Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 18. szám - A Balkánállamok rendezése

VasSrnap. í*23 m^us*. cta összkiadások 23180 millió frantjával. A francia budgetbc ugyan nincsen fölvévc az a 80 milliárd, amelyet az elpusztított területik újjáépítésére adtak ki, és amely Ósszeg azóta Poincaré szerint 100 milliárdra emelxedett, — de ez nem eshetik a takarékosság rovására. A francia imperializmus — amely •ick után e*ak pietos mascnlusnak táttrik — ás a jóvátételi kérdés nem ok és okozat. Ha valóban faszról ar uj lóvátételi konferencia, ezúttal sok kérdést tii. it ázhatnak a szövetségesek. Amint Lord Gray egy senthantptoní beszédében ki/ejtette, énnek a francia imperializmusnak az ellenszere ar az mno at. frfjmtia fcafomd Wrta-asfö |»fxodes lett volna, amelynek létrejőve taiét éppen Uaya George akadályozta mag. A jóvátételi kérdés megoldása pedig nem vélaaatható e! <r sröoetségesek köiitti adósságok problémaiát61 és ha egy «j jóvátételi konferencia össntui. bizonyosnak látszik, hogy e két kérdésn** együttes tárgyaJá>a több* nem tea* kikerülhet* Nem lesz kikerülhető annál inkább, mart hi>z«o a félbesaakitoU páriái konferencián fölvetett mind • bárom jóvátételi tervezel azon alapult, hogy a C) kötvények a aaövetsógesek köiőtli adósságok elszámolására lesznek fordítandók, — habár az ellentétet az angol és a francia 'orv között éppen azok a feltételek okozzák, amelyeken a C) kötvények leezémitoiása lebonyolítható lenn* Anglia minden eddigi konferencián azt akarta elkerülni, hogp ei angolfrancia biztosító alánodét ét a szövetségének köiötti adósságok Oggr tér* ggaiás alá kerüljön. Ezért nyugodott meg Anglia Franciaország követelései ben és szankcióiban, miután e két kérdés rendezése nélkül sikertelennek látszott a francia akció fejtartóztatisv Ha áronban AngKa nem hajlandó ujra Canossát járni, ba hajlaqdó ujra a Franciaországgal való egységet fellépésre, akkor többé nem lehet kikerülni • kérdések tisztázását Ha evvel a francia-angol egységgel szemben Németország a becsületes alkusz szerepéi válbtja és Ctmo utódja komoly és méltányos jóvátételi javaslattal áll «lö, akkor ngy hisszük, az eljövendő konferencia közelebb fog vinni bennünket a Jóvátételi kérdés megoldásihoz. erre a primitív huncutkodásra. A világsajtó már nem is közli a felfujt cseh híreket, nekünk pedia iyazunk tudatában elejtendő a tiltakozás és a vató feltárása. Nekünk nem kellett sebekel szúratnunk abba a hét pozsonyi c>oc«<yoo-c>o«><><>o<'0<^o-oo-o^ A Balkánállamok rendezése* A Szedlacsek-affér Szándékosan kerültük ennek az alapjában jelentéktelen, de bizonyom, ojdalról történt teifuvá* után, kővetkazaaényetbca nagyjelentőségű határinetdensock szoválételét. Mindjárt az < l>~ó hinw'. B^k etán láttuk, hogy az ecetnek nincs különösebb jelentősége, ^ajnalat/iicito csak a vesrendóbc ment emberélet. A magyar kormány ama ioyábs cselekedete pedig, hogy azonnal Kiajánlotta • vegyei bizottság kiküldését, iejaiegesitett — legalább is a döntésig — mind»n kritikát, követkéz letért, annál i» inkább, mert még cseh részről se térhettek ki az ajánlat elfogadása elöl. Ebbm a pillanatban még nincs kezünkben a vizegétat végső eredménye — bér a magnak igazáról meg vágynak győződve, most sem akeronk magával az esettel foglalkozni, de rá kell muWnunk arra a módra, formára, főleg hangra, ahogyan cseh részről felfújták ez* a határincidenst és micsoda következtetéseket vontak le belőle. A prágai kormánysajtó — most mér ki keli mondanunk nyíltan, hiszen mi sem vagyunk vakok é* ostobák — valósáeral örült az emberhalált előidézett határincidensnek és a tetesnrehivásíg ujjongva, büszkén és boldogan csinálta végig: követelve Magyarországgal, a mai kormányrendszerrel a végső leszámolást, a „nagytakarítási" és egész Európa részéről azonnali birói és katonai beavatkozást indítványozva. Arról pedig magunk is reatelünk szólni, hogy milyen izléstrleo és egyenesen hazug módon történt mindec. A közel, szurony harcban elesett Szedlacsek péazügyőr négy »z»rt aebet kapott, A megvár hsrtóáécok kiszolgáltatták a cseheknek a holttetemet, amit pronaeandatemetcsael földeltek el Kassán, fcfcái igen iól látták és tudták, tnermvi az a szúrt seb. Mégis éppen a cseh kormány félhrvatadosai először tizenkilenc, később Wancsak a kormánylapok harminc sznrt sebről verércikkeziak. ilyen bóklerkedés komoly, politikai ielerilöséajü események feltárásánál edcufT aaotetlajs és ismeretlen volt. A csehek brmnBitotték meg ezt i*. a vásári c«eoürátják avult trükk jrként. Nem osoda. hogy rzrk trtén egy magvar lan fejtette a kérdést; vaiion azt a ren>*hf sebet csak hazudják, rajty ufótényleg bele is szúratták abba a •Mfélly hulláhe? A'nic ilyan lehetetlen határok Jesrha térincidensek is lesznek. A fcaeaerétik. reíváhják. n hatír•« id««e««k. sacr«ni sincs valami gg??**- taankivfti « félpeértétek 2*55 m töMíwsek. nöreh a oaempesaek ta4My. -. -. I**t** ocn csoda ha n>>d *•* a«i»«n<!ite»>aB«ei. néha, s*Jtu«. halai is származik. A lagkisebb jóakarattal miryen kőnn>iü volna mindezt—legalábbis a súlyosabb ki menetelt — elkerülni! De hol vari az a Hiaftarat a lulsó oldalon, amikor ott eevenesen provokálják a kellemetlen séceket es — legalább a sajtójnk, még Dedi« értsük meg: a kormány$ailóruk údorivaloússal fosadja az ily eseteket. Mert ilyenkor uiboj akcióba léphet a külföldi pronaganda. arnelyvk oibói adattal igazolhatja a vilás előtt hogv Masrvarorszác tüefészek. a ma arsrok nom nvuaszenak. a batósésok fr^tv+plenek, az alantasok nem fogad nak szót e* a kormónybatakim téhe tétlen, nem tud és nem is aka: - rendet csinálni. Azért tehát — és ezért iró dik és cslnálódik mindez. Magyarországon rendet kall teremteni, „de mokratikus kormánvt ' kell ott bata lomhoz jurtatni. Közben pedig a cseh demokratikus kormány — b* sem \árva az igazság kiderüleséi. tucattá val utasitía kV a neki nem kellemes magyarokat, huseonnég. vórác terminus sal. nem feledkezve el azonban lefoglalni.. esetleges adótartozások fejében a kiutasitotlaV bútora, t. Csak a család nak kell pusztulnia az első vonattal a szalonbutor, a zangora. a 6aönyegek ott maradnak. Jók még ae ilven ha tSTinciden^ek arra is, hogy nvag lehos sen simogatni egv kicsit a felvidéken élő nwírjarsiigot. mondván: Ti szraéo masrv. arok. tudink. nem tehettek erről de liáit mi kény leiének vagyunk a magvai- barbúniág. miatt benneteket is u'lből megrendszabályozni, eddic ím' el nem kobzot! iogaHókból ujbó! egv csomót elvenni, nz utazási Wxrt«'»K'gef korlátozni, Hajtők Budapessen »aló tanulását egészen betiltani. hi*rm minnévvel csak liléket védünk, hog ne kerülíeb'k mag\ar befoJvás alá és hogv meBg^-iílöljétck magatok is anya országololkat, amelyik annvi bajt é szegymt hoz rátok... Egysz£v*J egy iJven „S/edlac^ek affér nem is ols'an rns<r üzlet. Még ha viz. sg. jlai utólac U is dcnt«"Tic. bcg. maTsaT rft-zrói n^-m esett hiba. a v lá^ot aMuona msr IrJokiah-ttwk. • kj uJasitcttiKtól m <r irtc^szab-idullak és . Mvrkrirlát''»si*ok is rfjegmawdnak. mert nem <rseh eréns' visstaadní ralanrif. 5fsgs-ar részről i?azán nincs ni tl'rnszer ís féíelem ez ellen, mhit a ignzsáQ. Az igawigot u^yin nnayon sokszor hozzák keresztre, de azürt az igazság igazság marad és egv becsiilc In nrrrwel igazsága a történelem. a **ók ylet ígatsftga. Jaj egy ery^n al tanvifl!;. amelyik n(-gv aebbi'íl tmnnin c«i ami. h^Pv míifelhálv>rodiltót icerolja és nh\m ijedf* lermi'-zelii I hocv <«rón: ii bemnikozi'Kt nk^ir e# I hatéi irtcideiw minit. | De Európa ina máé Wd rajunn' \\'-rtanuba. akrket damdammal és gépfeewerrel lőttek roncs<kká a earfiekMi akkor se csináltunk propagandát szent fájdalmunkból, m^rt a mi propropagandánk az igaí*ig cs ellenfeleink gonoszsága. A Balkán mindig türféazak voK, mikor nem állott valamelyik nagyhatalom uraim* alatt A bizánci esá&társig megdőlte otán a balkáni kis pépek MagyaToruágra. lőzépeurópa akkori gerincéra támaszkodva, egyideig még ellent tndtak állni a félholdnak. 4e mibelyt üzent István birodabna a keresrtéoy vjlág közönye folytán el%éreett az izlámmal vivoti harcban, az tgész Balkán a szultánok hnbére lett A tórök t>nnbató>ág vasvesszeje alatt a kelet nyugtalan elemei évszázadokon kérésztől pihentek, mert le nyűgözve voltak. Orosíortaég naggyanéttevet • hely »t változott. Amelyik percben a* E*zak félig kieílett óriá«a fölismerte, hogy teljes kthonrskezásármk. tehát létének alk«tan föltétele a Konstantjnápoty\g lerjeszkedés: a Balkán éledni, mozogn: kezdett ismét. A rabok megérezték, hogy tömlöcük fala inog és a török börtönt kezdették 6k is aliásni. Srabadsáptórekvésüket a zsarnoki Oroszország készséggel támogatta. A jogcim ré a fajrokonság volt. Az elnyomottak védelme. Az ok: mert Szentpétervár támaszt látott bennük Konstantinápoly elérésére. Minél inkább kezd megnyílni az U» Oroszország előtt az Égéi-tenger felé. annál erősebb a Barkánnépek szabadságlendiilete mig végre megvalósul álmok. Oórögorszag, Montenegró- Szerbia, Moldva-Oláhország, Bulgária rendre kiszakadnak a török kötelékből. Moldva Oláhortzág az oroszellenes osztrák császárság, az orosszal rokonvérübb többi fajok támogatással játnak önáTláshoz. De kérdés: vájjon árért és oly világhelyzetben jutottaké hozzá, hogy függetlenségüket meg is tartsák és mai halárülk véglegesek maradjanak? Kérdés; vájjon az orosz keletretörés azért szabadította e föl őket, hot^ a jövőben 6k váljanak közbeeső akadályává a Nagy Péter által kéUzázév tWt kitűzött és utódai által azóta is mindig szem előtt tarfolt cél elérésének? Alig hihető. A íönehézseg, a török nagyhatalmi ság fölmorzsolfi'a után a róh levált morzsák nem fogják útját *lbri a jövőbeli cárok seregeinek. Hs ezek rlei Évszázadot ostromaikkal már-már bedöntötlék a Sernfl kapuját: az előterep egy-két farkasverme az ntödokat sem áliilja meg. Betemetik és átlépnek tölöltüU. . . A szentpétervái—kor^aiihnapolyi uton Románia az első farkasverem. A második Bulgária. Kettójök közöl Románia kerül előbb sorra, mert ő a közvetlen szomszédin a támadó félnek. Az ö heíyzete sokkal reménrtelencbb, mint Bulgáriáé. Nemcsak a földrajzi fekvés de fólrg a faji szempont miatt. Szinte hogy viasza ne es^k korábbi sorsába török szotra-ág helyett a szláv igába UjyasSrra bölcsőjétsé van orosz be»,ikkH réirva ez « végzet. Vezetői ert jóeleve tudták, hl is követtek mindent »z etbártfárára. Románia alig lesz önálló: igyekezik tájékozódni. Látja, hogv a Feketetenger menten ar orosz hóditónf torkába esik. Hogy két oldalról, északon és délen a szlávok gyűrűje szorítja lestét és egyebütt is csupa ellenség áll iL.tte A közelben sehol senki támasz, Itanem a halálos vaatéty Mit tesz lehiit? Ami TI közelben hiányzik: a missre távolban kénylelrn keresni. * Vulatvány lioúor Fereiio «b. .\'<Uiretköti lét'ltiink i'imü készülő niMkajé. ból. Az orosr v-iharfelhő ellen a negyedik szomszédig iP]i mennie villámbántóért. A néiqet kéznél lsnne, de reá nem mer támaszkotdni az osztrák szomszédhág miatt Tart tője. hogs a Habsbms got, revén orosz nyakló helyett német járomba kerülhetne. Ezért a német partiogá»ból beéri a HobenioUern feiedeletn személyével, rnig az erösebb kapcsokat olyan falba lüíszti be, amelyik buDémtörő lehessen ugy a közvetlen orosz, mint a kön setettebb német neyárral s*»mben. Homályos, tis»an \i nem űerithető leszármazása, a nyelvében levő latin vonatkozások, ar a körülmény, hc^y, a hajdani római légiók táborhelyén, Erdélyben, ma laknak ő népéből Is: a Jatin fajukba kapcsolódás öüetft veti főT. Az ötlcf akarattá enk. Az a karai tetté. önkéBvcsen. tárgyi alap nélkül, máról holnapra gyúrja át magát la-, tinfajnvá. Bár a nyelve több mint kelnegyedrészben sriáv s kőríflbsfiil egynegyedréSzben török, meg egvéb balkáni kex verék: ily kicniségen nem akad fönn, Egy nyelvújításnak nevezett művelettel kigyomlálja nyelvéből a szláv leszármazás áruló nyomait, nehogy ezek valaha is jogcímül szolgálhassanak a »zláv fajba valö vissTaolvaf.ztésja, Volapükmódra aj aveKct gyárt. He< ívesebben: a latin szótárt fölüti és átvess egy" régi, ajánlólevélnek szánt nyelvel. Nyelvgyártása annyira merész, nos vet végesen szertelen, hogy a latmkodásban túltesz Róma vérszerinti leszéXs mazóján, az olaszén. Vlachbél, oláhból románra vedlit, MoWva-Oláhorszigbél Romániává ke« re«ztelkedík ki. Mint régi rongyét a főnyereményre ébredő kotdns: ő nyelvét, múltját dobja le magáról, nehogy valaki az aj köntös ellenére reá ismerjen. Rögeszméjét. a^yorjesépeM vesszti parrpájét: az ng^rnevezett „imperiun mot" — nem kerülvén sérbe i— kites> ieezti a Juon. Györgye. Vaszi, NyjkBIái nevek beKett a jobi>hangaé*n Bo. mulus. Oc-tavián. Pompeius. Constarsrín nevekre és ez olcsó bódítás révén a Cézárok utódaként routaíkozik be a világnak. Nem ismerik. Megtebotj. Am itt nem áll meg. Ha már latinná tolta föl magát nyelvben, leszármazásban, tfzvá akax knrii műveltségben is. Noha a leybatkánibb. ?*er«tne eciiik napról a niffklü nvogalivá vedleni át. ho*y ag uí családfa ne röstefktdiék miatta, Teszen róla. Kultúrát rendel. H«*oz szérKívai, Határidőre. Mint más a ruhát. EWf cégnél. Divatos saabönál. A koldusi-on.grból ebbe búvik bele. akárcsak ff uirrtelen néger a köcsőgkalanba. E téren is ama nyomon tikiad, mmf a fajvélasztásnál. N»m a fejlődő német fai méiy, kos. molv. epc*zs*aes kulttirájét kölcsönzi ki. ami vézna testére nehéz öltözet io nn. han^rn a hanyatló francia fai könnvti, már-már formákká szikkadt, kiélt kultúráiéból veszi át a csillogd külsőt. De félek, tartalom nélkül. Az clvétiült náj^k műveltségében rejlő er-" iedcsseJ. bomlasztó csiráikkal. Csakhogy a köpenyként, áti^azítás nélkül rragiíra «gaatolt itteeen műveltség ngy Imi népére. m*ht a inéree. Pir évtized alatt olr métyre síkul az i-rk^csi lejtőn. al*' vVi a kiifitiuranll, rle elvénfllt uépek a hftMcklő aggs-ís idején szofc*.; lak elérkezni. Akárcsak Mexikó őV Iflkói. akik a feliede^o feltérfaj kirwj c-scebázAböl ueru \ ettek át eíívebel^ emiM» a saeMM es a vérbajt. MAGYAR KÜLPOLITIKA 3