Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 18. szám - A dunai államkonföderáció eszmetörténete 4. r

4 MAGYAR KÜLPOLITIKA Vasárnap, 1923 május 6. Usv pillanatnyilag, » világháborúnak csupán csak az eddigi esélyeit nézve, okos dolognak tűnhetik föl a litin fajokba történt bekapcsolódás. Mert: amit eddig hóbortnak tartott minden okis ember, nvoloadik világ cso, Inként, id^is-öráipr beteltesült. De a végleges választ a iövö adja meg ra. hogy kegyes szeszélve volt-e a sorsnak, vagy csak kegyetlen gúnyja, amikor Romániának a markába telte mindazt, amit ép ésszel soha nem rem él hotelt megszerezni., Ma mintha az övé volna Oroszországból Besszarábia. a hatalmas cári birodal* m szemefénye. Mdgyarorszugból 1 rdélv és tán més ö se tudja, mi minden. Ausztriából Bukovina. Bulgáriából i» effv rakás. Oly sok a földi jókból, hogy maga Román a se veszi komolyan. Egyre l. ip<S?ntja is testet: ébren van-e. Vagy álmodik"? Ma még ébren van. De: az örök á'oin előtti ébrenlétben. Ébrenléte addig tart, amíg Oroszország; alszik. Es azután; következik j törvény. A való élet. a történelmi igazság törvénye. Ez meg ránézve a halál. Az orosz ölelő karokban való elszendcrülés. Aminek nincs létoka: élete sincs. Már pedig az- úgynevezett román nép nem képvisel sem önálló nemzeti gondolatot, se életképes történelmi e'liiv^i Külön, egvóni. faji kultúrája se nem volt. se nincs. A jövőben se lehet, mert se igén ve. se képessége rá. Múrlhotgy népe faikeverék. esryéni fajvonósai nincsenek. Tehát auii beune hiányzik, ezt. még ha alkotna is. alkotásaiba nem öntheti bele. Miként Jajle*zárrriazását. nyelvét, családi és személynév St ötletszerűen, nem önjnasából kifejtve, idegenből vette át: Ugyanezt teszi intézményeivel, jogrendszírével, az erkölccsel, rneg a kultúrával. Igv a benne rejlő magasabb öncél, az egyedilec képviselt eflvetemes érdekű föladat nem. ndokolia önálló létét. Vagyis a belső törvény fenntartani nem fogja. Viszont a külső nemzetkőzi helyzet a sorsát megpecsételi. Oroszországnak a Balkán felé utjába esik. Fajilag, nyelvben, elkülönült tö'e. Amaz a bekebelezésre perdöntő ok. Ez a testvéri elbánást küszöböli ki. Kikerülhetetlen, hegy az orosz áradat elb^ritsa. E'z a vég épp olv bizonyos, mint amenn-rire valószínű, hogv a szláv fajból, ennek illirvidéki keverékéből váH kJ és mÍDt vándor pásztomépet sodorta a megélhetés kényszfre a Balkinón mind fennebb-fen• nehb, mostani lakhelyéig. Amily köuvnven vette- át a latin nyelvet és a fran. cia műveltség külső mázát. ér*p olv könnyen d is hagyja majd, hogy fölvegyen helyettük egy m-áiik. hozzá közelebb álló. vele rokonabb nvelv-t és fajiságot, az oroszét. Vallásilag is ezzel egv. Tehát a hit. ami a hozzá hasonló félmüveit népeknél a zavartalan felszívásnak akadálya lehetne: nála nem gát. hanem épp taszitóerö a gát bedöntésére. A török szolgásáéból szabadult többi Balkánnépnek egészen más a helyzete. Más Bulgáriának is, amelyik ors/. ág Románia után elsőnek kerül sorra a keleti kérdés oroszizü rendezésénél. Mi* Moldva-Oláhországot a magyar Kárpátok lábéig! vagyis egészben kénytelen Oroszország bekebelezni, nehogy részleges csatolás esetén a megfagyott rész hátban zavarhassa: a testvér Bulgáriánál beéri majd egy kisebb műtéttel. Tőle aligha vesz el többet, mint a fekete-tengeri ut szárazföldi védelme érdekében a Turtukai— Enos-vonaltól a Fekete-tenger felé esö részt. A Balkán többi országára, az öszsres délszlávok oroü uralom alatti egyesítésére nem gondolhat Oroszország. Hisz ez annyi hatalmi érdekbe ütköznek, amit — mérhetetlen ereje dacára — még ö sc tud leküzdeni. nincs is oka négy öl, vele egyebekben Azonos irányú államot sorakoztatni maga ellen, amikor a célt, Konstantinápolyt elérheti olcsóbb áron is: Moldv. i-Oláhország és a bolgár íöldszalag csatolásával, ami egyetlen számottevő állam érdekét se sérti, így belátható időn belül a Balkán három államra szűkül. E három állam: Bulgária, Szerbia, Görögország. De hogy az örökös tűzfészek végre kialudjék, az érdekelt hatalmok fogják majd természetes alapon rendezni közöttük a területkérdést. Valószínű, hogy Bulgária a Turtukai—Enos-vonaltól a Monastir—Morava-vonalig és délen a görög nyelvhatárig fog terjedni, megkapva Szalonikit is az Oroszorsiághoz kapcsolandó feketetengeri partszegély ellenében jogos kárpótlásként. Szerbia megtartja Montenegrót, mert nincs célja egy fajilag vele egységes népparany külön államiságának, északon pedig visszaszorul a Dráva—Dunavonalig, Németországnak hagyva a Szlovérrföldet a trieszti kijáróut céljából. Ettől délre — beleértve HorválSzlavonorszagot és Albániát >s — az adriai oldal partmögöltí része lesz az övé, keleten pedig Bulgária határán áll meg. Az Adria-part. szigeteivel, mint olasz érdekkör, olasz birtokká válik. Görögország kénytelen ICM beérni a Jóni- és Égei-tengerek szigeteivel, u Vardar-jobbparttól Corfuig vont észak, halárral. Az ázsiai szárazföld birtokállományáról le kell majdan mondania, minthogy megtartására se szüksége, se ereje és igy csak céltalon viszálymag lenne reánézve. Ez ama természetes rendezés, melynek keretében a Balkán életképes nemzetei tovább élhetnek és nyugalmi helyzetbe tudnak jutni. A bolgár és szerb nép önfeláldozó hazaszeretete, tisztelctkeltő hősi erényei ezt a két fajt érdemessé teszik egy, a múltjuknál boldogabb, békésebb éleire. Rászolgáltak, hogy a lestvérharcok után uj virágba boruljanak és kéz kezel fogva, gyógyítsák be évszázados sebeiket. Ha ők ketten, meg a jóval kisebb fajsúlyú nyugtalan görög nep fölhagynak a déli népek álomszövésevel, ha megértést keresnek egymás között és többi szomszédaikkal, ha tern> ' • II • medrükből nem csapong nak ki többé idegen inezökre: rend, béke lesz. Akkor a Balkán megszűnik tűzfészek lenni és az ott lakó kicsiny népek ép oly értékes támasza lesznek a nagy világrendnek, mint aminőre nagy testvérük, áz orosz van clhíva. nvesen" a monarchiát a dinasztia.. mY* elemei (L. Andrássy Gy. összes beszéd dei. ) Popovici tizenöt államra bontotta fol a monarchiát, Richardt-Charmatz pedig csak Ausztriát tagolta szét 15 részre könyvében. Jászi Oszkár ezeknek, a könyveknek bírálatában megjegyzi, hogy ezek a tervek nem mások, mint a Bach—Schmerling koncepció eszmcfolvtalásai, a Grosx-österrcicli. Ezeknek semmi geográfiai, semmi törlúielmi, semmi gazdasági funrtamentuma nincs.., A monarchia jövőjó'-ben idézi Eouis Eiscnniann következő bírálatát: „Erős optimizmus, vagy különös naivitás kellett annak elhivésére, hogy a szavak és elvek, puszta ereje folytán Vorarlberg diété/a, mihelyt egyszer proklamálva lesz a jogok egyenlősége a monarchia historieo. — politikus egyéniségei között — egyenlő leend tekintélyben és befolyásban Magyarország diétájával. " A Gross-österreich, mint a pánger< mán Miltcl-Europa, szomorú elafju'ása ÍÍ Közép- és Dél-Európa töderativ törekvéseinek. Ennek az eszmének harcosai egyformán kerültek ki a császári udvarból és a szocialista klubokból. Hihetőnek tartották, hogy a monarchia népfajai jól fogják magukat érezni nemzeti autonómiákban a Habsburgok császári uralma alatt. Vagy nem? Ottó Bauer egyik könyvében amiatt aggodalmaskodik, hogv a magyarok előbb-utóbb az önálló vámterületre határozzák magukat. Akkor nedig teljes szakadás áll be a monarchiában. A magyar horizont sötétbe borul, mert kiélezik a nemzetiségi kérdést. A dinasztia az országnak elnyomott felét fogja felhasználni a fiijjgetlensög utján előrehaladó s mindjobban eliparosodó Magyuror3zág letörésére... Hadseregét Magvarországba fogja küldeni, hogy a birodalom számára uira meghódítsa, de zászlóira ezt iogja írni: Meghamisíthatatlan általáoos és egyenlő választói jog. A mezei munkások koalíciós joga! Nemzeti autonómia. ' '. önálló magyar nemzeti állammal szembe fogja állítani a Gross-österreich egyesült államainak ellentétes gondolatát, melyben minden nemzet nemzeti ügyeinek intézését önállóan végzi és az Összes nemzetek közös érdekéinek védelmére egy állammá egyesülnek. " A többit aztán elvégzik a magyarországi nemzetiségek és az osztrák kapitalizmus, melynek kolonizóciós politikáját meg!»ka. -ztotta nemzetisig! politikánk. (Lasd Jászi: Nemzeti államok kialakulása. ) Renner Károly 1918-ban „Das SelbsJjestimmunss reirht der Nationen in brsonder Anwendung auf Österreich" cimii müvében beismeri. hogy~ a monarchia nem militaris-feudalis államalakulat, hanem meg van a belső fejlődéstani logikája is. Éppen ezért ő csak 8 félszuverén aljamra osztja Ausztriát 8 külön nemzeti nemzetgyűléssel — Bécsben. Az autonómiák neve: Kreis. Jásza Oszkár:.. A monarchia jövője. A dualizmus bukása. A dunai egyesült államok" cimü 1918 októberében közvetlen a kirobbanás előtt megjelent könyvében fekteti le a sokat ocrharreszkált Keleti-Svájc eszméjét, de csak arra az esetre, ha a háború előtti statusquo fenmarad: 1. Magyarország. Horvát-Szlavonország nélkül ugv történelmileg, mint geográfiailag, mint gazdaságilag szilára cs megbonthatatlan egységet képez. A magyarság természetesen gazdasági és kulturális hegemóniája itt képe* volna zavartalan és eredményes kooperációi létesiteni az ország többi nemzetiségeivel, ha szakit a feudalizmus _©>ztelen asszimilációs politikájával. 2. Ausztria, az osztrák örökös tartnrnányok német történelmi magja (Alsó. és Felső-Ausztria, Tirol, Stiiia és Karinthia). Az osztrák németek számra nézve nem vezető ugyan, de olvau nagy kulturális és gazdasági erőt képviselnek, s oly fontos közvetítő feladatot vannak hivatva teljesíteni a monarchia északi és déli szláviéi között egyrészt, a német birodalommal másOOOOOOvX>00<X><>OOOC>0<><><>000^ fl dunai áítemtafMsrásió eszmetörténete Irta: AC8 TIVADAR X ÍV. Gvörgv János maga jegyzi meg: ('JS9. o. ) „Valóban e terv egyes pontjai oly hilzottan szabadelvűek, hogy csupán a szerzők rendkívül szabadéi víiségének igazolására alkalmasak, de egyáltalán meg nem valósithatók. " „A nemzetiségi kérdésnek mindkét tflpusa volt az, mely a rnormrehta, a Ba Ikán és Oroszország életét megmérgezte. A lengyel, a cseh, a délszláv, az ukrajnai, a finn, a balthengermelléki államembriók, a fejlődésében megakasztott Szerbia, Magyarország, a Balkán és Oroszország elégedetlen nemzetiségei a krónikus belzayarok állapotát teremtették meg, mely hol parlamenti botrányokban, hoj utcai zavarokban, hol anarchista merényletekben, hol véTes faji harcokban explodált. Valóban ez a terület Európa békéjének állandóan „veszélyeztetett" zónája volt: a f. iü és nemzetiségi küzdelmek, a gyűlölet, a harag és a tudatlanság akkora gvúanvagát halmozták itt fel. hogv már évtizedek óta mindenki rettegett attól a szikrától. me. ly ezt a népkáoszt roáról-bolnarn-a felgyújthatja. " (Jászi O.: A monarchia jövője. ),, Az orosz cárizmus espanziv kalandorpolitikája hozta létre a német militarizmust. " (l\ o. ) A délkeleti Európa eme bizonytalansága egvre jobban elmérgesedett s az 1919-es tatárjárás nem teremtett tatula rasa-t. A konföderációs tervek kompromisszumokba fúltak be. csupán á monarchiára szorítkoztak, de minden ilyen terv agresszív hálsógondolaton épült fel a dualizmus két tengelye ellen. Az utolsó évtizedekben minden konföderációs terv trójai faló volt, belsejében soviniszta gondolatoknak és a faji gyűlölet dinamitjának oly nagy rrzenálja volt felhalmozva, hogv minden egyébre jó volt, mintsem a népek megértésének szellemét szolgálni. Ausztriában a cseh Hobensvart gróf birodalmi miniszterelnök 1871 maius elején konkrét javaslatot nvultott a Relchsrat elé. melyben a lajtánluli ország 17 tartománvgvülését olv joggal rulvizta volna fel, hogv a birodalmi gvülés részére fentartott ügyekben is t-zok törvénvt hozhatnak, mehet a Reichsrat elfogad, vagy elvet, de nem módosíthat. A Reichsrat termeszeden a javaslatot ab ovo elvetet*' az alkotmáuvhü pártok pedig felirattal fordultak a császárhoz. Hohenwartot és kabinetjének két exponált tagját, Scháfflét és Jireceket ugv látszik, nem kedvetlenitettő el a kudarc, mert tárgyalásaikat tovább folytatták a cseh nemzeti párttal. Hobenwart inauguralására a cseh' blok elaboratumot küld a császárnak, aminek meg is lett a kivánt eredménye^ A császár, immáron mint t; eh nemzeti király, szeptember 14-én kelt legfelsőbb kéziratában, mint egy Constituante-hoz szól a tartományi gyűléshez: „A cseh korona államjogi állására emlékezve s a fény. hatalom tudatában, melyet az nekünk és elődeinknek kölcsönzött, emlékezvén továbbá azon megingathatatlan hűségre, mellyel Csehország lakossága trónunkat támogatta, szivesebben elismerjük ezen királyság jogait s készek vagyunk ezen elismerést királyi koronázási eskünkkel megújítani. " A cseh országgvülés neveben Glam-M. trtin'tz és Riegrr által a császárnak tett javaslatok a következők voltak: A cjch államjog elismertetvén, a cseh korina meliéktnrtomám aival. Morvaországgal és Sziléziával egretemben önálló tényezője a monarchiának. A közös ügyek a kereskedelmi, tengeri és váltójog, a jegybank, vámtönénvhozás és a hadsereg, melvet hajlandók a 17 tartomány korr-nkéirt összeülő kongresszusára átengedni. A javaslat még el sem jutott rendeltetési helyére, a Határörvkiéken, Fakoricán. Kvaternik, Basch cs Rakias vezetésével fellázadnak a horvát palasztok. A nemzetiségi agitátorok és lapjaik arról beszélnek, hogv egy konföderált Ausztria mellett nem élhet egy centrális Magyarország. Miletics, a nagy délszláv demagóg a magvar parlamentben vojvodinákra osztja az orrzágot. Turócszentmártonbati egy pánszláv gyűlés nyíltan proklamálja a konföderációt. Nyitrán és a Felvi_dék főbb pontjain zavargások törnek ki,. A horvát országgyűlést Ismételten el kellett halasztani. Október 23-án a kirájv Isehlben magához kérette Clam-Martirtitzt és Riegert. Mindeniki meg volt győződve, hogv n dualizmusnak sigQ. Andrássv Gvula akkori miniszterelnökünk kihallgatásra jelentkezett s szinte kategorikusan alternatíva elé állította Ferenc Józsefet: vagv ö és a dualizmus, vagy líohenwarl és a föderalizmus. A király Andrássy mellett döntött. Mikor ez nyilvánosságra jött. Csehországban mindenki halált ordított Andrássvra. Pokrok a magvarokat a. szabadság gyilkosai''-nak nevezte. Andrássv gróf abban az időben roppant energiájának legnagyobb részét a Hohensvart—Jirecek—Habiltinek— ScháfTle minisztérium terveinek kontrakarirozására fordította, ugy hogy pusztán neki köszöuhetö, hogv már a 70-es évekpen nem darabolták fel „töryé.