Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - A temesvári román népgyűlés

Vasárnap, 1928 április 29. végihez mis az Avarescu-kormány állni áadolt végrehajtási utasilás egészen halárnzotlan kifejezi azt, hogy u törvény , mlitctt rendelkezése nem vonatkozik külniitliokre, lehat nem vona. kőzik az optáló jiaKvarukra sem. Amint azonban a Bralianu-kormány másodszor is hatalomra került, clso cselekedetei közé tartozott az erdélyi aRrár. eform-törvenyhez uj végrehajtási rendeletet bocsátani ki, amelyből hiányzott az a megjegyzós, hüKV a távoliét folytán bekövetkező birtokvejztés hatálya az idegenekre nem vonatkozik. — Csakhamar azután, szinte naptárilag raejegvezöen annak az egyévi határidőnek leteltével, amely egyé\i hatiridj illott rendelkeiésilkra a magyaroknak rrra. hetry öptálb^ssanak- erymásuíán három uíasitáJt bocsátolt ki a Bratianukorrnány at affrajtörvényt végrehajtó hatóságokhoz; ezekben a rendeletekben a leghatározottabban kifejerésre juttatta art, hogy a távollétre vonatkozó szabályt a külföldiekre is, különösen pedig Szakra is alkalmazni kell, akik opiálás folytán veszítették el román állampolgárságukat. Bratianu kormánya tehát a tivoliét folytán való birtokvesztést egészen határototlan alkalmazta a magyar eptálókra, sőt gyorsított eljárást alkalmazott velük szemben, ugv hogv pár hónap alatt, mondhatni, valamennyi oplálót megfosztották birtokaitól. — Ez az eljárás homlokegyenest ellentétben ál] a békeszerződésekben Románia álul vállalt kötelezettségekkel. A magya. kormány nem azt nehénnéuyczi, hogy Románia agrárreformot alkot, hiszen Magyarország it alkotott agrárreformot, hanem azt, hogv e reform cimén megsérti a békeszerződéseket. Hiszen, a szerződések egyenesen kizárták aunak lehetőségét, hofry a magyarok birtokait nacionalizálják vagy elkobozzák, már pedig a távollét cimén elszedett birtokokat kiviszik magyar kézből avégből, Hogy azok román kezekbe jussanak, magukért a birtokokért pedig olyan megtérítést adnak, ami már nem jelent többé kisajálití-t, hanem egyenesen elkobzást. Elvben megtérítik ugyanis az l<. t23-iki,. háborueiötti árat, amely a mai árnak ncgyvenedrésze, tehát a forgalmi árnak 2hí%-a, jde ezt az összeget sem készpénzben, hárem ötvenéves törlesztésű állampapirosbar, amelynek forgalmi értéke körülbelül 40%-a a névértéknek. A birtok árának t-h it voltaképpen cgv százalékát térilik m- ', ez padig nem mondható másnak, imnl elkobzásnak. — A távollétet annál kevésbé vehették figrelcmbe a jogfosztás alapjául, mert < ouen arra az időre állapították meg, amelv idő alatt a magyarokat Erdélyből és az elcsatolt részekből erőszakkal kiüldözték. — Amidőn a román hatóságoknak ezzel az Ijárásával szemben a nemzetek szövetségének védelmét kértem, hivatkoztam az analóg esetek seregére, amelyeket a nemzetközi jog ismer, főképpen kiemeltein az 1871. évi frankfurti békeszerződésnek azt a határozmánvát, amelv a francia állampolgárságot optáló elszászlotliaringiai lakosoknak biztosította ait, hogy elszisz-totharingiai birtokaikat megtarthassák. Sóba senki ennek a szerződéinek érvenvei kétségbe nem vonta, amit B franciák tudhatnak legjobban. Mi jogon szegi tehát meg most Románia azt a nemMlközJ jogszabályt, ^amelyet eddig mindig tiszteiéiben tartottak. Mindezek alapján kértom, mondja k« a nemzetek szövetségének tanácsa, hogv a román hatóságok eljárása a békeszerződések rendelkezéséne ütközik, a kötelezze Romániát az elkobzott javak visszaadására, továbbá vegye elejét minden, a jövőben előfordulható hasonló sérelemnek. — Románia képviselője. Titulescu londoni román követ, a jogi kérdéssel egyáltalán nem foglalkozott. Egész heszéde tisztán a hangulatkeltést célozta. fVagv bőbeszédüséggel adta elő Romania nairy hivatását százezreknek és millióknak az agrárreform utján való boldogítása terén. Lehetetlennek mondotta, hogv Romániát ennek a hivatásának teljesítésében ez a magvarok által igényelt privilégium megakadályozza. Amit Románia a magyar optánsokkal szemben cselekedett, azt saját szuverenitása körében cselekedte, amibe beleszólni senki sem jogosult. Románia egyformán jár el minden lakosával szemben, tekintet nélkül azok nemzetiségére. Azt a kijelentést is megkockáztatta, hogy öromániában szigorúbbak az agrárreform szabályai, mint Erdélyben és a többi Magyarországtól átcsatolt területen, ö tehát azt kívánja, hogy Magyarországot határozottan utasítsák el követelésével s n*oodffiACYAR KÜLPOLITIKA ják ki; hogy a jelen kérdés, mint az iigrárrelorm körébe tartozó, Románia belügye. — Titulescunak az agrárreform részleteiről tartott előadását részletesen megcáfolta Gaj: ágO László külügyminiszteri tanácsos, aki pontról-pontra kimutatta az eltéréseket, amelyek az őromániai és az erdélyi agrárreform között az erdélyi magvarok hátrányára fennállnak, főként a kisajátítási minimumok és a mwáltási ár, továbbá a részletkérdések egész sora tekintetében Kimutatía, hogv az ügrárreform a magyarokról sokkal mostohábban intézkedik, mint a roraánol. ról és hogy az agrárreform csak köpönyeg a denacio aa'izálás és elkobzás céljainak elérésére, — A vita eredménveképen ArJaici I előadó megállapította, hogv a jelen ; esetben a magyar és a román kormány ! közölt nemzetközi szerződések tn. au. vai rázala vált vitássá, amennyiben Ma| gyarország azt állítja, hogv Románia i a nemzetközi szerződéseknek a magvar j opiálók javára szóló nf ^állapitásaival • ellenkezesbe jutóit, Románia pedig ezt j tagadja és azt állítja, hogv saját belj ligveirjek körében intézkedett. A ker, dós tisztán jogi természetű, ehhez ké\ pest fog egv legközelebbi ülés alkalj mával a maga részéről konkrét elötcD' jesziést tenni. (Folyt, köv. ) I OCC^OC^OOOOsJOOOOOOOOOOOOOOO Szociális mozgalmak A japán szakszervezetek kiáltványa K. Aniotomi elnök leírásával a ja[ Pán szatkszervezetak egyesüli bizottsága i kiáltvánnyal lordul a világ proletárrá. i tusához. 1.. Japán autokrata kormánya — irja • a kiáltvány — az országgyűlés elé, I még a jelenlegi ülésszak tartama alatt | az extrém társadalmi mozgalmak leküzdését szolgáló tőnvénvjavaslalot kiI ván boterjeszteni. Ilyen iránvu törvény. ' javaslatot már tárgyalt az orszájajjvüI lés, azonban a felsőház az eredetitől eltérő módosításokat kívánt rajta eszközölni s ezért azt a kormány, látva | az alsóházban raecnyilvánult ellenséges I hangulatot és az ország haladó rétegének tiltakozását, visszavonta. Most azonban 'a kormány erős akcióba fogott és mindent megtesz arra, hogv a javas-lat elfogadása érdekében kellőképpen előkészítse a talajt. A polgérj lapokat megfizette, a?, országgyűlés tudatlan tagjait megrémibette azzal, ítogv egy készülő kommunista puccsot fedezett fel. Az ui törvényjavaslat szövegét még szigorúan titokban tártjaik, de mi tudjuk, hogy az uj javaslat nem tartalmazhat mást, mint ami a régiben iv«h\ A régi juvaslat első szakasza szexint hét évig terjedhető fogsággá] kell büntelni az olyan egyéneket, akik anarchisztikus, kommunista, vagy e«yéb hasonló propagandával (háborítják, vagv háborifnni megkiéreiik a ielenleg fennálló társadalmi rendet. A második szakasz tiz évig terjedhető fogsággal sújtja azokat, akik szövetkeznek egymással az első szakaszban cmlitell bűntett clkövetcHeje. öt i*r*2 terjedhető fogsággal büntethetők mok. akik izgatnak, vagv izgatni akarnak arra, hogv a társadalmi rend, « csőcselék mo23alma, erőszak, megfélemlítés, vacv eívéb törvényelleri'cs eszköz által. mefldöotessék. Azokra, akik a bírom elöző szakasz, fclaa meghatározott bűncselekmények elkövctésénak elöseíPtéséte Tiénzt, anyagot. va«í" bármi támogatást nyújtanak, vacv ilyet e célra elfogadnak, a megfelelő szaikasz sízermti büntetés vár. Az ötödik sznkasí-. a büntetésnek egészben, vaí?y részüen való elengedését biztosítja azok. számára, akik a készülő bűncselekményt a hatóságoknak a kellő időben bejelentik. % ^ Elvtársak és barátaink! Ennek" a Ivronnusi töTiréwia^íwratnak elfoga dasa minden haladás m»grojhvsát ielenti. úoilx'ir kezdeményezői kinyilatkoztat iák. ho«y n« csupán az extrém törekvésekre vonatkozik. AzoniLwtn Uulia mindenki, hogv Jai>ánban, ahol esküdlek nincsonok s alliol a bírói eljárást a legkisebb kifogás esetén a nyilvánosság teljes kizárásával viszik keresztül, miként közelik az autokrácia szo'pái az ilyen elasztikus törvényt. A jelenl gi japán kormány bürokratikus, militarista és feudáHs és minden nalarió mozgalmat, akár a politikára, gazdasági életre, népneveiéire, vazv irodalomra vonatkozik. ellen5«ge&en fog fel és kíméletlenül ebuvom. A itrtrrnány minden radikáli; - egyént megfigyelés a'att tart, létfentaxtasi lehetőséget és személyi szabadsását korlátozza, életüket elviselhetetlenné teszi. A vamhivatalnok»k utasítva, vannak hogv a külföldről ióvö minden vörös irodalmi terméket tartsanak vissza. A postahivatalnokok listát vezetnek a ve. szélves elemekről és a részükre érkező magánleveleket felbontiák. söt el is kobozzák. A radikálisok tolefonbeszélgetíseit a rendőrség emberei fi^jelik. A rendőrség provokáló ügynököket és kémeket küld a munkásszervezeteM>e és a radikális csoportok sorai kozé, >z ui elnyomást jelentő törvény e'-afc bevezetője az eljövendő államcsínynek, fcz a tőrvény e&yencs kihívása a munkásságnak és mi ezt a kávást cliogadjuk. Mert nincsen más «t számunkra, mint az. hoir»- az elnyomás ellen; harcot a véglétokig folvtassuk. Tudjuk, hoev ebben a harcban nem maradunk elvedül. T>, más országok osztálvtudafos munkásai, akik ezt a harcot már raeghareoHálok. vagv most harcoltátok, egvüttérzéstekkel és seg, tségetekkel meilettünk le«ztek majd. Tudjuk azt, hogy a tyraruvus ét zi elnyomás ellen Japánban mcsvivoít harc csak egy fejezet az osztályharc világfronrján s ezért felhívunk benneteket, tiltakozzatok az uj, elnyomást jelentő törvény ellen lapjaitokban és más aükalmas eszközeitekkel; tiltakozzatok a japán követségeknél írásban, vagv tömegdemonstrációk utján, a japán burzsoüzia és kormány éredekeire merjetek csapást olv' módon, hogy saját országaitokban a japán árut bojkottáljátok. " A temesvári román népgyülés Románia külföldi kölcsönt keres - A tisztviselők sztrájkmozgalma. A temesvári népgyülés — Bredlceanu Cajuc és Vajda Sándor beszéde Romániában a peilament már április 5-ike óta szünete! és megnyitását ismételten elhalasztották. A kormány nak kellemetlen volna még az ellenzék rö! mentes parlamenti tárgyalás is mert ctrves miniszterek illetőleg ezek hivei közt annvíra külesedett az ellen tét, hosv könnyen wlségba Inthatna: kormány. Kellemetlen kérdés pedig van bóven amin elvérezhetnék. Iryen például s diákzavargás, » küVöldi kölcsön és a tiszviselősztrátjk. Az ellenzéki pártok vidékre tették ót a küzdelmet. Különösen nagvitleii iöségü a temesvári óriási népgyűlés 22 'én, melyre a esen<íör«rég minden terrorja ellenére 5000 kisgazda csődült be. Boou Szevér. a bánsági nemzet" pártszcTveziet elnöke nyitotta meg i űviilést s Wsztdé-ben kitéTt a földosztásra is. melyet „a karmáru- telekkönyv nélkül csinált meg és teljes za var lett ennek eredménye". A népet a részére kisajátított földekről csendőrökkel voreíi ki, mert megvesztegetett képviselők közbenjárására sorra vísiszaadiák a kisajátított földetet a nagy birtokosoknak. — Készek vagyunk panaszainkat s király elé vinni" és csapatainkkal fog iuk megvédeni. 17 országot a belső el lensígtöl, melv veszedelmesebb, mint 3 kűrsíi ellenség. — rerezte be beszédét. Utána Brediceanu Cajus dr., volt miniszter beszéli. — Bratianu nyolc ezredei összpontosított Bukarestben, hogy az alkotj mányi megszavaztassa. Románia ma olt tart, ahol Anglia volt a XVH. szá, záriban. Csak nálunk lehetséges, hogy a csendörök egy egész falu népéi megverjék és a panaszkodóknak szemébe nevessenek. Ha valaki azt állítja, hogy Romániában általános választójog van, az egyszerűen hazudik. Van ma alkotmányossúg országunkban? Ahol ellopják az urnákat, ahol a népet eltiltják az üléseken való részvételről, ahol a csendőrök kényük-kedvük szerint üthetnek mindenkit, ott nincs alkotmányosság. Január óta 40 ezred áll a román határon csak azért, hogy Bratianu megszavaztathassa az alkotmányt. Magyarország nem fenyeget bennünket; kétszer is ooltam hat héten befűt Budapesten és láttam milyen neri<lnu ez az ország. Egész Erdélyre és a Bánság területére kihirdették az ostromállapotot, mert nem a magyarokat, hanem bennünket, erdélyi románokat tartanak veszedelmeseknek. A hatúron levő ezredek fenntartása naponként millió meg millió leibe kerül. Követeim fogjuk, hogy Bratianuék fitessék meg saját vagponukból a. mo: gáeitási költségeket.. „ -" -%'H> Vajda Sándor volt miniszterelnök a kormánytól ellene emelt vádakat teszi először szóvá. A kormány azzal vádolja, hogy ő a bécsi lapokban cikkeket irt a világháború alatt és elölt, hogy az erdélyi oláh nép milyen hü a Habsburg-dinasztiáhoiz. igen így irlam és így is. volt. Bratiann a király jelenlétében mondotta nekem, hogy kötelességünk Habsburg-politikát csinálni, mert ellenkező esetben csak a magyarok malmára hajtanék a vizet és Ro. mánia sokkal gyengébb, semhogy segitségünkre siethessen. Gyulaíehérvá. rott saját testi épségünk ueszélgeztetésevel hirdettük ki az egyesülést. Bukarestben örömkönyekkel fogadtak, mert akkor a román hadsereg nem volt még abban a helyzetben, hogy nekünk se. gitségünkre siethetett volna. En Bralianuval a királyi palota előtt horát láncoltam. Azt hittem, bogy végre szabadok vagyunk. Azonban kérdem szabadság-e ez, vagy szolgaság) Szolgaság és ezt az igát a Kárpátokon túl levő román nép száladok óta viseli. Királyságbeli testvéreink azért örvendtek oly nagyon az egyesülésnek, mert azt hiiték, hogy velünk együtt ők is fel fognak szabadulni. Jóhiszeműen mentünk Bukarestbe, 8c a_ románság egységes lelki frontját Bratiann ketté szakította. — A német megszállás idején a nép csak ugy közlekedhetett falvakróHalvakba, ha Mnckeosen parancsnoksága áKal kimlHott igazolványa volt Ha azt fclmutait*. mehetett ahova akart. Bratianu, az oláh Mackenscn, régime alatt < a személyes szabadság sokkal erösebb korlátok közé van szoritva, mint az igazi Mackenseji idejében. Tiua István idejében nem kellett engedélg; egyetlen ggHlésünket sem tiltották el. a szabad Románia, A magyar éra alatt nem volt szabad a román zászlót kitűzni, de senkit sem kényszerttettek arra, hogy a magyar zászlót kitűzze. Temesvárott a mai gyűlés alkalmával sokan fel akarták lobogózni hazaikat, de megtiltották nekik. A Bánságban öt román, dalárda van. A magyar rezsim idején milyen öröm volt, ha öltét énekelni hallottuk. Ma azzal fenyegették meg a daiárdákat Bratiann emberei, hogy azonnal feloszlatják éket, ha gyölésdnköh énekelni mernek. így folyt tovább a régi,. szo^gaság", és a mai „szabadság" ősszehasonlitása és az elkeseredett népgyűlés végül is határozati javaslatot fogadott el, melyben tiltakozik a Bratianu-kormány politikája ellen és nem ismeri el az alkot, mányt. Gyiilés titán Brediceanu voh miniszter nyilatkozott egyik hetilap tudósítója elért. Többek közt Bt* mondta: —--Bmnánía mostani alkotmánya tel