Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 1. szám - Házasság megkötése közeli halállal fenyegető betegség esetében, különös tekintettel az 1941: VI. tc. 1. par.-ában foglalt házassági akadályokra

54 KÖNYVISMERTETÉS követett társadalompolitikai irány megóvása végett vizsgálja meg pontosan az egyes államigazgatási ágakat és a jogrend egészét abból a szempontból, hogy a szociális eszme jogrendi valósítása minő módosításokat, kiegészítéseket vagy egyéb intézkedéseket kíván meg. A szakszerűség és a jogszerűség követelményeinek szerencsés egyesítése ez a szociális eszme jogalkotási igényei tekintetében. Ami mármost az 1790-es idők és a szabadelvű jogtípus közti 48-as kerettörvényeket illeti, azokból, de különösen a IX., XIII. és XX. törvénycikkből is az akkor uralkodó elvek egész rendszere olvasható ki. A jelen összeállítás által kiemelt elvek nem doktriner jellegűek, hanem nagyon is fontos gyakorlati érdekek kifejezői. Tiszta doktriner elveknek törvénybe iktatása veszélyes dolog és nem kisebb elme, mint Bacon hívta fel erre a figyelmet. (De fontibus juris.) 1867—1914. közt a jogalkotás céljáról mind az igazságügyi tárca költségvetési tárgyalásánál, mind az egyes törvények indokolásában hangzottak el elvi fejtegetések. Hogy most ez az elvi összeállítás eltér az 1867—1914. közt szinte egyeduralkodó szabadelvű eszméktől, illetve az egyetemes emberi eszmének szabadelvű fogalmazásától, a nemzeti és a közösségi gondolattal kiteljesedett szociális eszmében jelöli meg implicite a jogalkotás időszerű stílusát, ebben ennek az eszmének általános térhódítását állapíthatjuk meg. Ennekfolytán a nép, a nemzet széles rétegei javának előmozdítása lesz a jogalkotás egyik leghatékonyabb rúgója. E szociális jogszemlélet folytán alkotnak az összeállításba felvett szabályok máris egy ideális értelemben vett szociális kódexet, a kódex megkötöttsége nélkül, de annak minden előnyével, az alapvető elvek pedig egy logikailag zárt, rendszerileg egységes egészet. Ezek az elvek megfelelnek a magyar jellem adottságainak és összhangban állanak az európai kultúrkör legmodernebb követelményeivel. A nemzeti jellegzetességekhez való szívós ragaszkodással kapcsolatban figyelemreméltó megemlíteni, hogy ez az összefoglalás a magyar szociális jog lényegét nem a jóléti, kedvezmények nyújtásában látja, hanem a jóléti és kötelességi gondolatnak helyes arányosításában. Amennyiben tehát az állam vállalja például a munkanélküliek foglalkoztatásának irányítását, viszont a nemzeti termelőmunka szolgálatába állíthat minél szélesebb rétegeket. Az említett jólét alapja a kiadós termelés, a termelt javak akadálytalan forgalma, illetve igazságos szétosztása. E folyamatok az egész közgazdaság tervszerűsítését igénylik, minek folytán a magángazdaságok szövedéke egyre inkább átalakul igazi közgazdasággá, nemzetgazdasággá. A magyar államhatalom azonban az irányítás határa és optimális mértéke tekintetében nagy önmérséklést tanúsít. Az alsóbb osztályok általános felemelése és a társadalmi kiegyenlítés keresése nincs ellentétben a helyes társadalomtagozódás követelményeivel, sőt a politikailag annyira fontos vezetők kiválasztását szélesebb alapokon teszi lehetővé. A hadigondozás egész területének szociális feladatkénti felfogása a szociális eszme nemzeti összetevőinek folyománya. Az egészség- és fejvédelem, a gyermek-, anya- és csecsemővédelein a nemzetpolitikának is követelménye. Ahogy a magángazdaság közgazdasági kiegészítést követel, akként a