Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - A temesvári román népgyűlés

MAGYAR KMiiPQWTIKA Vasárnap, 1923 április 29. J jesen nélkülözi a nyugati államok no- J dern alkotmányos szellemét... A ma­gyar kisebbséggel szemben tanúsított mai bánásmód csak arra alkalmas, hogy a nemzetiségek közt még jobban kiélezze az ellentéteket. Közigazgatás tekintetében nem fejlődtünk, hanem sülyedtünk. A királyságbeli közigazga­tás rozoga és ezt akarják az itteni fej­lettebb közigazgatás helyére lenni. A királyságbeli politikusok az itteni ro­mánságnak szemére vetik, hogy nem ért a közigazgatáshoz, inert a magyar uralom alatt abba nem volt beleszólása. Ez nem felel meg a valóságnak. Igenis volt beleszólásunk, s a községi és me­gyei gyűlések valóságos kis parlamen­tek voltak, ahol a románok is hozzá­szóllak a közdolgokhoz. Román ember is elég volt a közigazgatásban. * Jellemző, hogy készíti elö Bratinnu az utat Avarescunak. 22-én folyt le Bukarestben az Avarescu-párt alakítá­sának ötödik évi fordulója s, a jubi­láris ünnepélyre Nicolescu-Doro­bantzu. a Bukarest-vidéki prefektus karhatalommal tereitette be a paraszt­ságot, csakhogy azt a látszatot kel­lesse, hogy a nép nem a parasztpárt hive, hanem az ál-ellenzéki Avarescu­íéle néppárté. ,0000<><><XXX>C<><X><><>00<X>0<>0<><>0 Feszültség a Keleten A Magyar Külpolitika jelezte már a sziriai határon lejátszódó eseménye­ket. Tekintve, hogy ezeket a híreket nehéz ellenőrizni, bizonyos kételkedés­sel, fogadtuk a. francia forrásokból származó jelentéseket. Ma már azon­ban odafejlödtek az események, hogy Gouraud tábornok visszahívása meg­történt és Weygand már el is foglalta uj hivatalát s fcemal Adanában s Nerszinában Szíria' hovátartozandósá­gáról tett kijelentéseinek hátvédei biz­tosítják a sziriai határra dobott török csapatok. Gouraud szíriai politikája csődöt mondott — mert a békét szolgálta, mert biztosítani akarta, hogv a török­ség Kisáisiában, — tehát a törökök által lakott területen — tényleg ural­kodni tudjon, megszabadulván egy­részről a görögtől, másrészről Anglia konstantinápolyi s a szovjet angorai ölelgetésétöl, amelyen elzárták volna a török birodalomtól az éltető levegőt. Azonkívül fegyvert és muníciót ha­gyott bálra a zilált kemalista csapa­toknak Adana-Verszina vidékének ki­ürítése alkalmából. A francia általános külpolitika is bele tudott kapcsolódni Gouraud. céljainak útjába s elhagyta a sévresi partot, hogy Udligájának tör­tetését agy a Boszporusnál, mint a Tigris—Eufrát Útpályáin megakadá­lyozza. S íme most Franciaország, aki annyit áldozott Angóra szimpátiájáért, ->- ugylátszik a partot, a szövetségi egyetértést elhagyta, mert Kelet vizei­nek mélységeire nem számított. Gouraud-nak azért is távozni kel­lett, mert befelé szintén békés uton igyekezett rendet teremteni; Szíria sokat felemésztett az államkassza ter­hére; Gouraud az arabokat ugy akarta megnyerni a francia megszállásnak, hogy Szíriát emelni próbálta ugy a kultúra, mánt a vagyonosodéi tekin­tetében — de itt is kudarcot vallott, mert az arabok mindvégig ellenséges viszonyban maradtak a megszálló csa­patokkal szemben. Paris tehát felmen­tette Gourauá tábornokot s kivezé­nyelte Weygandot Éles ellentót; mert Weygand erőskezű katonaember aki­nek a Játszmában a fegyver a döntő szó s aíki hajlandó fegyverre) is ki­csavarni a békét s a rendet ugy a benszülőtt arabokkal, mint pedig az előretörő tőrötökkel szemben. Weygand törhetetlen hive az an­tant-egységnek Keleten. Weygand ki­nevezése tehát a francia politika visz­szabozását jelenti arra a bázisra, melytől elszakadni próbálkozott: visz­sza Anglia mellé. De a megtörténteket visszacsinálni sohsem lehet ugy, hogy azoknak nyoma n» maradion, mert Anglia már más uton halad, mint ha­ladt volna akikor, ha Franciaország nem hagyta -volna ott a sévresi paitot. Ma Anglia feladta boszporuszi aspirá­cióit s e2v évre kitolta a Mosszu'i kér­dést s egyáltalában nem kiván ténydegesen beleavatkozni kollégájá­nak megmentése érdekében, ha c^ik nem éppen nyomná ö is a fuldoklót egy pór arasznyival a viz alá. Wey­Snná kinevezése a keztyüs kéz poli­tikájának a végét jelentené Szíriában — s éppen ez a kinevezés fnyja az arabsúg bizonyos százalékát a törökök karjaiba kergetni, akik talán Wey­gand erős keze ihelyett inkább Kemal csontos öklét választanúk. A nép han­gulatáról eddig biztos hireüVk nincse­nek — (e napokban vártuk a . Magyar Külpolitika" Sziriiban tartózkodó munkatársának a közlé-ét) — de már most megállapíthatjuk, hogy az arab­sán nem tudna belenyugodni egy el­miomö kéz uralmában- Arai Íven op­timisztikusan Ítéltük meg annak ide­jén a Masszuli kérdést — s ezt a fel­fogást későbben az események is iga­zolták — éppen annyi joggal pesszi­misztikusan szem'élheUük a sziriai határ eseményeit. Igaz ugyan, fiogy a l.'iusannei konferencia összeült már s eKg gyors ütemben történnek a meg­állapodások — de éppen ez a szélcsend a közelgő viharnak a takarója, mert Lausanne idegesen kerü'geti azokat a kérdéseket, ami miatt egyáltalában összeült. De azért nem hisszük, hogy szíriai határon indulna meg az a lavina, amely felfartózhatatlanul izekre szedné Kelet mai képét. Nem bocsát­kozunk .óslásokba, csupán azt tarUuk szem előtt, hogy hová vezethetnek az események, ha a törökök valóban tért nyernek Szíriában? A tőrötök sziriai uralma megdöntenó a cionista alaku­latot Palesztinában s az angolok egyiptomi életót abban az órában le­hetetlenné tenné. Ezt a feszültséget a Chester-féle egyezmény idézte elö, amelv teljesén kijátszotta a francia igénveket Kis­ázslában. A Chestei-féle egyezmény oly mélyreható s annyira tetszetős gazda­sági tervezet, amelvre a legvérmesebb diplomata sem gondolt. A „Magvai Külpolitika" ielezle már „a bagdadi vasútvonal mentén" cim alatt azokat H szükséges vasúti ágak stb. kiépítésének a iósáffát — de ezek papiroson rögzí­tett tervek voltak, amelyek mind a Chester-féle egyezményben valóságos testet öltenek. De a Chester-féle egvez­ménv Törőkország gazdasági rabszol­gaságát ís jelentené —, egv időre. An­góra három év alatt éppen három orientációval operált; orosz, francia, s legújabban amerikaival. Mindenesetre tény, hogy Angóra e lépéssel mester! móílon taktikázott — de hogy komolv lépésnek tartsa, az kétséges, — hisz a nemzetgyűlés egy-két nap alatt kellő bepillantás nélkül, — szinte parancs­szóra emelte törvényerőre az egyez­ményt, pedig ilven mélvTeható iavasía­tot a nemzetgyűlésnek lobban kellene me^hányni-vetni. így várjuk az ese­ményeket, mennyiben igazolják Angora lépését. Kilowatt Wadih Ximatullah., >00000000<><><>00000<>0<X>00<>0<Xi — Sajtópropaganda Amerikában. Érdekes törvényjavaslatot terjesztett Thaner szenátor Nevr-York állam kongresszusa -elé azzal, hogy 1 millió dolláros szubvenciót indítványoz arra a célra, hogy New-York ál'am érdeké­ben fejlesztessék a saitö-propas-nda. A „Népszava" na^y elismeréssel fo­gadia a szenátor indítványát és rá­mutat, hogv az amer'ka' állam k kö­zül ezidöszerint csak KaVfoni^a t's N.-Jersey haszná':ák ki kérőképpen a publicitásban rajlő nagy erőt. Helyesli hogv Thayer egvszersnrnd egy bizott­ság ellenőrzése alá akarja helvezni az állam propaganda-politikaiját, mert, úgymond, csak az -a sajtó-szolgálat jó. amelynek 'költségéi kibiriák » leg­nagyobb ellenőrzést is. A román áUa.mpolgé.raág kér. dése. A Bra'sói Lapok írja, lmgy ^ oiláh állampolgárság megszerzése fölött a szenátus és a kamara m'ás-má3 mó­dosított szakaszt fogadtak el az alkot­mány-vita során. A szenátus a tervezet eredeti szakarát ugyanis ugy módo­sította, hogy az állampolgárság meg. szeríése fölölt a szenátus és a kamara kebeléből kiküldött bizottság dönt, raig a kamara határozata szerint az oláh állampolgársággal való felruházás joga a kamara és a szenátus plénumát illeti meg. Az elleniét kiküszöbölésére minisztertanács ült Össze, de a döntés még neiji ismeretes. A talajdon kisajútft&sr61 a román parlament az alkotmány-vita sorén ugy döntött hogy a tuajdom­kat csak előleges fizetés esetén lehet •kisajátítani! A vált ságdijat a bíróság állapítja meg előzetesen. A községi tulajdonokból kisajátított erdők, ame­lyek eddig a,környező községek 'akói. nak tűzifa-szükségletét elégítették ki, továbbra is megmaradnak a község tulajdonában, illetve a községek lakos­sága 20 kilométeres körzeten beiül szabadon elégítheti ki a kisajátított erdőkből faszükségletét. A földalatti javak nacionalizálására vonatkozó sza­kaszokat eredeti szövegezésükben vál­tozatlanul hagyták. >0<X>C>0<X>0<><X)<><X>OOC<>C<>0<X><>^ KÖZGAZDASÁG. — A Salgótarjáni tőkeemelése. A salgótarjáni kószénbánva rt igazgató­sága a május 3-ára egybehívandó köz­gvülésnek azt indítványozza, hogv az értékcsökkenési, a felújítási és a ren­des tartalékalapok bő javadalmazása, valamint az alapszabályok elöirta le­vonások után fenmaradó 145.596.442 korona összegből a tisztviselői nyug­díjalapnak 10,000.000, a társpénztár nyugbérosztálvának 10,000.000, a Cho­rin Ferenc dr. nevét VÍSPIÖ szanató­riumnak 5.000.000, kulturális és köz­jótékonysági célokra 5.000.000 korú nát és osztalékul 322.500 darab osz­talékra jogosult részvény után rész­uénuenként 300 koronát fizessen. A fenmaradó 24,206.425 koronát pedig az 1923. évszámiájára vezetik át Indít­ványozni fogia továbbá az igazgató­ság az alaplökének 650 millió korond­val történő felemelését olymódon, hogy a forgalomban levő 500.000 da­rab 200 korona névértékű részvénv névértéke a tartalékalapból 1000 ko­ronára bélyegeztessék fel és ezenkívül 250.000 darab egyenként 1000 korona névértékű uj részvény bocsátta sék ki és ezekre a régi részvényeseknek aa elővételi jogot 2.-/ arána&an ajánl­ják fel. — A .Szikra" Magyar Gyujtégyárak Részvénytársaság igazgatósága a május 4-ére egybehívott közgyűlésnek javasolni fogja a jelenlegi 20 millió K alaptőkének G0 millió K-ra leendő fölemelését. A ja­\aslat szerint minden régi részvény alap­ján 2 darab uj részvény lesz átvehető, darabonként 500 koronáért. — Az Angol-Magyar Bank igazgató­saga megállapította az 1922. december 31-évél zárult XXXII. üzletéyére vonat­kozó mérleget Az üzlctév bruttó nyere­sége 439,437.524 K (az 1921. évi 123.347.578 K-val szemben), míg a tiszta nyereségegyenlet 132.309.375 & (az 1921. évi 52.056 308 K-val szem­ben). A nyereség hovaforditása tekin­tetében az igazgatóság azt a javaslatot fogja az évi rendes kögvülés elé ter­jeszteni, hogv abból az 1922. évre osztalékjogosult 575.000 részvény utau 30 százalék, azaz részvényenként 120 korona osztalék fejében (tavaly 13>á százalék = 54 K) a részvényesek kö­zött 69 millió K fizettessék ki. a ren­des tartalékalap 25 millió K-val gyára pittassék, a bank alkalmazottai Nvug­dij'ntcz'etének 10 millió K adományoz­tassék. mig az alapszabálvszerü levo­nások után fenmaradó 16.998.656 K az 1923 üzlelév számláiára vitessék át. — Magyar Ruggyanlaárugyár Rész. vénytársasőg. A napokban tartott köz­gyűlés 150 százalék = 300 korona oszta­lék kifizetését határozta el. Az igazgató­ságba Papp Gén báróL a felügyelő-bi­zottságba pedig Vágó Jtz^efct választol­tak meg uj tagokként. , — A Szegedi Kenderfonógyár R--T. nlaplőkéjét 27.000 darab 500 koronás uj részvény kibocsátásával az eddigi X7.000.O00 koronáról iO.ioü.QOO ioronüra felemelte. Az összes uj részvények 2:1 aiányban 10.000 korona árban a részvé­nyeseknek ajánltatnak föl. Az elővételi jog f. é. május hó 5-ig Szegeden a társa­ság pénztáránál és Budapesten Kohner Adolf Finl rétfnél gyakorolható. — A Wiener Bankvereln igazgató-ta­nácsa megállapította az 1922. üzletév mérlegét, mely 16,128.026.399 osztrák ko­rona tiszta nyereséggel zárult a tavalyi 043 millió 526.787 osztrák koronával szemben. Az igazgatótanács a . május t.Viki közgyűlése elé azt a javaslatot ter jeszü, hogy résrvénycnkiut 3000 — 10 százalék osztrák korona osztalék fizettcs sék és a részvénytőke 11,719.800.000 ko­ronáról ló milliárd o. koronára fölemel­tei sék. — A Magyar Országos Központi Ta­karékpénztár 1922. üzletévé 46,752.577 K 19 fillér nyereséggel zárult. Az igaz­gatóság a folvó hó 28-án tartandó rendes közgyűlésnek 250 korona osz­talék (tavaly 120 Kj fizetését fogja javasolni. — A Wintcrnltz >L A J. konfekciógyár rL közgyűlésén tetemes tartalékolás mellett 10 százalék osztalék kifizetését határozta ct Továbbá határozatba ment a részvénynek a tőzsdére való bevezetése. A szelvényeket mától kezdődően a Strai­ser ét Társa cég (V., Nádor-utca 11.) váltja be, amely cég a részvények beve­zetésével is meg van bizva. — A Magyar-OIasz Bank R.-T. a minap tartotta Cnstigíioni Camillo el­nöklésével rendes közgyűlését, amelv az 1922. évre 17H százalék = 35 ko­rona, mult évben 8 Jí százalék ss 17 korona) osztalékot állapított meg. A közgyűlés Almássu Imre gróf, Bnrirr' Arnold, Doroghi Ervin dr. és llarten­stcin Jenő urakat az igazgatóság. László Fülöp és Radisics Gvörgv ura­kat pedig a felügvelőbizottság tagjaivá megválasztotta. A közgvülést követően megtartott igazgatósági ülés FreunJ Pál és Salamon Andor igazgatókat ügyvezető-igazgatókká nevezte ki. — Anglo—Austrian Bank Limited. A budapesti képviselőség ui cégének bejegyzésével a banknak Iondoni szék­hellyel angol intézetté való átalakulása megtörtént. A régi Angol-Osztrák Bank részvényei tehát a londoni Anglo­Austriirn Bank Limited részvényeire cseréltetnek át a budapesti képviselőség főpénztáránál április 23-tól 28-ig oly módon; hogv 4 darab régi részvényre 3 drb nj, egyenként 1 font névértékű részvénv adatik ki. — Az Egyesült Budapesti Fővárosi Ta­karékpénztár április bonap 21-én tartott közgyűlése elfogadta az igazgatóságnak összes javaslatait s azokhoz képest az 1922. üzletévre részvényenként ISO ko­rona osztaléknak április 23-itól kezd™ leendő kifizetését és az alapszabályoknak > módosítását határozta el, végül pedig Bolgár Ferenc Blscara Endre, Dirnfeld Adolf, Rónag Károly dr..és Zsoldos Ká­roly dr. eddigi felügyelőbizottsági tago­kat újból megválasztotta. — A Magyar Kereskedelmi Hitel­bank az 1922. évben elért K 20,905.482 nyereségből 60 iorona (30%) oszta­lékot fizet — Budapest—Warnsdorfl Pamutszövef­gyir r.-t cég alatt egy warnsdorfi cs teplizschőnaui nagyiparosokból álló cso port és t Strasser és Társa bankház (V., Nádor-utca 11.) részvételével pamut­szövőgyár alakult 260 millió korona alaptőkével. A gyár az újpesti madridi-uti 3000 négyzetméteres telkén épült telepén egyelőre 60 szövőszéken pamutszövetek gyártására rendezkedett be. Laptulajdonos: Magyar Külpolitika lapkiadó vállalat. BodanesU 1923: Nxomatoti a Budapesti Hírlap nyomdájában (Rókk Szüárd-jicca 4.j, Felelős nyomdavezető: Nedeczky László

Next

/
Thumbnails
Contents