Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 1. szám - Japánország politikai életéről

4 HftBYft* KÜliPGblTIKA Vasárnap, 1923. január 7. •j' Imi érintkezés fölvétele tette szükségessé. A N. EL P. az orosz állampolgárok és az idegenek közt e'íforduló jogviszony szabályozásúi vonta maga után. .1 javaslatot Hoichborg ki'-<>'tette el. Bevezető részében azzal a haneZa'os, de tartalomnélküli megállapítással kezdődik, hogy az orosz á'lamnak valamennyi polcára egyforma jogokut éKez, kivéve azokat, ak ket ettől ítélettel fosztanak meg. Valamennj i állampolgárnak megvan a szabadköltözködési joga. Szerezhet és e'adhat Javakat, kereskedhetik, a szu-vjetnendeletekhez szabva alapithat ipari és kereskedelmi vállalatokat stb. A polgárjogok élvezete a nagykorúsággal kezdőd k. amelynek idejét a kódex a 18-ik életévre állapítja meg. A kódex a tulajdonnak kétféle alakját ismeri: a koz- és maj/ántulajdoni, s az előbbinek az utöbibiyaj szemben előnyt biztos t. A tulajdonosaknak három csoportját különbözteti meg s ezek: az állam, a szövetkezeiek & a jüűi-íinosoik. Köztu'^jdont alkotnak: a föld és termékei, a knmmtinizált vállalatok, a vasutak, fegyverek, robbanószerek, siti Map.íiúitlajdonban lehetnek: a nemszoc ali/ált 'ngatlanok, a törvény által megszabott munkáslétszámmal dolgozó űzetnek, az ipari cs mezőgazdasági eszközök, értékek, bankjegyek, arany- és ezüsérrock, használali tárgyak, stb. B.zonyfK. állami tulajdonokat időnkint magánosoknak engedhetnek át, de ez mindi-: csak koncesszió alakiában történhet k. A Icódex kijelenti, hogy a magántulajdon szentségét, sérthetetlen és cl dcgenitbetetlcn voltát nem ismeri elSzamos inérkedést tartalmaz a magánkereskedelem s a hitel szabályozására. A legnagyobb engedményeket az öröklési jog terén teszi a kapitalizmus szá. mára. Elismeri az öröklé? jogát, de azzal a kikötéssel, hogv csak közvetlen egyenes leszármazottak, továbbá magukkal tehetetlenek és rokkantak örökölhetnek, de ar örökség értéke a 10000 aranyrubi'll nem haladhatja meg. Az uj magánjogi kódex 13S >zakaszból áll. „Mindez csak taktika!" Az itt váz'atosan ismertetett kódexek heves, viharok közt születtek meg. Az agrár-törvény mellet;. Zsenin azzal érvelt, hogy öt évi küzködé»t van hivatva befejezni ..A töd kérdés a mi államunk fökéide-e" jelentette ki » hozzátette, hogv a kódexek hibáin mindig van alkalom javítani. A N, E. P. a kódexek által erőre kap. de a kapitalimus számára tett engedmények nem véglegesek. „Semniiesetrc sem akarjuk megkötni u kezünket!" mondotta a vörös rár a szovjetpaTtamentben. A negyedik nemzetközi kommunista kongresszuson néhánv héltel később még nyíltabban fejezte ki magát: ..A szovictkormány engedanén-veket tehet kommün sta lelki smercU*el szemben, de a világnak nem szabad elfelednie. Itpr/u cz csak n taktikakérdcse." A szovjefkormánv feje a külföldi kapitalizmus segítségével keresi r, módút: vivendi-i amellvel Oroszországot azokbó a romokból uiiáénitheti. a mikbe ö maca döntötte Hogv a nyep időleges marad-e, \agy végleges lesz-e, azt nem Lenin, sem nem n szovjet hanem sokkal hatalmasabb erők fogják e dönteni. A feleletet erre a kérdésre nem Oroszországban, hanem Európában kell keresni: minden attól függ. — inondia André Pierre — hogy a háború utáni gazdnsáci é-' pénzügyi válságot, miként, és mikor lehet véglegesen megoldani. 0000<>000<>»00<>0000<><>0<>00000<X^ v Japánország politikai életéről Hogy értelmezi* lapá\noi*szágban az alkotmányos életet — A politikai pártok és a parlament szervezete Japán, a távol Kelet szigetországa, hiába nyitotta meg kapuit már félszázadja az idegenek előtt, rejtély maradt mind a mai napig mind a szövetségesei, mind elienségej eió t. Hogy mire készül a szigetország és esetleges uj hatalmi csoportosulásnál melyik oldalra áll, egyformán nem tudja senki. Szövetségesei ijedten adnak hirt időnként róla. hogy a washingtoni megállapodások ellenére milliárdokat költ most is hadiflottája kiegészítésére, de hogy ez a hadiflotta ki ellen vonul majd fel. egytformán nem sejti barát és ellenség. Ha ugyan lehet ezeket a ki- J feiezéseket használni Japánnal szem- ! ben. Szövetségesei voltak és vannak, í de hogy ezek akár maguk éreznének vele szemben barátságot, akár Japán barátkoznék nagyon velük, kissé kérdéses. Ellensége volt Németországnak, hadviselő ellenfele a központi hatalmaknak, pedig lehetetlen, hogy keze ; ott ne legyen a háttérben a pánizlám világpropaganda szitásánál, lehetetlen, hogy számításai közé be ne vette legyen a fajrokon magyarságot és tanítómestereit, a németeket. A japánok azonban nem beszélnek, nem nyilatkoznak, élik elszigetelt életüket, melybe néha ritkán nyer némi betekintést az európai szem. Politikai pártjaik tanulmányozása sem sokr.t vezet, hiszen a pártoknak olyan alárendelt jelentőségük van a szigetországban, amellett a parlament egyik pártja sem tette közé programmját. Az alkotmányos élet nagyon ujkeletü és európai szemmel nézve kissé sajátságos. 1874-ben kezdődött némi mozgalom az alkotmányosság érdekében és a politikai vezetők akkor két csoportra oszlottak: egyik a kaikoku-to sürgette az ország megnyitását az idegenek előtt, a másik, a gioi-to, ellenezte. A császár alkotmányt igért népének és állított is fel valami szenátust, mely azonban semmiben sem korlátozta a császár eddigi korlátlan felségjogait. Az alkotmányért vivott küzdelem eléJE Oktuna márki állt, az akkori államtanács egyik tagja cs 1883-ban kivitte, hogy llo herceget egy bizottsággal Európába küldték, hogy tanulmányozza az itteni államok szervezetét és készítsen elő tapasztalatai alapján alkotmányt Japánnak. Ito herceg a porosz alkotmányt tahitin legmegfelelőbbnek, ebből állította össze a japáni viszonyokra alkalmazva alkotmánytervezetét, melyet 1889-ben hirdetett ki a mikádó. Az alkotmány csnk béke idejére szól és egyik pontja kiköti, hogy háború, vagy belső zavargások esetén azonnal felfüggesztendő és újra a fejedelem korlátlan felségjoga lép életbe. A japán alkotmány specifikuma a Oenro, a négytagú öregek tanácsa, melyről semmiféle törvény nem intézkedik, de amely azért legfőbb irányitószerve a japán politikai életnek. Ugy a külső, mint a belső politikai eseményeket ez a tanács tárgyalta meg és az ö határozata alapján foglal állást az illető kérdésekben a kormány. A minisztérium a két kamarából álló parlamentnek megfelelő és ha a kormány bukik, ami csak felülről történhetik, az öregek tanácsa jelöli ki utódját é< ajánlja kinevezésre az uralkodónak. Másik, nem törvényben megállapított faktor a politikai életben a régens a fiatal trónörökös, akit 1921 november 25-én megjelent császári rendelet nevezett ki az uralkodó krónikus betegségére való tekintettel régensnek. egyúttal Kanin herceget és Cinda grólot rendelte ki gyámjaivá. További politikai faktorok: a minisztérium és az uralkodó magántanácsa, ez a két, egymástól független intézmény, azután a nemesi kamarából és képviselőházból álló parlament, végül pedig a politikai pártok és csak legutolsó esetben a nép az alkotmányban biztosított szavazati jog alapján. A politikai pártok a régi ciánok utó• dai; Japánnak eredetileg négy feudális félig-meddig autonóm-területe volt, melyek élén egy-egy daimio állt. 1871I ben törölték el ezt a rendszert, de ' azért a négy daimiátus, mint társadalmi kaszt máig is fennáll: az elsőbe, a Satzuniába, tartoznak a katona- és tengerésztisztek, a másodikba, a Kiosuba, a diplomaták és közigazgatási tisztviselők, a Tosa, n független értelmiség kisebbjelentöségü szövetsége, u Hiscn pedig a kereskedők egyesülése. .1 három első szövetség ma, mint politikai jxirt vonult he a parlamentbe, a negyedik, mint klub és nem politikai pári szintén résztvesz a politikai életben és 25 mandátummal rendelkezik a képviselőházban. Az első politikai pártot 1880-ban szervezte Itagaki gróf a ez liberálisnak nevezte magát. Kél év múlva Okuma márki megalakította a progre.sszista pártot, de voltaképpen programúi li-Idnietében semmi különbség sem volt a két alakulat között. Mindkettő politikai életre akarta nevelni a népet, és behozni az alkotmányos kormánytormát. Ez az eszme a feudális Japánban annyira uj volt és annyira sértette a tradíciókat, bogy az öregebb rcakcionárius államférfiak csakhamar meg is alakították e két párttal szemben a: imperialista pártot, mely a régi rend megtartásáért küzdött. Ezt a partot 1900-ban szervezte újra Ito herceg, majd tőle a vezetést Hara, a tavaly meggyilkolt miniszterelnök vette át. A párt nevét alkotmánypártra változtatta, dc csak neve változott és Hara, ahogy a kormány élére jutott, a közveszedelemrc hivatkozva, fel is oszlatta a másik két párt által behozott általános választói jog alapján választott parlamentet és az uj választásokat az clsö császári rendelet értelmében a cenzuválasztói jog alapján ejtette meg. Az uj képviselőházban nagg többsége van ennek a pártnak: 2X0 képvileláje. A liberális párt, melyet 1903-ban szervezett át Katzura herceg, 109 mandátummal rendelkezik, mig a régi progresszív párt, mely ma magát kokumin-to-nak nevezi, ami néppártot jelent, Okuma márki minden népszerűsége ellenérc is csak 36 kerületet tud >tt meghódítani. A három politikai párt mellett 21 hellyel rendelkezik a disszidensek klubja és ugyanannyi esik a kisebb párítöredékekre. A felsőház, a nemesek kamarája, 394 tagból áll. A jelenlegi Házban, mely az 1920. évi választások óta ül együtt, van 16 uralkodóházbeli herceg, 13 herceg, 43 márki, 20 gróf, 74 vicomte, 72 báró, 120 tagot az uralkodó nevezett ki és negyvenötöt a nép választ a legtöbb adót tizetők közül. A képviselőház tagjainak száma 464. Négy évre választják őket és az általános választói jog visszavonása óla az ötvenhat millió főnyi lakosságból 2,860.000 egyénnek van választói joga. A gyarmatok nem küldenek kéjiviselőket az orszá;!gyülésbe. Az 1920. évi reformált választójogi törvény szerint az aktiv választói joghoz japán állampolgárság, betöltöli 25 éves kor és legalább évi három yen állami egyenes adó fizetése kell. Nők nem választhatók és választők. A választhatósághoz betöltött 30 életév kell és ötszörös adócenzus. Nem választhatók képviselőnek a tisztviselők, bírák, adószedők, rendőrök, katonák és a papok. .1 parlament nejk az alkotmány négg jogot ad: petíciók elfogadását, feliratok szerkesztését az uralkodóhoz, egyes kérdésekben a kormánytól felvilágositáskérést és az állami pénzügyek ellenőrzését. Az alkotmány megszerkesztése óta egy császári rendelet a parlamentre bizta az államtanács által készített törvényjavaslatok megvitatását is. Törvénykezdeményezési joga azonban nincs a képviselőháznak. Törvényjavaslatok megvitatásában igy is van elég része azonban, mert Japánban minden olyan apróságról, melyet másutt rendeletekkel intéznek el, törvényt hoznak. Így például külön törvény tiltja el a középiskola tanulóit a dohányzástól. A Képviselőház, ha valamely kérdésben nem tartja kielégítőnek a kormánytól kapott feleletet, •lanaszos feliratot intéz a császárhoz és kéri, hogv uj, kielégítőbb válaszra utasitsa, vagy esetleg bocsássa el a kormányt. A né.p maga nem sokat törődik a parlamenttel. A választások óriási vesztegetéssel folynak, a jelöltek állandóan ctetik-itatják és gcsákksd mulattatják választóikat dc hogy miféle politikai programmja van a jelöltnek, arról nem igen Min szó. A legutóbbi választásún 3000—100.000 yen kozt mo/gotl az az összeg, melyet egyegy jelölt választási propagandára elköltölt. A képviselőház uj épülel. mert a régi 1900-ban leégett. A padok amfitiátrumszei iileg emelkednek félkörben, előttük pedig egy emelvényen a gyorsírók ülnek. Egy magasabb emelvény az elnök helye, melleHc kétoldalt ülnek a miniszterek s az elnök előtti szószékről beszélnek a szónokok. A felsőházban majdnem kivétel nélkül a nemzeti kimonót viselik, a képviselők azonban jórészt európai öitözsiet, teketc rcdingot t hordanak. Az előző képviselőházban a többség a földesurakból telt ki, de ezek száma egvre fogy. A mostani ház képviselőtagjai közül 64 a mezőgazda, 180 bankár és kereskedő 104 ügyvéd és újságíró és 110 egyéb loglaikozásu. OOOOOOOOOO OOsX>000^^ HÍREK — Szerbia és Románia harca egy határmenti erdőért. Temesvárról jelentik: A román délszláv határ végleges rendezése még ma sem lejeződött be. A vita tárgya egy területben csekély jelentőségű erdő, amely Varadia község halárában húzódik. Erre az erdőre azért vágyódnak a szerbek, mivel a Vrsác stratégiai védelmének kulcsa. A románok hasonló argumentummal maguknak követelik ezt a földsávot. Mivel a román-délszláv határkligazitó bizottság tagjai nem tudtak egymással megegyezni, szövetségköz* döntőbíróságra bízták a kérdés elintézését. Ennek a döntőbiröságuák Bcrthclot tábornok az elnöke. A döntőbíróság már hosszabb ideje tanulmányozta a kérdési, eddig azonban nem határozott. — Milyen Ürüggyel fosztják meg a felvidéki magyarságot mandátumaitól A Prágai Magyar Hirlnp irja. hogy felvidéki cseh újságok szerint Knperiiiczky Ferenc dr. magyar ker. szocialista szenátort megfosztják mandátumától, mivel nem ..csehszlovák" illetőségű. „Érdekes, hogy a kormányhoz közelálló újságok ezt már tudják s Koperniczky szenátor is csak az újságokból értesült az ellene készült támadásról. Telje sen érthetetlen azonban idültünk is az eset. Koperniczky szenátor -10 évvel ezelőtt került Sloinía községbe káplánnak, majd Érsekújvárra és ürménybe. Huszonöt évig volt plébános Nagyölvedep és még 1916-ban onnét kapott illetőségi bizonyítványt. Mint kanonokot kirendelték Esztergomba, azonban már 1915 óta Pozsonyban él. Csehszlovákiai illetősége tehát semmi szín alatt nem vonható kétségbe. Várjuk, de várja Koperniczky dr. szenátor is a hivatalos végzési, a megokolásl. amelyről oly jól értesítették a cseh és szlovák sajtói, csak éppen az érdekeltet nem." — Rutén panasz a nagyorosz nyelv bevezetése miatt. Prágából jelentik: A nemzeli demokmta Lidové Xoviixg szerint Brascsajko Mihály lapja, a lluska Siva, élesen kritizálja a kassai és rutén földi törvényszékek nyelvhasználatát, mivel azok az Írásbeli érintkezésben a „naggorosz" nyelvet (!) használják. Még szerencsének mondja azt, hogy párhuzamos cseh szöveget is használnak. Ebben a tekintetben — Brascsajkó szerint — jobb volt a magyar éra alatt, meri akkor a l\í\a!al->s szöveget bármely falusi pap, vagy tanító szívesen megmagyarázta. Uj szociáldemokrata pártalakulüs a Felvidéken. A Kassai .Vop/d elsőnek számol be egy Pozsonyból kiinduló uj politikai párt alakulásról, amelynek élén Kalmár Henrik, a volt magyar nemzetiségi népbiztos áll. Megbízható értesülésünk szerint a mozgalom a bécsi munkaközösség alapján áll a különböző nemzetiségű szocialista pártokat akarja a Felvidéken ozen n plattformon efiyesiteni-