Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 17. szám - Lukács György a genfi tárgyalásokról 1. [r.]

4 Vasárnap. 1923 április 2g. A úmm államHoiiffiderácIő eszmetörténete Irta: ACS TIVADAR HL 3. Közős l«i • vámügy, mérvnek iöxedelme az egyes államok körött akként fog feloszlani. miként azt az alkotmánvozo gyűlés megszabja. Közös lese a kereskedelmi törvényhozás: egy n pénz, egy a súly. egv -> mérték ae egész szövetségben. 4. A szövetség egyes államainak a küludvarotknél külön képviselőik nem lennének: a szövetségi diplomácia egv és közös lesz. ö. Az alkotmánvózó gyűlés fagia eldönteni art is, vaiJan a szövetségi gyűlés (parlament), meiv a törvényhatalmat gyakorolja, csupán egy kamarából álljon-e, avagy kettőből, mini az amerikai EgvesüH Államokban. Utóbbi esetben a képviselőház az egyes államok népessége arányaiban fog választatni. A szenátusban a i>agv és Ms államok, egyenlő számu tagokkal vannak képviselve, amiben a kisebb államokra nézve kitűnő gwrancia rejlik. 6. A végrehajtó hatalmai egy szövetségi tanács gyakorolja, melyet hu egv kamara lesz ez, ha kettő, ezek választják. A szövetségi végrehajtó tanács — minisztérium — fog iránvt adni a külpolitikának is a törvénvhezás ellenőrzése mellett. 7. A szövetség hivatalos .nyelve fölött az alkotmányozó gyűlés fog határozni, l'gy a törvényt hozó, mint a végrehajtó hatalom gyakorlatában minden tag saját anyanyelvét használhatta. 8. A szövetségi kormány székhelye váltakozva majd Budapesten, majd Itukarestben, egyszer Zágrábban máskor Belgrádban lesz. 9. Azon államok" feje, ahol a vetoégi kormány a fönnehbi sorrend szerint tartózkodni fog, egyidejűje a szövetségi tanácsnak is a feje és a szövetségnek ideiglenes elnöke lesz, 10. Minden e«yes állam olvan alkotnjányt ad magának otthon, aminő érdekeivel leginkább megegyezik, de természetesen azon kikötéssel. hogy cz : Ikotmáivy elvei x 'szövetség által szentesített elvekkel ne ellenkezzénck, A 11. pont a közigazgatási nyelvről ad irányelvet. Eszerint a község maya határoz, íeljcbb az önkormányzatok. A vallás sLvakoTlása. egyesülés, gyülekezés teljesen szabad. (Folyt, kóv.) iOOCK><X>0<><><X><>0<>0000^ Lukács György a genfi tárgyalásokról Csak idók múlva sült ki. hogy az Alleunzában megjelent, Kossuthtól g\anitott tervet Canini számára, aki egyébként a Tribuno szerkesztője volt, Klapka készítette, aki közvetítője is volt Kf><-Miih és Canini találkozásának. Kossuth következőképen magyarázza t terv indító okait: .(Irataim az" emigrációból III. 735—739.) „A dunai konföderáció csak független Magyarországgal volt volna lehetséges. Magyarország függetlensége feladatott s ezzel az a konföderáció eszméje is, n;int igen-igen sok egyéb a uium desi'leriirtaok közé került. Pedig a részleiek vitatás tárgvát képezhetik, de az tszme annyira parancsoló következménye Magvarország biztonságának s a keleti népek nemzeti szabadságának, liogv ha engem a magvar nemzet a haza függetlenségére intézett törekvésemben el nem hagy: az eszme magát okvetlen kivívta volna s a magyar haza irtózatos megpróbáltatásoktól. Eu'ópa jövendője katasztrofális rázkódtatásoktól lett volna megkímélve." Kossuth terve a lehető legrosszabb lenyomást tette ar emigrációra, szintirgv idehaza és a semleges külföldön. Pcrczel Mór igv aposztrofálta a tervet: ..Láttuk a magvai fai sírját abbanl" Nagv port vert fel i Németországban is Kari Blind. akkor neves német oubIicisla 1862-ben ..fjegen KossuthPlan einer Donau-Conföderation" cimen szenvedélyes hangú brosúrát adott ki ellene. (Lásd Kónri i m. 48.) Kossuth ellenben, aki pedig egykor a magyar nemzetiségnek talán nagyon is merev előharcosa volt, a dunai konföderációra vonatkozó tervével Ma gyarországot a szlávoknak úgyszólván a kezükbe akarja játszani. Magyarországnak máris elég a baja a külön bőzö fajaival és nyelveivel s Kossuth _ az u.j szövetségbe még be akar vonni oh' elemeket, melyek rokonok a moszkovitivizmussal s emellett még olvan nversek és félig barbárok, amint Törökországban sokfelé találhatók. Egyetlen pillantás a nyelvek térképére, mutatja, hogy ekkép a mérleg serpenyője egészen a szláv oldal felé fordulna s hogv Németországnak úgyszólván délkeleti kapujánál egy második Oroszország tereintetnék. Egészen olyan ez a javaslat, mint aminőt a prágai 1848-iki júniusi hírhedt kongresszus, a csehek fanatikus triójának, Palaczkv, Rieger és Braunerpek auspiciumjai alatt s orosz pópáknak, valamint pánszláv ügynevezett demokratáknak részvételével napvilágra hozott. S hogy e részben semmi kétség fenn ne forogjon, Kossuth hozzáteszi, hoev a dunai konföderációnak tulnyomólag szláv képviselőkből álló alakuló gyűlése határozza meg a hivatalos nvelvet stb. ..." Kossuth magyarázkodni kényszerült, de valódi céljait még mindig nem fedte fel. De tiszta érzelmeinek az Alleanza J862 16-ik számában önérzetesen ad hangot: „De az országnak .feldarabolását nyelvek szerint s politikai egységek nyelvek szerint való szétszgkgatását hongvükosságnak tartom s abban részemről soha és semmi ájron részes n*sn leszek." A román agitátorok, majd Kossuth •akciója még sokáig hullámzott a dclcuröpai népek gondolatvilágában, de mindegyik irányzat, ugy ahogy a Balcescu—Ghyca, majd Kossuth-féle szervesen összefüggött népük gondolat- és érzelemvilágával, melvet nacionalista célkitűzések iránvitottak. A népek szolidaritása, magasabb békéje. szerb, vagy oláh, vagy cseh sovinizmus szolgálatában — szellemes paradoxon. A dunai államszövetség lelki alapja valódi demokratikus irányzatok összeegyeztetése, lemondás minden lelki, gazdasági, nvclvi. faji expanzióról, hegemóniáról, az autonómián híj átömlö s/upremáciáról, szellemi invázióról. Az államkonföderáció politikai bázisa mii Ttem lehet, mint szabad köztáisajfsájjolV kd*weden tömeg ural üli Jrözlár-saságok, mint voltak az antik. pl. az athéni, thébai, korinthosi, argosi demokráciák, a római status populáris Cinna idejében, vagy az őskautonok Svájcban. Nagyszerű politikai gazdasági és lelki alapja lett volna uz északi szlávoknál az Észak- és Kelet-Európát és Nyugat-Ázsiát összefoglaló konföderációnak a XVI. század táján egyrészt a fehérorosz mir legideálisabb vagyonelosztó és közigazgatási szervezetében, másfelől az ukrainai kozákok állaniszerkezetében, a Dnyeper zuhnjjóitól IZaporogi Szics) szétömlött zaporog rendszerben. El az ukrainni kozákúllam a teljes szabadságon és egyenlőségen alapuló demokratikus köztársaság volt. Az egész hatalmat az összes harcosok közgyűlése birta, amelynek határozatait választolt hivatalnokok hajtották végre. Az egyesek szabadsága nagyon tágkörü volt. de alá kellett vetni magukat a körűlet akaratának. Háború esetén a legfőbb hivatalnok, a hetman, korlátlan diktátori hatalmat gyakorolt. Béke idején a szervezet valóságos hadiiskola gyanánt szolgáit a melynek pompás rajzát adja .Gogolv a Bnlvba Tárász cimü regényében. Ez a zaporog-állam, különösen 1648 táján, mikor 300 éves leigázás után Chmelnickij Bogdán vezetésével leverte a lengyeleket, nagv volt s a Dnvepertöl a Szánig terjedt. 1664-iki moszkvai Oroszországgal kötött perejaszlavi szerződéskor teljén volt, csak a kegyetlen Iván nyirbálta meg a jogait s csak sokkal később a lengyelekkel kötött andruszoyi béke következuiénveképen kezd veszíteni jelentőségéből. (L. Rudnickij G._: Ukraina.) Nem cáfolja ezt a példát ama kijelentésünk, hogy a dunai konföderáció megvalósithatásának csak akkor lehet reménye, ha' a mostani primitív agrárkulturáva! renütlkező érdekelt államok jobban indnsztrizálódnak, kereskedelmük felfokozódik s ezeknek következményeképpen, kormányzati szellemük 8 XX. századhoz módosul. ..Nem véletlen har.em a tények logikája, hogv ipari és kereskedelmi foglalkozásokkal demokratikus politikai szervezet iár és járt együtt. Görögországnak a leginkább iparos és kereskedő városa, Athén volt egyszersmind a legdemokratikusabb és a legkevésbbé kereskedő városa, Spárta volt legkevésbbé demokratikus. A kö zépkori Itáliának nagy kereskedő, városai mind köztársaságok voltak: dacára annak, hogv nagy történelmi elődjük, a császári Róma, abszolút monarkia volt. Az újkori Európában tcgelőször az iparban és kereskedelcmben leginkább kiváló állam, Anglia és Franciaország törték meg az ' egyeduralmat és alkottak demokráciát. Jelenleg is Anglia és Franciaország Európa legdemokratikusabb államai; a császári Németországban is1 a szociáldemokrácia erősödése a német ipar és kereskedelem erösbödésével tartott lépést." 'György János: A dunai és bal káni államok szövetsége. 1910.1 Minden hátsógondolal nélkül, fölemelkedve lokális célokon, egv javaslat tetetett a dunai államszövetség megvalósítására, a névtelenül szerény magvar íajongó, György János részérői (i. m.), aki a ,,Becsületes állam" cimü szép -könyvében megfesti annak belső életét is. György János terve nagyjában megegyezik KossutJiéva]. A szön-etségj szer. zödésl egy alkotmányozó gyűlés készítené, alapul véve bizonyos elvekel, melyek közül néhányat megjelöl: 1. Közösen érdeklő ügyek lennének: a szövetségi terület oltalma, külpolitika, külképviselet, a kereskedelmi rendszer — odaértve a kereskedelmi törvényhozást, — a vám, a fő közlekedési vonalak, a pénz, a sulvok és mértókek ügyét. 2. Mmdazt. ami a szárazföldi és tengeri haderőre, a várakra s hadikikötőkre vonatkozik, a szövftsé^i ha. tőség íogná seabátyozni. I. Lukács György valóságos belső titkos tanácsos, aki Magyarországot a népszövetség tanácsának legutóbni ülésezésén Gajiáqó László követségi tanácsossal egyjjtt képviselte, a következőkben számol be a magvar állampolgárságért optált lakosok birtokainak elkobzása ügyében folytatott tárgyalásokról: — Minthogy az optált magyar állampolgároknak a Románia által elszakított területen lévő birtokainak a román hatóságok részéről napirenden lé\ö elkobzása ügyében különböző hírek keltek szárnyra, kötelességemnek tartom, hogy ebben az ügyben a nemzetek szövetségének tanácsa előtt lefolyt tárgyalásokról a közvéleményt tájékoztassam. — Magát a vitás kérdést a magyar kormány eredetileg közvetlen tárgva lások utján kívánta volna .tisztázni a román kormánnyal, ez azonban a tárgyalások elől kitért, a magyar kormány számos megkeresésére egyáltalán nem válaszolt, végül pedig általánms kifejezésekkel telitett néhány sornyi átiratban minden további tárgyalást megszakított. Ilyen helyzetben' a magvar kormány a sérelmek orvoslása végett elsősorban a nagykövetek Párisban székelő tanácsához fordult, a mely legmagasabb lórum áltoláhan a békeszerződések garantálójaként szerepel. .V nagykövetek tanácsa azonbau uem volt hajlandó a kérdés tárgyalásába belebocsátkozni s azt a tanácsot adta a magyar kormánynak, hogy a kérdés eldöntése érdekében a nemzetek szövetsége tanácsának jogszolgálatait vegve igénybe. így jutott a kérdés •abba a stádiumba, hogy a magyar kormány a nemzetek szövetsége tanácsának közvetítését vette igénybe. —r A nemzetek szövetségének tanácsa a magvar optánsok ügyével április 20-án és 23-án tartott nyilvános üléseiben foglalkozott. Az ügy előadója Adatci brüsszeli japán nagykövet volt. Nem emlékezhetem meg eléggé melegen erről a nemesen érző kitűnő japán férfiúról, akinek jogászi gondolkodása és az igazság iránt érzett rajongó szeretete előtt csak a legmélyebb tisztelettel kell minden objektív embernek meghajolnia. — Az első ülésen Adatci nem terjesztett elő referátumot, mert a kérdés mélységére és elágazó voltára való tekintettel szükségesnek tartotta, hogy előbb a felek nyilatkozzanak. Ennélfogva reám, Magvarország képviselőjére hárult az a feladat, hogv panaszunkat előadjam. — Előadásomat azzal kezdtem, hqgy a magyar kormányt egyáltalában nem vezérli Románia iránt való kevésbé barátságos indulat, amidőn ezt a kérdés* a nemzetek tanácsánál fölveti, ellenkezőleg, a barátság és a jé szomszédság erősbitésére igyekszik akkor, amidőn ezt a kérdést, amely a megértést nehezíti, kiküszöbölni törekszik. — Hivatkoztam arra, bogy Magyarország, amely a háborúban a legt'bbe! vesztett és amelyre a békeszerződések a legnagyobb terheket rójják, annyira ragaszkodik a békéhez, hogy a maga részéről a szerződéseket a legnagvobb lojalitással azok legkisebb részletéig betartja Magvarország a többi nemzettói sfrn kíván semmi egyebet, mint- ezeknek • békeszerződéseknek betartását. A H: V" tek szövetségének tanácsával szemben , dig annak a reményemnek adtam zést, hogv a hatalmak nemcsak azoknat az intézkedéseknek kikényszerítést ják föladatuknak tartani, amelyek Magyarországra hátrányosak, hanem azokban az egészen kivételes esetekben K amidőn Magyarország részére a békcszfizödésekben bizonyos kedvezmény mutál kőzik, ezeknek őrei is lesznek. — Magáról a tényállásról előbb elöndtam a jogi helyzetet. Hivatkorlam a két nemzetközi szerződésre. Az egyik a föhataJmak és Románia között 1919-ben Versaillesben kötött szerződés, a másik a trianoni békeszerződés; ezek a szerződések egybehangzóan azt a kijelentést tartalmazzák, bogy azok a magvar állampolgárok, akik magyar állampolgárságukat fentartani kívánják (optálók), a románok által clszakitott területen birt birtokaik élvezetében meghagyandók. Románia ezt a határozmányt a föhatahnakkal kötött szerződésében alaptörvényjellegünek mondotta ki, amellyel ellenkező törvényt nem hozhat, sem ellenkező rendeletet vagy bárminő intézkedést nem tehet. — A föhatalmaknak Romániával kötött szerződése azonkívül egyenesen utal arra. hogy az a néhánv kötelezettség, amelyet Románia ebben a szerződésben magára vállak közöltük az is, hogy a magyar optálók birtokait érintetlenül hagyja, okozati összefüggésben áll azokkal a nagy területi nyereségekkel, amelyekhez Románia a békeszerződések folytán jutott. — Ezzel a jogi helyzettel szcmbcnáU az a tény, hogv Románia agrárreform cimén a nemzetkőzi szerzödeseklicn vállalt kötelezettségekkel homlokegyenest ellenkezően a magyar optálók birtokait teljességükben kisajátítja. Az erdélyi agrártörvény ugyanis, amelyet közönségesen Garoflid-törvénynek neveznek, tartalmaz egy szakaszt, amely szerint a távollévők egész birtoka kisajátítható. Távollévők alatt kell érteni azokat, akik 1918 december 1-étől az agrártörvény benyújtásáig, azaz 1920 március 23-áig távol voltak az országbői, anélkül, hogy arra állami megbiz&st kaptak volna. — A tőrvénynek ez a rendelkezése magábanvéve még nem sérelmes, mert abból nem tűnik ki az, hogy a távollét folytán való birtokvesztcs a nemromán honosokra is yonatkozik, sót a GarofHd-fcle tör-'