Magyar jogi szemle, 1944 (25. évfolyam, 1-18. szám)

1944 / 18. szám - Ügyészi hozzászólás az igazságügyi kényszerstatisztikához

A JOGÉLET ESEMÉNYEI 513 gondoltsága még azokban is mindig megnyugvást tudott kelteni, akiknek egyéni érdeke az intézkedésétől eltérő megoldása kívánt volna. Farnos Dezső eddigi ügyosztályának élére Dr. Baltag László miniszteri osztályfőnök került, akiben nemcsak a kiváló tisztviselőt, s a melegszívű embert, hanem az igazságszolgáltatás nélkülözhetetlenné vált sajtóorgánumának, az Igazságügyi Közlönynek szerkesztőjét is üdvözöljük. Az a pontos és lelkiismeretes munka, amelyről a Közlöny minden lapja tanúskodik, mindazoknak példát ad, akik hasonló munkakörben tevékenykednek. Államtitkári címmel tüntette ki a Kormányzó Ür Dr. vitéz Nérag Lászlót, az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztálya főnökét és kúriai tanácselnökké nevezte ki dr. Tungogi Szűcs Kálmánt a magánjogi és közigazgatási jogi osztály főnökét. Mindkettőjüket csak a legutóbb volt alkalmunk osztályvezetői megbízatásuk alkalmából üdvözölni. A Magyar Jogi Szemle táborában különösen nagy örömet keltett Dr. Zeherg Lajos kúriai tanácselnöki kinevezése. Zehery Lajos a Magyar Jogi Szemle megalapításakor indult el a tudományos munkálkodás útján, a folyóirat szerkesztése körében pedig egyre jelentősebb feladatok hárultak reá. Ezidőszerint is egyik szerkesztője a Büntetőjog Tárának. Az a nagy ígéret, amelyet a magyar jogtudomány világában az ő kitűnő egyénisége egy negyedszázaddal ezelőtt jelentett, azóta valóra vált. Tudományos érdemeinek elismerését egyetemi rendes tanári címe juttatja kifejezésre, míg kodifikátori munkásságának legilletékesebb értékelését a kúriai tanácselnöki méltóság fiatal korban bekövetkezett elérése mutatja. Mindnyájukat igaz tisztelettel köszönti a Magyar Jogi Szemle, szívből kívánva, hogy 'magas méltóságukban és új feladatkörükben a legszebb eredményekkel jutalmazva szolgálhassák Hazánk javát. A Pá7mány Péter Tudományegyetem büntetőjogi tanszékétől 70. életévének betöltése után a tényleges szolgálatban még egy év eltöltésével megvált Angyal Pál, szaktudományának európai hírű képviselője, akinek nevelői és irodalmi tevékenysége jogászgenerációk hosszú sorának lelkületében hagyott maradandó nyomokat. Hatalmas egyénisége a tanítványokra gyakorolt hatása útján a büntetőjog problémáinak megfejtésében további évtizedekre szóló irányítást adott mind az elméleti törekvéseknek, mind a jogalkotásnak és a bírói gyakorlatnak. Tanszékétől való megválása csupán nevelői tevékenységének jelenti a szűkebb körre szorulását, bizonyára nem vonja azonban maga után csodálatra indító termékenységű irodalmi munkásságának lankadását. Hatalmas kézikönyve még hátralevő, nagy érdeklődéssel várt füzeteinek elkészültét talán még elő is fogja mozdítani, hogy tettereje és munkakészsége felszabadul a hétköznapi aprólékos tanári feladatok terhétől. Amikor tehát az egyetem búcsúzik kimagasló érdemekben gazdag professzoritól, a szakirodalmat képviselő folyóiratunknak minden oka megvan arra, hogy ne a búcsú hangján emlékezzék meg az Angyal Pál életében most beállott változásról. A megüresedett nagyjelentőségű tanszéket Heller Erik eddigi kolozsvári professzor foglalta el, akit a legilletékesebb fórum, a tanári kar a magyar büntetőjog művelőinek sok értékes tudományos egyéniséget