Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

62 KÜLFÖLDI FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE Az Erdélyi Jogélet 1943. évi 8. száma dr. Csiki Andor „Az 1940. évi XXXVII. te. hiányosságai erdélyrészi vonatkozásban" című tanulmányát közli. A szerző a felszabadult Erdélyben élő magyar állampolgárokra sérelmesnek tartja az idézett törvénycikk 15. §-a alapján kialakult azt a gyakorlatot, amely szerint a felszabadulás előtt a román bíróság által elítéltek rehabilitálásánál a törvény 4. §-ában megkívánt 3, illetve 5 évi határidőt nem a büntetés kiállásának, hanem az erdélyi országrész felszabadulásának időpontjától kell számítani. Ez a gyakorlat annál sérelmesebb, mert az erdélyi és keleti országrészeket a magyarság nem külföldnek, hanem megszállt területnek tekintette, és ott egyébként is a legújabb időkig a magyar Btk. volt hatályban. —• A lap 9. számámból kiemeljük dr. Harsányi Imre: „Szomszédjog a Magánjogi törvénykönyv javaslatban" című tanulmányát. A szerző megállapítja, hogy a Mtj. a szomszédjog szabályainak megállapításánál a helyi szokást és a bírói gyakorlatot messzemenően figyelembevette és az élő jogot teljesen új szabályokkal is kiegészítette. A javaslat a szomszédok kölcsönös engedékenységére, egymás iránti méltányosságára alapított és az érdekellentétek méltányos kiegyenlítését célzó elvet a lehetőségig megvalósítja. Az életben előfordulható minden esetre természetesen nem terjedhetnek ki a javaslat szabályai, de olyan elveket juttatnak kifejezésre, amelyek segítségével a legtöbb gyakorlati eset megoldható. A javaslat nem rendelkezik pl. arról az esetről, amikor a szomszéd közönséges telek használata akadályozólag hat a rendkívüli gazdasági felhasználás alatt álló telekre, a javaslat alapelveiből azonban — a szerző szerint -— megállapítható, hogy a tulajdonos a telke rendkívüli felhasználására káros áthatásokat tűrni tartozik é> kártérítést sem igényelhet. Ezt a tételt csak bizonyos megszorítással tudjuk elfogadni. A Mtj. szerint a telek tulajdonának gyakorlásában minden olyan cselekménytől és intézkedéstől, amely a szomszédos telekre túlságos áthatást gyakorolna, tartózkodni kell; ez a szabály természetesen akkor is érvényes, ha a szomszéd telek rendkívüli gazdasági felhasználás alatt áll. A felvetett esetre tehát a Mtj.-ból azt a következtetést lehet levonni, hogy a tulajdonos a telke rendkívüli gazdasági felhasználására káros áthatásokat tűrni tartozik, ha az áthatások nem haladják meg két rendes gazdasági felhasználás alatt álló szomszédos telek közt megengedett áthatás mértékét. — A tanulmány egyébként részletesen elemzi a Mtj. szomszédjogának egyes szabályait, összehasonlítja azokat az élő jog rendelkeborulásához, a tulajdoni jogrend megingásához vezethet. M. F. A Magyar Statisztikai Szemle 1943. évi 4. számának cikkei közül a jogászokat is érdekli Elekes Dezsőnek „A szellemi kultúra, különösen az időszaki sajló számbavételének problémái" című tanulmánya. A szerző a tanulmányában rámutat arra, hogy a kultúrstatisztika nem elégedhetik meg az időszaki lapnak az 1914:X1V. tc.-ben adott meghatározásával, hanem időszaki sajtóterméknek kell tekintenie minden olyan sajtóterméket, amelyet a közönséges szóhasználat hírlapnak, folyóiratnak, szaklapnak nevez, tehát azt a sajtóterméket is, amely egy hónapot meghaladó időközökben, de évente legalább kétszer megjelenik. A tanulmányból megtudjuk, hogy 1942-ben hazánkban Í5 jogi tartalmú folyóirat jelent meg, ebből 13 kizárólag magyar nyelven, 1 magyar nyelven is, 1 pedig egyéb nyelven. Külföldi Folyóiratok Szemléje. Németország. Jogbölcselet. — Az Archiv für Rechts- und Sozialphilosophie XXXV. köt. 2/3. füzete G. Ch. Lichtenberg német fizikus emlékének van szentelve, akit Schopenhauer bölcseleti mélysége miatt nagyraértékelt és akitől Nietzsche is átvett eszméket. Emge az emberi ösztönök természetéről vallott