Magyar külpolitika és világgazdaság, 1923 (4. évfolyam, 1-40. szám)

1923 / 1. szám - A szovjet uj törvénykönyvei

Vasárnap. 1923. január 7. KÜbPQMTIKA Olvasóinkhoz. Küzdelmes léiének immár negyedik ivébe tép a Magyar Külpolitika, amelynek eddigi munkájúval sikerült felkeltenie mindazoknak az osztatlan és elismerő érdeklődését, akiket a magyar külpolitikával kapcsolatos problémák komolyan érdekelnek- Ennek az ul esztendőnek a küszöbén nincs szükségünk uj progi-ammra, eléff ha .igérelet testünk arra, hogj) az eddiginél is nagyobb ambícióval és kitartással fofjunk tovább haladni a húrom évvel ezelőtt kiielölt és azóia bevált uton. A Magyar Külpolitika sikerének egyik förugója, hogy sikerült közvetetten kapcsolatot létesítenie olvasóközönsége és magyar külpolitika valamennyi mértékadó faktora között. Éppen ezért kedves kötelességet teljesítünk, hogy most, munkábainíiulásunk uj határállomásán, köszönetet mondjunk mindazoknak, akik részint cikkükkel, részint nyilatkozataikkal a lap tartalmát gazdagabbá, változatosabbá és érdekesebbé tették s akiknek a névsorát az alábbiakban közöljük: Albrecht Ferenc dr., a Magyar Külügyi Társaság bt kár a. Bajza József, a Nemzeti Múzeum igazgatója, Mme Poher-Bexheft, Beruuiczy Albert v. b. t t, a Tudományos Akadémia e'nőke, Baross János dr., nemzetgyűlési képv., Emili* Bodrero. páduai egyetemi tanár, Bihari Imre, Czettler Jen6 nemzetgyűlési képviselő, Dréhr Imre pü. főtanácsos, nemzetgy. képv., Engedy Barnaiw>. Ereky Károly nemzetgyűlési képv., Éber Antal dr., a Magyar-Olasz Bank vezérigazgatója, Erdélyi Géza dr., Eckhardt Tibor nemzetgy. képv., Földes Béla v. b. t. L, volt min szter. Fenyő Miksa dr., a Gyosz. igazgatója, Gonda Dezső dr.. kir, tan., Giessivein Sándor dr. prelátus, nemz. képv., Huszár Károly, nemzetyy. képv., Hencz Károly, nemzetgy. képv., Hermann Miksa, müegyet. tanár, Halmi János, ref. lelkész, Illés József dr., nemzetgy. képv., egyet, tanár, tasnádi Kovács József dr., nemzetgy. képv., Rabdebo Lóránt, Korányi Frigyes báró, volt miniszter, Kofíler Károly dr., a Gyosz. főtitkára. Kohner Adolf báró, KovácsKarap Ernő dr., volt országgy. képv., Lukavich Aladár dr., nemzetgy. képv.. Lányi Mór. a Magyar-Olasz Bank ügyv. igazgatója. Leffler Béla, tanár, Ladwiff Ernő, főkonzul, Leidcnfrosl Gyula, tanár, Maruffi Mohamed Said, Moser Ernő, nemze gy. képv., Míkola Sándor egyetemi tanár, Madarassg-Beck Gyula báró, a Magyar Jelrá'og Hiteltank elnök-vezérisazgatója, Nyáry - György, Póka-Pivng Béla dr., a Magyar Külügyi Társasáé főt'tkára, Rácz Dezső, fíaffay Sándor, ev. püspök, ik'ódi Szabó János, nemzetgy. képv. Szász József, orsz. kivándorlási tiztos, Szaulich Antal. Szalag Gábor báró, postafőig., Szoetlik István, Tomcsángi János, Ugrón Gábor, nemzetgy. képv., •»ok miniszter, Vrbanooich G. Zoltán dr., Vér/e*! Dezső (Berlin), Vau József dr-. népjóléti és munkaügyi miniszter, Vajda Ernő, jqMMGy/m KÜLPOLIImAnji minden ho l-től és 15-tői kez4tödől§q bármikor tehet niötuetau A szovjet uj törvényKönyvei Alkalmazkodás a nyephez — A kommunizmus visszafejlesztése Többszörösen hirt adtunk arról, hogy a szovjetkormány a kommunista termelési rend, helyesebben anarchia teljes kudarca következtében új gazdasági politikát kezd folytatni. A N. E. P. (kiejtve; nyep =: nova ckonomicseszkája politika) maga után vonla az eddigi szovjetrendelclek megszüntetéséi, iletve az ui helyzethez való átalakítását. A rendeletek tötnke ebében különben is nehéz volt már az eligazódás s akárhány intézkedés homlokcg.enest elknlmon.'lott a mjsikiiak. A szovjet központi végrehajtó bizottsága (a kezdőbetűkből rövidítve: Vtsik), amely tudvalevőleg a parlamentet volna hivatva helyettesíteni, októberben tartott ülésén új törvénykönyvek készítését határozta el. A Vtsik elé három új kódexet terjesztettek s mind a hármat elfogadták. Az első a munkát, a második a mezőgazdasági jogviszonyt szabályozza, a harmadik a polgári törvénykönyv. Az új kódexeket a napokban tették közzé Moszkvában. A munkaügyi kódex. Az új munkaügyi kódexet Schmldt, a munkaügyi népbiztos a régi 1918-as törvénykönyv alapján készítette s ezzel végkép megszűnt a munkásság militarizálása. Trockij 1918-ban „munkás hadsereget" alakított, amelyben a legszigorúbb fegyelmet léptette éleibe. Az 1920-ik év folyamán ennek a hadseregnek egyes részeit többször mozgósították. A munkásokat katonák gyanánt tekintették. Nem volt megengedve, hogy munkahelyüket változtassák s aki mégis megtette, szökevénynek jelentették ki és a külön haditörvényszékek kegyetlen büntetéssel sújtották. A munkásság sanyarú helyzete e tekintetben csak 1921-ben kezdett némikép enyhülni. Ekkor indult meg az ipar részleges dekommunizálása g a magánvállalkozás ismét szóhoz jutott. A szovjet, miután torzszülött és életre nem való elméletének föláldozta Oroszország vagyonát és százezrekre menő emberéletet, kénytelen volt viszszatérni a régi rendszerhez. Elismerte a munkaadói viszonyt s a bérmunkát ismét élelbeléptette. A ködös elvek gyakorlati megvalósítása lehetetlennek bizonyult és a hiábavaló drága kísérletezés után szégyenkezve a gyűlölt régi módszerben keresett menedéket. Az új kódex végleg eltörli a munkakötelezettséget. A szovjetkormány még az ipari mozgósítás jogáról is lemond, kivéve nagy katasztrófák, epidémiák, sth esetét. Az új törvénykönyv kimondja a munka teljes szabadságát s a munkaközvetítést a munkásbörzékre bízza. „A szocialista állam — jelenti ki melanchólikusan a kodifikátor, — ezidöszerint nem nélkülözheti ezt a rendszert." Ehhez az önvallomáshoz még csak az a beismerés hiányzik, hogv a borzalmak, amiket Oroszországra e rendszer eltörlése végett zúdítottak, teljesen fölöslegesek voltak. Ide ezek nélkül ü> eljuthattak volna. A munkaadónak joga van magának is munkásokat szerződtetni ha ebbeli kívánságának a munkásbörze három napon belül nem tud eleget tenni. Az új kódex a munka egyéb feltételeit c<>ooooo<>ooo<>oo<>ooo©o<x>o<>>c><x><>o^ A külföld hámora A háboius adósságok Németország nyakán ül Franciaország. Franciaorszáa vállain pihen Angol, ország, mindnek tetejében pedig Amerika terpeszkedik. He. AfíMejjitmmiP* nem szabja meg. Beért azzal, hogy megállapítja a bérminimumot, amelyet a kollektív szerződéseknél figyelembe kell venni. A munkásoknak jogot ad azonban arra, hogy helyzetük javítását „ törvényes alapon" vívják ki. Az clozo kódexhex képest ez nagy haladás, mivel az minden bérvitát eleve kizárt. Az alkalmazás kizáróan kollektív szerződés alapján történhetik amit a munkaügyi népbiztosság bejegyez és megtartását ellenőrzi. A munkásoknak joguk van az alkalmazás helyéről bármikor kilépni, de egy héttel előre föl kell mondantok. A fegyelmi törvényszékeket s a munkás-szökevényeket üldöző bizottságokat az óév vauén föloszlatták. A kódex megállapítja a szindikátusok jogait is A szindikátusoknak semmi más jognk nincs, mint hogy a munkaadókkal szemben a bérmunkások érdekeit képviseljék. Ellenőrizhetik ugyan a munkaügyi törvények megtartását, de semmi joguk sincs az üzemek belső ügyeibe avatkozni. A munkaügyi kódex meghagyja a nyolc órai munkaidőt, de nem zárja ki az ettől való eltérést sem. A túlórázásra magasabb munkabért állapit meg és kimondja, hogy a túlórák száma évente a százhúszat meg nem haladhatja. Bonyolultabb munkabérviták elintézésére külön törvényszéket állit föl. A kódex végül egész sorozat rendeletet éleiben hagy azok közül, amik 1918. óta jelentek meg. Az új kódexet a fanatikus kommunisták élesen támadják. A leghevesebb ellenségei Larine és Riazannv. viszont Tomszki, a szindikátusok szövetségének főtitkára védelmébe vette. Az agrár-kódex. Az új agrár-törvény, amelyet októ. ber 24-én léptettek életbe, Nietsziacteo müve. Érdekes, hogy a központi végrehajtó bizottságban éppen ezzel a törvénytervezettel szemben emelték a legtöbb kifogást, jóllehet ez a kódex tartja fenn a legnagyobb mértékben a kommunista fikciókat. A javaslat indokolása az előzmények ismertetéséből indul ki. A földbirtokok szocializálását a szovjet második kongresszusa mondotta ki. Az első szovjet-törvény, amelyet 1918—1919. telén léptettek érvénybe, kizáróan kisbirtokokról tesz említést, a kollektiv termelő szövetkezeteket később találták ki. A nagybirtokokat abban a mértékben kommunizálták el, amilyen mértékben a forradalom a vidéken terjedt. A kormány ekkor vezette be a szovjet-uradalmak es az agrárközösség fogalmát. Az intézkedés nyomán olyan anarchisztikus állapotok következtek be, amiket még maga a szovjet is megsokalt. Erre következtek a Vtsik 1920. és 1921. tavaszán kiadott szigorú rendeletei. A föld új tulajdonosait, akik nem érezték magukat biztonságban a többnyire rablás utján szerzett birtokaikban, a szovjet kilencedik kongresszusa 1921. decemberében kiadott hírhedt rendeletével nyugtatta meg. Az új agrár-kódex összegezi az eddigi rendeleteket és arra törekszik, hogy a bennük lévő ellenmondásokat kiküszöbölje. E mellett azonban az eddig nem érintett kérdéseket is szabályozza. A kódex három részre tagolódik: az első a haszonélvezettel, a második az állami földjáradékokkal, az utolsó a belső telepítéssel és a telekkönyvezéssel foglalkozik. A kódex a föld szocalizálásának elvét veszi alapul. Elméletileg a szovjet állam marad a föld tulajdonosa. A kollektív termelő szövetkezetek, s a parasztok a földnek csak haszonélvezői, azonban ebbeli joguk elidegeníthetetlen és állandó. Haszonélvezeti jogaikat a kódex véglegesen biztosítja. Magánosoknak megtiltja a földbirtokok adn^. vevé6ét. A kódex tiltó rende'-kezéseket tarta'maz a földb rtokok bérbeadására elajándékozására, illetve örökbehagyására és megterhelésére vonatkozóan, Í

A törvénytervezetet o szovjet némi módosítással fogadta el. 1

A polgári törvénykönyv. Az uj polgári kódexet, ugy mint a m előbbit a kútfőiddé! wlo keeAke- J