Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

MAGYAR FOLYÓIRATOK SZEMLÉJE 61 démiák neveltje, s hogy pl. a zágrábi jogakadémiának nagy szerepe volt a horvát politikai tudat kifejlődése körül. Eddig kevéssé ismert és főleg kevéssé méltatott történeti adalék az, hogy a XIX. század folyamán az összes politikai öntudatra ébredő nemzetiségek, így az erdélyi szászok, szlovákok, szerbek, románok, sőt magyar mintára a galíciai rutének is, nemzetiségi követelményeik között nem egyetemek felállítását, hanem ilyen, magyar mintájú jogakadémiák felállítását tűzték ki, sőt a galíciai rutének egy memoranduma a lembergi egyetemnek rutén jogakadémiává való átalakítását követelte. A magyar jogakadémiai tradíció hatott tovább a jogakadémia intézményét nem ismerő román és jugoszláv államra, mikor az egykori nemzetiségi követelések késői megvalósításaképpen Nagyváradon román és Szabadkán szerb jogakadémiát állítottak fel, míg a csehek, akik a maguk történeti országaiban a jogakadémiák intézményét nem ismerték, idegenül állottak vele szemben, s a felvidéki jogakadémiákat megszüntették. A jogakadémia gondolatának tulajdonképpeni értelme azonban éppen az volt, hogy a szorosan vett jogi tárgyakon kívül politikai, nemzetközi tárgyakat és idegen nyelveket is tanított, s az egész intézmény abban az arányban sorvadt el, amilyen arányban átalakult egyszerűen egy magában álló jogi karrá. A cikkíró megállapítja, hogy a jogakadémia intézménye ma már lényegileg a múlté, de a történetíró feladata, hogy megrögzítse történetét, különlegesen magyar vonásait és a politikai kultúra erősítése terén elért történeti teljesítményét. B. A Gazdasági Jog 1943. évi 22. száma első helyen Küllmann Lajosnak „Az állami egyenesadók elévüléséről" szóló tanulmányát közli. A szerző az elévülés körül felmerülő vitás kérdések közül kettőt emel ki, és pedig: 1. a jogorvoslatok kérdését, 2. hogy az elévülést hivatalból kell-e észlelni? A törvényes rendelkezések látszólagos ellentmondásainak tisztázása után a szerző arra az eredményre jut, hogy az adózó fél elévülési kifogását a rendes jogorvoslatok útján érvényesítheti akár a kivetési-, akár a behajtási jog elévülésének esetéről van szó — és pedig az előtt a hatóság előtt, amelynek hatáskörébe a rendes jogorvoslat tartozik. Rámutatva az elévülés hivatalból észlelésének gyakorlati nehézségeire, világos és meggyőző okfejtéssel jut arra a kétségtelenül helyes álláspontra, hogy jogállamban a hatóság jogellenesen nem járhat el s így a pénzügyi hatóságoknak az elévülést hivatalból kell észlelniük. — Edvi Illés István a szavatossági (felelősség-) biztosítás magánjogi vonatkozásaival foglalkozva ismerteti a kártérítési kötelezettség jogalapjait Grosschmid felosztása szerint és a Mt. rendszerében. Meghatározza a szavatossági biztosítás fogalmát, a biztosítási kötelezettség terjedelmét s annak a véleményének ad kifejezést, hogy a szavatossági biztosítás védelmének a méltányossági kárfelelősség eseteire is ki kellene terjednie. — Magyarosi) Ferenc „A bányászati kisajátítás" című tanulmányában ismertetve a bányászati kisajátításra vonatkozó jogszabályokat (az 1854. V. 23-i osztrák császári nyilt paranccsal életbeléptetett általános bányatörvény, az 1911 :VL, 1881 :XLL, 1885:XXIII. tc. idevágó rendelkezéseit) — logikus okfejtéssel állapítja meg, hogy a legfőbb bányahatóságnak (a m. kir. iparügyi miniszternek) az a gyakorlata, amely szerint a bányatörvény vonatkozó rendelkezéseit akként kell értelmezni, hogy bányászati célokra való kisajátítás kizárólag a földtulajdonos kérelmére történhetik, — legalább is vitatható s a helyes értelmezés az, hogy a bányavállalkozónak jogában áll a részére biztosított legnagyobb jogot: a tulajdonjogot vagy az abban rejlő kevesebbet: valamely használatot biztosító jogot követelni. (98. §) E szabály alól kivételt tesz a bányatörvény 100. §-a, mely utólagos használat esetében csak ideiglenes átengedést szab meg s a földtulajdonosnak jogot ad arra, hogy állandó használat esetében a tulajdoni kisajátítást ő is követelhesse. Tömör és jól áttekinthető előadásban ismerteti ezenkívül a bányászati kisajátítási eljárást. KÖHÁZI ENDRE.