Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

KÖNYVISMERTETÉSEK 57 vei, s ennek a neopszichének legmagasabbrendű eszménye a kötelességteljesítés. (Vájjon honnan veszi a szerző egyszerre ezt a nagy idealizmust? Hátha ez a gondolat is csak a „környezeti tényezők" efemer eredménye?) Büntetés szempontjából három fajta bűnözőt különböztet meg. Az első csoport, akikre nem rakódott semmiféle társadalmi nevelés, ezeknél szabadon érvényesül az őspsziché. Nevelés híján nem vonhatók felelősségre. A második csoportba tartoznak az elmebetegek. Ezek szintén felelőtlenek. A harmadik csoportbeliekre rakódott környezeti hatás, de valami „mesologikus" tényező folytán „szellemi részegségbe" estek, s így kitör a palaeopsziché. Ezek korlátoltan felelősek. Ezek szerint kell az egész büntetési rendszert is átalakítani: nem megtorlás kell (ha alig van felelősség!), nem is társadalmi védelem a bűnözőkkel szemben (mert ez csak tünetkezelés, minthogy ezzel a környezeti kriminogén okok nem változnak!), hanem nevelés és kezelés a bűnözőkkel szemben, továbbá a kapzsiságnak és egyéb rossz környezeti hatásnak a társadalomból való kiküszöbölése, az őspsziché elfojtása. Egy-két bűncselekményt is bemutat saját módszerének szemüvegén át, meglehetősen rendszertelenül. Általában az egész mű meglehetősen rendszertelen, stílusa dagályos, szinte prédikáló. Ami az egésznek a szellemi irányát illeit, kár a környezeti tényezők hatását ennyire eltúlozni, s felesleges ez egyoldalú nézet erősítésére olykor osztályellenes és egyházellenes kirohanásokat tenni. A mű azért megfelelő kritika mellett tanulságos, sok szempontot kavar fel, s így gondolkozásra késztet, ha eredetiség szempontjából tudományos értéke nem is nagy. KERESZTY GÁBOR. Dr. Richter Béla: A perorvoslatok alaptanai. (A kir. magy. Pázmány Péter Tudományegyetem polgári törvénykezési jogi szemináriumának kiadványai 6. sz., Budapest 1943., XII -f- 200 L, ebből 31 oldalas német nyelvű kivonat.) A könyv lényegesen többet nyújt, mint amit a címe ígér, mert a perorvoslatok elvi alapjainak megértéséhez szükségesnek vélt számos jogi alapfogalom részletes vizsgálatára is kiterjed és a polgári per szerkezetének áttekintése során a perjognak számos olyan elméleti kérdése felett is szemlét tart, amely a perorvoslatok tanának legfeljebb csak távoli előkérdése. A szerző az alanyi jogok és az azokkal szemben álló kötelességek elemzésével kezdi fejtegetéseit s az alanyi jogok és kötelességek közül tüzetes vizsgálat tárgyává teszi a polgári per szereplőinek — a bírónak, a feleknek és az ú. n. perbeli segédszemélyeknek — a jogait és az őket terhelő kötelességeket, valamint az említett személyek között fennálló perbeli jogviszonyt, a per szereplőinek perbeli magatartását, az ebből származó perügyleteket, azok érvényteleníthetőségét és az erre alapul szolgáló érvénytelenségi okokat, a perbeli kötelességszegésből vagy egyéb jogellenes maga-