Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 3. szám - A valóságbizonyítás szigorított előfeltételei a Bv. 14. par-ában

A VALÓSÁGBIZONYITÁS SZIGORÍTOTT ELŐFELTÉTELEI 71 „sokszor fordultak és fordulhatnak elő esetek, midőn a családi élet belső viszonyait és a női becsületet érintő ügyekben is a közérdek és jogos magánérdek megvédelmezésének szempontjai a bizonyítást kívánatossá és indokolttá teszik; de a javaslat nem engedi meg a bizonyítást oly széles körben, mint a többi esetben és külön megköveteli, hogy a vádlott egyenesen igazolja, hogy az állítás, híresztelés vagy kifejezés használata a közérdek vagy jogos magánérdek megvédése céljából szükséges volt, de egyszersmind szükséges volt az is, hogy a vádlott ezt olyan módon és olyan alakban tegye, amint tette. A törvényhozó elgondolása szerint a törvény e követelményének nem felelne meg az az eset, amelyben a vádlott sajtó útján teszi közzé sértő tényállítását ahelyett, hogy négyszemközt mondta volna el." (Ig. Jav. Tára XIV. k. 382.) A Bv. miniszteri javaslata azzal érvelt, hogy a valóságbizonyítás tilalma ,,az élet követelményeivel ellentétben áll, mert már ezrekre megy a közhivatali alkalmazásban levő nők száma és tízezrekre azoké a nőké, akiket a társadalmi munkamegosztás oly helyzetbe állít, hogy életirányuk helyessége és női becsületüket is érintő életviszonyaik tudása is közérdek. Hogy p. o. egy állami tanítónő ne rendezze be nemi életét megbotránkoztató módon, oly követelmény, melynek méltánylása elől nem szabad elzárkózni. Gyakran erkölcsi kötelesség is oly nyilatkozat megtétele, mely másnak családi életét vagy női becsületét érinti." A javaslat indokolásából következtetve a törvényhozó a nő nemi becsületét kívánta fokozottabb védelemben részesíteni. így magyarázza Heller Erik is: „a nő becsülete alatt a nő nemi életének tisztaságát, szóval a nő nemi becsületét kell érteni. Minden olyan állítás, célzás, utalás, ami a nő nemi becsületét kétesnek tünteti fel, ide tartozik." Angyal Pál tovább terjeszti a női becsület fogalmát. Szerinte: „a női becsületet nyilván nemcsak a sexualis életre vonatkozó, hanem olyan tények állításával is lehet támadni, melyek a nőt ebben a minőségében érintik; egy nőről annak állítása, hogy sikkasztott, nem tartozik ide." A közfelfogás női becsület alatt csak ,,a nőtől megkövetelt s főleg a nemi életbe vágó tulajdonságok elismerését" érti. A Bv. miniszteri javaslatának ide vonatkozó érvelése példaként az állami tanítónőket emeli ki, mert közérdek annak tudása, hogy az ilyen nők jó erkölcs és tisztesség szempontjából nem esnek-e kifogás alá. A felhozott példa az előfordulható eseteknek nagyon csekély részére illik, mert bármilyen sok női közalkalmazott van, mindig sokszorosan több azoknak a nőknek száma, akik nem viselnek közhivatalt. Ezekre a javaslat nem hoz fel példát, de a felhozott példának sincs elég meggyőző ereje, mert közismert dolog, hogy a közalkalmazásban levő nők életmódjának tisztessége a szolgálati viszony egész tartama alatt felügyeleti hatóságuk ellenőrzése alatt áll s ha az ilyen nők erkölcsi magatartása kifogásolható, elsősorban a felügyeleti ható-