Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - Lukács György a genfi tárgyalásokról 1. [r.]

4 Vasárnap. 1923 április 2g. A úmm államHoiiffiderácIő eszmetörténete Irta: ACS TIVADAR HL 3. Közős l«i • vámügy, mérvnek iöxedelme az egyes államok körött akként fog feloszlani. miként azt az alkotmánvozo gyűlés megszabja. Közös lese a kereskedelmi törvényhozás: egy n pénz, egy a súly. egv -> mérték ae egész szövetségben. 4. A szövetség egyes államainak a küludvarotknél külön képviselőik nem lennének: a szövetségi diplomácia egv és közös lesz. ö. Az alkotmánvózó gyűlés fagia el­dönteni art is, vaiJan a szövetségi gyűlés (parlament), meiv a törvény­hatalmat gyakorolja, csupán egy ka­marából álljon-e, avagy kettőből, mini az amerikai EgvesüH Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház az egyes államok népessége arányaiban fog vá­lasztatni. A szenátusban a i>agv és Ms államok, egyenlő számu tagokkal van­nak képviselve, amiben a kisebb álla­mokra nézve kitűnő gwrancia rejlik. 6. A végrehajtó hatalmai egy szö­vetségi tanács gyakorolja, melyet hu egv kamara lesz ez, ha kettő, ezek választják. A szövetségi végrehajtó ta­nács — minisztérium — fog iránvt adni a külpolitikának is a törvénvhe­zás ellenőrzése mellett. 7. A szövetség hivatalos .nyelve fö­lött az alkotmányozó gyűlés fog ha­tározni, l'gy a törvényt hozó, mint a végrehajtó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét hasz­nálhatta. 8. A szövetségi kormány székhelye váltakozva majd Budapesten, majd Itukarestben, egyszer Zágrábban más­kor Belgrádban lesz. 9. Azon államok" feje, ahol a vetoégi kormány a fönnehbi sorrend szerint tartózkodni fog, egyidejűje a szövetségi tanácsnak is a feje és a szövetségnek ideiglenes elnöke lesz, 10. Minden e«yes állam olvan alkot­njányt ad magának otthon, aminő ér­dekeivel leginkább megegyezik, de ter­mészetesen azon kikötéssel. hogy cz : Ikotmáivy elvei x 'szövetség által szen­tesített elvekkel ne ellenkezzénck, A 11. pont a közigazgatási nyelvről ad irányelvet. Eszerint a község maya határoz, íeljcbb az önkormányzatok. A vallás sLvakoTlása. egyesülés, gyüle­kezés teljesen szabad. (Folyt, kóv.) iOOCK><X>0<><><X><>0<>0000^ Lukács György a genfi tárgyalásokról Csak idók múlva sült ki. hogy az Alleunzában megjelent, Kossuthtól g\anitott tervet Canini számára, aki egyébként a Tribuno szerkesztője volt, Klapka készítette, aki közvetítője is volt Kf><-Miih és Canini találkozásának. Kossuth következőképen magyarázza t terv indító okait: .(Irataim az" emigrációból III. 735—739.) „A dunai konföderáció csak független Magyar­országgal volt volna lehetséges. Ma­gyarország függetlensége feladatott s ezzel az a konföderáció eszméje is, n;int igen-igen sok egyéb a uium de­si'leriirtaok közé került. Pedig a rész­leiek vitatás tárgvát képezhetik, de az tszme annyira parancsoló következ­ménye Magvarország biztonságának s a keleti népek nemzeti szabadságának, liogv ha engem a magvar nemzet a haza függetlenségére intézett törekvé­semben el nem hagy: az eszme magát okvetlen kivívta volna s a magyar haza irtózatos megpróbáltatásoktól. Eu'ópa jövendője katasztrofális ráz­kódtatásoktól lett volna megkímélve." Kossuth terve a lehető legrosszabb lenyomást tette ar emigrációra, szint­irgv idehaza és a semleges külföldön. Pcrczel Mór igv aposztrofálta a tervet: ..Láttuk a magvai fai sírját abbanl" Nagv port vert fel i Németországban is Kari Blind. akkor neves német oub­Iicisla 1862-ben ..fjegen Kossuth­Plan einer Donau-Conföderation" cimen szenvedélyes hangú brosúrát adott ki ellene. (Lásd Kónri i m. 48.) Kossuth ellenben, aki pedig egykor a magyar nemzetiségnek talán nagyon is merev előharcosa volt, a dunai kon­föderációra vonatkozó tervével Ma gyarországot a szlávoknak úgyszólván a kezükbe akarja játszani. Magyaror­szágnak máris elég a baja a külön bőzö fajaival és nyelveivel s Kossuth _ az u.j szövetségbe még be akar vonni oh' elemeket, melyek rokonok a mosz­kovitivizmussal s emellett még olvan nversek és félig barbárok, amint Tö­rökországban sokfelé találhatók. Egyet­len pillantás a nyelvek térképére, mu­tatja, hogy ekkép a mérleg serpenyője egészen a szláv oldal felé fordulna s hogv Németországnak úgyszólván dél­keleti kapujánál egy második Oroszor­szág tereintetnék. Egészen olyan ez a javaslat, mint aminőt a prágai 1848-iki júniusi hírhedt kongresszus, a csehek fanatikus triójának, Palaczkv, Rieger és Braunerpek auspiciumjai alatt s orosz pópáknak, valamint pánszláv ügynevezett demokratáknak részvételé­vel napvilágra hozott. S hogy e rész­ben semmi kétség fenn ne forogjon, Kossuth hozzáteszi, hoev a dunai kon­föderációnak tulnyomólag szláv képvi­selőkből álló alakuló gyűlése határozza meg a hivatalos nvelvet stb. ..." Kossuth magyarázkodni kényszerült, de valódi céljait még mindig nem fedte fel. De tiszta érzelmeinek az Al­leanza J862 16-ik számában önérzete­sen ad hangot: „De az országnak .fel­darabolását nyelvek szerint s politikai egységek nyelvek szerint való szétszgk­gatását hongvükosságnak tartom s ab­ban részemről soha és semmi ájron ré­szes n*sn leszek." A román agitátorok, majd Kossuth •akciója még sokáig hullámzott a dcl­curöpai népek gondolatvilágában, de mindegyik irányzat, ugy ahogy a Bal­cescu—Ghyca, majd Kossuth-féle szer­vesen összefüggött népük gondolat- és érzelemvilágával, melvet nacionalista célkitűzések iránvitottak. A népek szo­lidaritása, magasabb békéje. szerb, vagy oláh, vagy cseh sovinizmus szol­gálatában — szellemes paradoxon. A dunai államszövetség lelki alapja va­lódi demokratikus irányzatok össze­egyeztetése, lemondás minden lelki, gazdasági, nvclvi. faji expanzióról, he­gemóniáról, az autonómián híj átömlö s/upremáciáról, szellemi invázióról. Az államkonföderáció politikai bázisa mii Ttem lehet, mint szabad köztáisa­jfsájjolV kd*weden tömeg ural üli Jrözlár-­saságok, mint voltak az antik. pl. az athéni, thébai, korinthosi, argosi de­mokráciák, a római status populáris Cinna idejében, vagy az őskautonok Svájcban. Nagyszerű politikai gazda­sági és lelki alapja lett volna uz északi szlávoknál az Észak- és Kelet-Európát és Nyugat-Ázsiát összefoglaló konföde­rációnak a XVI. század táján egyrészt a fehérorosz mir legideálisabb vagyon­elosztó és közigazgatási szervezetében, másfelől az ukrainai kozákok állani­szerkezetében, a Dnyeper zuhnjjóitól IZaporogi Szics) szétömlött zaporog rendszerben. El az ukrainni kozákúl­lam a teljes szabadságon és egyenlősé­gen alapuló demokratikus köztársaság volt. Az egész hatalmat az összes har­cosok közgyűlése birta, amelynek hatá­rozatait választolt hivatalnokok hajtot­ták végre. Az egyesek szabadsága na­gyon tágkörü volt. de alá kellett vetni magukat a körűlet akaratának. Há­ború esetén a legfőbb hivatalnok, a hetman, korlátlan diktátori hatalmat gyakorolt. Béke idején a szervezet va­lóságos hadiiskola gyanánt szolgáit a melynek pompás rajzát adja .Gogolv a Bnlvba Tárász cimü regényében. Ez a zaporog-állam, különösen 1648 táján, mikor 300 éves leigázás után Chmel­nickij Bogdán vezetésével leverte a lengyeleket, nagv volt s a Dnvepertöl a Szánig terjedt. 1664-iki moszkvai Oroszországgal kötött perejaszlavi szer­ződéskor teljén volt, csak a kegyetlen Iván nyirbálta meg a jogait s csak sokkal később a lengyelekkel kötött andruszoyi béke következuiénveképen kezd veszíteni jelentőségéből. (L. Rud­nickij G._: Ukraina.) Nem cáfolja ezt a példát ama kijelentésünk, hogy a dunai konföderáció megvalósithatásá­nak csak akkor lehet reménye, ha' a mostani primitív agrárkulturáva! ren­ütlkező érdekelt államok jobban in­dnsztrizálódnak, kereskedelmük felfo­kozódik s ezeknek következményekép­pen, kormányzati szellemük 8 XX. szá­zadhoz módosul. ..Nem véletlen ha­r.em a tények logikája, hogv ipari és kereskedelmi foglalkozásokkal demok­ratikus politikai szervezet iár és járt együtt. Görögországnak a leginkább iparos és kereskedő városa, Athén volt egyszersmind a legdemokratikusabb és a legkevésbbé kereskedő városa, Spárta volt legkevésbbé demokratikus. A kö zépkori Itáliának nagy kereskedő, vá­rosai mind köztársaságok voltak: da­cára annak, hogv nagy történelmi elődjük, a császári Róma, abszolút monarkia volt. Az újkori Európában tcgelőször az iparban és kereskedelcm­ben leginkább kiváló állam, Anglia és Franciaország törték meg az ' egyed­uralmat és alkottak demokráciát. Je­lenleg is Anglia és Franciaország Euró­pa legdemokratikusabb államai; a csá­szári Németországban is1 a szociálde­mokrácia erősödése a német ipar és kereskedelem erösbödésével tartott lé­pést." 'György János: A dunai és bal káni államok szövetsége. 1910.1 Min­den hátsógondolal nélkül, fölemel­kedve lokális célokon, egv javaslat te­tetett a dunai államszövetség megvaló­sítására, a névtelenül szerény magvar íajongó, György János részérői (i. m.), aki a ,,Becsületes állam" cimü szép -könyvében megfesti annak belső éle­tét is. György János terve nagyjában meg­egyezik KossutJiéva]. A szön-etségj szer. zödésl egy alkotmányozó gyűlés készí­tené, alapul véve bizonyos elvekel, me­lyek közül néhányat megjelöl: 1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, külpolitika, külképviselet, a kereskedelmi rendszer — odaértve a kereskedelmi törvény­hozást, — a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a sulvok és mértó­kek ügyét. 2. Mmdazt. ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s hadi­kikötőkre vonatkozik, a szövftsé^i ha. tőség íogná seabátyozni. I. Lukács György valóságos belső tit­kos tanácsos, aki Magyarországot a népszövetség tanácsának legutóbni ülé­sezésén Gajiáqó László követségi taná­csossal egyjjtt képviselte, a követke­zőkben számol be a magvar állampol­gárságért optált lakosok birtokainak elkobzása ügyében folytatott tárgyalá­sokról: — Minthogy az optált magyar ál­lampolgároknak a Románia által el­szakított területen lévő birtokainak a román hatóságok részéről napirenden lé\ö elkobzása ügyében különböző hí­rek keltek szárnyra, kötelességemnek tartom, hogy ebben az ügyben a nem­zetek szövetségének tanácsa előtt le­folyt tárgyalásokról a közvéleményt tájékoztassam. — Magát a vitás kérdést a magyar kormány eredetileg közvetlen tárgva lások utján kívánta volna .tisztázni a román kormánnyal, ez azonban a tár­gyalások elől kitért, a magyar kor­mány számos megkeresésére egyálta­lán nem válaszolt, végül pedig általá­nms kifejezésekkel telitett néhány sor­nyi átiratban minden további tárgya­lást megszakított. Ilyen helyzetben' a magvar kormány a sérelmek orvoslása végett elsősorban a nagykövetek Pá­risban székelő tanácsához fordult, a mely legmagasabb lórum áltoláhan a békeszerződések garantálójaként szere­pel. .V nagykövetek tanácsa azonbau uem volt hajlandó a kérdés tárgyalá­sába belebocsátkozni s azt a tanácsot adta a magyar kormánynak, hogy a kérdés eldöntése érdekében a nemzetek szövetsége tanácsának jogszolgálatait vegve igénybe. így jutott a kérdés •abba a stádiumba, hogy a magyar kormány a nemzetek szövetsége taná­csának közvetítését vette igénybe. —r A nemzetek szövetségének taná­csa a magvar optánsok ügyével április 20-án és 23-án tartott nyilvános ülései­ben foglalkozott. Az ügy előadója Adatci brüsszeli japán nagykövet volt. Nem emlékezhetem meg eléggé mele­gen erről a nemesen érző kitűnő ja­pán férfiúról, akinek jogászi gondolko­dása és az igazság iránt érzett rajongó szeretete előtt csak a legmélyebb tisz­telettel kell minden objektív embernek meghajolnia. — Az első ülésen Adatci nem ter­jesztett elő referátumot, mert a kér­dés mélységére és elágazó voltára való tekintettel szükségesnek tartotta, hogy előbb a felek nyilatkozzanak. Ennél­fogva reám, Magvarország képviselő­jére hárult az a feladat, hogv pana­szunkat előadjam. — Előadásomat azzal kezdtem, hqgy a magyar kormányt egyáltalában nem ve­zérli Románia iránt való kevésbé barát­ságos indulat, amidőn ezt a kérdés* a nemzetek tanácsánál fölveti, ellenkezőleg, a barátság és a jé szomszédság erősbité­sére igyekszik akkor, amidőn ezt a kér­dést, amely a megértést nehezíti, kiküszö­bölni törekszik. — Hivatkoztam arra, bogy Magyar­ország, amely a háborúban a legt'bbe! vesztett és amelyre a békeszerződések a legnagyobb terheket rójják, annyira ra­gaszkodik a békéhez, hogy a maga ré­széről a szerződéseket a legnagvobb loja­litással azok legkisebb részletéig betartja Magvarország a többi nemzettói sfrn kí­ván semmi egyebet, mint- ezeknek • békeszerződéseknek betartását. A H: V" tek szövetségének tanácsával szemben , dig annak a reményemnek adtam zést, hogv a hatalmak nemcsak azoknat az intézkedéseknek kikényszerítést ják föladatuknak tartani, amelyek Ma­gyarországra hátrányosak, hanem azok­ban az egészen kivételes esetekben K amidőn Magyarország részére a békcszfi­zödésekben bizonyos kedvezmény mutál kőzik, ezeknek őrei is lesznek. — Magáról a tényállásról előbb elö­ndtam a jogi helyzetet. Hivatkorlam a két nemzetközi szerződésre. Az egyik a föhataJmak és Románia között 1919-ben Versaillesben kötött szerződés, a másik a trianoni békeszerződés; ezek a szerző­dések egybehangzóan azt a kijelentést tartalmazzák, bogy azok a magvar állam­polgárok, akik magyar állampolgárságu­kat fentartani kívánják (optálók), a ro­mánok által clszakitott területen birt bir­tokaik élvezetében meghagyandók. Ro­mánia ezt a határozmányt a föhatahnak­kal kötött szerződésében alaptörvényjelle­günek mondotta ki, amellyel ellenkező törvényt nem hozhat, sem ellenkező ren­deletet vagy bárminő intézkedést nem tehet. — A föhatalmaknak Romániával kö­tött szerződése azonkívül egyenesen utal arra. hogy az a néhánv kötelezettség, amelyet Románia ebben a szerződésben magára vállak közöltük az is, hogy a magyar optálók birtokait érintetlenül hagyja, okozati összefüggésben áll azok­kal a nagy területi nyereségekkel, ame­lyekhez Románia a békeszerződések foly­tán jutott. — Ezzel a jogi helyzettel szcmbcnáU az a tény, hogv Románia agrárreform cimén a nemzetkőzi szerzödeseklicn vál­lalt kötelezettségekkel homlokegyenest ellenkezően a magyar optálók birtokait teljességükben kisajátítja. Az erdélyi agrártörvény ugyanis, amelyet közönsége­sen Garoflid-törvénynek neveznek, tartal­maz egy szakaszt, amely szerint a távol­lévők egész birtoka kisajátítható. Távol­lévők alatt kell érteni azokat, akik 1918 december 1-étől az agrártörvény benyúj­tásáig, azaz 1920 március 23-áig távol voltak az országbői, anélkül, hogy arra állami megbiz&st kaptak volna. — A tőrvénynek ez a rendelkezése ma­gábanvéve még nem sérelmes, mert abból nem tűnik ki az, hogy a távollét folytán való birtokvesztcs a nemromán honosokra is yonatkozik, sót a GarofHd-fcle tör-'

Next

/
Thumbnails
Contents