Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 63 nézeteit tekinti olyanoknak, amelyek a jog mibenlétének lélektani feltárásánál igen jól hasznosíthatók. — A füzet különben Nietzschére emlékeztetően „Diesseits und jenseits des Unrechts" összefoglaló címet viseli és 380 oldalon csupa aforizmát közöl, amelyek nem érik el ugyan Nietzsche formakészségét és gondolati mélységét, de a pozitivizmus és a természetjog ellentétéről, a tömegélet elmechanizálódásáról, a faji kérdésről, a szabadságról és a közösségi gondolatról stb.-ről bátor és őszinte, nem ritkán keserűen gúnyos megnyilatkozásokat tartalmaznak. — Emge egyébként a Deutsche Rechtswissenschaft 1943/1. számában 1941/42. évi szófiai és római előadásának összefoglalt anyagát tette közzé: Die metaphysische Situation und die Rechtsphilosophie címen. — A Zeitschrift für öffentliches Recht (XXIII. köt. 1. füz.) Prof. Rüfner (Ramberg) Die Phasen des Philosophischen und der Mensch című cikkét közli, amely tanulmányában szerző az úgyn. egzisztenciális filozófia és a jogbölcselet viszonyát mutatja be. — A mai jogbölcselet egyik legkiadósabb tárgya: a természetjogias és a pozitivista jogszemlélet ellentéte állandóan foglalkoztatja az elméket s nincs úgyszólván az az egyszerű könyvismertetés, illetve bemutatás, amely ez ellentét érintése folytán kimerítő tanulmánnyá nem bővülne. (V. ö. pl.: H. J. Wolff cikkét E. Forsthoff: Recht und Sprache, Prolegomena zu einer richterlichen Hermeneutik c. művéről, Archív f. öffentl. Recht, 33/2—3., 282—296. old.) —• A Zeitschrift für die gesamte Staatswissenschaft 104. köt. I. füzetében (1943.) R. Nürnberger: Kants Rechtsphilosophie in ihrem Verhaltnis zu Rousseau című tanulmányában (1—29. old.) inkább az államelméleti, mint a jogi vonatkozásokat domborítja ki. Kant alkotó erejét szembeállítja Rousseau romboló hatásával. Kant a protestáns etikából és a természetjogból vett elemek segítségével lerakja a jogállami elképzelés elvi alapjait. Rousseau megsemmisíti a XVIII. század francia államelméletét és minden fejlődést megelőztet a kötetlen, hagyományi gátlások nélküli egyénnel, aki tehát minden inkább, mint zoón politikon. Kantnál a jog a szabadság kérdésének tágabb fogalmazása, amely szabadság egyben az állam leglényegesebb kérdése. — Kant és Rousseau egyaránt individuálizmusból indulnak ki, de amíg Kant azt a személyiség és a szabadság fogalmával összhangba tudja hozni, addig Rousseau a modern kultúra racionalisztikus hamisításaival a korlátlanul felfogott individualizmust állítja szembe, ugyanakkor azonban a volonté générale folytán kiszolgáltatja az egyest a korlátlan népszuverenitásnak. — Ugyané folyóiratszámban H. Kummer a közjog és magánjog viszonyának politikai vonatkozásait vizsgálja (öffentliches und orivates Recht in der politischen Grundordnung, 29—74. old,). Magánjog. — A német társadalom erejének háborús igénybevétele folytán a Volksgesetzbuch munkálatai is megakadtak. Thierack birodalmi igazságügyminiszter a „Zehn Jahre Akademie für Deutsches Recht" című megemlékezésében (Zschf't. d. Akad. f. Dt. R., 1943/9.) bejelentette, hogy a jogszabályokat előkészítő 76 bizottság és 11 albizottság túlnyomó többségének munkája szünetel. Csak a szociális és nemzetközi vonatkozású jogalkotás folyik tovább. Hedemann különleges megbízása arra irányul csupán, hogy a Vgb. munkálatait bármikor folytatni lehessen. — Az Akademie 10 éves fennállásáiól Hedemann is megemlékezik egyébként (Dt. R. 143/25— 26.).* — A kodifikációs előkészületek a magánjog területén, amíg folytak, sem haladtak egyformán. Legkidolgoozttabbnak az örökjog volt mondható, amiről az Akademie f. Dt. R. 5 emlékirata tanúskodik (1. Das Recht des Testaments, 1937.; 2. Die Ordnung der gesetzlichen Erfolge, 1938.; 3. Die Regelung der Erbenhaftung; 4. Erwerb, Sicherung und Abwicklung der * Legyen szabad ehelyütt megemlítenem, hogy az Akademie f. Dt. Recht 1937-es szervezete ez év folyamán lényeges változásokon ment át: v ö Neufassung der Satzung und Verwaltungsordnung der Akid. f. Dt. R. vom 9. VI. 1943. — Zschft. d. Akad. f. Dt. R., 1943/9.