fejének politikai célja: ' a délszlávok uniója rny decentralizált államban, melv n közel Jövő igen vafószinü külpolitikai eseménye lesz. Nagyjában ezek a mérföldkővei annak az eszme fejlődésének, melv nevével dominált, mikor a Duna-medencében letelepült százrétü népkónglomerátum békességes életlehetőségeinek megteremtéséről volt szó, mostanig, mikor törpe népek a faji gvülölet démonikus táncát járjak.. -\ magvar nép, mely vérmérsékleténéi fogva is a világ legbékésebb nemzetsége, hajlandó minden progresszív nemzetiségi elv közkatonájává szegődni, ha ats elvnek reális és pszichológiai alapjai vannak. A,, Dunai államkonfődetáeió"-nak még lelki motívumai sem lehetnek nálunk mindaddig, mig a győzői jogán megszabott kisebbségi védelmet sem látják ti. mig véd- és dacszövetség sauronyeidői fonják kórul Magyarország trianoni határait s a „Societcs des Nations" deferálni kényszerül az imperialisták inváziói előtt. (Vége. ). Egy mai közreadott aivatak>s jelentés részletes besiámoiiit nyújt a belga munkásmzozgalom ícjió évéről. A jelentés adataiból kitetszöleg a beUta munkásságnak megszervczetlség tekintetében atig van párja Európában. A szocialista párt saáunbe'i fejlődése évről-évre egyre nagaebb keretekiben bontakozik ki és a lejlöídés közben csupán a viláeíhá'boru kitörésének éve jelent megállási, sör visszaesést, azonban ez a zökkenés csak ide- i iglenes s a következő évek ugrásszerűen kipótoltak az elnvulusztcUakat. Az 1012. évben: 253. 869, az 1913han: 276. 164, az 1914. -ben 188. 095. a7. 1919. -ben: 392. 362. az 1920-bop: 614492. az 1921. -ben: 631. 167. mig az 1922. -ben; 632. 040 tagja volt a! belga szocialista pártnak, aimtely létszám. Belgium néftességénck létszámához viszonyítva, külön kommentár nélkül roepmutatia. miíven súlya ven a bfil; a szocialista pártnak az orszáft politikai életében. A párt állandó növekedését a? U előmozdítja, hogy a szakszervezetek és a munkásfogyasztási szövetkezetek lehetőleg minden tagjukat beléptetik • r idi iölr: a szocialista pártba is. s hogy cz a törekvés sikerrel, iár. matatja aa ie. hogy a €zialcszers, ezetsk Belgiumban: 608. 324. a fogyasztási •zövetkezetek: 109. 086 főnyi tötme«et foglalnak magukban, febá* e két fá'e slakulat tagjainak csaknam háromnegved léssé tagja a szocialista, pártnak. A belga munkáss&zr* esvébként eevre súlyosabb teherrel nehezedik a más- szinte állandósulni látszéi munkanélküliség, anninek következménye az, hogv a munkanélküliek, a vigasztalan helyzet következtéiben. külföldön igyekeznek egyezkedni. Főként I-raneuiország felé terek szenek ezek a lömének, alwil » hübrtni alatt elpusztított lerQlatek felópvtí^ének mnn kára-tainal alkalmazásra srtjnithalnak, Az 1922, év közepén egyedül Iránon; ország északi részén százhúsz; ezer belga mupkás doljzozott, A munkások nagvT^szérc nezv-e erős y^pzg&vpyei hat a* a tórülrnény, goj/y- a munkabérek vásárlóereje Franciaországban nagyobb, mint Belgiumban. yaGmiat' &£ is. Iho^y <mág Belgiumban a nyolcórái munkanapot keresztül vezették. Frauciaorszájfban éhig* aj mértékbez nem ragaszkodnak szigorúan és igy a naponta viégjzeU tiz. tizenkét órai inunk* révén, mazussfcb kereseti lehetőség van számukra biztosítva. Az orosz komin un'"-ta ftáct belaejéban lassanként olvan ellenfelek alakultak ki. amelv«knck kitörése koniaw kcvetbearaényekkel jánhait a szovjetállam clotére. Az elégedetlen csoport, ainelv magút n „Munkások igjazsága" néven nevei, erős afiitájciót folytat eszméinek érvónvre juttatása érdekében és legutóbb kiáltványt bocsátott ki, amely szyrint a icknlegi komunaintata pórlct nem isni. u i el a pro'etársád párt iának. M«gállapitja a kiuluúnv. hogy mióta az áíi. ii ilula cm a komie. nniVák kezein• került a pártba licszervözk^deti intellektuellek az áj iamszicrivezetot és az egész gazdasági életet ismét a kaptta-íizinus iránvába vitték. A murikiánosztálv szétzülrik és sehogyan sem tudja me^íérteni, vaijjon a nroletardiktaturánök áHamaiában él-e, vagiv a kíméletlen önkény é. - kiuzsorázás országában? A munkásosztály elviselhetetlen szeeényséfihe jiriiott, ellesbeR aa ui burzsoázia, a gyárigaeg»tók. t> trösztök és tt vétTehaitóbizottság vezetői dmom-dánomban élIKÍ. Az ellentét az oroszorszfigS kommunista párt és a mimkátsosztálv kőzött egyre naigvoibb lesz. A tzrvéibbiakban követeli « kláttvsány. ho«v e rrmnkAsosztóJv elrabolt szabadsáffát adtték. vi aszta. láUitaáfit helyre a sa'iló- és «z egyeíiilfsi srabadaáget és szüntessék meg a túltengő köziaaagntání önkényt. A «ssaiport legfőb*l> feladntának fartb a*t, hotplf ár inarl proletSrság minden erejét e^vesilse és azt megszervezze, hogy jgy a ktt3flvH célhoz W/tozian eijutlia^son, ' Az orosz forradalomról az első össze- I foglaló nagyobb munka szemtanútól I közvetlen tapasztalatok alapján most ! jelent meg Bukarestben oláh nyelven. ' Donici besszarábiat, egyik őse a nagyon < szegényes besszarábiai oláh irodalom- | nak volt ismert mesekoltöje. Ö maga Szentpétervána került újságírónak, de nunt iró is elég jól hangzó nevet szerzett magának az orosz irodaloruhanSzoros érintkezésben állt Gorkijfal. Andrejewel s más orosz írókkal. A forradalom napjait Pétervárott töltötte, ahol az Utcákat végigseprö puakatüzbeu faihoz lapulva figyelte'a fórra, dalom fejleményeit s a halálos veszedelemmel nem törődve, az igazi újságíró makacsságával és szenzációét? sésével gyűjtötte az élményeket Könwe bővelkedik is érdekes és eddig nem ismert részletekkel. A világháború kitörése. — irja — at orosz népben nem váltott ki lelkesedést. Aa orosz paraszt nem tudta, miért kell nekik a németek, magvarok és osztrákok ellen vonulni. Amikor a vezetők látták ezt a közönvt azzal lelkesitgették embereiket, hogy az orosz hadseregnek jutott az a magasztos feladat, hogy megmentse az európai kultúrát a barbár németek ftusxtitásai elöl. Leírja a cári család szereplését ls. A háboru elején a cár Pétervár legnagyobb terén, egy palota erkélyéről szólt a sokezerfőnvi neptömeghejt. Mikor megjelent az erkélyen, az egész közönség levett sapkával térdreborult Sokan sírtak, mások lelkesen éljenezlek, olvan varázslatos, hatással volt rjaindenkire a cár, mint fogalom. Pediü ugyanezek az emberek halálosan gyűlölték az egész deszpoltkus rendszert És ennek a megigézett, lelkes tömegnek a cár betanult néhány üres szót dadogott el minden meggyőződés nélkül. Megjelent a cár a dumában is. A képviselők izgatottan lesték szavait. Mindenki azt várta, hogv a nagyfontosságú helyzetre való tekintettel felelős minisztériumot nevez ki. Ehelyett mindössze ennyit mondott: — Uraim, őrizzék meg az egyetértést! A duma képviselői csalódottan oszlottak szét. A cár nem értette meg az időket. A könyv legérdekesebb része a forradalom kitörésének leírása. Dpnici nem tud róla. hogy volt-e valami szervezett összeesküvés vagy nem. Mindössze egy nap lövöldözés támadt egvil •iteában. Akkor már mindenki érezte. Hogy Oroszországnak vége vau. ai oros2 hadsereg elvesztette a háborút A cárban való hit foszlott szét, a katonák csatlakoztak a lövöldöző diákokhof, sorra egyik ezred a másik után Pélervár szinte észrevétlenül került í felkelők kezébe. Rodzianko, a dumr elnöke még az utolsó percben táviratozott a cárnak, hogv adjon az ország nak felelős minisztériumot. A cár azon ban még mindig nem tudta miről van szó, csak tétlenül szemlélte az esemé nveket Pétervárott megalakult az ideig lenes kormány Miljukov elpökletí ntatt; a teli palotában kvő cárnét elfogták. Hogv a Miliukov-kormáuy vagy az a mellékkormány. melv t munkások és kalonák szovietie címer csakhamar az. egész tényleges hatalmai kezébe kerítette, nem lehet tudni, t cár erre mécis cselekvésre határozta el magát és különvonatán Carszkok Szelő felé indult. Azt ^hitte, hogv néhány ezreddel leverheti a pétervári far radalmal. De az első állomásnál már megállították vonatát. Kinek a parancsára? — kérdezte a cár. Gucskov rendelte igv — felelték a vasutasok — s arra a különvonat már más irányba robogott Gucskov katonai biztos kapta a kormánytól azt a parancsot, hogy fagjn el a rárt. A következő állomáson Gucskov parancsára mclnt feltartóztatják a vonatot Ekkor már érdeklődai kezdett a ..<« hogv ki az a Gucskov, de senki sem mond la meg neki. Beletörődött helyzetébe, apatiknsan tlirt mindent, de mindennap leitta magát. A-tehetetlen urrakodőt Gricslcoy-a mohdovi állomáson kiszállította a vonatból és magával vitte. A tisztek és katonák sírva búcsúztak, a cár mindössze annyit kért. hogy nc válasszák cl íiatóL Érdekes megállapítása Dnnicinak, hogv a bolsevikok tuluádonkéDoen aa orosz rendőrségnek köszöntietik felülkerekedésükek Az orosz szocialista olrtot ugyanis a háboru előtt maga az orosz rendörséfi izakitofta szét hogv evonsitse erejét, Agent provokatőrSk hajszolták a párt egyik felét a szélsőségek felé, aztán mikor kitört a forradalom, már a szoéialdemóktata nirt nem rendelkezett a Wm.egekkeU A tor« radalom ütán hazajött nésTyven évi száműzetéséből PleJianov, ^ sZcciüdemokraták vezére, ki fialalkarábau megkezdte az orosz szocjalizmus azer. v-ízését. De öt már nem érthették meg, mérsékelt elvei idegedül b^tottak a felhevült és minden féktől megszabadult néptömegeknek- Éppen ennyire nem volt vczetQszerepe az ajjg Kropotkin I hercegnek sem. az anárehkták vezérének. A nyolcvanéves agaastván gvenge | hangját meg sem értette a tömeg s csak dísznek ültették az emelvényre. A' • mérsékelt elemek, Miljukovék, a uá| born továbbfolytatását kívánták, dje : Oroszországban term tt Lenin '«*$ Trockii. akiket a német hadvezetőség leólmozott vonatokban caenipcszett karesztül nemet területen, ők aztán tejiessé tették a rombolást Az ő ielszava> kafc „Le a háborúval!", „La a polgársággalt". „Le a va£ryonnair, j£|jen a forradalom!" már mindenki mess értette. r-KT^iw Közben Kerenszki lett a mimsztem elnök, aki mindent megtett, hogy « helyzetet megmentse- Donici ugy ieJk-mzi. hogy csacska, közepes kaliberű ember, aki csak beszélni tudott de caaui lekedni nem. aki Napóleon allűrjeivel lépett fel anélkül, hogy hozzávaló ta* hetsége lett votua. Nem is ál Irthatta meg a bomlást. A bolsevikiek első krx darcukat hamar kik&szdrfiiték. Mindea hivatalt elFoglaltiik s ezzel kezükbe kerítették az orosz brrodalom és as orosc nép sorsának vezetését Sck jót Gorkij Maximról sem tod Donici. Határozatlan, kétszínű embet\ *ki sohasem beszőtt nyíltan, sohasem vallott szint, óvatos szavak leple alá rejtette gondolatait; mis a töke esküdi ellenségének vallotta magát, orosz pénzember segítségével indrtoB lapot,/ Amikor társai emiatt felelősségre voa*-' ták, cinikusan jegyezte meg: • • (A — Pénze van s ez a fői Dímici epizódokon keresztül umfatV be a világ legnagyobb birodalmának! katasztrófáját. A forradalom szerenlőlf személyesen ismeri és reális megvilágításban mutatja be. Ezek az emberek nem voltak félistenek. Az orosz forradalom jellegét lesiobhan mutatta nr. 5 jellemzése: Aa orosz forradalom uee*. teremtett nagv embereket Egv kivátó szónokot sem vetett felszínre a forradalmi vihar, hadvezérről. éTlamférfWI szervezőről nem b szArwa. A irrtexikói swrks«erv«eti szövefeíft' az fez*fkamerrk«i EgvestóH Altemok: és Kanada sT»fcweWve»dwfcei egvöftt. snai-szervezefi ácyek meszJárav»lá(B oéitétrM TOtfhrvta a neim-eAfizi szaleszervezetí saövetséget amely L H. Thootas, Toírtí Shaw. PVank Hodgea, .Tonhaus. Lerpart. Kappler. Wertens.] rt'AaTacona. Caballero, flg, Fűrnnen és 0»wd«fel»eest kiküldését -síelte tenvfae. AT ebben aa ösvVn folvtatott tovfiH't tárgyalások sorén a nemzetközi swkszeawezerl saöWtség amv*<rdemi; vezetősége akként hafcijioaoit. hogy I Európa jelenlegi BeíVeete nem eaxáS' meg, hogy a megbízottak a május ete* . | napjára tervezett konferencián rész*- j ; vejrvenek és ezért iavuv^r a mevikxrT J szjVkszcrvi-'r.Mi |J^^^^y^l^j^^^|